Esztergom és Vidéke, 1894

1894-07-05 / 53.szám

ESZTERGOM és VIDÉKE. (53. szám.) 1894. július 5. nemköiömben a derék szakácsnő megle­petése, mikor e szekrények egyikének ajtaja mögött egy szorgalmasan jegyez­gető úriember alakja tűnik elő, a ki e nem várt lelepleztetésre alázatos főhajtás­sal üdvözölte a magas vendéget. Az ér­demes szakácsnő felfogván a helyzetből reá háramolhaló gyanút, jó lelkiismeret­tel mutatott tisztes ősz haj fürtéire, a me­lyek eleve is kizártnak tüntettek fel min­den oly okot. a meiy ö rá kompromit­táló lehetett volna e furcsa látogatásban. A sztkrényben rejtőző ur sem maradt különben adós a magyarázattal, s egy nagy hollandi újság tudósítójának val­lotta magát, a ki e kissé szokatlan uton akart lapjának lehetőleg részletes riport­tal szolgálni. — A Budapesti állami ipariskolába (VIII. ker. Népszinház-utcza 8. sz.) a beiratások szeptember hó i. napjától 5-ig tartanak. Az intézetbe rendes tanulókul felvétetnek azok a 15 évet betöltött ifjak: a) kik a polgári iskola, gymnasium vagy reális­kola négy alsó osztályában jó osztályzati bizonyítványt nyertek azon tantárgyak­ból, a melyek az ipariskola első évfolya­mának főtantárgyait képezik ezek: a ma­gyar nyelvtan, számtam és algebra, mér­tan és mértani rajz. b) iparossegédek és mindazok, kik az előbbi pontban kívánt ismeretekben a felvételi vizsgálatnál kellő készültséget tanúsítanak, c) Rendkívüli tanulókul felvétetnek egyes szakosztá­lyokba azok, kik az iparos tanulók szá­mára szervezett iskola három évi tanfo­lyamát bevégezték és legalább jó osztály­zatú bizonyítványuk van, továbbá, kik a megkívánta' ó ismeretüket kellően igazol­ják. Átalában szükséges, hogy a belépni kiváno növendék az általa választott szekcsoportbeli iparágban már előre gya­korlatot szeretett, de legalább is azon két havi nyári szünidő alatt, a mely után az intézetbe akar lépni, a gyakorlatban foglalkozott legyen. Az intézetnek öt szakosztálya van u. m. az építészeti, a gépészeti, a vegyészeti, a fém-vasipari s a faipari szakosztály. A beiratási dij 2 frt, a tandíj félévenként 10 frt. Bővebb felvilágosítással szolgál a igazgatóság. — Egészselyem mintázott fouiárdokat (mintegy 450 külömböző fajban), méteren­ként 75 krtól 3 frt 65 krig — valamint fekete, fehér és szines selyem­szöveteket 45 krtól ii frt 65 krig —• sima, koczkás, csikós, virágos, damaszolt minő­ségben (mintegy 240 féle dispositió és 2000 különböző szin és árnyalatban) szál­lít póstabér és vámmentesen a p rivatmegrende1ők lakására H e n n e b e r g G. (cs kir, udv. szállító) selyemgyára Zürichben. Minták póstafordulóval küldetnek. Svajczba czim­zett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. — Hungária országos magyar vajkiviteli részvénytársaság a czime annak a vállalat­nak, mely Budapesten a magy. kir. föld­mivelésügyi minisztérium támogatásával egy millió korona alaptőkével legújabban megalakult. Lapunk mai számában közöl­jük ez uj vállalatnak a gazdaközönséghez intézett felhívását, mely tudatja, hogy üzleti működését már megkezdte és hogy vajtermelésre vonatkozólag bejelentése­ket elfogad, valamint hogy tejgazdasá­gok berendezésére készségesen nyújt se­gédkezet a termelő gazdáknak. Különö­sen az előrehaladottabb nyugoti államok gazdái már rég felismerték az okszerű tejgazdaság és ezzel karöltve a jobb és nemesebb állattenyésztés előnyeit. Ha még tekintetbe vesszük, hogy ezen országok­nak óriási a belfogyasztása, mert min­dent vajjal főznek és minden ételhez vajat fogyasztanak, elképzelhetjük, hogy a tejgazdaság ott mily hatalmas tényező. Reméljük, hogy a magyar gazda sem zárkózik el saját érdeke elől, hanem kü­lönösen most, amidőn a folyton hanyatló gabona árak, a már nevetségesen ala­csony gyapjú árak, az ürü kivitel szüne­telése, a gazdasági szeszgyárak pangása, a megdrágult munkaerő, megingatták az eddig biztosnak vélt gazdasági alapokat, erélyesen megragadja a „Hungária" or­szágos magyar vajkiviteli részvénytársa­ság által nyújtott alkalmat és nemsokára nálunk is meghonosul a vajtermelés és vele kapcsolatosan álattenyésztésünk is. IRODALOM. — „A magyar büntető törvénykönyv bírálata,- erkölcsi szempontból." Ezen ia 1 /^ ivre terjedő müvet Egry Endre szatmári k. törv. széki biró szerkesztette, a buda­pesti kir. magyar tudományos egyetem hittani kara által kezelt Horváth-féle a­lapból pálya-dijra beadott müvek közül a bíráló bizottság kiváló dicsérettel jutal­mazta, és azt mint „nagy figyelemre méltó müvet, — mely hatást s gondolkozást keltene minden esetre" — és „eré­lyesen felhívná államférfiaink és szakem­bereink figyelmét büntető Codexeinknek t gadhatatlan hibára" — „hazafiúi szem­pontból is sajtó utján közzé teendőnek" ítélte. Annál is inkább időszerűnek mu­tatkozik ezen mü közre bocsátása, mert az egyrészt bírálata alapjául mindig a keresztény morálból és önzetlen hazafi­ságból indul ki, másrészt kimutatja azon irányt, amelyen nemzetünknek haladni és a magyar (büntető törvény-könyvnek tervbe vett javítása- módosítása- és pót­lásánál azt figyelembe venni nagyon is kívánatos. E mű ridegnek látszó czime daczára nem csupán szakmunka; hanem egyszersmind tanulságos olvasmány nem­csak a szakirodalommal foglalkozó jogász közönségnek, hanem általában a müveit osztálynak. Különösen tüzetes bírálat tárgyát képezik abban büntető törvény­könyvünknek mindazon szakaszai, melyek ugy erkölcsi, mint hazafiúi szempont­ból a megkívántató védelmet nem nyújt­ják és a melyek ezen törvény-könyv­nek — a véle szembe állított kilencz rend­beli — különösen az osztrák és német birodalmi, polgári és katonai, az olasz, a belga és a franczia büntető törvény­könyvből idézett rendelkezései szerint, elvitázhatlan hátrányait képezik. Meg­jelent R e i z e r János könyvkereskedő bizományában Szatmáron és minden könyvkereskedésben kapható: ára 1 frt. Szerkesztői üzenetek. Luther és a házasság. Tárgya érdekes, de igy szárazon, újságírói feldolgozás nélkül, a nyers anyagot magát nem lehet kinyomatni. Talán válal­koznék az átdolgozásra ? A kéziratot még egy ideig megőrizzük. — G. T. Párkány. Előfizetést nem szoktunk lapunkban nyugtázni, mert hiszen a postai föladó-vevény nyugtatja az elküldött összeget. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ. Ugy-e szép vagyok?! és miért? egyszerűen mert nyáron és télen a „Dr. GRAF-féle BOROGLYCERINT" használom, mely elismert és bebizonyult legfelülmúlhatatlanabb kozmetikum a bőr ápolására. A ki egyszer vele kísérletet tett, az előszeretetemet e ki­tűnő ártalmatlan szer iránt bizonyosan felfogja és velem osztani fogja. Ára darabonkint 35 kr., 60 kr., és 1 frt. Raktár Esztergomban : Kerschbaummayer Károly gyógyszerésznél. HUNGÁRIA országos magyar vajkiviteli részvénytársaság értesiti a t. gazdaközönséget, hogy irodáját Budapesten, Dalszinház­utcza 10. SZ. a. megnyitotta és vajter­melésre vonatkozó bejelentéseket elfo­gad és vajszállítasi szerződéseket köt; a vajátvételt azonban csak f. é. október hó 1-én kezdi meg. Ennélfogva felkérjük a t. gazda­közönséget mielőbbi bejelentkezésre, mert egy vaj termelésre berendezendő tejgazdaság felszerelése, tekintettel a már is beállott tömeges megrendelé­sekre, legalább is 8 hetet vesz igénybe Részletes, az egész okszerű vaj­termelést röviden tárgyaló szo- vagy írásbeli felvilágosításokkal legnagyobb készséggel szolgálunk. A „Hungária" országos magyar vajkiviteti részvény­társaság igazgatótága: Báró Jósika Gábor s. k. Kunkel Imre s. k. elnök. vezérigazgató. Czement (vízhatlan mész) eladás. A é**óf Roon-féle lábatlani czementgyár országos Ijirü készítményei, jelenleg NIEDERMANN JÁNOS szódavizgyáros házában, Esztergom, Buda-utcza 340. szám alatt, a főposta mellett, folyton friss és kitűnő köterejü minőségben, jutányos áron kaphatók é. p. az alapépítés vagy vako­láshoz szükséges Román czement 300 Ko. hordókban és 80 Ko. zsákokban, holott a finomabb, esetleg vizműépitészeti munkálatokhoz való első rendű Portlandczement 60 Ko. zsákokban van raktáron. Mind a két fajta czementnél a keverési arány a következő: 1. Az úgynevezett Betonhoz: 1 rész czement, 2 rész jó érdes homok és 4 rész rostált kavics. 2. Falazáshoz; 1 rész czement, 2—3 rész homok. 3. Vakoláshoz: 1 rész czement, 1—2 rész homok használandó. Megjegyzendő, hogy a keverésnek mindig előbb szárazon kell történnie és csak azután ada­tik a viz hozzá, midőn már tényleg munkára kerül. A vakolásnál a falat előbb a régi murugygyá­tól alaposan meg kell tisztítani, a téglák közeit vaskampókkal jó kikaparni, a falat vizzzel néhány­szor meglocsolva, a friss czementhabarcsot reávakolni; sőt tanácsos és szakszerű minden czement­munkát néhány napon át még többször is megöntözni és a mennyire lehet, eleinte a nap sugarai­tól megóvni. Nyilvános telefon (28. szám) ugyanott. melylyel Esztergom távolabb eső pontjaival is már gyorsan lehet érintkezni; esetleg CZementet vagy Szódavizet a fennebbi gyárból megrendelni, ahonnan akár helyben, akár a hajó- vagy vasutakhoz a szállítás saját fogattal azonnal eszközöltetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom