Esztergom és Vidéke, 1894

1894-07-12 / 55.szám

gényes fekvésű Dobogókőre. A társaság egy része hétfőn, a többiek kedden indultak és eznap este érkeztek vissza a kedélyes kirándulásról. — Tömeges betörések. Pénteken éjjel több párkányi legény betört Mattyasovszky Lajos nyug. primási igazgatónak a szentgyörgymezei határban fekvő pinczéjébe. A betörőket Kétyi János és Godó Ignácz szölőpásztorok fogták el. Az egyik ficzkó nagyon föl talált hörpinteni a pincze tüzes borából, és ott helyben el is aludt, úgy csípték öt tetten a pásztorok. Az egyik tettest, valami Gyelai Jánost a szentgyörgymezei községházhoz, a másikat, Mezei Gyulát, a csendőr laktanyára kisérték. — Betörtek a mult héten Wargha Benedek kir. tanácsosnak a szent-János kútnál lévő présházába. Több tárgyat elvittek és a szobában felállított billiard posztóját darabokra hasogatták. — Kedden fény< s délben egy német csavargó pedig Hübner Antal czukrász szigeti kioszkjába hatolt, három ablakot kényelmesen kifeszegetvén. Odaben aztán nekilátott bűntársával, ki valószínűleg egy nő volt, a dézsmálásnak. Kiitták az ott talált söröket, elvittek édességeket, mi több, a tulajdonos kabátját. Az üres sörös üvegeket a kioszk körül dobták el. A csendőrség fogta el a betörőt és tette hűvösre. Jó pár óra hosszáig garázdálkodhatott, s az a különös, hogy fényes délben tette, mikor mégis csak jár ember a szigetben, s csak akkor csípték el, mikor a tulajdonos délután a kioszkot kinyitni érkezett. — A vizbe fult. Szombaton este a kis Dunába ment fürdeni Magyary László helybeli kályhagyáros háziszolgája, névleg Skopecz Imre több iparos-tanonczczal. Ezek figyelmeztették öt, hogy ne jöjjön utánuk a vizbe, mert nem tud úszni; de Skopecz nem hallgatott rájuk és utánuk ment. Csakhamar elsodorta a víz, fuldoklani és szívrepesztő hangon kiabálni kezdett segélyért. A fürdők segélyére akartak sietni, de sötétes volt már, aztán egy úszó ereje gyönge lett volna kimenteni a fuldoklót. Hanem mindenféle emberszeretetet kigúnyol az a közönyösség, mellyel a parton állók a szegény ember segélykiáltását fogadták. Ott voltak B. halászok és egy másik úr G., de bár csónak is volt közelben, egyik sem ment kifogni ót. A segélykiáltás mind gyöngébb, gyöngébb lett, aztán elhalt egészen. Két nappal utóbb fogták ki feloszlásnak induló tetemét a kis Dunahid alatt. — Munkatárs-változás. Thuránszky Lajos, az „Esztergomi Lapok" eddigi főmunkatársa kivált laptársunk kötelékéből. Helyét mint az E. L. ujdonság-rovat vezetője Jambrik István joghallgató, nekünk is buzgó munkatársunk, foglalta el. — Szabad fürdés. A kis Dunában, a nagy Dunában, minden néven nevezendő folyóban csak úgy hemzseg a kisebbnagyobb gyerek, ember, és lubiezkolnak a hűvös habokban és Ádám-kosztümben. No ez még nem volna olyan baj. De és udvariatlan volt, nem incselkedő, mint annak előtte. Az elég gyakori látogatások idegessé tették, mintha titkolt bántalmazások lettek volna. Lassan a közönség is kevésbbé rajongott érte. Azalatt, hogy az elő dások következtében megfogyott kelengyéjét kipótolja, váltókat írt alá. Fojtó köhögés szállotta meg, mely éjjel sem hagyta békében. És egy este, a „Kaméliás