Esztergom és Vidéke, 1894

1894-11-25 / 94.szám

— Bankét Párkányban. A nov. i8-iki megyegyűlésen tűzte fel megyénk főispánja Rogrün Ede, volt Párkány községi pénztárnoknak az arany érdemkeresztet, mely alkalomból a párkányi takarékpénztár tisztviselői f. író 2i-én, szerdán este Schwarz szállodájában 8o terítékű fényes bankettet rendeztek, melyen az ünnepelten kívül jelen voltak: Kruplanicz Kálmán, B. Szabó Mihály, dr. Perényi Kálmán, Kaán János lovag s Esztergom város szine java. A toasztok sorrendjét a főispán kezdte meg O felsége éltetésével, azután Klement István takarékpénztári tisztviselő köszöntötte fel az ünnepeltet társai nevében, majd B- Szabó Mihály éltette Rogrűnt, ki meghatva köszönte meg a fényes óvácziót, éltette a főispánt. Beszéltek még Kaán János lovag,, ki a főispánt, dr. Perényi Kálmán, ki Rogrünt éltette, úgyszintén Haudinger Ignác is. Kaán János tartott még egy igen jó hatást keltő tósztot, mint tanár, tanítványait éltette, rámutatva beszédében B. Szabó Mihályra, ki erre egy rögtönzött tosztban felelt, mely folyton derültségben tartotta a jelenlevőket. Számos toaszt után n óra körül kezdett oszladozni a társaság. — A palacküveggyár képviseletében dr. Szilárd Ferencz budapesti üvgyéd ma,vá-rosunkban időzött á tervezett üveggyár telkének megszerzése miatt. Heye gerresheimi gyáros — mint már emiitettük — 150 frtot ígér a terület holdjáért, mig a város 200 írtért hajlandó azt csak átengedni. Méltányos dolog is, hogy ha az üveggyárnak komolyan szüksége van erre a területre, úgy megfizesse annak vételárát az amúgy is súlyosan terhelt városnak. — Lemondott kántortanító. Demuth János farnadi kántortanító az iskolaszéknek a kerületi esperes elnöklete alatt f. hó 22-én tartott ülésén beadta lemondását s így ezen állás legközelebb nyilvános pályázat útján fog betöltetni. — Cziczelle ünnepély a képezdében. Sz. Cziczellének, kit az egyház tudvalevőleg az eg)diázi zene és kántorok patrónájaként tisztel, nov. 22-én volt napja, melynek emlékére a helybeli érs. tanítóképző-intézet önképzőköre f. hó 25-én vasárnap d. e. 11 órakor díszünnepélyt rendez, az alábbi tanulságos tárgysorozattal. 1. Ének sz. Cziczellérol Engesszer Mátyástól előadja az ifj. énekkar. 2. Tarkányi Béla Sz. Czeczilia czimű költeményét szavalja Kovács Ödön I, é. n. 3. »Ha fáj a sziv sebe« kezdetű egyházi éneket előadja Fekete Győző III. é. n., harmoniumon kiséri Baumgártner János III. é. n. 4. Sz. Cziczelle élete, felolvassa Balek Gyula III. é. n. 5. Vörösmarty szózatát Egressy Bénitől énekli az ifusági dalárda. — Tanítók nyugdíjügye. A tanítói nyugdíjazások körül felmerült rendetlenségek megszüntetése s a nyugdíjügyeknek végleges rendezése érdekében csütörtökön és pénteken ankét volt Budapesten Eötvös báró, miniszter elnöklete alatt, mely tanférfiakból álló előkelő gyülekezetben a katholikus tanítókat dr. Komlóssy Ferenc fotanf. kanonok képviselte. — Az orosz. m. képzőművészeti társulat választmányát Forster Gyula min. tanácsos, a földhit elitelint, igazgatója egy nagy jelentőségű művészi alapítványáról értesítette. Erről szóló levelében kijelenti, hogy «hálás emlékezetben tartott történeti tanára,« Vaszary Kolos bíboros herczegprimás nevére egyházi és történeti tárgyú festmények díjazására 