Esztergom és Vidéke, 1894

1894-08-16 / 65.szám

mennyire aggasztja Szenttamás és Víziváros lakóit e két község közt s úgyszólván a város központjában létező faraktár. Hol volna megengedve ily tűzfészket lakházak közt fenntartani ? A megyei jegyzökönyvek még gróf Forgach föispánsága idejéből tanúskodhatnak arról, hányszor képezte ez ügy felszólalás .tárgyát. Jól emlékezünk arra is, hogy Forgách főispán saját részéről melegen pártolta a fatelep megszüntetésére tett indítványokat. Miért és hol feneklett meg tehát ez ügy, nem tudjuk. Igaz, hogy évtizedek teltek le azóta a nélkül, hogy e helyzet veszélyt hozott volna és még is, mert tűzveszélyekre az elévülésnek szabályai nincsenek kérnünk, követelnünk kell a hatóságoktól az említett tüztelepnek tüzrendíiri szempontból való eltávolítását. Azt hisszük, hogy a sürgő J intézkedést, melyet a leginkább érdekeit községek talán bizonyos tekinteteknél fogva nyomatékosabban szorgalmazni tartózkodtak, az egyesült város nem fogja a jövő század teendői programmjának megállapításáig a feledékenység leplével eltakarni. Teljesen közömbös marad előttünk a kérdéses terület • jövő felhasználása, s csak egy áll tisztán előttünk, és ez : hogy a szóban levő faraktárnak megszüntetése a kapcsolt városrészek lakói nagy számának alapos aggodalmát fogná megszüntetni, a. HIRE K. Esztergom, aug. 15. — A herczegprimás e hó 12-én Balatonfüredrőt a fővárosba érkezett, 13-án délután pedig Kohl titkár kíséretében Esztergomba jött. Fogadtatásánál Boltizár József érseki helynök, Pór Antal kanonok, Hanny Béla jószágigazgató és az udvari papság volt jelen. Kedden délelőtt a főpap számos tisztelgőt fogadott, köztük Visegrád küldöttségét iskola-ügyben. Ma, szerdán, Nagy Boldogasszony napján a székesegyházban mondott szentmisén pontifikált fényes asszisztenciával. Csütörtökön délután Budapestre megy a herczeg, és 21-én jön ismét vissza, hogy részt vegyen a négy napig tartó lelki-gyakorlatokon. -- Kinevezés. A herczegprimás Hinffner Béla Garam-Sztb_( hedeki adminisztrátort Aisó-Rakonczara plébánossá nevezte ki. —• Uj főispánok. O felsége Komárommegye eddigi főispánját, Rudnay Bélát. Hun megye főispánjává és Komárommegyt főispánjává Fehérmegye eddigi alispánját, Sarközy Aurélt nevezte ki. Az erre vonatkozó legfelsőbb elhatározások a. hivatalos lap egyik legközelebbi számában fognak megjelenni. — A jegyzők mulatsága f. hó 14 én a Kovács-pataknál bizony gyöngén sikerült. Ebben nem a buzgó rendezők hibásak, hanem a kedvezőtlen időjárás. Délelőtt esett az eső, .délutánra kiderült némileg, de végig megmaradt fógvaczogtató hidegnek. Azok, akik nem

1 riadtak vissza Jupiter Pluviustol, igen jól érezték künn magukat. Igaz, hogy a bájos kisasszonykák kendőbe burkolva tánczolták az első négyed (20 pár 1), de különösen a melegítő csárdás alatt jókedvben nem volt hiány. Az egész terület lampionokkal igen ízlésesen volt díszítve. Előkelő férfi közönség jelent meg ; ott láttuk Kruplanicz Kálmán főispán vezetése alatt majd nem az egész vármegyei tisztikárt, kár, hogy a j e g y z ö k mulatságán jegyzőt, láttunk legkevesebbet. A jelenvolt bájos hölgyek névsorát legnagyobb sajnálattal nem jegyezhetjük ide, mivel kiküldött tudósítónknak megdermedt keze a nagy hidegben felmondta a szolgálatot., — Esztergom jövője czimmel a Budapesti Hirlap írja ezt az ismertetést: Esztergom, mely szent István király idejében az ország fővárosa volt és az Árpádok alatt kétszázadon át Urbs regia, fejedelmi székhely, a mig Imre a várban levő királyi lakot az érsekségnek nem adományozta, századok során az ország politikai főhatóságainak elköltözése, a kereskedelem és forgalom fővonalának elhajlása és a harmadfélszázadig ránehezedő török és kuruez háborúskodás csapásai alatt sokat vesztett régi dicsőségéből. A megye és város irányadó férfiai Vaszary Kolos herczegprimással élükön becsvágyuk tárgyává tűzték ki, hogy a milleniumig megvessék az aláhanyatlott ősrégi város uj jövőjének alapját. A bíboros főpap az érseki jövedelem tekintélyes részét alkotó hídvám jogáról készségesen lemondott, hogy lehetővé tegye az uj vashíd kiépülését, mely a jövő év nyarára elkészül, állandó közlekedést létesítvén a Duna jobb- és balpartjai között és egybekötvén a budapest-bécsi vonal párkány-nánai állomását az almás-füzitöi vonal esztergomi állomásával. A város és megye iránytadó értelmisége e mellett közigazgatás utján is egyengeti Esztergom uj jövőjének alapját. Mindmáig az a képtelen állapot áll fenn, hogy az összeépült és mindössze 15,749 lakót számláló Esztergom sz. kir. város, Szent Tamás, Víziváros és Szentgyörgymezö nagyközségek külön-külön négy hatóságot alkotnak ! A bazilika és a primási palota a Víziváros nevü nagy községben fekszik, a papnevelő intézet s a kanonoki épületek egy része SzentGyörgymezőn, a káptalan épületei három községben, a megye . és városház, a főgimnázium és főreáliskola a szab. kir. városban. Az értelmiség sorában erős mozgalom indult meg e képtelen állapot megszüntetésére és a topográfiailag amúgy is egybefüggő négy külön községnek közigazgatási egyesitésére. A város ügyésze, Földváry István dr., közelebbről egész tanulmányt irt és tett közzé e kérdésről, melyben a közigazgatási, .•.•rendőri, kultúrai, ipari és kereskedelmi adatok egész ütegével mutatja ki a jelen állapot képtelenségét és a tovább nem halasztható egyesítés ellenfeleinek .maradi ürügyeit * egymásután lefegyverzi. A herczegprimás és a megye főispánja, Kruplanicz Kálmán, egyaránt lelkesülnek a varos szebb jövőjét megalapítandó egyesítés eszméjeért, melynek Hieronymi Károly belügyministert is sikerült megnyerniük. — Egy falu zendülése. Ezelőtt 3 va

&y 4 évvel tizenhárom kesztölezi lakos, H a r 11 i k János vezetése mellett aláírásokat gyűjtött a kesztölezi birtokosok körében. Az aláírás arra volt kötelező, hogy az illető hajlandónak nyilatkozott földjének szénkutatási jogát Hartlik és érdektársainak eladni. A birtokosok az ügyet magukra nézve előnyösnek tartották, és Így az íveket a községbeli lakosok kevés kivétellel alá is írták. A tizenhármak tavai Dedinszky ügyvéd közvetítése mellett kieszközölték, hogy a szénkutatási jog az egész község határára a Drascheféle társulatnak 4000 írtért, mások szerint 25,000 írtéit (?) eladatott. Hartlik és érdektársainak ehez természetesen joguk nem volt, mivel ők csak az aláírók és nem az egész község nevében adhatták volna el a jogot, és ha el is adták, a nyert összeget az összes aláírók és nem tizenhármuk közt kellett volna felosztaniuk. Az idén kapták meg a végzést a kesztöleziek- július hó végén, hogy birtokukra a kutatási jog rákebeleztetett. A falubeliek, bizonyosan kolomposok által félrevezetve, azt hitték, hogy birtokaik el vannak adva, mi több, a vételáron Hartlik és társai osztoztak és ők nem kaptak egy krajczárt sem. A jegyzőt, birót és elöljáróságot vádolták részrehajlással és hétfőn, 13-án valóságos zendülés tört ki. Mintegy 300 főnyi csoport, férfiak és asszonyok a községházához tódult, és szitkozódva követelték a hivatalos szobában levő jegyzőtől, . Zsarnóczay Mihályról) hogy ez adjon nékik meghatalmazást, maguk sem tudták megmondani, hogy mire. Aztán minden áron az elöljárókat akarták látni, azt kiabálták, hogy fülüknél fogva kell őket ide hurczolni. Mikor az elöljárók nem jöttek, maguk mentek értük, és agyonveréssel fenyegetve a községházához hurczolták; útközben leköpdösték és homokkal megdobálták őket. Most már folyt tovább a garázdálkodás. A község pecsétjét birtokukba kerítették, az iroda ablakait beverték, majd bezárták az ajtót s a kulcsokat magukkal vitték, a ház mellé pedig 6 emberből álló őrcsapatot állítottak. Az udvaron álló roppant tömeg egyre kiabálta: Üssétek agyon az elöljárókat í A zavargásnak Takács József szolgabíró erélyes, de tapintatos fellépése vetett véget. A tömeg lecsillapodva oszlott szét, és nem akadt dolga sem a kivonult 4 csendőrnek, sem a 20 főnyi katonának. A jegyző jelentése szerint a mai Nagyboldogasszonyi ünnepen és holnap, mikor Kesztölczön búcsú lesz, újabb zavargástól lehet tartani. — Bűvész est. Annetelli tanár bűvészestélyén szépszámú közönség jelent meg az arénában, és az igazán érdekes és jól sikerült mutatványok, mindvégig lekötötték a publikum figyelmét. Egynéhány piéce egyszerűen túlment az észszerű kombináczió határán, és öreg urabácsik csóválták rajta a fejüket: Még is hunezut a német, ha mindjárt olasz is 1 — Az egyesítés. Szentgyörgymezö község legutóbbi közgyűlésében bizonyos feltételekhez kötötte az egyesítéshez való hozzájárulását, mely feltételek főbbjei a következők: 1. Szt.-györgymezö külön közgyámi kerületet képezzen s hivatalnoka ugyanottani lakos legyen. 2. Szt-Györgymezönek külön felekezeti iskolaszék hagyassák s ezen iskolaszéket egy kiküldött fogja az egyetemes városi iskolaszékben képviselni. 3. Állíttassák fel egy adószedő hivatal. 4. Hasson oda Esztergom, hogy az épülendő érseki tanítóképző, az úgynevezett* primási majortelekre kerüljön. 5. Ugyszinte a vágóhíd is szt-györgymezön épüljön. 6. A telkes gazdák tulajdonához tartozó ingatlanok és köztelkek az ö kezelésük alatt maradjanak. 7. Szt.györgyme ön 300 frttal rendszeresítendő hegymesteri fizetés kétfelé választassák, ezen kivül ugyanott egy városgazdái állás rendszeresittessék. 8. Jog adassék, hogy a legelök, melyet a kir. városiak használnak, hasonló dij mellett sztgyörgymezöiek által is igénybe vehetők legyenek. 9. A felek, tanítók fizetése a korpótlék jogosultsággal együtt, a kir. városiakéval egyenlösitessék. 10. A segédjegyzónek megfelelő tisztviselői állás biztositassék. n. A jegyző szolgálati ideje nyugdíj éveibe beszámítassék. Az eddig élvezett javadalma biztositassék, továbbá az, hogy mint szavazattal biró tisztviselő, katona, illetőségi ügyekkel, s jegyzői teendőkkel legyen megbízva. 12. Minthogy pedig a jegyző és kántortanító az eddig élvezett fajárandóságáról lemondott, ennek váltságdija fejében a városi pénztárból illő kárpótlást nyerjenek. — A Fürdő-vendéglő átalakítása. Az esztergomi fökáptalan már aláirta az átalakításra vonatkozó szerződést K n u t h Karoly budapesti vállalkozó czéggel a gözfürdöbeli kazán, szerelvények, gépek és gép részek elkészítésére és P f a 1 c z József helybeli építésszel a vendéglőépület átalakítása, a gőzfürdői kazánház és kémény újjáépítése, részben átalakítására. Knuth költségvetése 4192 frt. 67 kr. Pfalczé pedig 13,745 frt. 59 krt tesz ki. Az épület renoválásánál a mostani bérlő jelöli ki a sorrendet. Legelső az első emeletbeli asztalos-munka, aztán a kazánház és folyosó. Készen kell lenni a szerződés szerint 1895. jun. 30-ig. A felügyetet Feigler Gusztáv urad. építész gyakorolja. Knuth vállalkozó munkáját legkésőbb 2 hó alatt foganatba tartozik venni és 8 heti záros határidő alatt befejezni. A költségvetésben jelzett 10 kádhoz és a gőzfürdőhöz legkevesebb 12 órai tartamon át megkívántató kellő hőfokú vízmennyiséget kell a gépeknek szállítaniuk. — A budapesti állami nőipariskolákban (VIII. Szentkirályi-utcza 7. sz.) — amelyeket Lukács Béla kereskedelmi miniszter ur ujjá szervezett s gyakorlati ! ipariskolákká alakított — a beiratás a jövő tanévre szeptember hó 1. napjától 4. napjáig tart. Az állami nőipariskolák czélja és feladata, hogy a női munkák rendszeres gyakorlati tanításával és az ahoz, továbbá a kisebb női munkaüzletek vezetéséhez szükséges elméleti szakismeretek tanításával fiatal nőket a női munkák készítésével foglalkozó üzleteknek hasznos segédmunkásaivá képezzen olyan módon, hogy az ilyen nők közül azok, kik később is önerejükre lesznek utalva, gyakorlati képzettségűk továbbfejlesztése, illetve kiegészítése után önálló gyakorlati működésre, női munkaüzletek vezetésére is képesek legyenek; a család körében foglalkozó nőknek a különböző nöimunkák készítésében alapos képzést nyújtson. Az állami nöipariskoláknak ez idöszerint négy szakosztálya van, u. m. a fehérnemű-varró, a fehér-, szines- és mühimzö, végre a felsőruha-varró és a divatárúczikkeket készítő osztály. A tanítás a fehérnemű-varró és a divatáru-czikkeket készítő osztályban egy, — a felsőruha-varró és a fehér-, szines- és mühimzö osztályban két évig tart. Az intézetbe rendes tanulókul felvétetnek olyan leányok, kik a 14 életévöket betöltötték s legalább az elemi népiskola hat osztályát vagy a polgári iskola második osztályát sikkerrel elvégezték. Bővebb felvilágosítással készséggel szolgál az igazgatóság. — Amerikai űt. Lapunk egy barátjától, kí most az újvilágban tesz nagyobb utazást, Valpari sóból kaptuk ezt az érdekes uti levelet: „Mire levelem önökhöz ér, én már a legnagyobb valószínűséggel haza értem Limába. Az idő gyorsan fog tova repülni, mert a természet a legváltozatosabb képekkel szórakoztat.' Már 7 hete, hogy az „Osiris" Hamburgból elindult, és még csak Valparisoban vagyunk, a hol 6 napig fogunk horgonyozni. Ez nagy öröm rám nézve, mert Santiagoba is ellátogathatok. Hogy Hamburgból elindultunk, az idő eleinte igen kedvező volt, a levegő azonban napról-napra forróbb lett, s az equator körül már alig volt elviselhető. Éjjel nyitott ajtó s ablak mellett sem tudtam aludni, s nappal a kifeszített vitorlák alatt az árnyékban majd megsültem daczára vakmerően pongyola ruházatomnak. Az nap reggel, midőn az equatoron haladtunk keresztül, a matrózok megkereszteltek bennünket, a mi ép úgy, mint a húsvéti öntözés viszonzást is követel t. i. a pénztárczák részéről. Az öntözés után felvonultak a matrózok, arezuk zöld festékkel volt bemázolva, kiket Neptunus isten egy fadarabbal ünnepélyesen megborotvált, s azután abban a pillanatban, midőn legkevésbbé várták, felülről hatalmas tussot bocsátót reájuk. Május 13-án Pünkösd napján a 3 hajótiszt szép mulatságot rendezett: ő ugyanis harmonikázott, mi pedig énekeltünk, későbben pedig tánczoltunk. Mire Puntas Arenasba ertünk, a mely falu a Magellain ut bejáratánál van, az időjárás oly hideggé változott, hogy a befagyott tengerparton mindenfelé láttuk a gyerekeket korcsolyázni. A Magellain utat elképzelhetni, ha a Genfi tóra gondolunk, ez éppen olyan, csak kissé hosszabb és keskenyebb. Mindkét oldalán magas hegyek és csúcsok meredeztek telve hóval és jéggel, a nagyszerű természeti képet a legcsekéjebb zaj sem zavarta meg. Hajónk állt. S mi a tisztekkel kirándultunk az éjjel, a mely ugyancsak hosszú volt, mert a itt 8-kor kel s 3-kor már nyugszik. Másnap reggel, hogy tova indultunk, a felkelő nap megaranyozta á tájat, oly fenséges képet láttunk, a milyenre nem emlékszem életemben. A nagy csendességbe csak hajónk zakatolása s közbe-közbe egy-egy távoli mennydörgés vegyült. Azt mondták, hogy vihar lesz. Csakugyan. A csendes óczeán felöl az ég beborult menydörgött, villámlott az ég a tenger háborgott, s olyan koncertet rögtönöztek, a milyent még Wagner egy operájában sem hallottam. A csatorna vége felé járt s a nyilt részen torony magasságú hullámok emelkedtek s igy a kijáratnál agyonzuzatással fenyegettek bennünket ; kapitányunk azonban jobbnak látta másfelé haladni, jobb kéz felől a szűk Smith csatornába vezette hajónkat. Mily ellentét l A csatornában, amely roppant magas sziklafal közé van zárva, a viz tükörsima volt, fönn az égen pedig mennydörgött, villámlott az ég, s fütyölt a szél. Mire a csatornából kiértünk, az Oczeán ismét nyugodt volt, a láthatárt ismét bearanyozták a lenyugvó nap sugarai, s mi nyugodtan folytattuk utunkat az Oczeánon. — Lódijazás Nyitrán. Nyitravármegye lótenyészbizottmánya egyetértve a nyitramegyei gazdasági egyesülettel szept. hó 30-án Nyitrán nagyszabású lódijazást rendez. Ezen lódijazás jelentősége sokkal