Esztergom és Vidéke, 1894
1894-12-06 / 97.szám
Pesten visszavonultan élt. 1872-ben hazajött és ügy édi irodát nyitott. Mint ilyen néhány év után Esztergom város gazda^ ági tanácsosává lett és haláláig buzgalommal szolgálta a város ügyeit. Az elhunytat mindenki szerette nemes, áldott jó szive miatt. A »Magyar Király« vendéglő kedélyes »Circiter« körének betegeskedéseig elnöke volt, az asztaltársaság maga is az Ő latin szólásmódjáról nyerte elnevezését. Különös véletlen, hogy fia, Béla, vármegyei utibíztos, fiatal korában épen december 3-án, egy évvel az atyja elhunyta előtt halt meg. Négy derék fiú siratja Keményfi János halálát. Temetése ma délután történt a városi sírkertbe nagyszámú közönség jelenlétében. Tiszttársai testületileg vettek részt a temetésen és koporsójára koszorút helyeztek ily felirattal: »Szeretett tiszttársának — Esztergom szab. kir. város tisztikara.« A tegnapi tanácsülés kizárólagos tárgya az elhunyt emlékének jegyzőkönyvbe való iktatása volt. A család a következő gyászjelentést adta ki: »Alulírottak a maguk, valamint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szfvvel jelentik, a szeretett férj, atya és nagyatyának Keményfy János Esztergom város tanácsosának folyó évi deczember hó 3-án, éjjel 1 / 2 i2 órakor, életének 71-ik évében, rövid szenvedés után történt csendes elhunytát. A boldogult hült teteme folyó évi december hó 5-én, délután 3 órakor, lakásáról (Magyar-utcza 449. sz.) fog a szab. kir. városi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat lelke üdveért folyó évi deczember hó 6-án, délelőtt 9 órakor fog a plébánia-templomban a Mir ^nhatónak bemutattatni. Esztergom, 1894. évi december hó 4-én. Az Örök világosság fényeskedjék neki! Özv. Keményfy Jánosné neje. Keményfy Irén, Keményfy Lajos, Keményfy Géza, Keményfy János, Keményfy Kálmán gyermekei. Félix Margit, Bokor Lujza menyei. Ilona, Margit, Vilma, Jolán, Béla, Géza, István, Irén unokái.« — A hercegprímás lapja. A Pesti Napló ismertette a Katolikus Autonómia cimű uj lap programmját s egy beküldött közlemény nyomán azt is jelentette, hogy az uj hetilap a hercegprímás égisze alatt indult meg. Illetékes helyről annak kijelentésére kérték fel a P. Naplót, hogy az új katolikus lap megindulásáról a hercegprímásnak idáig még csak tudomása sem volt s arról csakis hírlapi közlésekből értesült. — A városi pénztár felhívása. Az Esztergom szab. kir. városi pénztári hivatalban az 1895. évre szóló adóügyi munkálatok megkezdettek, felhívja ennélfogva a pénztári hivatal mindazon háztulajdonosokat, kiknél folyó 1894. év folyamán a háztulajdonos személyében, továbbá a tulajdonukat tevő házlakrészei számában, vagy akár a lakbérlet megszűnése akár pedig ujabb bérlet folytán változás állott volna be, hogy ezen körülményt folyó hó deczember 6-iktól, ugyanazon hó n-ikéig bezárólag okvetlen bejelentsék, illetve a vallomást benyújtsák, mert a későbbi bejelentések és később benyújtott vallomások figyelembe vétetni nem fognak. Úgy a bejelentések mint a házbér vallomások benyújtása csak a délelőtti hivatalos órák alatt eszközölhető ; ugyanezen időben szerezhetők be a pénztári hivataltól a szükséges házbér vallomási űrlapok is. Esztergom 1894. deczember 5-én. A városi pénztári hivatal. Szabó, pénztáros. — A voi- hercegprímás pöre. Évekig folyt az a pör, melyet Forster János érseki jószágigazgató indított Simor János ellen, a kivel szemben állása elhagyása után különböző címeken körülbelül negyedmilliónyi követelést támasztott. A prímás, a kit módfelett bosszantott a dolog, azzal felelt jószágigazgatójának, hogy szintén keresetet adott be Forster ellen, kinek Scitovszky hercegprímás 1860-ban egy, az érsekség tulajdonát képezett 404 holdas birtokot ajándékozott, állítása szerint jogtalanul. A pörök most nyertek elintézést a budapesti kúrián, még pedig a jószágigazgató javára, mert megállapították a nyugdíjigényét. Az ajándékozott birtokra nézve is pernyertes lett, mert bebizonyult, hogy azt Scitovszkytól a zilált gazdasági viszonyok közé jutott primácia regenerálása körül