Esztergom és Vidéke, 1894

1894-09-06 / 71.szám

zivatar közeledtével iszonyú szélvész tombolt, mely a hónapok óta nagy rétegekben hevert port oly óriási erővel keverte fel, hogy a falu és környéke valóban félelmes látványt nyújtott. A levegő még a felső rétegekben is sürüen tele volt porral s pár perczig nem lehetett semmit sem látni az egész környéken a szállongó porfelhőktől. Közben nagyokat dörgött és a villám egy házba be is csapott, de szerencsére nem volt senki a szobában a melybe beütött, s igy csak a falakat és képrámákat porzsolté meg. Az esőből is bőven kijutott, melynek különösen a szőlőtermelők örülnek. — Felismert hulla. Lapunk mult számában e czímen hozott közleményünkre vonatkozólag ottani tudósítónk jelenti, hogy Jasics Ferencz ó-tokodi bányász rossz családi viszonyok miatt már három hét előtt eltávozott hazulról a nélkül azonban, hogy övéinek eltávozása okáról csak említést is tett volna. Tehát egész bizonyos, hogy életuntságból a Dunába ölte^magát. Özvegyet és gyermeket hagyott hátra. — Az esztergomi kereskedelmi ismétlő iskolában az 1894-95-iki tanévben a tanulók fölvétele szept. 9-én délután 2 órakor történik meg, miről a tiszt, főnök urak ezennel értesíttetnek. Az igazgatóság. — Megkerült lopott jószág. Olvasóközönségünk bizonyára emlékszik még a lapunkban is emiitett azon tolvajtettre melyet Doroghon pár hét előtt kóbor czigányok követtek el. Elraboltak ugyanis akkor 2 lovat s egy kocsit. Most a kocsi már megkerült. Nezider (Mosonym.) körül találták meg a csendörök egy aszszonynál, kinek a lopott kocsi birtokában volt. Be volt már festve zöld szinre, hogy rá ne ismerjenek. Az asszony azt vallotta, hogy a kocsit úgy vette. Egyenlőre vizsgálati fogságban tartják öt. A kocsit haza szállították már Doroghra az igazi tulajdonosnak. A lovak hollétéről az asszony állítólag nem tud semmit. — Henneberg 6. (cs. kir. udvariszállitó) selyemgyára Zürichben, a privátmegrendelőknek lakására közvetlenül szállít: fekete, fehér és szines selyemszöveteket, méterenként 45 krtól 11 frt 65 krig postabér és vámmentesen, sima, csíkos, koczkázott és mintázottakat, damasztot stb. (mintegy 240 különböző minőség és 2000 különböző szín s árnyalatban). Minták postafordulóval Svájczba küldetnek. — Bérlet-biztosítás. A komáromi cs. és kir. katonai élelmezési raktár, mint mai hirdetési rovatunkban látható, az 1894 nov. í-től, illetőleg 1895 jan. i-től Í895 dec. 31-ig terjedő időtartamra a Győr-Szabadhegy Esztergom és Körmöcbányán állomásozó cs. és kir. katonaságnak kenyér és zab szükségletei biztosítására vonatkozólag bérleti hirdetményt bocsájtott ki. A közelebbi feltételek 1894 évi szept. 27-ig, azaz a nyilvános tárgyalás napjáig a cs. és kir. katonai élelmezési raktárnál megtekinthetők és a feltételek füzetei is 4 krért nyomtatott ivenként megrendelhetők. — Érdekes közgyűlés. E napokban tartatott meg a gróf Eszterházy Gézaféle cognac-gyár részvénytársaság évi közgyűlése. Mikor a közgyűlés véget ért, az igazgatóság meghívta a részvényeseket a gyár és pinczehelyiségek megtekintésére. Kíváncsi érdeklődéssel hallgatta a csupa előkelő kereskedőkből álló vendégcsoport a vezérigazgató magyarázatait: miként destillálódik meleg uton a jófajta bor cognaccá, mint erősbödik izben, aromában hovatovább való pihenése alatt stb. stb. Mikor aztán meglátták a részvényesek az óriási hordókkal telt pinczeraktárakat, a hol érték szerint külön-külön fekszenek az egy és többcsillagos cognacok, mikor megkóstolgatták a hordók illatos, zamatos tartalmát, tisztelettel tekintettek a drága tartalmat rejtő hordóóriásokon végig (némelyik 8,000 és 9,000 liter tartalmú) és mintegy vezényszóra hangzott föl az éljen, melyet visszhangoztatott a részvényeseknek a borpinczékben kóstolgató csoportja. Késő délután volt már, mikor a részvényesek bizalomteljes lelkes hangulatban a gyárból távoztak. CSARNOK. A gyorsírásról. A mai korban, mikor a „gőzön nyargalunk, felhőkön úszunk, a