12.500 forint névértékű regále-váltságkötvényből és 312 frt 50 kr készpénzből álló alapítványi összeget tett le a magyar földhitelintézetnél, az arra vonatkozó alapítólevél szövegének jóváhagyása végett a vallásos közoktatási minisztériumhoz fordult. A választmány a hazai művészet javára tett nagylelkű alapítványról szóló levél felolvasását zajosan megéljenezte s hálás köszönetet szavaztak Forster Gyula min. tanácsnosnak. — A móri gazdák. Magyarországnak talán egyetlen részén sem lehet oly boldog a marhatartó gazda, mint Mórott, a hol egy szekér trágyáért — fuvar nélkül — 3 frt 50 krt versenyezve fizetnek. Ugyan mi okozta ezen drágaságot a trágyára nézve ? A szerfölötti szőllőtelepítés. A móri borok hírneve messze Ausztria tartományaiban nagy tért hódítván, különösen kedvelik a destillált Dunaviz színéhez hasonló, kiváló zamatú és erősségű móri bort; úgyannyira, hogy Bécs spekuláns borkereskedői odáig mentek, hogy falragaszokon tudatták a közönséggel, hogy óvakodjanak a móri borok megvételétől, mert az egészségre ártalmasak; s ezt nyilván azon célzattal tették, hogy megcsappanjon a tömeges kereslet, s a jó móriak ne tartsák oly magasra az árakat. E czéljuk sikerült is, mert igen sok borkészlet vár Mórott eladásra, s az árak jelenlenleg 23—25 frt körül ingadoznak. A telepítés azonban oly arányokat öltött, hogy a tulajdonosok mesés összegű tőkéket áldoznak a szőlőtelepítésre, melyhez mint fönebb látjuk, nem kímélik a költséget, midőn 3 frt 50 krt adnak egy szekér trágyáért. — Halálozás. Klempa János szilínci plébános 56 éves korában elhunyt. — Nagy szerencsétlenség. Tokodról nem teljesen autentikus forrásból azt a hirt kapjuk, hogy az Északmagyarországi bánya-társulat telepén nagy szerencsétlenség történt.^ Négy bányamunkás lezuhant a .bányatelep vastornyából. Három közülük súlyosan megsérült, egy pedig meghalt. Más oldalról azon értesítést kapjuk, hogy a bányászok sérülése csak igen jelentéktelen. — Kifogott hulla. Vörös András molnár holttestét, kinek vizbeestét már egy régebbi számunkban megemlítettük, kifogták a Dunából a, Hideglelős kereszt mellett. — Kötelező állami biztosítás. A földművelésügyi minisztériumban komolyan foglalkoznak a mezőgazdasági biztosítás államosításának kérdésével. A minisztérium terve szerint a kérdés helyi szövetkezetek kötelező szervezésének módjával volna leghelyesebben megoldható, még pedig a biztosítási kényszer kimondásával. A földművelésügyi miniszter a már kellően előkészített terv részletes kidolgozásával, s a szükséges adatok beszerzésével a minisztérium VII. főosztályát bízta meg, mely két tisztviselőjét máris tanulmányútra küldte ki. E kiküldöttek egyrészt a külföldön néhol már érvényben levő kötelező biztosítások szervezetét tanulmányozzák, másrészt itt benn az országban tesznek puhatolódzásokat a létesítendő helyi szövetkezetek szervezésének legalkalmasabb módjai iránt. Az ily* módon orp-anizálandó biztosító-szövetkezetek működése a mezőgazdasági biztosításnak valamennyi ágára, tehát a tűz-, jég- és állatbiztosításra egyaránt ki fog terjedni, sőt esetleg oly biztosítási ágak is fel lesznek vehetők, a milyenek hazánkban eddig nem voltak, mint például a termésbiztosítás. A miniszter utasítást adott az említett főosztálynak, hogy az