hölgy" utolsó felvonása alatt, fehér battiszt kendőjét vér pirosította. Otthon a tükörbe nézett s oly sápadt volt, mintha már meg lett volna halva és egész testében remegett. Mosolyogva nézett a széles tükörbe, melynek sötét fenekén félelmesen Ötlött szemébe halvány arcza és mély részvéttel ismételte Margaréta búskomor felkiáltását: — Oh mennyire megváltoztam 1 De mind ennek daczára még tovább is szerepelt, amig csak ereje volt. Egy nap Flórencben, miután elbocsátotta saját társulatának tagjait, a „Santa Maria Nuova" kórházba ment egy külön szobába, amelyért hat lirát fizetett naponta. Amidőn már bent volt, névjegyét egy újságírónak küldte, akit őszintének tartott, mert rosszat is mondott felöle és jót is. Arra kérte, hogy keresné őt fel. Kérdezősködjék De Brini asszony után, — irta a névjegyre — mert a grófnő már nem létezik. Ha az ember a kórházban van és ha mindjárt hat lirát fizet is naponta, akkor már csak a „szegény" czimet viseli jogosan. már az komolyabb beszámítás alá esik, hogy a szabadban való fürdés veszélyes dolog, és a vigyázatlan életével lakolhat. Tudtunkkal tilos a szabadon fürdés, mért nem gondoskodik tehát a rendőrkapitányság, hogy ez a tilalom is necsak irott malaszt maradjon? — Az esztergomi reáliskola értesítőjéről ezt irja a Nemzeti Újság. A legvékonyabb programmot Nógrádi Jenő ügyes tanulmánya vezeti be C akó Zsigmond két színmüvéről. A tanári kar négy tagja már harmineznégy-harminczhat évig szolgál — nyolezszáz forintért, a mi mindenesetre a legritkább és legtanulságosabb esetek közé tartozik. A mostoha sorsú intézet nem kap uj tanárokat s igy jövő évre jórészt benczések kezébe kerül. íme, az egységes középiskola megvalósulásai Pedig a megfoghatatlan sorsra legkevésbé sem szolgál rá az iskola. Most is százötvenhat növendéke van s ezen intézet vezetése a körülményekhez képest elég dicséretes. Az ifjúsági könyvtárra alig fordíthattak többet százfrtnál. Legszebb adat még a programban az, hogy a város harmincz szegénysorsu tanulónak engedte el a tandijat. Szomorú, hogy ennyi szegény tanuló még mindig nem élvezheti a segitőegyesület áldásait. Alig van Magyarországon középiskola sanyarúbb viszonyok között, s épen azért megérdemelné, ha az állam, mely felerészben már amúgy is fentartja, egészen rátenné jótékony kezét a jobb sorsra méltó községi reáliskolára. — Pénztári kimutatás a keresk. ifjak által július í-én a „Kovács-patak"-nál tartott tánczvigalomról: Bevétel: Tombolaés beléptijegyekért 754 frt 65 kr., levelező-lapokért 9 frt 22 kr., díjtekézésböl 22 frt 60 kr. Felülfuetések : Esztergomi takarékpénztár 10 frt, Rudolf Mihály 5 frt, Frank Henrik és fia 5 frt, Helcz Kálmán 4 frt 60 kr., Dr. Földváry István 3 frt, Goldschmied nővérek 2 frt 20 kr., Pach Antal 1 frt 10 kr., Hettyei Samu primási irodaigazgató, Paulovics Géza és Holles Ferencz építész (Veszprém) 1—1 frt, Brenner Ferencz, Balog N. 70—70 kr., Stancsics N., Winkler N., Frank István, N. N. és Niedermann József 60—60 kr., N. N. 50 kr., HofFbauer Tivadar 30 kr., Halasi Lajos, Baig N., Tábor S. Sándor és N. N. 20—20 kr. Összes bevétel 816 frt 37 kr. Kiadás 205 frt 43 kr. Követelésekben 55 