Esztergom és Vidéke, 1894

1894-08-23 / 67.szám

velésügyi miniszter, melyre a bécsi terménytőzsde-bíróság elnöke felelt. Arra megindult a vásár és három napig tartott,, de bizonyos dolog, hogy Budapesten egy-egy melegebb üzleti napon több vásár esik, mint a bécsi magvásáron együttvéve. A czél azonban a bécsi népösszebolonditással el volt érve, nagy közönség jött a vásárokra és a birodalmi székvárosnak, melynek idegen forgalma évről-évre csökken, nagyon jól esik egy kis vidéki pénz. Ebben az évben a bécsi nyárspolgárok számitását a bécsi terménytőzsde keresztül húzta. Tudvalevő, hogy a bécsi magvásárokat a bécsi terménytőzsde rendezi, más firma alatt ilyen nemzetközi szélhámosság soha be nem üthetne, ámde az esztelen antiszemitizmus, mely Bécsben mind féktelenebbül pusztít és megcsinálja a maga társadalmi harczát, retorzióra késztette a bécsi terménytőzsdét és kimondotta, hogy nem rendez magvásárt. A mozgalmat ily irányban szervezte és a nemzetközt vásár legjelentékenyebb része, a magyar terménykereskedők kimondották, hogy nem vesznek részt a vásárban. A bécsi nyárspolgárok ám mondják rá, hogy mit nekik Hecuba, ám ne lássák meg, mint veszti a császárváros presztizs-ét és ezzel szemben a magyar főváros mint bontogatja világvárosiasságának szárnyait, nekünk örülni kell, ha az, amit a polgári független akarat Bécs ellenére megcsinálhat, akként sikerül, mint a mostani. Ezért hazafias örömmel láttuk, hogy Magyarország összes terménykereskedőinek, tehát a mieinknek is ilyen sikerült akcióját. CSARNOK. A barmincz szűz. Választaniok kellett a kereszt és szív között. Nem haboztak: a keresztet választották. Harmincz deli ifjú, megannyi hős mindenik, még könnyet sem ejtett, hogy ott kellett hagyniok viruló arájukat. Megharsant a kürt hívó szava a hitetlen ellen, nekik is elküldték a véres kardot, hogy veszélyben az ország, jön a török, kíméletet nem ismerve. Megsértették nagyon a törököt; ö békét akart, hirvivÓket is küldött Budára, lealázta magát a büszke magyar előtt. De azok kinevették, hadd jöjjön csak, hiszen bens a nagy terjedelmű polgártárs, a konzorcziummal egyben neki is támaszkodott a bárkának. A kocsis vezényelt: — Haá megfogtad, tóid el! Ezenközben egy csintalan szobacziczusnak gonosz ideája támadt. Megrántotta a csengetyüt, a melylyel jelezni szokták az indulást. A szegény gebe bizonyosan csupa megszokásból, elfelejtkezve szándékairól, hamarosan nagyot rántott a kocsin. A gömbölyű polgártárs nyomban hatot bukfenczezett utánnuk egy sorjában. Miután pedig néhány fölötte kellemetlen folytonossági hiány is támadt inexpressiblején, fölhagyott zöldbe irányuló terveivel. Csak egy keserveset sóhajtott még: — De már most a földig iszom magam! és betért a legközelebbi kurtakocsmába. No azután a lóversenytérre minden nagyobb kalamitás nélkül érkeztünk meg. Legföllebb még egy úrnak égették ki a kabátját, a ki valamennyi szomszédjának fölirta ezért a nevét. Már tudniillik azét, a ki megmondta. A tér már zsúfolva volt néppel. Tömérdek érdekes figura, de ismeretes már mind, leírtuk már ezeregyszer. Vagy tán beszéljek arról az őrületes lázról, mely erőt vesz a játszók tömegén, a mint a starter leereszti zászlóját s a fordulónál nük a Hunyadyak vére pezseg, ha meglátja táborukat a török, már is meg fog rémülni. Valami ünnepély volt az udvarnál, hogy jobb kedvük legyen, látványosságképen a tóba fojtották a hírvivőket. Erre azután igazán jött egész hadával a törökök győzhetetlen szultánja, Szolimán. A büszke főurak voltak az elsők, a kik megszöktek az udvarból a gyenge, tehetetlen király mellől. Végig hordták az egész országban a véres kardot. Jöjjön mindenki, a ki nemes és magyar, ha nem akar törökké lenni. Esztergomban 1526 nyarán nagy örömünnepre készültek. A legszebb harmincz hajadon esküvője a legdélibb harmincz ifjúval már ki volt tűzve. Nem volt család, nem volt ház vagy kunyhó, a melyben ne készültek volna a rendkívüli örömnapra. Viruló szüzek, olyanok mint az ártatlan liliom és a piruló rózsa, deli hös ifjak, a kik már nem egy csatában látták kardjuk által elhullani az ellent, szivrepesve, a boldogságtól kicsattanó arczczal várták azt a napot, a melyen szeretteiket a sajátjuknak nevezhetik. A kitűzött napon nem volt bús arcz az ős királyi városban. Maga az ősz érsek remegő kezekkel