Esztergom és Vidéke, 1894

1894-09-23 / 76.szám

1894. szeptember 23. ESZTERGOM és VIDÉKE. (76. szám.) a sajátitása. A Gantner-utczabeli hazak kisajátítására vonatkozólag egyéb­ként a vízivárosiak számszerű adatokat fognak beszerezni. Az mindenesetre tekin­tetbe veendő, hogy a hídlejáró a jövő közlekedés útja, és IOO évre szóló tengelyt adna városnak, itt tehát a kicsinyes érdekek szerepet nem játszhatnak. Ezen változtatás természetesen ezúttal hivata­los eljárás tárgyát nem képezte. A bejá­rás jegyzőkönyvében óhajtás gyanánt szerepel és a vízivárosiak kívánatára a városrészek közös értekezletén megfon­tolás tárgyává fogják tenni, hogy ilyen irányban közös kérelmet terjesszenek-e elő, noha Lukács Béla közlekedési minisz­ter személyes szemle alapján a Lörincz­utczai egyenes és legrövidebb irányt állapította meg. A kii. városi kiküldöt­tek az eredeti tervek mellett nyilatkoz­tak. Ezután a bizottság a szigeti kerte­ket vizsgálta át, különösen e vízleveze­tések kérdéseit vitatta meg, délután pedig a párkányi oldalra mentek. — A herczegprimás ma délben a gyorsvonattal Budapestre utazott. A fő­pap résztvesz a 27-iki püspöki konferen­czián, azután hosszabb időzésre ismét Esztergomba jő. — Az épülő kaszárnya. A már teljesen elkészült katonai kórházat e hó 27-én veszi át a város a válalkozótól, 29-én pedig a katonai hatóság a várostól. A Buda-utczára néző két nagy pavillon, igen diszes külsővel, most van vakolás alatt. A Simor János-utczai nagy legény­ségi épületnek most falazzák második emeletet. A középen álló markotányos épület már egészen készen van, csak a belső berendezésen dolgoznak. A legény­ségi B. épület födélszéke már kész és jövő héten hozzá fognak a becserepe­zéshez. — Bérmáló körút. B o 11 i z á r József félsz, püspök, érseki helynök ma Dr. Walter Gyula herczeg-primási titkár kí­séretében hosszabb bérmáló körútra in­dult. A főpap a bérmálást ezen helysé­gekben fogja végezni: szept. 23án Tót­megyeren, 24-én Tardoskedden, 25-én Komjáthon, 27-én Nagyczétényben, 29-én Naszvadon, 30-án Nagysurányban, okt. i-én Udvardon, 2-án Szent-Péteren, 3-án Perbetén. — Boltizár József a fő­udvarmesteri hivatal meghívására teg­napelőtt ö felségének vendége volt egy Balassa-Gyarmaton tartott udvari ebéden. — Az Üveggyár a Strázsahegy mellett hatalmasan épül. A telepen tudvalevőleg 8 munkásház lesz 64 munkás számára. Ezek közül már 4 készen áll. A telep 21 méter mély kútja, melynek fúrása nagy nehézséggel járt, már készen áll, s most a szivattyúkat állítják belé. A gyárépület is kész, a nyujtó-épületről még csak a fedél hiányzik, elkészül ma már hasonlókép az igazgatósági épület is. Az „Első magyar üveggyár-társulat" a nagyszabású telepet házilag építteti. Az épités vezetője Nagy Lajos műépítész, a műszaki berendezést pedig Büsse Hen­rik gyárigazgató eszközli. Az összes építkezések falai az eredeti magasságig fel lesznek emelve valószínűleg a jövő hó 20-ig, mikor megtartják a szokásos ünnepélyt. Az üveggyártás tisztán csak táblaüvegre fog szorítkozni és jövő év elején veszi kezdetét. A társulatnak ri­vonyai (Zólyomm.) telepe készíti a más­nemű üveget. Az esztergomi gyár na­ponta egy waggon táblaüveget lesz ké­pes termelni, melyhez 100 métermázsa kvarcz kell naponta. — A műpártoló herczegprimás. Vaszary Kolos bíboros herczegérsek a következő