Esztergom és Vidéke, 1894

1894-09-13 / 73.szám

És hogy úgy legyen, — annak biztos zálogául lelkesült örömmel vettük a hirt kórházunk h. főorvosától, mely szerint ő Herczegsége, országunk Bíboros Főpapja felhatalmazta őt mai ülésünk alkalmából annak nyilvános kijelentésére, miszerint magas személye közkórházunk újjáépítése iránt melegen érdeklődik és annak költségeihez jelentékeny — több ezer forintnyi összeggel hozzájáruland. íme Esztergom első nagy polgára kitűzte a biztos győzelem zászlaját ! Kelt Esztergom szab. kir. város közkórháza bizottságának 1894. évi szeptember hó 3-án tartott üléséből. Mátray Ferencz Keményfi János h. kórházigazgató főorvos. bízott, elnök. Bártfay Géza kórházgondnok, bizottsági jegyző. HÍREK. Esztergom, szept. 12. — A városi tanács ma délelőtt tartott ülést. Elhatározta, hogy az új csapatkőrházhoz vezető utaknak és a kórház csatornázására vonatkozó terveket a városi mérnök által elkészíttetik. Ez által a hírhedt Szarka-utczai pocsolya is lecsapolást nyer. A tanács beterjesztette az új vágóhíd tervét, minthogy azonban a városrészek egyesítése küszöbön van, ezeket visszaadta a vágóhíd-bizottságnak azzal, hogy Szentgyörgymezön keressen az épitésre alkalmas helyet, hol a vágóhidat a már kész tervek szerint fogják keresztülvinni. — Az esztergomi érseki kisdedóvónőképző intézetben október í-én majolika* festészeti tanfolyam nyilik meg s tart f. év deczember 31-ig. A tanfolyamon azonban nemcsak a majolika-festést, hanem porczellán-, üveg-, fa-, szőnyeg-, és selyemfestést, továbbá fára égetést is lehet tanulni. A tanfolyamot a győri majolikafestészet tulajdonosa fogja vezetni, ki az ország számos intézetében tartott már szép eredménynyel hasonló tanfolyamot. Az intézet növendékein kivül részt vehet minden nő, ki havonkint 2 frt 50 krajczárt fizet. Bármely intézet növendéke havi 1 frt dijért hallgathatja a tanfolyamot. Magán óra háznál 1 frt. A tanfolyamon résztvevők közül többen összeállhatnak, s külön csoportban tanulhatnak. Hogy a törékeny tárgyakat nagy költséggel ne legyen szükséges más városokba küldeni kiégetés végett, egy uj kemencze felállításáról gondoskodva van, melyben jutányos áron lesznek kiégethetök a tárgyak. Felkérem azokat, kik a kínálkozó alkalmat felhasználni akarják s a tanfolyamon részt venni szándékoznak, szíveskedjenek szeptember 25-ig jelentkezni alulírottnál, kinél esetleg bővebb felvilágosítás is nyerhető. Esztergom, 1894. szept. 11-én. Számord Ignácz igazgató. — Hangversenyek a kórház javára. A dalárda Bellovits Ferencz úr vezetése mellett október hó vége felé az építendő kórház javára nagyszabású hangversenyt rendez a Fürdő-vendéglő nagytermében. A konczerten Thomann István hírneves zongora-virtuóz egyik legtehetségesebb tanítványa, Niedermann Inez úrhölgy is fel fog lépni Budapestről. Lesz ezenkívül több ének- és zeneszám. Az előkelő hangverseny iránt maris nagy az érdeklődés. Ugyancsak hasonló jótékonyczélra a kereskedö-ifjak társulata hangverseny rendezését tervezi. Ezt a társulatnak Dr. Walter Gyula úr elnöklete alatt tegnap tartott választmányi üiése határozta el. — A közigazgatási bizottság kedden rendes havi ülést tartott. F i n á c z y Gyula, kir. tan. pénzügyigazgató bejelentette, hogy 45 évi szolgálata után beadta nyugdíjaztatási kérvényét. Ez alkalommal utoljára jelent meg az ülésen és felhasználja az alkalmat, hogy búcsút vegyen. Andrássy János főjegyző Fináczynak hosszú hivatalos pályáján tanúsított buzgó munkásságáért és tapintatosságáért a bt zottság nevében köszönetet mondott é: indítványozta, hogy érdemei jegyzőkönyvileg megörökíttessenek. Ez indítványt egyhangúlag, lelkes éljenzéssel fogadták el. — A vármegyei állandó választmánya hétfőn délután a főispán elnöklete alatt ülést tartott a szept. 