előtanulmányok befejezése után lehetőleg még a jövő év első felében nagy ankétet hívjon egybe a javaslat megvitatására s az egész ügyet úgy intézze, hogy megfelelő törvényjavaslat még a jövő év folyamán a törvényhozás elé legyen terjesztő. — Lótolvajok. Keil Ferenc, Mindt Albert és Somogyi Ferenc táthi lakosoktól ismeretlen tolvajok e hó 20-áról 21-re virradó éjjel két lovat, lószerszámokat és kocsit loptak el. A csendőrség nyomozza a tetteseket. — Halál a hordó alatt. Recsni nevű parasztember cs'ütürtökön a táthi úton szekéren egy nagy, 12 akós hordót szállított. Hogy, hogy nem, kocsija feldűlt és a szegény fuvaros épen a súlyos hordó alá került. Bordáit törte össze a nagy teher, úgy hogy Recsni nyomban meghalt. — Lóvonatú vasút Barsmegyében. Odódy Endre főszolgabíró, továbbá Ordódy Lajos és Vilmos kezdeményezése folytán Nagy-Salló község házánál f. hó Ii-én népes értekezlet tartatott, melyen egy a léva-párkánynánai vasút nagy-sallói pályaházából kiinduló, onnét egyik irányban M.-K.-Salló és Holvény érintésével B.-Endréden keresztül Bajka es Alsó-Pél felé kiágazással, másik irányban N.-Málas és Nyír községek felé vezetendő keskeny vágányú, lovak által vont teherszállításra berendezendő vasút építése képezte megmegbeszélés tárgyát. A tervezett vasút építésének szélszerűségét és szükségességét azon körülmény indokolja, hogy az oroszkai ezukorgyár számára répát termelő vidék gazdaközönsége terményeit a tartós esőzések által megromlott és nehezen járható utakon az igavonó állatoknak csak nagymérvű lecsigázásával, nemkülönben járműveinek tönkretételével képes szállítani. Az értekezlet a kivitel módozataira nézve az idő szerint még határozatot nem hozott, de a tervezetet czélirányosnak jelentvén ki, azt magáévá tette. Megszívlelésre közöltük ezt a hírt, mert nagyon üdvös volna, ha a párkánynánai állomástól az új hídon át Esztergom városig lóvasút épülne, mert most még nagyon a távol ködébe vesz, hogy rendes vasúti összeköttetést kapunk-e ezen útirányban, ahogy arról egy ízben szó volt. — A magyar gazdatisztek és erdőtisztek országos egyesülete Bujanovics Sándor elnöklete alatt rendes havi választmányi ülését a minap tartá Budapesten. Az ügyvezetői jelentés felhívja a választmány figyelmét a tagok nagymérvű közönyére, mellyel a tagok fizetése iránt vállalt kötelezettségüket veszik, miáltal az egyesület nem lesz azon helyzetben, hogy a nyugdíjintézet irányában vállalt kötelezettségének eleget tehessen. A rendes jelentések és a taglétszámban beállott változások elintézése után, ügyvezető bemutatja az elnökséggel szerkesztett körlevelet, mely az évkönyvvel lesz szétküldve, s azon kedvezményes megállapodás szövegét, mely a » Magyar Gazdák Lapja«-val, mint az egyesület hivatalos közlönyével létesíttetett, s melyben az egyesület összes érdekes közleményei közzététetnek. Ez egyezség alapján az egyesület tagjai e heti szaklapot 8 frt előfizetési dij helyett évi I frt előfizetési árban szerezhetik meg, ha az egyesület évi 5 frt tagdijával az 1 frt lap előfizetési árt előre küldik be az ügyvezetőséghez (Budapest, IX. Lónyai-utca 7. sz.) Az évkönyv szétküldése már megkezdetett, s azon t. tagok, kik még nem kapták meg, szíveskedjenek ezt az üzletvezetőségnél megreklamálni. Végül az