szerzett érdemeiért kapta. — E pörök kedvező elintézésének kifolyása, hogy az időközben elhalt Forster János fia, Forster Gyula földhitelintézeti igazgató most a magyar egyháztörténetem, a magyar egyházi festészet s a mezőgazdasági irodalom emelése érdekében 12,500—12,500 forintos három alapítványt tett. — Gyilkosság Nagy-Ölveden. Rémes gyilkosság történt e hó 2-án, vasárnap, Nagy-Olved megyénkbeli községben, mit még iszonyúbbá tesz az, hogy a gyilkosságot falubeli hivatalos személyek, községi elöljárók követték el. Az ottani Brucsi-féle korcsmában vasárnaponként össze szokott gyűlni a falu élelmesebb lakossága, hogy a heti eseményeket megbeszéljék. Vasárnap beállított Mácsadi Ferenc csizmadia is, ki Bereg és Szalma nevű községi elöljárók asztalához ült. Eleinte csendesen iddogáltak és meghányták-vetették a politikai eseményeket. Mácsadi, a politikus csizmadia nagy tűzzel ellenzékieskedett, míg az elöljárók »hivatalból a kormánynak fogták pártját. Több sem kellett Mácsadi uramnak ! Felugrott és öklével verve az asztalt, káromkodott az átkos »kaurmány «-ra. A vita mind hevesebbé vált, végre a bor és pálinka tüzénél verekedéssé fajult. Mivel sértette meg a csizmadia két társát, mivel nem, nem lehet tudni, elég az hozzá, birokra mentek, s mivel ez utóbbiak voltak túlsúlyban, először jól eldöngették Mácsadit, s mivel az méginkább hepciáskodott, előhúzott késeikkel összeszurkálták. A szegény ember vérezve elmenekült és alig állva lábain, orvoshoz akart menüi, mert érezte, hogy mindjárt elalél. A legközelebbi faluba, Szölgyénbe akart menni... De a két előljáró boszúja még nem volt kielégítve. A sötétben a menekülő után lopóztak, az udvaron utolérték, az ott álló kocsikból kiszedték a lőcsöket és Mácsadit addig ütötték-verték, míg a szerencsétlen holtan rogyott össze. Az állatias elöljárókat azonnal elfogta a csendőrség és a börtönben várják szörnyű tettük megérdemlett büntetését. — Uj tanügyi lap. A »Népnevelő« c. fővárosi tanügyi lap, mely dr. Komlóssy Ferenc kanonok szerkesztése mellett tizenhárom éven át fényes eredményekkel szolgálta a kath. tanügy érdekeit, s főleg a kath. tanügyi férfiak társulása érdekében sokat tett, a jövő újévtől kezdve a Szent-István-társulat tulajdonába megy át. Az uj lap szerkesztői Ember Károly világi és Zelliger Vilmos dr. egyházi férfiak lesznek, s a magyar püspöki kar anyagi és erkölcsi támogatása mellett annyi példányban jelenik meg, a hány kath. népoktatási tanintézet van az országban, melyek a templom pénztárából fizetendő, egy korona évi előfizetési öszszegért kapják a lapot, s a mely a kath. népnevelésügynek országos orgánuma leend. — Öngyilkos géplakatos inas. Hegedűs Gyula 17 éves géplakatos szombaton reggel virradóra revolverrel halántékába lőtt s azonnal meghalt. Öngyilkosságának okát hozzátartozói abban keresik, hogy könnyelmű költekezése miatt apja megdorgálta őt s ezt vette volna a szivére. Szombaton délután Pestről jött meg és nem is mert apja elé kerülni, hanem a szentgyörgymezei házuk udvarán agyonlőtte magát. Atyja a primási uradalomnál van alkalmazásban. A hullaházba szálították. A szerencsétlen fiút hétfőn temették el. — A Heye-féle üveggyárból, úgy látszik, semmi sem lesz. A város ugyanis holdanként 200 frtra tartja a kijelelt területet, míg a gyár 150 frtnál nem akar többet adni. Kételkednünk kell az üveggyár-építés komolyságában, ha az 50 holdnyi gyönyörű terület megvásárlásától potom 2500 frt külömbözet miatt vonakodik a gerresheimi üveggyár, holott egyes esztergomi lakosok szőllőültetés céljaira egy-egy holdat 600 frtért is vásároltak össze. — Hymen. Feszty Béla az udvardi járás (Komárom megye) főszolgabírája f. hó 27-én vezette oltárhoz Csepy Ilonka úrhölgyet, Csepy Dani a komáromi első takarékpénztár ügyészének szeretetreméltó kedves leányát. Az esketést a szt. András templomban Molnár János apátpébános végezte, ki a jegyes párhoz szép, emelkedett beszédet intézett. A két szerető szivet egyesítő szertartást az örömapa házánál fényes ebéd követte. A fiatal pár másnap nászútra kelt. — Reáliskolai