villámmal irunk és a nappal festünk", mikor mindenben csak az időkimélésre fektetjük a fősúlyt, a közönséges irás mellett még egy más írásra is van szükségünk, melylyel képesek vagyunk az élő szót reptében a papírra vetni. Ez az irás a gyorsirászat (stenografia.) A szónoklatokat csak ennek segítségével örökíthetjük meg, csak ezzel írhatja le az ember gondolatait oly gyorsan, a mint azok agyában megfogamzanak. Már a régi rómaiak és görögök is arra törekedtek, hogy a közönséges irás jegyeivel, különböző rövidítések alkalmazása által az élő beszédet követhessék. Később ezt egyszerű Írásjelek, betű elhagyások és rövidítések által akarták elérni, hogy nem minden siker nélkül, arról a ránk maradt retorikai munkák tesznek fényes tanúbizonyságot. — A középkorban akadtak egyesek, kik a meglevő primitív rendszert tökéletesítették, akadtak olyanok is, kik egész új stenografiai rendszerekkel léptek fel, melyek azonban kevés kivétellel nem feleltek meg eredeti czéluknak. A modern gyorsírást Gab elsberg e r Ferencz alkotta 1818-ban, mely hazájából, Németországból az egész müveit világra elterjedt. Jelenleg már minden müveit európai nyelvre át van ültetve. A magyar nyelvre Markovits Iván alkalmazta. Ezenkívül elterjedt rendszer még hazánkban a Stolze-Fenyvessy-féle. A gyakorlati igényeknek inkább az előbbi felel meg, azért minden valószínűség szerint ennek van szebb jövője. A gyorsírás két részre oszlik; levelező és vitairásra. Az előbbi a közönséges írásnál ötszörte nagyobb gyorsaságot biztosit, mig a vitairás, mely az előbbinek mintegy folytatását képezi, a leghevesebben elmondott szónoklat leírására is alkalmas. A gyorsírásban minden egyes betűnek meg van a maga jele, mely a közönséges írásénál jóval rövidebb és egyszerűbb. A magánhangzókat jelképileg jelöli. Igy két mássalhangzó közt „e" betűt olvasunk, ha azokat egymás mellé irjuk, ha az elsőt vastagon írjuk „a"-t olvasunk közbe, ha az elsőt emeljük „i"-t, ha mélyítjük „u"-t, ha öblösitjük „o"-t. Ezenkívül a kép+» +» M 9 . O * « HÍ S g" 3 >%* I o «° N •mi J?f oj J2 +» 2 m -o o • 5 .2 a > I ti. '<a OXJ 2* SL •» *«a SS P* • rz; W •* 2 ° * S ÍO " S ifi w £ állítják, hogy a gyorsirt szöveg nehezen olyasható. A közönséges írásban is, némely embernek oly sajátságos kézvonásai vannak, hogy másnak nem kis megerőltetésébe kerül ezeknek kibetűzése. Igy vagyunk a gyorsírással is. Abban az esetben, ha valaki elhányja-veti írását, nagyon természetes, hogy nem kis dolog ezen hieroglifeknek értelmét kihozni. — Vannak olyanok is, kik azt hiszik, hogy a gyorsírás által a tanulónak közönséges írása romlik el. Ennek ép ellenkezőjét állítom az által, hogy ha valaki a vékony vonásokat a vastagoktól megkülönböztetni és a betűk viszonylagos nagyságát feltüntetni kénytelen — mint ez a gyorsírásban van — írása, nem hogy nem romlik, hanem ugy finomságban, mint szépségben határozottan nyerni fog. A gyorsirászat nehéz voltára vonatkozó állitások már az előbbiekben lettek megczáfoiva. A gyorsírás ma már meglehetős elterjedettségnek örvend, csupán az a baj, hogy többféle rendszer van, a helyett, hogy mindnyájan egyforma eszközökkel törekednének a közös czél felé. Hanem erősen hisszük, hogy nemsokára eljön az idő, mikor a kevésbbé helyes rendszerek követői felhagynak meddő küzdelmökkel és az egységes magyar gyorsírás terjesztése által szegődnek a nemzeti kultúra szolgálatába. Utópia az, hogy a gyorsírás valamikor kiszoríthatná a közönséges írást. Mint a gőzmozdony feltalálása által nem lett felesleges a szekér, vagy mint a távírda nem szorította ki a levélpostát, úgy nem fogja sohasem a gyorsírás a kurzív írást kiszorítani, hanem mind a kettő békésen fog ezentúl is egymás mellett megférni. Wiesinger Frigyes. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: NÓGRÁDI JENŐ. 1 zőkre, ragokra és a gyakrabban előforduló szavakra bizonyos törvényszerűség szerint alkotott rövidítések vannak pl. s á g-ág, t ó 1-tó, vagy néhány szó, mint jel, nem, fel, czél, igy stb. kezdőbetűjével jelöltetik, mig kevés, akar utolsó betűivel, vannak ilyen rövidítések is: b o 1 d o g-bog, r ö v i d-röid, lévénlén stb. A vitairás nagyobb fokú összevonásokat és betükihagyásokat használ. A stenografia megtanulása korántsem oly nehéz, mint a milyennek ezt a laikusok gondolják; 20-25 óra alatt alaposan meg lehet tanulni a levelező írást, mig a vita irás elveinek elsajátítására I sem kell több idő, természetes, hogy az| írásgyakorlat nem maradhat el. Sokan sajátítják el magánszorgalomból ezt a művészetet *) mely még a nők közt is utat tört magának. Most már női gyorsírókor is létezik, sőt ujabb időben képesített gyorsírás tanárnőink is vannak már. íme bizonyítéka annak, hogy a nők finom ujjai nemcsak horgolásra és főzésre alkalmasak. Megbecsülhetlen hasznát veszi a stenografiának a középiskolai tanuló, de különösen az egyetemi hallgató a tanár magyarázatának lejegyzésénél, valamint fogalmazványok, jegyzetek készítésénél; egyébiránt alig van életpálya, melynél a gyorsírás sikerrel nem volna alkalmazható, azért a parlament falai közül már régen elszabadult az élet minden körébe. A Gabelsberger-Markovits rendszerű gyorsírást hazánkban az „Országos magyar gyorsíró egyesület" terjeszti, ebbeli törekvésében 27 vidéki gyorsírókor tánogatja. Majdnem minden középiskolában nyitnak tanfolyamokat, ezekben éve ncént átlag 3000 tanuló sajátítja el Marcovits stenografiáját. Van a központi 1 :gyesületnek egy szaklapja és egy széprodalmi folyóirata, azon kivül évenként öbb mű lát gyorsírászati mezben napviágot. Lassanként egész külön irodalom celetkezík, e tekintetben azonban még iem értük utói a külföldet, például Nénetországban még a klasszikusok művei s megjelennek gyorsirászattal írva. Az 1 :gyesület minden évben két irásversenyt art, hol az érdeklődő közönség szeméyes meggyőződést szerezhet az ifjú nemedék előhaladásáról. — A Stolze-Fenyr

essy gyorsírók is alakítottak ujabban ;gy országos egyletet, tanfolyamokat is lyitnak a középiskolákban, de olyan szép íredményt még korántsem tudnak felnutatni, mint a fent emiitett rendszer. Még némely embernek a gyorsirásól alkotott ferde nézetét akarom megcáfolni, ezek többnyire a tárgy nemsmeréséből származnak. Igy sokan azt *) A magánhasználatra leginkább ajánlható Bóogh János »A magyar gyorsírás tankönyve* czimű íúve. Kapható a szerzőnél Budapesten (Központi Stávirda). Nyilvános köszönet. A mennyiben jó atyánk elhalálozása folytán az igazi részvét oly sok oldalról és oly szép módon nyilvánult, hogy azokra egyenként és külön-külön válaszolnunk lehetetlen, ennélfogva mindazon rokonok, jó barátok, kik akár testületileg akár egyénileg, úgyszintén a jó ismerősök, kik boldogult jó atyánk végtisztesség-tételénél vigasztalhatatlan helyzetünkben súlyos fájdalmainkat szives részvétükkei enyhíteni kegyeskedtek, fogadják e helyen mély köszönetünket és hálánkat. Esztergomban, 1894. szeptember hó 4-én. a gyászoló Oltósy család. ) 1073. számhoz. 1 > Hirdetmény. A cs. és kir. katonai élelmezési raktár részéről kenyér és zab f bérbeadásának biztosítása végett az 1894. november i-től, illetőleg ^ 1895. január i-től 1895. decz. 31-ig terjedő időtartamra a Győr-Szarbadhegy, Esztergom és Körmöczbányán állomásozó cs. és kir. közös^ hadsereg részére ^ Komáromban a cs. és kir. katonai élelmezési raktárnál '1894. évi szeptember 27-én d. e. 10 órakor

1 ' tárgyalás fog tartatni, melyre csakis írásbeli ajánlatok fogadtatnak el. ^ Az ezen tárgyalásra érvényes feltételek a Pozsonyban 1894. aug. í-én hi53/b szám alatt kelt hirdetményből, teljes szövegében azonban az ezen t tárgyalásra készített és Komáromban 1894. évi aug. í-én kelt feltételek | füzetéből megtudhatók. ( Az 1153/b. számú nagy hirdetmény, valamit a feltételek füzete, (ez utóbbinak nyomtatott ivéért 4 kr. fizetendő) — bárki által megszerezhetők. | ! Komárom, Í894. aug 29. ' 1 A cs. és kir. katonai élelmezési raktár. (