Esztergom és Vidéke, 1894
1894-08-02 / 61.szám
a széttagoltság, a mennyiben az idegen bíróságok és hatóságok csak egy Esztergomot ismervén, a szenttamási vagy vízivárosi lakósokra vonatkozó ügyekben is, a megjelelést „esztergomi" jelzővel eszközlik, a bíróság pedig sokszor nincs abban a helyzetben hogy az egyéneket ismerje. Avagy a kir. Törvényszék, a mely sajnos Komáromban székel s igy a helyi viszonyokat kevéssé és csak papirosról ismeri, hányszor jut azon helyzetbe, hogy a községi helyhatóságok külön váltságát, külön gyámhatóságát eleve meg nem állapithatván, szomszéd városiak dolgában Esztergomot keresi meg, a miből visszaküldés, levelezés, fölösleges munka támad s a jogkereső feleknek is nyilván hátrányára van. Ugyancsak az igazságügy keretébe tartoznak az árvás ügyek,* a melyeket ma a szomszéd városok lakóira az amúgy is túlterhelt megyei árvaszék — a sz. kir. városiakra a városi árvaszék intéz. Mily anomáliák születnek a különböző competentiákból! Köíönösen ml igen gyakori, hogy az árváknak ugy a sz. kir. város, mint á szomsz. városok területén is van birtokuk, vagyonuk, vannak rokonaik, örököstársaik s nem ritkán ugyanazon egy ügygyei a városi és megyei gyámhatóságnak külön külön kell foglalkoznia. A pénzügyi igazgatás is, főképen amióta Bpestről vezettetik, a viszásságok egész sorozatát mutatja fel. Az emberek, kereskedők és iparosok egyik félévben a szomsz. városok területén, — a másikban a sz. kir. városin lakozván ide-oda hurczolkodnak, azok adó nyilvántartása is a szerint helyesbítendő, leírandó, átírandó a mi mindég egy sorozat rendelkezést, négy öt hivatal munkáját veszi igénybe. Az adó behajtás, a főkönyvi kivonatok mindig gondos óvatossággal a városrészek szerint szerzendők be s ugyanazon polgárok sokszor mind a négy város területén birtokolván a p. ü. Igazgatóságnak elég munkát okoz az eljárás, holott mindez egy adópénztárral szemben felényire apadna le. Ha a magyar kormány — mely elé az egyesítés ügye előbb utóbb kerülni fog — akár igazságügyi, akár pénzügyi közegeinél kérdést teszen, biztosra vehető, hogy azok nem kevésbé fogják az egyesítést sürgetni mint magunk, a kit ezen visszás állapotok végére törekszünk. Hogy az eddigi helyzet nem egészséges, leginkább mutatja az, hogy a fogyasztási és italadó tekintetében évtizedek óta egyesítvék a városok, közös kezelést és gazdálkodást foltatnak a nélkül, hogy bármelyiknek is oka lenne a közösség ellen panaszkodni. Tovább tekintve, az iparügyeknél már némi javulást találunk, amennyiben a legutóbbi időben kormányi rendelkezésre az általános és egységes ipartestület alakítása keresztül vitetett. Ez magában véve javulás, de nem teljes, mert az iparhatósági competentia mindig az 1884. évi XVII. czikken .alapulván, az az iparos, aki Szt.-György napkor a Határ-utczának egyik feléről esetleg a másik felére költözik, majd a városi tanács, majd pedig a közp. főszolgabíró mint iparhatóság alá tartozik. Az ipartestület elöljárósága és ellenőrző bizottságai hatályos eljárást csak az iparhatóság támogatásával fejthetnek ki, ámde intézkedéseik sanctióját ugyan azon egy területen csak kétféle iparhatóság esetleg külön egyéni véleménye szerint eszközölhetik ki. Hogy e részben is érzik a városok az egyesítés szükségességét, mutatja, hogy az iparos tanoncz oktatás czéljaira már egy közös iskolát állítottak fel és tartanak fenn. (Folyt, köv.) Hl R E K. Esztergom, aug. 1. — Közgyűlések. (Sz. D.) Az egyesítés üdvében megküldött élőmunkalat alapján a szomszéd városok sorra tartják a képviselőtestületi közgyűléseket, amelyek lefolyása világosan mutatja, hogy a kérdés minden tekintetben megérett s szinte csodálatos, hogy ily sokára elmaradhatott. A közgyűlésekről következőkben számolunk be. S z t.-T a m á s o n július 29-én vasárnap volt a közgyűlés és miután elvi észrevétel az egyesülés ellen fel nem hozatott — legott a kiküldöttek megválasztásához fogtak: Hittner András biró, R e u s z József, Lindtner János, Tölgyessy László és Gabanitz Ferencz küldettek ki, Lindtner János magasabb szempontokból bírálva az egyesítés kérdését, a mellett nyilatkozott s indítványozta, hogy egyöntetű eljárás okából, a szomszéd városok eleve egy közös értekezletet tartsanak, mely közös tanácskozmány elnökéül R e u s z József takarékpénztári igazgató jelöltetett ki. Egyébb tárgya a gyűlésnek nem volt. Érsek vizi város képviselő testülete július 30-án d. u. tanácskozott s az elnöklő biró terjesztette elő a napirend legfontosabb tárgyát, mely mint monda — nagy kihatással lesz a város jövőjére. Elsőnek : Haudinger Ignácz szólalt fel s emelkedett szavakban üdvözölte a mozgalmat, a melynek szerinte már 30—40 év előtt kellett volna megtörténnie s bizonyára más és kedvezőbb viszonyok között állana ma Víziváros. Semmiféle veszteséget sem lát fenn forogni, ha a város modernebb és magasabb közigazgatási formák közé jut, sőt ebben az egészséges továbbfejlődés legfőbb biztositékát ismeri fel. Minden aggodalom és minden feltétel nélkül, őszinte örömmel elfogadja az egyesítést. Haudinger beszédét általános helyeslés követte. Utánna W i mm er Ferencz szólott, aki az egyesítésnek szintén barátja, egyes pontokat sorol azonban fel, a melyet ezen vízivárosi terület gazdasági és kényelmi szempontjai tesznek indokolta. Igy egy köz-kút, óvoda szegény ügy és helypénz-szedés rendezése. Végül Dr. Csernoch János kanonok ajánlotta meleg szavakkal az egyesülést, mire a kiküldötteket választották meg és pedig: Tóth József biró, Dr. Csernoch, Éttér Gyula, Farkas Gyula, Leitgeb János és Wimmer Ferencz személyében. Ezzel a gyűlés véget ért. Szt. Györgymezőn, mint értesülünk, az egyesítés nagy ellenzékre talál, különösen Bádí és Gere József képviselők kardoskodnak eüene, mert bizonyára el sem olvasták a memorandumot, melyből világosan kitűnik, hogy sem erdőnek, sem legelőnek változása nem lehet, hogy az uj keretek között Szt. György mezőre több teher nem hárul, sőt kizárólag és egyedül ez a városias emelkedés útja. Természetes, hogy a kik a fejlődés, haladás útját nem akarják, azok az egyesülést sem akarhatják. Még intelligens férfiak is haboznak, a mit azonban nem hiszünk s azért neveket most nem is említünk. Közgyűlés még nem tartatott s mint a lap zártakor értesülünk Szt.-Györgymező előbb küldöttségileg járul a belügy minister elé. — A királyváró Balassa-Gyarmat. V éc s e y báró, József kir. herczeg főudvarmestere, Balassa-Gyarmaton járt, hogy az őszi nagy hadgyakorlatok alkalmára József kir. herczeg elszállásolásáról személyesen intézkedjék. A kir. herczeg ugyanis a taktikai beosztás következtében nem a centrumban, hanem egy védőszárnyon foglal állást s e czélra legalkalmasabbnak mutatkozott a BalassaGyarmathoz mintegy félórányira eső Z s é 1 y, hol a Zichy grófok kastélya teljes uri kényelmet nyújthat a kir. herczegnek és kíséretének. A főudvarmester ezúttal meglátogatta Scitovszky János alispánt, a királylátogatás ünnepének rendezőbizottsági elnökét s megtekintette vele a restaurálás alatt levő Zichy patronátusi templomot, hol a király ottidözése alatt valószínűleg a herczegprimás pontifikálása mellett udvari istentisztelet lesz. — Jegyzői-mulatság. Az esztergommegyei községi és körjegyzők egylete f. évi augusztus hó 14-én a „Kovács-pataknál" az orsz. jegyzői árvaház javára zártkörű nyári mulatságot rendez. Beléptidij: személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Csavargőzös d. u. 2 órától kezdve óránkint közlekedik. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság, ujabb értesítésig, elhalasztatik. Jegyek á „Hunnia" könyvnyomdában bármikor, s — a mulatság napján délután a pénztárnál kaphatók. A kik tévedésből meghívót nem kaptak és arra igényt tartanak, szíveskedjenek Andréka Gyula piszkei jegyzőhöz fordulni. — Ezredgyakorlatok. Az esztergomi 26. gyalogezred kiegészítő részét képező egész, s a komáromi fél bataillon jelenleg városunkba van szállásolva, és itt együttes ezredgyakorlatokat végeznek. Augusztus 10-én Bátorkeszire megy az ezred, 11-én pedig Komáromba. Aug. 25-én az egész divízió, melyhez az esztergomi ezred tartozik, Tata-Tóvárosba megy a nagy hadosztály-gyakorlatra, amelyen Frigyes kir. herczeg is jelen lesz. A gyakorlatok szeptember 2-ig tartanak, mikor ezredünk ismét Esztergomba jön. — A Fürdő-vendéglő átalakítása. Schleiffer Lajos a „Fürdő-vendéglő" mostani bérlője, meghosszabbította ez év végén lejáró szerződését a főkáptalannal. Jövő év első felében a vendéglő összes épületei s a gőzfürdő gyökeres restaurálás alá kerül. Az átépités költségei Pfalcz József helybeli neves építész tervei szerint 24,000 frtba kerülnek, mit a főkáptalan visel. Schleiffer már megkötötte a káptalannal új szerződését, mely 1895 julius>töl kezdve 12 évre érvényes. Schleiffer ez új szerződés szerint az eddigi bérösszegen kivül egyúttal negyedévenként az átépités amortizácionális költségeit is fizeti. — Munkatárs változás. Jambrik István joghallgató, miután Thuránszky Lajos az „Esztergomi Lapoíc"nál az újdonságrovat vezetését újólag elvállalta, kilépett laptársunk szerkesztőségéből. — Öngyilkos miniszteri titkár. Július 28-án hajnalban a pozsonyi rendőrkapitányság táviratban arról értesítetté a budapesti főkapitányságot, hogy a pozsonyi ligerben Zsarnóczay László budapesti pénzügyigazgatósági segédtitkár pénteken este agyonlőtte magát s a nála volt irományokból az tünt ki, hogy Zsarnóczay sikkasztó volt. A távirat vétel utan, a rendőrség bűnügyi osztálya azonnal vizsgálatot indított s már tegnapeste kiderült, hogy a Budapestvidéki pénzügyigazgdtoságnal az öngyilkos osztályában több ezer forint hiányzik, mely összeget valószínűleg Zsarnóczay sikkasztotta el. Sikkasztására csak most, néhány nap elótt, jöttek rá. A tokodi köszénbányarészvénytársaság, mely a budapest-vidékí pénzügyigazgatoság kerületébe tartozik, e hónap elsején 76 forint és 18 krajczár bírságot volt köteles a pénzügyigazgatóságnál lefizetni. A társaság Esztergomból ahol székhelye van, fel is küldötte egyik tisztviselőjét a fővárosba, hogy a bírságot a pénzügyigazgatóságnál fizesse le. A társaság tisztviselőjét Zsarnóczay segédtitkár fogadta s bár pénzkezeléssel nem volt megbízva, mégis ajánlkozott, hogy a pénzt átveszi s a pénztárosnak átszolgáltatja. A tisztviselő lé is fizette a bírságot, amelynek átvételéről Zsarnóczay hivatalos nyugtát állított ki. Ezzel a társaság tisztviselője, mint aki ügyét elintézte, ismét visszatért Esztergomba. Zsarnóczay azonban az átvett pénzt nem adta át a pénztárnoknak, hanem a maga számára megtartotta. Zsarnóczay ezután pár nappal igazgatójától, Fináczytól négy heti szabadságot kért, mit rögtön mégis kapott, mire ö feleségével Pozsonyba utazott nagybátyja látogatására. Alig hogy elutazott, a pénzügy igazgatóságnál rendes havi rovancsolásnál, kitűnt, hogy a tokodi társaság nem fizette le a bírságot. Felszólították tehát a társulatot, mire az Zsarnóczay nyugtájával ismét egy hivatalnokot küldött a