frt. Pénzmaradvány 555 frt 94 kr. Fogadják a nemesszivü felülfizetök a rendezőség nevében hálás köszönetemet. Scheiber Rezső e. pénztáros. — Gyenge szivii feleség. A mult héten történt — irja farnadi levelezőnk, — hogy az odavaló czigány-banda nagyban iparkodott Gora János lakodalmán a vendégek szivét gúzsba csavarintani szívhez szólló nótájával, majd meg felvidítani, miközben hogyan hogyan nem, bizonyos dolgokra nézve nézeteltérésbe keveredtek, s csakhamar repültek a kézzel fogható argumentumok ad hominem. A csata színhelyét Ambróz, a kontrás vére pirosította meg. Nossza ment a hir a feAz újságíró nyomban el is jött. Oktávia viaszsárga kezecskéjét nyújtotta feléje s aztán vánkosa alól egy kéziratot vett elő — utolsó éveinek éleményei — s oda nyujtá. — Azt kívánja, hogy kinyomassam? — kérdé az egész meghatottan és azon szándékkal, hogy közzétételükről gondoskodni fog. — Nem, égesse el — viszonzá Oktávia. — Kár lenne — ellenzé a másik. Bízza csak reám. Ha az egyik vagy a másik rész kissé .. , hogy is mondjam ? . .. De Oktávia ellentmondólag intett szép szőke fejével és parancsolá: — Ha tiszteli a halált, akkor égesse el az egészet mindjárt most. Az újságíró fájós szívvel gyújtott meg egy gyertyát és vele a lapokat. Lassanként összezsugorodva és megfeketedve égtek, gyönge nyikorgással égtek, mintha élet lett volna bennük és szenvednének. Midőn már csak egy kis darabkamaradt épen, hátrafordul a beteg felé. Csukott szemekkel feküdt, mintha aludnék. — Oktávia l Oktávia I kíáltá megijedve. Semmi válasz. — Grófnő! — monda, tiszteletteljesen közeledve hozzá. Oktávia felnyitá szép szemeit és utoljára mosolygott, Fordította; B. I. leségének, a gyönge szívű Kósa Rózának, ki a kiomló vértől annyira megijedt, hogy ott nyomban szörnyet halt. Másnap a holttetem felett kibékült banda még guzsbacsavarintóbb nótával kisérte ki örök nyugalomra a gyönge szivű czigány asszonyt. — Ugy ancsak^ hirtelen halállal mult ki e hó 2-án Ambrozai István gazdaember. Menet közben végig esett a földön, orrát, száját elöntötte a vér s pár perez múlva meghalt. — Megölte a vashíd. Szörnyű látvány szemtanúi voltak azok, a kik tegnap délután az esztergom-nánai állomáson a személyvonat megérkezését várták. A Garam hidjai Nána és Garam-Kövesd állomások közt olyan szűkek, hogy a legnagyobb veszélylyel jár, ha vasúti a kocsiban ülő utas, mikor a vonat a két hidon áthalad, fejét vagy akár csak kezét a kocsi ablakán kidugja. Az utasokat erre figyelmeztetni is szokták, de hasztalan, mért nem múlik el év a nélkül, hogy 4—5 ember áldozatul ne esnék annak, hogy számba nem veszi a figyelmeztetést. Ugyanez okból a tegnap délutáni személyvonaton szintén nagy szerencsétlenség történt. Mikor a vonat a nánai állomásra berobogott, a perronon állók rémülve vették észre, hogy egyik harmad osztályú kocsi ablakából egy ember néz — tulajdonképen lóg — ki, a kinek a szó szoros értelmében nincs — feje. Az állomásfőnök azonnal intézkedett, hogy a holttestet a kocsiból kivegyék. Maga a kocsi utazó tótokkal volt megtömve, a kik elmondották, hogy egyik társuk, mikor a vonat a Garam hidján áthaladt, az ablakon kidugta fejét, melynek hátsó részét a hid vastartói valósággal lemetszették úgy, hogy a szerencsétlen utas nyomban meghalt. Társai nem mertek a holttesthez nyúlni s igy ez az ablakban kihajolva maradt, mig a nánai állomáson ki nem szállították a kocsiból. — Traun báró meséje. A vizsgálati fogságban tartott dr. Fried Emil érdekében védője, dr. Friedraann Bernát tegnap kérvényt adott be, amelyben védenczének szabadon bocsátását kéri. A védő nem látja bizonyítva dr. Fried Emil bűnösségét, mert szerinte kellőleg igazolta alibijét 1893. márczius 30-ikáról. Hivatkozik arra is, hogy G a a 1 Ernő váltójegyzö vörös bajuszúnak mondta Fried Emilt, holott neki fekete bajusza van. Jóhiszeműségét az is igazolni látszik a védő szerint, hogy nem szökött meg, pedig a lapok hasábos tudósításokban írták, hogy a rendőrség már a bűnös nyomában van. — Esztergomi értesítők. Kaptuk a szatmári irgalmas nővérek vezetése alatt álló Esztergom-vízivárosi leánynevelőintézet értesítőjét. Az első rész a 4 osztályú polgári iskolával, a második pedig a 6 osztályú elemi iskolával foglalkozik. Az intézet sokoldalúságát tanúsítja, hogy ezenkívül még képezde és óvoda is hozzá van csatolva. A zárda belnövendékeinek száma volt a mult tanévben 58, bejáró 359, az óvodába 84 leányka járt, képezdei magántanulónő volt 4. Az iskola történetében nevezetesebb események voltak, hogy dr. Roszivál István apátkanonok papnevelö-intézeti főigazgatónak neveztetvén ki, a polgári iskolai igazgatóságról leköszönt. A herczegprimás Pósz Wilhelmin nővért oki. polgári iskolai tanítónővé nevezte ki. Okt. 29-én a prímás névünnepét ülte meg az intézet, márcz. 28-án pedig az intézeti főnöknő névnapját. Nagyobb iskolai ünnepély volt még karácsonykor. A polgári iskola igazgatója volt Dr. Komlossy Ferencz, kanonok, főegyházmegyei fötanfelügyelŐ. A tantestület, élén Remigia fonöknövel, 16 tagból állott. Tanították az intézetben a íendes tantárgyakon kívül az éneket, zenét, rajzot, szépírást, női kézimunkát, testgyakorlatot, tánezot. A jövő tanévre beiratkozások szept. 3—5-éig történnek. A tanulmányi eredmény nagyon jó, és ez év is csak gyarapítani fogja az intézet országos és kitünö hírnevét. — Henneberg G. (cs. kir. udvariszállitó) selyemgyára Zürichben, a privátmegrendelőknek lakására közvetlenül szállít: fekete, fehér és szines selyemszöveteket, méterenként 45 krtól 11 frt 65 krig postabér és vámmentesen, sima, csikós, koczkázott és mintázottakat, damasztot stb. (mintegy 240 különböző minőség és 2000 különböző szin s árnyalatban). Minták postafordulóval Svájczba küldetnek. — Pöstyén fürdőről írják lapunknak: Mintha a fürdőközönség dokumentnlni akarná azon örvendetes tényt, hogy Pösty<n épen került ki az árvíz alól, sőt, hogy a viszonyok még annyiban megjavultak, hogy a rombadóit szalmaviskók helyett tisztességes épületek emelkednek, oly rohamosan érkeznek Pöstyén vendégei az elmúlt hét óta. A fürdőben teljesen helyreállított rend még a pessimistákat is ugy látszik teljesen megnyugtatta, mert a zsúfolásig telt lakások bizonyítják, hogy a Pöstyén iránti bizalom meg nem szűnt. — A vizkárosultak javára körülbelül 500 forint tisztán a fürdővendégek sorából került ki, nem említve azt, hogy a fürdővendégek részéről idegen helyen történt gyűjtések ez összeget sokszorosan túlhaladják. Maga Vécsey Miklós báró a főrendiház ama hires ülése alkalmából, midőn a polgári házasság megszavaztatott, 300 frtot hozott haza a főrendek köréből (bánatpénz I) A kedves Fodor doctor szeretetreméltó neje (sz. Berchthold grófnő) eddig mintegy 500 frtot gyűjtött a környéken, a hová valóságos körutat tett. Egy előkelő bécsi fürdöszépség pedig hasonlókép nagy summát szolgáltatott be, s büszkén jelezte, hogy ő még Hieronymi minister szivéig is eljutott, midőn ez az árvizlepte vidéket megtekintette. Az episódok sorában meg kell említenünk még azt a 12 tagu hölgybizottságot, mely a gyógyház szép termében tombolát rendezett, melynek mintegy 250 frt tiszta jövedelme volt. A fürdő vigalmi bizottságának a vendégek sorából rendezett hangversenye 100 frton felül szolgáltatott be a jótékony czélra. A fürdőben egyébképen semmi nyoma sem mutatkozik már annak a kellemetlen inczidensnek, mely a szépen emelkedő fürdőhely iránt annyi szánalmat keltett, s remélhető, hogy Pöstyén fejlődési sorozata ezzel csak egy ujabb erős impulsust nyert. IRODALOM. — Uj hangok czimmel Thewrewk Árpád egy kötet költeményt bocsátott világgá. Azért új hangok, mert az állatvédelemnek akar propagandát csinálni. Mindig rettegtünk a költészet igazi czéljain kivül eső költeményektől, s ezért e gyarló, határozottan rossz versikéket csak elitélnünk lehet. Ilyen strófákkal akar Thewrewk úr gyönyörűséget okozni az olvasóknak. .A tojós madár panasza. Tavaszkor nagy fáradsággal Építettük fészkünket; Midőn kész volt, mondhatatlan Öröm szállt meg bennünket. Mohhal és tollal béleltük ki, Hogy kapjanak jó helyet Majd leendő fiókjaink, Fészket, ruhát s meleget.. . Kár a papírért és a „Kosmos" Ízléses kiállításáért. — Az Athenaeum Képes Irodalomtörténetéből megjelent a 24-ik füzet. Ebben Angyal Dávid befejezi Kisfaludi Sándorról irt tartalmas czikkét, N é gy e s y László Bercsényi Dánielről, a Keszthelyi Helikonról s az ekkori nőköltökröl ir, végül Ballagi Géza a „Felvilágosodás Irodalma" czim alatt a múlt század végén keletkezett vallási és politikai röpiratokat ismerteti, érdekes képben mutatva be az akkori „aufkláristák" szellemi mozgalmait. Mind a három iró már azelőtt bővebben foglalkozott a tárgyalt írókkal s vizsgálataik eredményeit itt mintegy összegezve nyújtják. Nem kevésbé becses a szövegben és mellékletekül közölt nagy számú képek sora. Kisfaludy Sándornak régi és új szobra Berzsenyineka Kisfaludy-társ. ereklyetárából itt először közölt arczképe, hetyei szülőháza, továbbá „A magyarokhoz" czimü híressé vált költeményének első verszakai, niklai síremléke és F e st e t i e s Györgynek arczképe; Ballagi czikkéhez: A Magyar Kurír czimképe, Laczkovics János és s

Martinovics Ignácz arczképe, végül az összeesküvők fája. Külön mellékletekül: Kazinczy Ferencz arczképe (Kreuzingertöl) és Kazinczy Kiss Jánoshoz irt levelének hasonmása járulnak a füzethez. A legközelebbi füzet, a boríték jelentése szerint, szeptember elején fog megjelenni. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: NÓGRÁDI JENŐ.