29-én megtartandó vármegyei közgyűlés előkészítése czéljából. Az első és legnevezetesebb tárgy volt Bartha Ármin tb. főjegyző javaslata a városrészek egyesítése ügyében. A vármegye közönsége, úgymond — örömmel üdvözli és a legmelegebben ajánlja a belügyminiszternek az egyesítés ügyét, egyúttal kéri, hogy az egyesült várost törvényhatósági joggal ruházza fel. Az indítvány nagy lelkesedéssel fogadtatott. Megjegyezzük itt, hogy épen Bartha Ármin volt az, ki mint városi képviselő 1889-ben Esztergom város közgyűlésén az egyesítést már indítványozta. Egyúttal az 1895(96, évi útadót és a költségvetési tervezetet és több kisebb jelentőségű ügyet tárgyalt a választmány. — Vizsgák a tanitó-képzőben. Az esztergomi tanitó-képző intézetnél az őszi tanitó-képesitő vizsgálatok szeptember hó 20-án és következő napjain fognak megtartatni. Esztergom, 1894. szept. 11. Dr. Kováts Kálmán, igazgató. — Végrehajtók egyesülete. „A Magyarországi Bírósági Végrehajtók Országos Egyesülete" f. évi szeptember 23-án (vasárnap) d. e. 10 órakor Budapesten, az 5. kerületi kir. járásbíróság végrehajtói termében alakuló közgyűlést tart. -— Közveszélyes elmebeteg. Újváry István szentgyörgymezei földművest mint közveszélyes őrültet hozták az esztergomi kórházba. A szegény ember ott is magánkívül volt. Már otthon családját megöléssel fenyegette és a korházban is nagy csetepatét csinált. Alig bírták lefogni a dühöngót. — Gyilkosság a korosmában. Vasárnap este több bányász mulatott az annavölgyi korcsmahelyiségben. Ott volt többek közt Mika László bányász barátjával Czehinyvei és egy Schnierer nevü, ki az előbbi kettővel régóta ellenségeskedésben állt. Nyolcz nappal ezelőtt is a két barát megtámadta és megverte Schnierert. Ez boszút forralt és miután vasárnap éjjel a | korcsmából eltávoztak, a sötétben késsel í meg támadta Mika Lászlót, nyakába szúrt, Mika rögtön meghalt. Ki kezdte a verekedést, hogyan történt, azt a járásbíróság vizsgálata van hivatva kideríteni. Schnierer, ki baranyamegyei származású, beismerte, hogy ö szúrta meg Mikát. — Veszprémy Jenő színigazgató engedélyt kért a város tanácsától, hogy szeptember hó 15-töI kezdve 12 előadást tarthasson. A város mai tanácsülésében az engedélyt megadta. Veszprémy társulata előkelő helyet foglal el a vidéki színészetben, azért a vándor apostolok jövetelét már előre is szimpátiával fogadják az esztergomiak. — Katona invázió. Kedden 25 hajóval 600 hidászkatona és 30 tiszt ereszkedett le Pozsonyból Esztergomig a Dunán. Este értek városunkhoz és a primási gépgyárnál száltak partra. Ugyanazon pontonokon jöttek, mit a nagymarosi hídnál fognak felhasználni. Egy-egy hajójuk 4—5 egymáshoz illesztett pontonból állott. Egy nagy gőzös kisérte őket a hidalkatrészekkel. Partraszálás után elárasztották a várost az idegen katonák és késő estéig volt nagy vigasság mindenfelé. Ma, szerdán pihennek és holnap folytatják útjokat Marosig. A nagymarosi igazán érdekesnek ígérkező hidveréshez a csavargözös-társulat hétfőn korán reggel külön propellert indit, mely az érdeklődő esztergomiakat kényelmes vízi úton visz? a színhelyre. E hó 15-én kezdődik csak az igazi katona invázió. A 31. gyaloghadosztály csapatai jönnek Esztergomba, itt és a környéken fognak elszállásoltatni. Esztergom kir. városban, Szenttamás és Vízivároson együtt 150 tiszt, 4600 legény, és 140 ló, Szentgyörgymezön 50 tiszt, 1320 legény és 180 ló, Párkányban 80 tiszt, 2200 legény és 50 ló, Nánán, GaramKövesden és a Káptalan-pusztán együtt 30 tiszt, 400 legény és 380 ló lesz. — Eperfatelep. A föld mi vei és ügyi miniszternek a selyemtenyésztés emelése j czéljából kiküldött meghatalmazottja legutóbb Esztergomváros tanácsához megkeresést intézett. Elmondja ebben, hogy minden selyemtenyésztési felügyelőség 1 székhelyén, igy Esztergomban ís szándé- '. kőzik eperfa-iskolát létesíteni. Mivel Esz- 1 tergomvárosban és vidékén a selyemtegvésztés örvendetesen fejlődik, kéri, hogy i közi gépcsarnoka van. A géppróbát mintegyQioo gazda tekintette meg s az érdeklődést mi sem bizonyítja jobban mint azon körülmény, hogy Zalamegyéből, Kolozsvárról és Kassáról is jöttek gazdák a géppróbát megtekinteni. Báró Weisz Pál úrnak, mint előzékeny s áldozatkész házigazdának nagy köszönettel tartozik a gazdaközönség, a miért gazdaságát a géppróba czéljaira átengedni szives volt. adjon a város a felügyelőségnek tíz évi ingyen használatra 3 hold területet a gazdasági-egylet telepével és a füzitői vasútállomással szomszédos helyen. Ha ingyen nem kapják meg, akkor némi haszonbért is ajánlanak. Három holdra lenne szükségük, mert az eperfaállomány Esztergomban igen csekély. — Czigányprimás a hadgyakorlatokon Léva jónevü prímása, Lakatos Sándor, bandájával együtt berukkol a balassagyarmati nagy hadgyakorlatokra, hogy a harczjátékban kifáradt hadfiakat a jó felvidéki borocska mellett az ö szívhez szóló hegedűjével felvidítsa és felvillanyozza. Ugyanis Balassa-Gyarmaton a H i m m 1 e r-féle kávéház a hadgyakorlatok idejére a lévai prímást, Lakatos Sándort és jeles bandáját szerződtette, melynek muzsikája oly szépen szólt Tátrafüreden, Koritnyiczán és a vihnyei hegyek között is, hogy hire bejárta az ^gész országot. A ki szereti a jó zenét, ha a hadgyakorlat alkalmával BalassaGyarmaton megfordul, bizonyára nem fogja elkerülni a hires Sándort, de megkérdi tőle, hogy „mikor te? Mert senki sem tudja oly szépen rá a feleletet: . . „Hajnalban, hajnal előtt, rózsafa nyílik a házam előtt ?

a — Száz éves házaspár. Gróf Károlyi Alajosné bábi pusztáján temettek el egy nyugalomba vonult 106 éves bérest, ki egész halálig testileg és szellemileg egészséges volt s utolsó órájáig izlett neki a pipázás. Neje, kivel 85 évet boldog házasságban töltött, jelenleg 103 éves. — Mezőgazdasági géppróba Kálazon. A nyitramegyei gazdasági-egyesület által a f. hó 5-én rendezett géppróba nagy közönséget vonzott Kálazra, Báró Weisz Pál uradalmába. A rendezőbizottság számi tottt is ezen érdeklődésre, mert oly gépek lettek bemutatva, melyeknek a vármegye mezőgazdaságában fontos szerepük van. A lóherecséplógép nagyon keresett gép lesz a vármegyében, mert most már minden gazda iparkodik az általa szükségelt lóheremagot saját maga termelni, sőt igen sok olyan gazda van, a ki már eladásra termel lóheremagot. A lóheremag termelés nagyon jövedelmező lenne, ha kifejtése nem volna olyan komplikált művelet s éppen azért akarta a nyitramegyei gazdasági egyesület a gazdaközönségnek bemutatni azt a lóherecséplőgépet, mely jelenleg a legtökéletesebbnek tartatik. A bemutatott Tannertféle lóherecséplőgép tényleg olyan műnkét végez, a minőt eddig lóherecséplögéppel még el nem értek. Munkaképessége naponkint 6 mm. tiszta lóhere. A bizottság mint a gép hátrányait konstatálja, hogyrosszul osztályoz, hogy munkaképességéhez képest (1800 frt,) igen drága hogy a gyakorlati gazda számára túlságosan komplikált s hogy igen sok kopásnak kitett tengelye és része van. A bizottság azonban nem zárkózhatott el a géptechnikának azon nagy haladása elől, mely ezen gépen látható s hogy azt a gyakorlati gazda mégis sikerrel használhatja, a gépet ezüst díszoklevéllel tüntette ki. Ugyancsak ezüst díszoklevéllel tüntette ki a bizottság a Lass-féle répakiemeiőt, mely a sok szárazság folytán kőkeménységüvé vált talajban igen jó munkát végzett. Mint hátrányait jegyezte meg a bizottság, hogy nagy vonóerőt igényel s hogy ára igen magas (290 frt). A vonóerő valószínűleg tetemesen csökkenthető, ha a talaj normális nedvességgel bir s nincs annyira kiszáradva mint jelenleg. Miután a répakiemelöekék a vármegye nagy czukorrépa termesztése mellett igen nagy szerepet játszanak, a gazdasági egyesület ezen figyelemre méltó répakiemelőekét a f. évi répakiszedés alatt hosszabb időn keresztül fogja bírálni. E czélból működni fog egy répakiemelő ifj. Deskey Rezső gazdaságában, Bucsányban, egy másik pedig Báró Stummer Ágoston uradalmában Tavarnakon. Bemutatta itt uj szerkezetű répakiemelőjét Lichtmann Vilmos Máté-Szalkáról, mely azonban még lényeges javításokra szorul. Az eke Báró Weisz Pál úr uradalmában fog a répakiszedés alatt még ujabb próba alá vétetni. Bacher Rudolf rendnitzi gépgyáros répakiemelöje a vármegye több gazdaságában használtatik, de semmiféle újítást nem tartalmaz, ezért bírálat alá nem került. Arany díszoklevéllel tettek kitüntetve a Hille-féle petroleummotor, a „Rapid" darálógép; ezüst díszoklevéllel pedig a Franel-féle szecskavágó, Ezen három utolsó gépet, valamint a Tannerl-féle lóherecséplőgépet Lowis Tódor képviselte Nyíregyházáról, kinek ott nemzet— Selyem hamisítvány. Égessünk el egy mintát a venni szándékolt fekete selyemből s a hamisítás rögtön kiderül: Mert mig a valódi s jól festett selyem az elégetésnél nyomban összepödörödik és csakhamar kialszik, maga után csekély világosbarna hamut hagyván; addig a hamisított selyem (mely zsiros szinü-szallonás-lesz és könnyen törik) lassan tovább ég (minthogy rostszálai a festanyágtól telitetten tovább izzanak) és sötétbarna hamut hagy maga után, de valódi selyem módjára soha össze nem pödörödik, csak meggörbül. Ha a valódi selyem hamuját összenyomjuk, elporzik, a hamisítványé nem. — Henneberg G. (cs. kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben, házhoz szállítva, póstabér és vámmentesen szívesen küld bárkinek is mintákat, akár egyes öltönyökre való, akár egész végekben levő valódi selyem szöveteiből. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. * Müller Gyula vaskereskedő üzletében egy jó házból való fiú, ki 3—4 latin vagy reál osztályt végzett, tanulónak felvétetik. — 60,000 frt, a főnyeremény a lembergi kiállítási sorsjegyeknél, mely iO°/

0 levonása után készpénzben fizettetik ki. Figyelmeztetjük tisztelt olvasóinkat, hogy a húzás már szeptember 27-én történik. t „The Gresham" életbiztosító társaság Londonban. E társulat 45. évi jelentése, mely az 1893. deczember 31-én befejezett üzletévről szól és a részvényesek 1894. évi június 7-én tartott rendes közgyűlése elé terjesztetett, rendelkezésünkre állván, következő főpontjait közöljük. Az 1893-ik évben a társasághoz 10.922 — egész életre és vegyes biztosításra szóló — ajánlat nyújtatott be és 9633 kötvény 73,023,675 korona tökeösszegről lett kiállítva. A díjbevételek, levonva a visszbiztositásért fizetett összeget, korona 18,725,477*60 fillérre rúgtak, mely Összegben a korona 2,709,990*21 fillért tevő első évi dijak bennfoglaltatnak. A kamatszámla mérlege a lefolyt üzleti évben korona 5,216,671.15 fiiért tett ki és a társaság jövedelmét a díjbevételekkel együtt korona 23,942148*75 fillérre emelte. A társaság az elmúlt évben korona 8,952.871.04 fillért utalványozott oly követelések alapján, melyek életbiztosítási kötvényekből eredtek. Lejárt kiházasitási és vegyes biztosításokra korona 1,881,966.46 fillért, visszavásárlásokra korona 1,300.593.85 fillért fizetett ki a társaság az elmúlt évben. A biztosítási és járadékalapok a lefolyt üzleti évben korona 6,251.534*79 fillérrel gyarapodtak. Az aktívák főösszege 1893. deczember 31-én korona 131,435.657'19 fillérre rúgtak. Tőkebefektetések : korona 49,425-52 fillér angol állami papírokban, korona 401.616*77 fillér indiai és gyarmati kormányok értékeiben, korona 25,428,802*40 fillér idegen államok értékpapírjaiban, korona 1,211.343*33 fillér vasúti részvények, elsőbbségek és garantáltak, korona 60,429.471*14 fillér vasúti és egyéb kölcsönkötvényekben, korona 17,642,371*15 fillér a társaság ingatlanaiban (ezek között vannak a társaság budapesti és bécsi házai), korona 5,141.681*04 fillér jelzálogokban és korona 21,130.945.84 fillér különböző értékekben. Ezen Magyarországon 31 év óta működő előkelő biztosító társaság oly tekintélyes vagyonnal bir Magyarországon, hogy az a legmesszemenőbb igényeknek is megfelel és igy teljes bizalmat érdemel.