tanárok nyugdíjazása. Az esztergomi reáliskola négy 35—38 éve működő tanára a városi tanácshoz kérvényt nyújtott be. Elmondják ebben, hogy Esztergom város, mint az iskola fentartója belépett az orsz. nyugdíj- és gyámintézetbe. Ez által az iskola tanárainak nyugdíjügye rendezve volna, de mivel az amúgy is csekély fizetés hányadát a nyugdíjalapba nekik kellene befizetni, kérik, hogy tekintettel a rájuk eső teher nagyságára, eddigi szolgálatuk állandóan szerény díjazására, a többi városi tisztviselőknek már megtörtént fizetés-emelésére, a helybeli községi tanítóknak korpótlék élvezetére, e terhet a város vállalja el. Magunk részéről is teljesen méltányosnak tartjuk a sok érdemet szerzett négy tanár kérelmét. — Koleragyanús hirek szálinkóznak megint a megyében. Ennek folytán a városi, kapitányság hirdetményben hívja fel a város orvosait és szülésznőit, hogy a gyanús megbetegedéseket azonnal jelentsék be ; egyúttal utasítja a városi állatorvost a vágóhíd, a rendőrbiztost az utcák, vendéglők tisztaságának ellenőrzésére. Csak azután lenne is foganatja a rendeleteknek ! A kisduna parti lakosok szemetjüket még mindég a Dunapartra hordják ! — A verőcei jegyző öngyilkossága. Jóé Sándor Verőce község jegyzője, mült hó 25-én megmérgezte magát és pár perc múlva meghalt. Tettének okául azon körülményt hozzák fel, hogy hivatalbeli szabálytalanságok miatt felfüggesztették állásától s ellene fegyelmi vizsgálat volt folyamatban. — A reáliskolai segítő-egylet választmánya mult hó 29-én dr. Feichtinger Sándor elnöklete alatt ülést tartott. A választmány az egyesület vagyoni állásáról nyert tájékozódást. A városi pénztár kimutatása szerint — mely az egylet vagyonát kezeli — idáig Összesen 975 frt 74 krnyi alapítványi tőkéje van készpénzben és értékpapírokban, mely a szelvényekkel és kamatokkal együtt ezer forintnál nagyobb összregre rúg. Az 1000 frton felüli összeget az azonnal megkezdendő segélyekre fordítják. — Halálozás. A következő gyászjelentést kaptuk : «Horváth Imre mint testvér a maga, valamint az összes rokonság nevében mélyen megszomorodott szívvel jelenti Horváth Mária kisasszonynak nyugalmazott postamesternőnek folyó évi december hó 3-án éjjel, életének 47-ik évében, hirtelen bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei f. hó 4-én, délután 3 órakor fognak a róm. kath. vallás szertartása szerint a szentgyörgymezői temetőben levő halottas házból örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise- áldozat pedig folyó hó 5-én, reggel fél 8 órakor fog az esztergom-vizivárosi plébánia-templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1894. évi december hó 3-án. Az örök világosság fényeskedjék neki l» — Fontos a mészárosoknak. Strauss Ignácz esztergomi jónevű mészárosnak nagyobb mennyiségű vágómarha szállítmánya érkezett lábon Budapestről a nyáron. Pilis-Csabánál azonban egy Ökör ismeretlen okból elhullott. Az állatorvosok ki is mentek a halálesetet felvenni, s az ok megállapíthatása végett az állatot felbonczolták. Emez eljárásuk folytán 16 frt 20 kr költséget állapítottak meg Strauss Ignác terhére, melyet az esztergomi rendőrkapitányi hivatal, mint I. fokú állategészségügyi hatóság is megítélt. Strauss nem fizetett, s lefoglalt ingóira árverést hirdetett a rkapitányi hivatal. Ez ellen Strauss semmiségi panaszszal élt s fellebbezéssel ügyét a földmívelésügyi miniszterhez vitte. Ez azután az ő javára döntött, indokolván, hogy: »az elhullott állat elhullási okának megállapítása az 1888. évi VII. t. c. 26. §-a értelmében hivatalból lévén eszközlendő, ezen eljárásból folyólag az állat tulajdonosa a költségek viselésével nem terhelhető.* — Felhívás. A lévai állami tanítóképző 1895-ik évi június hó végével 25 éves íenállását fogja ünnepelni. Ebből kifolyólag felkérem mindazokat, kik tanpályájukat az állami tanítóképzőben végezték, legyenek szívesek értesíteni; 1. tartózkodási helyük- állásuk és működésükről ; 2. arról, hogy szándékoznak-e a jubiláris ünnepélyen személyesen- esetleg irodalmi, művészi, vagy ipari munkájuk kiállitásávcl résztvenni ? 