levelet intézte városunk polgármesteré­hez : „Tek. polgármester úr l A nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­ter úr ezredéves országos kiállításunk al­kalmából a hazai művészetet is bemu­tatni óhajtván, átiratban arra kért fel, hogy valamelyik egyház számára oltár­képet föstessek, amely a mondott alka­lommal ki is állittassék. Hallván, hogy a kir. városi plébánia-templomnak oltár­képe épenséggel nem művészi, szándé­kom annak helyébe valamelyik hazai művészünk által egy ujat festetni, hogy ezáltal az országos kiállítás ügyét is elő­mozdítsam, meg a nemes város iránt táplált jóakaratomat is nyilvánítsam. Fel­kérem ennek kapcsán Tekintetes urat, hogy a plébános úrral egyetértve a kép tárgyáról és szükséges méreteiről egyház­megyei irodámat értesíteni szíveskedjék. Kelt Esztergomban, 1894. szeptember 20. Vaszary Kolos s. k. bibornok érsek." Dr. Helc Antal polgármester és Dr, Fehér Gyula plébános a szükséges felvilágosí­tást már megadták, egyúttal megköszön­ték az érsek legújabb szép adományát. — A szentgyörgymezei vágóhíd. Tegnap a vágóhidügyi bizottság tárgyalást tar­tott K e m é n y f i János tanácsnok elnök­lete alatt. Jelenvoltak a kir. város és Szentgyörgymezö nagyközség (már nem sokáig irjuk igy 1) kiküldöttei, kik meg­szemlélték a szentgyörgymezei „temp­lomföldeket," mely 3 holdon felüli területű. Megnézték a szeminárium és érseki uradalom szántóit, és harmad­szor a már 2 év előtt kiszemelt, je­lenleg a szentgyörgymezöi plébános Perger Lajos által bérelt földeket. A három közül legalkalmasabbnak találták az elsőt, mely a község végén van, két jó út vezet hozzá, tehát könnyen hozzá­férhető és árvíztől mentes. A bizottság ezt fogja ajánlani megvételre. A Perger­féle földek nagyon messze feküsznek, a második pedig a primási uradalom ér­tékes herését foglalja magában, melytől az nem válnék meg egykönnyen. — Halálozás. P f 1 e g e r Mihály kürthi plébános 57 éves korában e hó 18-án elhunyt. — Jegyző-vizsga. A ma megtartott jegyző-vizsgálaton Morva Izidor búcsi s. jegyző egyhangúlag képesittetett. — Tokodi küldöttség. Vas Béla to­kedi jegyző ügyében Dr. Weisz Sándor ügyvéd vezetése mellett a belügyminisz­ternél 40 tagú, tokodi lakosokból álló küldöttség járt a napokban, kiket R e i­s z i g Ede államtitkár fogadott. A küldöttség vezetője elmondta, hogy már másodszor tesznek lépéseket ez ügyben. Először maga Hieronymi miniszter ígérte bajuk orvoslását. A falu jegyzőjét súlyos mulasztásokkal vádolják és kérik őt állásától felfüggeszteni. Az államtitkár megígérte, hogy az ügyet tanulmányozni fogja, és ha panaszuk alapos, a bajon rövid idö alatt segiteni fog. — A kórházbizottság úgyszólván egész héten tárgyalt az új kórház ügyviteli­rendje és háziszabálya érdekében. Esz­tergom ezen legújabb humánus intéz­ménye „Szent-István Kórház" nevet kap. — Bellovits Ferencz úr, reáliskolai tanár, a Dal- és zenekedvelő-egyesület igazgatója, mint részvéttel értesülünk, súlyos betegség miatt több hétig ágyban fekvő beteg volt. Kézfején több orvosi műtét szükségessé vált, de most már tisztelőinek örömére nemsokára elhagyja a betegágyat. — A tornaegyesület ma este a Fürdő­vendéglőben társas vacsorát rendezett tag­jai és hölgyvendégek részére. Az egyesü­let közgyűlését okt. 13-án fogja megtar­tani, a mely után ismét társas-vacsorát