egyesülethez segély iránt érkezett kérvények, a január havi ülésen fognak elintéztetni. — Selyem hamisítvány. Égessünk el egy mintát a venni szándékolt fekete selyemből s a hamisítás rögtön kiderül. Mert míg a valódi s jól festett selyem az elégetésnél nyomban összepödörodik és csakhamar kialszik, maga után csekély világosbarna hamut hagyván; addig a hamisított selyem (mely zsíros színű-szallonás lesz és könnyen törik) lassan tovább ég (minthogy rostszálai a festanyagtól telitetten tovább izzanak) és sötét barna hamut hagy maga után, de valódi selyem módjára soha össze nem pödörödik, csak meggörbül. Ha a valódi selyem hamuját összenyomjuk, elporzik, a hamisítványé nem. •— Henneberg G, (cs. kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben, házhoz szállítva, póstabér és vámmentesen szívesen küld bárkinek is mintákat, akár egyes öltönyökre való, akár egész végekben levő valódi selyem szöveteiből. Svajczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. * Nem kell már Budapestre menni! Vörös József helybeli fűszerkereskedő átvette Gotschlig Ágoston budapesti teaés rum-nagykereskedő kizárólagos raktárát Esztergom és vidéke részére. IRODALOM ÉS ZENE. — A «Zenélő Magyarország*, ezen oly hamar népszerűvé vált zenemű folyóirat, november 15-iki 35-ik száma ismét szebbnél szebb újdonságokkal lepi meg előfizetőit. Serly Lajos a »Tót leány« és a »Csókon szerzett vőlegény« szerzőjétől közöl egy szép románezot a »Kis gyűrűs legény« czimmel, melynek zenéje karakterizálja a rongyszedő fiú tilinkóját és a Pósa-féle jellemző szöveg csakhamar keresett és népszerűvé fogja tenni e. kis darabot. Közöl e szám még Padillától egy szép »Malaguenna« czimű spanyol tánezot. Schumann Róbert Örökszép »Bölcső dalát,« Szentkuthy Géza »Svábhegyi emlék« polka mazurkáját, s végül Bihari kesergője magyar ábrándot; Előfizetési ára a gondosan szerkesztett zenemű folyóiratnak az október-decemberi évnegyedre 1 frt, melyért hat hasonló gazdagságú füzetet kap az előfizető. Előfizethetni a * Zenélő Magyar ország*, kiadóhivatalában Budapesten VI. csengery-utcza 62/a. — «A magyar nemzet története'.» ' Szalay József kiváló munkájából ma jelent meg a második füzet. A szerző előbb a rómaiak harczait a germánokkal tárgyalja, azután áttér a hunok betörésére és Atilla történetére, végül a hatodik fejezetben ama germán népekről szól, melyek hazánkban a hunok elűzetése után uralkodtak. A szöveget ugyanaz az élénk előadás jellemzi, a melyet már volt alkalmunk kiemelni, és a források felhasználása tekintetében is a legnagyobb lelkiismeretességet kell konstatálnunk. A képek közt sok olyan is van, a mely nálunk Magyarországon még sohasem volt reprodukálva. A 4, fejezetben a Columna Antoninak egy érdekes domborművét találjuk, mely a rómaiak kivonulását Carnuntumból tárgyalja ; Traján oszlopáról igen szépen van reprodukálva a szarmát lovasok csapatja, távolabb egy harezot látunk rómaiak és germánok közt, majd a «germánok legyőzetését,» továbbá Marcus Aureliusnak azt a gyönyörű lovas szobrát, melynek eredetije a római Capitoliumon áll. A Nagy Szent-Miklósi leletet Aétius római vezér képmása követi, mely egy monzai diptychonról van lemásolva ; majd Atilla történetének művészi ábrázolásai közt be van mutatva Knackfuss egy szép rajza: «Kovetek tisztelgése Atilla, nej énéi», valamint Naue : «Attila halála* czimű képe. A füzet utolsó fejezete gót képeket tar-, talmaz, melyek a vatikáni múzeumban őrzött, sarkofágról vannak lemásolva, végre népvándorlási ékszerek vannak két szép táblázatban. A munkanem tudósok, hanem a művelt nagy közönség számára készült. Kiadója Lampel Róbert jóhírű könyvkereskedő cég Budapesten. — Uj magyar nóták. Nádor Kálmán budapesti zeneműkereskedőnél jelent meg egyik legtehetségesebb zeneköltőnknek, a «Sötétbe» című dal

1 szefzőjének három dala egy füzetben. Szövegét e dalnak «Temérdek* irta, mely álnév alatt egyik jeles írónk rejtőzik. A kitűnő szövegekre Serly Lajos írt dallamos nótákat. Az első a füzetben egy szép, bús bordal és megérdemli azt a meleg érdeklődést, melyet a fővárosi zenekedvelő közönség a dalok megjelenésekor tanúsított, A második dal szintén bús nóta, «Ne kérdezd, mért szeretlek én téged» címen. Ez a nóta rövid idő alatt oly kedvelt lesz, mint annak idején Serly Lajos «Nincsen csillag, mind lehullott az égről ...» című dala volt. A harmadik dal fríss nóta : «Mikor még én legény voltam, be jó volt ...» címen. Igen jó, pattogó, mulató nóta, mely Serly Lajos legsikerültebb nótái közé tartozik. A három dalt tartalmazó füzet, mely Serly Lajosnak már 120 műve, megrendelhető Nádor Kálmán zeneműkereskedőnél, Budapesten Károly-körút 8. sz. a. Ara 70 kr. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ. Árverési hirdetmény. A méltóságos esztergomi főkáptalan tulajdonát képező Esztergom-Szenttamás városrészben fekvő, az' év minden szakában egyenlő 22 R° meleg vízmennyiséget szolgáltató, hévvíz forráson levő finom őrlésre berendezhető . . 111 tllllf&loill

4 4 a malomházban levő két molnár-lakással, azonkívül egy külön, 2 szoba, egy konyha és kamrából álló bérlakással, egy fedett, télen-nyáron egyaránt 22'R

n-os meleg uszodával, egy raktárral, Jfi^. \f] öles kerttel, a kertben %égy medgficzébői álló fürdőházzal, a malom-csatornán egész éven át gyakorolható ruhamosási díjszedési joggal, folyó évi december 3-án d. e. 10 órakor az uradalmi főpénztári hivatalban zárt ajánlatok beadásával egybekötött nyilvános árverés utján 1895-i január l-től számítandó 12 évre bérbe fog adatni. Közelebbi feltételek a fenntirt hivatalban betekinthetők. — Az érdeklődők felhivatnak, hogy a malom megtekintése céljából is az alább irt hivatalban jelentkezzenek, a honnan a malomba kalauzoltatni fognak. Kikiáltási ár 900 frt. Esztergom, 1894. október 16-án. A főpénztári hivatal. 2 arany, J13 ezüst érem. 9 dísz- és elismerő okmány Kwizda-féle IE3e stitíJLtl OELsfLvLid., cs. és k. kiv. szab. mosóvíz lovaknak. Egy palífckkal frt 140 0. é. 30 év óta ndv. istállókban, valimint katonai és ])0lgári nagyobb istállókban is használatban; nagyobb erőfeszítések előtt és után erősítésül; továbbá ficamoutsók, rándulásuk, az inak merevsége s más ily alkalmaknál; képesíti a lovat kiváló teljesítményekre idomításnál. Tessék a fönnebbi védjegyre ügyelni,' savételnél határozottan kifej ezni: Kwizda] féle Restito tionsfluid. Fő letét Kwizda Ferenc János osztr, cs. k. és rc« mán kir. udv. szállító kerületi gyógyszertára, Korneuburg-ban. Bécs mellett. Kapható a gyógyszertárakban és klroguistáknál.