3. óhajtják-e az intézet múltja- fejlődése és jelenéről (képekkel) szerkesztett emlékkönyvet (ára 2 korona) megszerezni ? Léva, 1894. november 26-án. Szabó Lajos igazgató. — A kolompár család öröme. Pár nap előtt feltűnő karaván vonult végig Vácz fő-utcáján. Szuronyos csendőrök kisérték fel a szolgabíróság elé. Oláh cigányok voltak, elég sokan, valami nyolc kocsival, apraja-nagyja, halomszámra szalmán, rongyokon. Mindegyik kocsin az illető családfő, diktátori önérzettel dirigálva a rozoga jármű elé kötözött gebéket, olykor végig tekintve a fürge purdékon: mert hiszen ő ruházza őket. A szolgabíróság előtt aztán megállott a karaván, bizonyosan láttamozni kellett a szállító leveiöket. Aztán a Rákóczy-térre vonultak egy kis pihenőre. Itt aztán hamarosan örvendetes családi esemény érte az egyik famíliát. Szeszélyes gólya csapott le sebes repüléssel s a családfő gondjai megsokasodjanak. Az aggódó nagyanya pedig először is a keresztvízre gondolt s egy éppen arra menő tisztelendő urat e szavakkal szóllitott meg : — Ides lelkiatya, ipen most siletett egy kis ártatlanka, csókolom a kezsit lábát, keresztelje meg. — Szívesen ; talán beteg a kis gyerek? — Nem beteg á, csókolom a kezsit, olyan, mint a csík, a lelkem. — Akkor hát jól van ; csak hozzák el a templomba, mindjárt megkereszteljük. Ami meg is történt s lőn a neve József. Nemsokára tovább indult a karaván, Kollár pedig (a családfő) egyet simított a homlokán, elgondolva, hogy: Ezt is nekem kell ruháznom! — Henneberg G. (cs. kir. udvari szállító) seíyemgyára Zürichben, a privátmegrendelők lakására közvetlenül szállít: fekete, fehér és szines selyemszöveteket, méterenként 45 krtól 11 frt 65 krig postabér és vámmentesen, sima, csikós, kockázott és mintázottakat, damasztot stb. (mintegy 240 különböző minőség és 2000 különböző szin s árnyalatban). Minták postafordulóval küldetnek. Svájcba címzett lelevelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. IRODALOM. — A magyar nemzet ezer éves története. Az egész ország közvéleményének magasztaló nyilvánulása között, mely az Atheneum r. társaság kiadásában megjelenő »A magyar nemzet története« cimű tiz kötetes illusztrált nagy munka első füzetének megjelenése alkalmából a sajtóban és közbeszédben mindenfelé nyilvánult, ime az első füzetet nyomban követi a második füzet, mely folytatása Marcali Henrik »A vezérek kora« kötetének. Ezt a második füzetet külünösen érdekessé teszi a legrégibb irott magyar történeti emlékeink egyik legbecsesbikének, a szentgalleni códex egy lapjának szines kőnyomatban előállított hasonmása szövegolvasással, továbbá a magyar nemzeti múzeumban őrzött kelta fegyverek sikerült rajza, valamint a szövegbe nyomatott számos csinos kisebb metszet. Ez az eddig megjelent két füzet most már megközelítő fogalmat ad annak a nagyszabású történeti munkának alakjáról is impozáns kiállításáról, mely a magyar nemzet ezeréves fönnállása emlékének maradandó megörökítője lesz. Egy hét múlva a harmadik füzet következik. Előfizetés negyedévre (12 füzet) 3 frt 60 kr. Egy füzet ára 30 kr. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : NÓGRÁDI JENŐ. Nem a reklámnak, hanem a sok ezer ember általi személyes tovább ajánlásnak, — a kik a Richter-féle Tinct. capsici comp.-t (Horgony-Pain-Expidlert) az utolsó 25 évben j# sikerrel használták, — köszönheti ezen igazán!biztos hatású Jfcáziszer nagy elterjesztését és általános kedveltségét. Ki a Tinct. capsici comp.-t fHygonv-Paingg^pellert') kÖSZvénynél, esiíznál (tapzaggátásnál), keresztesontfájásnál, fejjf s fogfájásnál, csípfájdalomnál, fájdalomcsillapító bedörzsöpsként alkalmazta, abból egy i&eget mindigj^észletben fog tartani, hogy azt meghűléseknél is, mint levezető, elhárító szernek alkalmazhassa. Ezen rég jónak bizonyult háziszernek ára igen olcsó, tudniillik 40 kr, 70 kr, és 1 frt 20 kr üvegenként. — Kapható a gyógyszertárakban; Budapesten: TÖrÖk: JÓZSef gyógyszerésznél. Csak a „Horgony 1 * védjegygyei ellátott^ üvegek elfogadandók. Richter-féle gyár Rudolstadtban,TMring.