áldotta meg mind a harmincz párt. Úgy sírt mindenki, a ki látta ; egy atya volt egész Esztergom, a ki gyermekeinek boldogságán örül. Ez is csak nálunk, a százszorszépek földén történhetik meg ! Még a templomban volt a násznép, még hangzott az agg főpap áldó szava, a midőn hirül hozták, hogy a király embere jött meg, hogy elhívja a város ifjait, vitézeit az ellenség ellen. A szelidlelkü főpap is meghallotta a vész szavát. Kezei megáldólág nyugodtak a legutolsó pár fején, de szavai már nem menyegzői imát zengtek, harczra hivó hangok voltak azok. Kigyúltak az ifjak szemei, hevesen dobogott kebelük. Ok nászágyat vártak mára, boldogságot, békés otthont — és ime talán halotti ének volt a nászdaluk, s utolsó kenet az agg főpap áldó szava. Voltak, a kik jobban szerettek volna csendesen, békén otthon maradni. Azokra azután ifju nejeik néztek azokkal a ragyogó szemekkel. — Hát te itt tudnál maradni nálam, a mig társaid a te hazádat is mentik ; s azt hiszed, hogy szeretnélek azután téged? Nem habozott egyikük sem. Egy forró mindent kifejező csók volt búcsúszavuk. Az agg főpap volt vezérük. Harmincz szűzi ajak imája kísérőjük. kezdenek kiválni az egyes paripák a többi közül? Ne legyenek rá kíváncsiak, kérem, csúnya, visszataszító látvány az. Ami aljas szenvedély csak lappang az emberi kebel mélyében, az mind közszemlére kerül itt a maga szemérmetlen meztelenségében. Undor fogott el tőle s hamar ott hagytam az egész frekvencziát. Szinte megkönnyebbültem, mikor a a szép Stefánia-utra értem. Merre szfm lát, mindenütt világos nyári toalett, bűbájos sugárzó szemek, Budapest itthon maradt, nem fürdőző kölgyközönségének elitje. Sokan vannak, majdnem mint az ég csillagai és ragyogók, mint az ég csillagai. Ah, itt szép az élet. A szigetről ide telepitett kioszkban sokáig gyönyörködtem a szép szemekben, mig csak egyszer a czigány véletlenül rá nem rántotta, hogy: Fütyül a szél, az idő már őszre jár; Szebb hazába megy vigadni a madár.... Valami hideg bizsergés rázott meg tőle. Hiszen itt az ősz nemsokára. A kerepesi temető felöl is hűvös, őszi széláram kelt. Hátha annak a poétának a lelke, a ki e szép dalt irta? Sz—ó. Győzött a kereszt a sziv felett l * Ott, hol a Zamárd-hegy és Baráthegy összeér, kezdődik egy gyönyörű völgy. Most Mexikónak nevezik, akkor herczegvölgynek hivták. Ákos királyi herczeg köpalotája volt ott; a tatárok szétdúlták, alapfalain kolostor épült, eleinte vörös barátok laktak benne, majd pedig történetünk idejében Budáról elűzött Margit-szűzek. Itt talált biztos lakóhelyet és menedéket a harmincz szűz. Volt a magyarnak egy szép szokása, most babonának mondanák, hogy a mig a hitves férjénél nem töltött egy éjet, addig nem volt szabad más férfit látnia. A harmincz fiatal asszony a templomból egyenesen a kolostorba vonult. Itt várják be csatából hazatérő férjeiket, akié nem jön haza, az Örökre itt maradt. Az imában és reményben találták minden vigaszukat. És erre a vigasztalásra nagy szükségük volt. Csak néhanéha hallottak hírt, s ez is milyen hir volt 1 A török átlépte a határt, pusztítva, égetve, dúlva tör előre. A király fő emberei tétlenül nézik, Zápolya is késik. Nincs remény. A német nem jön segítségre, van ugyan serege, de csak arra vár, hogy a magyar sereg megsemmisüljön, ö majd azután a maga malmára hajtja a vizet Azután sokáig nem hallottak semmi hirt sem. Egyszer egy forró alkonyatkor a déli égen szokatlan pirosságot láttak, ami mindent megmagyarázott. Ott már a török jár, nyomában vész, tűz és nyomor. Egész a zárdáig hallatszott a menekülők jajgatása. , . . Készülhettek ti szép szüzek halotti torra, nem nászlakomára. Ifjaitoknak nincs szüksége már nászágyra: ott feküsznek azok mind a harminczan szűz Mária lobogója alatt, halottan ott vezérükkel együtt, a bátor, igen hazafival, az ősz főpappal. Szótlanul, némán vette fel mind a harmincz szűz a virágfüzért. Jött a török feltartózhatlanul. A Margit-szüzek kolostorát vagy száz főnyi csapat támadta meg, miután a maróthi szekértábort feldúlta. A szüzek a tágas templomban imádkozva várták a pogány ellent. Az ő fegyverük az ima volt és ártatlanságuk; de az ilyen vad csapattal szemben e: csak ingerül szolgált. Már-már el valának veszve, kitéve annak, hogy szentségtelen kezek fertőztetik meg azt, amit ők már a túlvilágnak szántak. De a sziv, az a forrón érző, s a hazáért égő sziv segített rajtuk. Ha már a halálnak vannak szánva, miért ne végezzenek ők azonnal? Egy barna szépség volt az, aki először ragadott tört és keblébe döfte. A krónikások fel is jegyezték nevét: B oldogfalv i Ki ss Mária volt. A berohanó törökök már csak holttestüket lelték. Mérgükben mindnek a fejét vették és úgy küldték el Szolimánnak. Szolimán azután hálából mind a küldöttet mint a küldőt hasonló módon végezte ki. Harmincz szép női fejért — két igazhitű borotvált fejét. Igy is csak a török szolgáltat igazságot 1 * * Ott nyugszik mind a harmincz szűz teste az Ákos palota romjainál. Történejtükről már csupán a hagyomány beszél; a krónika is csak azt említi, hogy a Margit szüzek kolostora volt ott, a hol azok a törökök elől elölték magukat. De szépségük és honszeretetük él és fönmaradt a mostani esztergomi szüzeknél is, akik e kettővel képesek meghódítani az egész ország szivét. Az esztergomi hős nők emléke örökké fen fog maradni, mert ahol annyi a honszerető szép nő, ott az élő példa fentartja a dicső elődök emlékét. Zwillinger Ferencz. HÍREK. Esztergom, aug. 22. — A király Nagymaroson. Ő felsége szeptember 15-én este 8 óra 13 perczkor Bécsből Budapestre utazik, hol vasárnap szeptember 16-án délelőtt a delegácziókat fogadja. Szeptember 17-én hétfőn reggel 5 óra 10 perczkor utazik Budapestről külön vonaton Nagymarosra, hova 6 óra 10 perczkor fog megérkezni. 6 perczczel később érkeznek oda a Bécsből külön vonaton jövő Arnulf bajor herczeg, Ferencz Salvator főherczeg és az összes katonai attachék. A felség itt a Nagymarosról Visegrádra át a Dunán építendő katonai híd építését fogja megtekinteni. Az érdekes manőver látására városunkból is nagy közönség készül, úgy hogy a csavargőzös-társulat aznap Esztergomból Marosra külön propelIer-járatot indít. E gyakorlatok katonaságának egy része, mintegy 15,000 ember szeptember 15-én Esztergomon vonul át. A király 17-én délben Marosról tovább utazik és délután 4 órakor érkezik Balassa-Gyarmatra. Balassa-Gyarmaton még az nap történik az udvari méltóságok, a papság, a tisztek, a hatóságok és egyidejűleg Hont- és a szomszéd vármegyék küldöttségeinek fogadtatása. A papság küldöttségét tudvalevőleg a herczegprimás vezeti a király elé. O Felsége szeptember 18, 19 és 21-én résztvesz azután a 4. és 6. hadtestnek a romhányi síkon és Vadkert mellett tartandó hadgyakorlatain, aztán szept. 21-én este 8 óra 30 pkor hosszabb tartózkodásra Gödöllőre utazik. — A herczegprimás kedden 21-én titkárja kíséretében székvárosába jött és itt részi vesz a szemináriumban tartott négy napi lelkigyakorlatokon. — Szent-beszéd, Szent-István első apostoli magyar király ünnepén 1894. augusztus 20-án a budavári Mátyás-templomban mondotta Dr. Walter Gyula herczegprimási titkár. Ilyen czim alatt vettük egy csinosan kiállított füzetben a tudományos apparátussal készült és költői lendülettel elmondott beszédet, mely mottóul a Bölcsek Könyvének ezt a mondását választotta: „A bölcs király a nép támasza," és tenorjával a szent király és utódainak szeretetére tiszteletére buzdít. A füzet ára 40 fillér. — A herczegprimás uj képezdéje. Vaszary Kolos herczegprimás e hó 21-én irta alá azon határozatokat, melyek a nagyszombati és budapesti kath. tanítóképző-intézetek fokozatos beszüntetését rendelik el a közelgő isk. év elejétől fogva. Az ekként fokozatosan beszüntetendő két intézet pótlására az esztergomi tanítóképző fejlesztésének kezdetéül rendes szaktanárokat nevez ki, ezenkívül egyelőre tizenkét 100 frtos ösztöndijat tűzött ki oly növendékek részére, kik tanítók gyermekei és a felső vidékről jönnek Esztergomba képezdei tanulmányaikat végezni, mely ösztöndijak, mint szintén a már fennálló ingyen élelmezés kedvezményeinek elnyerése végett Komlóssy Ferencz dr. főtanfelügyelöhöz fordulhatnak az arra kompetensek. A jövő isk. év elején az első tanfolyamba felveendő növendékek már négy évfolyam végzésére kötelezvék. Az új képezde építését legközelebb megkezdik. — Értesítés. Az, esztergomi szentBenedekr. kath. fögymnáziumában a tanuló ifjúság felvétele szeptember 1. 2. és 3-ik napján történik; a felvételi, javító és pótló vizsgálatok pedig aug. 31-töl szept. 3-ig fognak megtartatni. A középiskolai törvények értelmében egy osz-