fővárosba az ügy elintézése végett. Igy derült ki a sikkasztás, Le ipo 1 d a pénzügyigazgatóság igazgató helyettese, erre a mult kedden táviratilag berendelte Zsarnoczayt a hivatalba, hogy a „szabálytalanság alól" tisztázza magát. Tegnapelőtt kellett volna jelentkezni hivatalában, de ö nem jött, hanem helyette megérkezett a fent emiitett távirat. Holttestét, mely egészen átázott volt az esőtől, Labuda János, a csavargőzös gépésze találta meg. Zsebében egy papírlap volt, melyen több társaság és magán egyén neve volt följegyezve, mindegyiknév mellett k i s e b b-n agyobb összegek. Az öngyilkos a pénzügyigazgatóságnak egyik legszorgalmasabb és legtehetségesebb tagja volt, kire fényes jövő várt volna, ha nem téved a bűn lejtőjére. Az ebben az ügyben vezetett vizsgálat, melyet az igazgatóság a rendőrséggel egyetemben végez, idáig háromezer forintnyi sikkasztást fedezett fel. — Ipari szakiskolák. A kereskedelemügyi miniszter ur megbízásából a győri kereskedelmi és iparkamara fölhívja az érdekeltek figyelmét az ipari szakoktatás kiváló fontosságára, a gyakorlati iparfejlesztés és a gyermekek nevelése szempontjából, mivel a már eddig is tekintélyes számban létesített ipari szakiskolák, czéljuknak csak ugy fognak valóban megfelelhetni, ha egyrészt a szülök, másrészt az iparos közönség bizalma feléjük fordul, előbbiek az által, hogy gyermekeiket küldik azokba, jó és szakképzett iparosokká való neveltetés végett, utóbbi az által, hogy ipari szakiskolát végzett ifjúságot alkalmazza üzletkörében és ez által egyrészt tért nyit a szakiskolákat végzett ifjúságnak ismeretei érvényesítésére, másrészt pedig hozzájárul egy valóban nemzeti iparos törzs megteremtéséhez. — Lóverseny Nyitrán. 1894. évi szeptember hó 30-án d. u. 2 órakor. A versenyekben csak urlovasok lovagolhatnak. N y i t r a-m egyei hölgyek dija. Sikverseny. 500 korona és egy tiszteletdíj lovak számára, melyek 2000 koronánál nagyobb dijat még nem nyertek. Távolság 1500 mtr. Tét szeptember i-ig 10 frt, szept. 15-ig 15 frt, szept. 28-án déli 12-óráig 20 frt. Bánat a tét, verseny napján kettőstét. Zoboridij. Gátverseny. 500 korona és egy tiszteletdíj a nyerőnek, 200 korona a 2-iknak 3 éves és idősebb lovak számára, melyek 2000 koronánál nagyobb dijat még nem nyertek. Távolság 4000 mtr. Tét szept. r-ig 10 frt, szept. 15-ig 15 frt, szept. 28-án déli 12-óráig 20 frt. Bánat a tét, a verseny napján kettős tét. Felvidéki dij. Sikverseny. 300 korona és egy tisztelettdij a nyerőnek, 200 korona és egy tiszteletdíj a 2-ikriak 3 éves és idősebb lovak számára, melyek IO00 koronánál nagyobb dijat még nem nyertek. Távolság 1500 mtr. Tét szept. l-ig 5 frt, szept. 15-ig, 10 frt, szept. 28-án déli 12 óráig 15 frt. Bánat a tét, a verseny napján kettős tét. Nyitrai dij. Gátvers e n y. 300 korona és egy tiszteletdíj a nyerőnek, 200 korona és egy tiszteletdíj a 2-iknak 3 éves és idősebb lovak c zámára, melyek 1000 koronánál nagyobb dijat nem nyertek. Távolság 3000 mtr. Tét szept. i-ig 5 frt, szept. 15-ig 10 frt, szept. 28-án déli 12 óráig 15 frt. Bánat a tét, a verseny napján kettős tét. — Halálozás. Özv. Fraenkel Mórné, dr. Faragó Gyula és József, továbbá özv. Tiefenthal Józsefné, Fraenkel József, özv. Kukuk Mihályné, özv. Neufeld Fülöpné, dr. Faragó Gyuléné szül. Fürst Vilma, Faragó Károly s a többi rokonság szomorodott szívvel jelentik férjének, illetve apjuknak, fivérüknek, apósának, nagyapjának és hű rokonuknak Fraenkel Mórnak f. hó 30-án, hosszas szenvedés után, életének 66-ik-, boldog házasságának 36-ik évében történt elhunytát. A boldogult hült teteme f. hó 31-én d. u. 3 órakor lakásáról az izr. sírkertbe örök