rendez, melyet esetleg táncz fog követni. — Elcsípett kalandornő. Szabó Mari nevü szentgyörgymezei kalandornő Sop­ronban több tárgyat ellopott aztán Esz­tergomba jött. A megejtett rendőri nyomozás kiderítette, hogy Szenttamáson tartózkodik. Elcsípték és a megyeházán a hűvösre tették. — Veszedelmes légycsípés. Peitly Jó­zsefné, kövesdi molnár nejét keze fején egy mérges légy csípte meg olyan ve­szélyesen, hogy ha pár órával késik a segély, kezét amputálni kellett volna. A helybeli kórházban ápolják. — Elgázolt gyermek. Tegnap az Eck­stein Mór-féle kispiaczi üzlet előtt játsza­dozott a kereskedő kis két éves leány­kája. Egy téglás kocsi ment arra, a szegény gyermek nem futott el a kocsi elöl, az keresztül gázolt rajta. Az ártat­lan kis gyermek sebei bár súlyosak, de nem életveszélyesek. — Orvos-pályázat. A muzslai járási orvosi állásra eddig Öten adtak be pá­lyázati kérvényt. Mint értesülünk, a jeles historikus, dr. Wertner Mór, Pozsonyme­gye tb. főorvosa is a kandidátusok közt van. Wertner nemcsak a genealógiában vonta magára Európaszerte a tudós világ figyelmét, hanem mint orvos is kitüntette magát, azért kineveztetése megyénkre nézve bizonyára csak előnyös volna. Boldogult dr. Lieb Gyula utódját a fő­ispán fogja kinevezni. — Tűzmentes háztetők. Egy szép ta­lálmány biztosító intézeteink méltó ér­deklődését kelti fel. A feltaláló Aradi János vashámor igazgató Parkfalván, ta­lálmányával a „tüzpróbát" megállta már. Mérvadó körökben ugy az előállí­tási módszer, mint az előállítási költsé­gek fölött igen dicsérőleg nyilatkoz­nak, Fröde kassai dom-épitész a találálmány fölött következően ír a feltalálónak : „Meggyőződésem sze­rint az ön találmánya valóságban epo­chalis, ezzel teljesen megszűnnek az ed­dig használt bádog fedélzeteknél tapasz­talt hiányok." Az államvasutaknál a kassá­oderbergi vasútnál tett kísérletek igen kedvező eredményt szültek és ha bevá­lik, ugy közgazdaságunk nagy, de min­denesetre kedvező fordulat előtt áll. — Rehabilitált orvos czim alatt lapunk mult számában alkalmunk nyilt foglal­kozni Dr. Fried Emil dolgával, kit test­vérének, Sándornak sikkasztási ügyével kapcsolatosan súlyos dolgokkal gyanúsí­tották. Megkaptuk a budapesti kir. törvény­szék 4622711894 számú végzését e sajnálatos ügyre vonatkozólag. A rehabilitáló ítél­kezés közérdekűbb részeit imitt közöljük: „Végzés. Dr. Fried Emil ellen a to­vábbi bűnvádi eljárás megszüntettetik, Indokok: Dr. Fried Emil ellen csalás büntette miatt azért indíttatott meg a bűnvádi eljárás, mert a Hungária szálló bérszolgája és szobaasszonya Mann Sán­dor és özv. Kummer Jánosné vallomásai nyomatékos gyanút támasztottak az iránt, hogy dr. Fried Emil volt az, ki testvé­rével Fried Sándorral összejátszva, szán­dékosan közreműködött ama csalás elkö­vetésére, melyet az első, a másod- és harmadbirósági ítéletek jogerős megálla­pítása szerint 1893. évi márcz. 30-án a pesti magy. keresk. bank kárára Fried Sándor tettesi minőségében véghez vitt. E tanuk vallomásai szerint ugyanis dr. Fried Emil volt az, ki Thraun Károly Ottó név alatt 1893. év márcz. 30-án reg­gel a Hungária-szállóban megszállt és a délelőtti órákban magához hivatta Gaál Ernő váltójegyzőt, ki tőle a két drb, váltót fizetés végett való bemutatás czél­jából jóhiszemüleg átvette, a pesti m. ke­resk. bankban leszámitoltatta s kapott 29860 frtot, mitsem sejtve arról, hogy csalásnak volt öntudatlan eszköze, neki átszolgáltatta. Ezt a gyanút a lefolyta­tott vizsgálat meg nem erősítette. Mann Sándor bérszolga megmaradt ugyan ab­beli vallomása mellett, hogy Thraun Ká­roly Ottó azonos dr. Fried Emil terhelt­tel, másrészről azonban özv. Kummer Jánosné szobaasszony, midőn Fried Sán­dorral szembesittetett, már nem volt ké­pes megmondani, hogy dr. Fried Emil vagy Fried Sándor volt-e Thraun név alatt a Hungáriába szállva, Gaál Ernő váltójegyző pedig egyenesen oda nyilat­kozott, hogy dr. Fried Emilben nemcsak nem ismeri fel Thraunt, hanem kinézé séről ítélve lehetetlennek is tartja, hogy ö lett volna az a személy, kitől a Hun­gáriában a váltókat átvette, s kinek a váltókért felvett pénzt átadta. Már ezek a vallomások is aggályt költenek fel a bűnvádi eljárás alapjául szolgált felisme­rés helyessége iránt, a vizsgálat egyébb adatai pedig még inkább devalválják a felismerés értékét. A tanuk vallomásai alap­ján megállapíthatónak jelentkezik, hogy dr. Fried Emil 1893. évi márczius 28-án este érkezett Bécsből Budapesté, a vonatról leszálva Neugebauer Lászlóval találko­zott, éjjel a Frohner-száilóban megszállt, márcz. 29-én reggel elhagyta a szállo­dát s biztosítva magát arról, hogy az éjjet unokatestvérénél Adler Ignácznál töltheti, este Jászai Marinál vacsorált, vacsora után előbb az Abbázia kávéház­ban időzött s onnan éjjeli szállására Ad­ler Ignácz lakására tért, itt töltötte az egész éjszakát s másnap márcz. 30-án csak délfelé, 11 óránál nem előbb, kelt fel az ágyból, délben még Jászai Marinál látogatást tett, délután pedig öcscse Fried Károly társaságában a 6 órai bécsi hajóval szülői meg­látogatására Esztergomba utazott. A vizsgálatnak ezen adatai szerint a tett elkövetése idején 1893. évi márcz. 30-án reggel és délelőtt, még pedig délelőtt n óra előtt, dr. Fried Emil egyáltalában nem lehetett a Hungária szállóban, nem érintkezhetett Gaál Ernővel és nem ve­hette át tőle a banktól kicsalt 29860 frtot. Nyilván másnak kellett lenni a reggel 8 óra előtt és délelőtt 10—io 1 /^ óra között a Hungária szállóban Thraun Károly Ottóként szerepelt személynek és ez a más egyén az elitélt Fried Sándor személyében az eljárás során tényleg je­lentkezett is. Amint ugyanis sejteni kezdte Fried Sándor, hogy a gyanú testvére dr. Fried Emil ellen fordul, elébb egy beadványban, utóbb a vizs­gáló biró előtt is beismerte, hogy a Thraun-féle levelet pöre megújítása ér­dekében ő gyártotta és csempészte ki a fogházból s mig pöre folyamán mindvé­gig tagadta a tett elkövetését, most már beismerte, hogy a csalást csakugyan ö követte el s ő volt az, ki 1893. évi márr czius 30-án Traun Ottó Károly név alatt a Hungáriába beszállt, ott Gaál Ernőnek a váltókat átadta, s tőle a 29860 frtot átvette. Egyúttal azonban kijelentette, hogy egyedül ő követte el és társa nem volt. Ámbár a lefolytatott bünper ada­taiból jól ismert Fried Sándor szavahi­hetőségéhez nagyon sok kétség fér és e kétséget csak fokozza azon körülmény, hogy a kicsalt pénz hollétét elárulni most sem akarja, tehát teljesen most sem őszinte, a jelen esetben előadását még sem lehet koholmánynak tekinteni. Mi sem szól ugyanis az ellen, hogy a tettet Gaál Ernőnek öntudatlan eszközként való felhasználásával ugy vitte véghez, mint most beismeri. Gaál Ernő vallomásából kitünőleg a tett végrehajtása egy fél óránál többet nem igényelt és ennyi időre Fried Sándor a Hungáriához közel­fekvö bankot, tanuk vallomásai szerint észrevétlenül elhagyhatta. Elkövethette tehát Fried Sándor a tettet bűntárs nél­kül egyedül is s hogy csakugyan igy követte azt el s ő volt a Thraun Károly Ottóként szereplő személy, aztmegerösiteni látszíknem csakaz, hogy aHungária szállóba kivett szobának berendezését és fekvését képes volt a vizsgáló biró előtt a valóság­nak megfelelőleg leírni, hanem az is, hogy midőn Mann Sándor bérszolgával és Moravek Ferencz pinczérrel szembesit­tetett, rögtön felismerte az elsőben azt a szolgálatot tevő személyt, kit Gaál Er­nőhöz küldött, a másodikban pedig azt, ki neki fogorvost ajánlott. Ha ehhez hozzá vesszük még azt, hogy Fried Sán­dor és dr. Fried Emil között kétségte­lenül hasonlatosság van, hogy az ál — Thraun Károly ott a Hungáriában felkö­tött arczczal szállt meg, mi a biztos fel­ismerést köztudomás szerint szerfölött megnehezíti, Mann Sándor és Kummer Jánosné felismerésében bizni többé nem lehet; meg kell engedni, hogy e tanuk felismerésükben tévedhettek és a dr. Fried Emil alibijét támogató adatokkal és Fried Sándor vallomásával szemben annyival kevésbbé lehet e felismerést a vád alapjául elfogadni, mert a beszerzett adatok szerihi; 1893. márczius 30. a dr. Fried Emil életmódjában és vagyoni vi­szonyaiban semmi változást sem idézett elő. Ezek alapján dr. Fried Emil ellen a további eljárás megszüntettetett." * Elveszett kutya. Egy Mylord névre hallgató fiatal angol vizsla (hím) fehér és barna foltokkal, elveszett. A megtaláló kellő jutalomban részesül. Je­lentkezhetni e lap kiadóhivatalában. — Lapunk mai számához adjuk mellék­letkép a Franklin-társulat előfizetési fel­hívását az Olcsó Könyvtár új, olcsóbb kiadására. Ajánljuk a hasznos vállalatot olvasóink figyelmébe. Eddig az első sorozat füzetei jelentek meg, melyekben látjuk ezeket a munkákat: Csokonai „Dorottya" ára 20 kr, Bret Harte kali­forniai beszélyei, ára 30 kr, Kölcsey Fe­rencz elbeszélései 20 kr, Macaulay „Mac­hiavelli" 10 kr, Kerényi összes költemé­nyei 50 kr, Sandeau „A montsabreyi kastély" 10 kr, Kármán „Fanni hagyo­mányai" 20 kr, Sollohub gr. „Előkelő világ" 20 kr, Szigligeti „Liliomfi" 20 kr. — 60,000 frt. a főnyeremény a lem­bergi kiállítási sorsjegyeknél, mely io°/ 0 levonása után készpénzben fizettetik ki. Figyelmeztetjük tisztelt olvasóinkat, hogy a húzás már szeptember 27-én történik. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: NÓGRÁDI JENŐ. I 1459 tan. sz. — 1894. I fejtési hirdetmény. | a Esztergom szab. kir. város részé- S K röl közhírré tétetik, hogy a doroghi || jf úttól a katonai lövölde felé vezető Ü J§ 143 méter hosszú és 5 méter széles- || || ségü útnak kőburkolattal leendő || m ellátása tekintetéből október hó 1-én |r Sl re gg e h 9 órakor a városháznál ár- ár lejtés fog tartatni. j| Az árlejtésben résztvenni szándé- Ü kozók kötelesek lesznek a 700 frt ^ kikiáltási árnak megfelelő 5% bá- M H natpénzt lefizetni. jg A terv és költségvetés a tanács- m noki hivatalban megtekinthető. Kelt Esztergomban, 1894. szép- M | tember hó 22-dik napján. Keményt! János || JH városi tanácsnok. ||

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom