Esztergom és Vidéke, 1894

1894-06-21 / 49.szám

meg, hanem f. hó 24-ére halasztotta a rendezőség. — Választók névjegyzéke. Az Esztergom-városi választó kerület választmánya már egybeállította az 1895 évre érvényes választói névjegyzéket. E névjegyzék ellen saját személyét illetőleg bárki felszólalhat ez év jul. 5-től 15-ig. A felszólalások a községi elöljáróságoknál; nyújtandók be. — Rejtélyes apáczák czim alatt egyik laptársunk vasárnapi számában ugyancsak ,jrejtélyes" hírt közöl. E szerint kedden délután a propelleren az utasoknak feltűnt két apácza, kik különös viselkedésükkel vonták magukra a közfigyelmet. Laptársunk kifejezi azon gyanúját, hogy az apáczaruhát csak álöltözetül használták és az egyik közülük — férfi volt. A hir megírója nagyban téved, mert az egyik szerzetesnő — mint velünk közlik — soror Borgia volt a budapesti Mária-rend főnöknője, a másik pedig soror Valéria, ugyancsak a Mária-rend egyik tagja. — Árvízveszély fenyegeti városunkat ís. A tartós esőzések miatt megdagadt Duna aggasztóan növekszik napról-napra. Felső-Magyarországról már is borzalmas híreket hoz a távíró. A Vág folyó mentén eddig több mint harminczezer hold szántóföld van viz alatt. Trencséntől egész Komáromig a folyó mentén fekvő városokat is mind elöntötte a víz. K omáromban a víz elöntötte az egész környéket, a védgátakat áttörte és ellepte Szemő, Keszegfalu, Marton és Guta községek határait. Jó lenne, ha a mi hatoságaink rendkívüli óvintézkedésekről gondoskodnának. *' — Selyemtenyésztők figyelmébe. A selyemtenyésztési helybeli felügyelőségtől értesülünk, hogy a folyó évi selyemgubótermék

s beváltása június hó 25-én veendi kezdetét. Beváltó helyiségül a buda-utczai elemi iskola III. osztálya van polgármesteri engedélylyel kijelölve. — Szerencsétlenség. Lotti Károly őrmester kocsival hajtott át a Jókai-utczán. Fogata elé kis ló volt fogva, a zenekar paripája, az, amelyik üres óráiban a dobot szokta húzni nemes rezignáczióval. A máskor jámbor állat mitől, mitől nem, megbokrosodott és a szegény katona kocsiját felborította. Lotti fejjel esett egy az utcza szélén levő kőrakásra, úgy hogy csontrepedést és agyrázkódást szenvedett. Az őrmestert a katonai kórházban , ápolják. — Kifogott hulla. Süttőn e hó 12-éna Dunából egy 30—35 éves férfi végfeloszlásban lévő hulláját fogták ki. A holttest több hónapja lehetett már a vizben. Küléröszak nyomai nem voltak rajta láthatók, tehát valószínűleg öngyilkosságot követett el. Bonczolás után a süttői temetőben hantolták el. — Meghalt a kórházban az az Abb Alajos nevü olasz építőmester, kiről legutóbbi számunkban megemlítettük, hogy mint elmebajost hozták Táthról a városi kórházba. Abb hagyatékában igen értékes éremgyüjteményt találtak. — A Fried Sándor-féle búnpör nagyban foglalkoztatja a budapesti rendőrséget. A vizsgálat most leginkább arra irányul, hogy kitudják az Carl Ottó von Traun álnév alatt irt önfeljelentés szerzőjét. A kereskedelmi bank tisztviselői azt hiszik, hogy e feljelentés Fried Sándor munkája. Gaál Ernő váltójegyzöt, ki a váltókat beváltotta, szembesítették Fried Sándorral. Gaál kinyilatkoztatta, hogy Fried ugyan nem azonos a Hungariabeli megbízójával, de annyira hasonlít rá, hogy az első pillanatban annak hitte. E vallomás alapján a rendőrség azt hiszi, hogy Friednek bűntársa van és ez Friednek egy nagyon közeli rokona. A bonyolódott ügynek szálai már hozzánk Fried szülővárosába is kiterjeszkednek s már a vizsgálat első napja óta táviratváltás folyik a budapesti és esztergomi rendőrség között. Vasárnap detektívek is jártak Esztergomban, de hogy mi eredménnyel, azt a vizsgálat érdekében még titokban tartják. A Hungariabeli fiatal ember, ki a váltókat Gaálnak átadta, bekötött fővel fogadta Gaalt, hogy így magát felismerhetlenné tegye. Nálunk természetesen roppant feltűnést keltett a már jóformán elfelejtett ügy új fordulata, és a beavatottak nem tartjak alaptalannak a pesti rendőrség azon gyanúját, hogy Fried egy közeli rokona is benne van mint bűntársba csúnya játékban. — A régi Esztergomból. Városunk határában több helyen akadunk egyes épületromokra, melyek az elmúlt idők eseményeiről regéinek." Azt tudjuk, hogy a török-tatár dúlás sok kárt hagyott szomorú emlékül nemzetünknek, példa reá azon szomszédos falvak, melyek idegenajkuságukkal maigian is hirdetik, hogy ők nem a magyar hódítók leszármazottjai, hanem beköltözőitek, az ősi magyarság által lakott, de kipusztított területeken. Az Árpádok korára visszavezethető rommaradványokból néhányat ismerünk, melyek feltárásában egymást biztatva, évet-évre halmozunk, de tenni nem akarunk, mert hiányzik ehhez az indító erő: a pénz. A Fárikut környékét hajdan Bala földnek nevezték, a hol római érmeken kivül árpádházi pénzekre is akadunk. Ugyanitt van egy szőlőterület, mely jelenleg Szűcs Ferencz tulajdona, a hol a kutató koczkakövekből kirakott épületalapzatra találhat, sőt egy ponton nagyobb szabású kőlapot fedezhet fel, mely még nem volt helyéről kimozdítva. Ha itt bontásokat eszközölnének, meglehet, hogy egy zárda nyomaira bukkanhatnának, a mi mindig fontos és a régi kort közelebbről ismertető leletekkel jutalmazná a reáforditott fáradságot és költséget. A régi szerzetesek voltak tudvalevőleg a könyvnyomtatás előtti időkben a könyvgyártók, másolók, miből jelentékeny, nem ritkán roppant nagy jövedelmeket biztosítottak háztartásuk számára. Igy pl. Gútkeledi Vid nemes, a csatári monostornak egy bibliáért másfél falut adományozott. Ebből látható, hogy minden rommaradvány, mely valamely monostor hollétét sejteti, vagy igazolja, feltétlenül megérdemli, hogy fel legyen kutatva. Hátha akadhatnának benne oly rejtekre, melyek régi írásműveket tartalmaznak? Történt már eset Esztergomban, hogy egy földmives per* gamen irástekercset talált egy elrozsdásodott vastokban, de mint kevésre becsült holmit mestergérendáján kifüggesztette. Volt reá vevő, s miután az nem igért többet néhány pipadohány értéknél, később elkallódott a tárgy. A Leányvár-hegyen, a Borz-hegy szomszédságában, szintén érdekes kutatásokat lehetne rendezni, a hol teljes fegyverzettel elásott katonákra akadtak, de a babonás munkások a mell vértes és sisakos csontvázaktól megijedvén, azokat gyorsan elhantolták. — Távlovaglás. A magy. kir. központi honvédlovagló iskolából 1 törzstiszt, 22 főtiszt és 22 közlegény július második felében távlovaglásra indul. A társaság 23-án érkezik Esztergomba, honnan másnap Lévára mennek. — Magyar tisztképző iskola. Kún-Félegyháza város polgármesteri hivatala értesítette áz ország összes városait, köztük Szentes városát, hogy József kir. herczeg 25 éves honvéd-főparancsnoki jubileuma alkalmából tartott közgyűlésen 2000 korona alapítványt tett egy Budapesten felállítandó magyar nyelvű tiszti akadémiára. Egyúttal felhívta a várost hasonló alapítvány tételére. Szentes szintén 2000 koronás alapítványt téve,, egy Esztergom városhoz küldött levélben kifejezi azon véleményét, hogy az akadémia felállítására országos mozgalmat kell indítani, s ennek rendezésére maga a törvényhozó testület volna hivatott. Ezért Szentes képviselőtestülete kimondta, hogy a képviselőházhoz felterjesztést intéz, hogy ez évenként vegyen fel budgetjébe egy tekintélyes összeget addig, mig az akadémia felállítása a varosok és községek által Összerakott alapítványi összegek segélyével biztosítva lesz. Ez értelemben intéz városunkhoz is felhívást. *) Kossuth Ferencz jón haza. A Tarnóczy tüzoltószer- és gépgyár r. t. érdeme, hogy ezt lehetővé tette. Ugyanis ezen társaság szerződtette őt gyárának fő vezetésére ; mi által nemcsak, hogy magának csinált megfelelő hasznot, de egyúttal a nemzetet is lekötezte; mert igy hazánk boldogult nagy fiának idősebb fia, ki eddig külföldön volt kénytelen élni, most hazájában talált európailag elismert technikai tehetségének megfelelő foglalkozást, és igy jövőben tehetségét szeretett hazájának szentelheti, és munkájának eredményével gazdagítja azt. Hogy pedig Kossuth műszaki tehetségeit kellően kifejthesse, elhatározta a társaság, hogy gyárában a mezőgazdasági gépgyártást is meghonosítja, mi által érdemeit még fokozni fogja, mert ezáltal hazánkból ki fog szorulni az a sok külföldi és selejtes gyártmány, melylyelj gazdáinknak nagy kárára elözönlötték az országot és számtalan futóügynökeik által sok károsításnak tették ki a magyar gazdát. Most legalább lesz egy hely, hol teljes megnyugvással fog vásárolhatni a magyar gazda jó és aránylag olcsó gépeket. E czélból i,5oo,ooo frtnyi uj részvényt fog kibocsájtani a társaság, és hogy abban minden szegényebb birtokos is résztvehessen, tehát az elérendő haszonban is osztozhasson, a részvényeket 100 frtban állapította meg. Az erre vonatkozó felhívást legközelebbi számunkban hozzuk. Aki ezen vállalatot előmozdítani és biztos elérendő eredményeiben részesülni akar, siessen az aláírással, mert minden bizonynyal nagyon tul lesznek jegyezve a részvények. — Henneberg G. (cs. kir. udvariszállitó) selyemgyára Zürichben, a privátmegrendelőknek lakására közvetlenül szállít: fekete

> fehér és szines selyemszöveteket, méterenként 45 krtól 11 frt 65 krig postabér és váramentesen, sima, csikós, koczkázott és mintázottakat, damasztot stb. (mintegy 240 különböző minőség és 2000 különböző szin s árnyalatban). Minták postafordulóval küldetnek. Svajczba czimzett 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. IRODALOM. •— Kérelem. Tisztelettel kérem mindazokat, kik Főtiszt. Acsay Ferencz benczés tanár ur művére, „Bossuet" szentbeszédeinek magyar fordítására előfizetési iyet kaptak s előfizetni vagy előjegyzést tenni óhajtanak, hogy e szándékukat minél előbb szíveskedjenek velem tudatni, minthogy a mű csak kevés példányban kerül könyvkereskedésbe és már most kell határoznom a példányok számáról. Esztergom, 1894. június 18. kiváló tisztelettel Laiszky János. *) A legjobb magyar napilapról. Annak a nézetnek, hogy a sajtó igazi nagyhatalom, talán sohasem volt még több jogosultsága, mint a mostani válságos és mozgalmas időkben, a mikor nemcsak a metropolisokban, de a világ félreesőnek tetsző idilli zugaiban is mohó kíváncsisággal lesi mindenki, hogy mi érdekes történt a világon s emellett az eseményekre való vágyakozásban oly rohamosan iparkodnak élni az emberek, hogy szinte hajlandók volnánk ugy számítani az életet, mint a háborús éveket, azaz kétszeresen. A hírlapirodalom rendkívüli, mondhatnók csudával határos fejlettsége hozzászoktatta a közönséget ahhoz, hogy alig lehessen az eseményekről váló értesülés dolgában teljesittetlen kívánsága. Lehet gondolni, hogy mily óriási versengésnek az eredménye ez, oly versenynek, amelyben nem elég az eredményekre hivatkozni, hanem biztos és nemes erkölcsi alapon is kell államok a mérközőknek, ha komoly és állandó rokonszenvre akarnak számítani a pártatlanul itéló nagy és művelt közönség részéről. E tekintetben valóságos példáját adja a „Magyar Hirlap* annak, hogy mily eszközökkel és szerepléssel érdemelheti ki a nyilvánosság leghatalmasabb orgánuma, a napisajtó, az osztatlan tiszteletet és megbecsültetést, mert a „M agyar Hirlap," melynek főszerkesztője Horváth Gyula és felelős szerkesztője Fenyő Sándor, kezdettől fogva a mai napig, tehát immár közel négy év óta, következetesen és kérlelhetetlenül kitartott a haladás és czivilizáczió elvei mellett, anélkül, hogy akár tiszta magyar hazafiságából, akár tökéletes függetlenségéből csak egy szemernyit is engedett vagy feláldozott volna. — Nagy szó ez kivált a mai viszonyok közt, amikor ezer kinos gyanúval illetik némelyek a sajtó egy részét, amikor kétségtelen, hogy a legtöbb lap mint nyilt párközlöny, tehát a sajtó megkötött orgánuma szerepel. íme a Magyar Hirlap büszkén hivatkozhatik arra, hogy mozgalmas és érdekes múltjának nincs egyetlen órája sem, amelyben lemondott volna arról a jogáról, hogy szabadon és bátran emelhesse fel szavat a saját véleménye szerint, amit csupán egyetlen érdek befolyásolt: a haza s általában a közügy érdeke. Bármily kényes kérdés merült is fél a politikai élet hepehupás térségein: csak a M agyar Hírlapot vették s veszik ma is kezökbe mindazok, akik a befolyásolt pártközlönyök kétségkívül jóhiszemű de elfogult hangján kivül egy tiszta, világos, minden magánérdeken felülemelkedett önzetlen véleményt akartak hallani. S a Magyar Hírlapnak fényes elégtétele van most az egyenességben s a következetességben való renakivüli kitartásáért.. Mert a mikért folytonosan harczolt, azok az elvek legalább jelentékeny 1 részben kezdenek immár testté válni, megfogható alakot ölteni. A nagy közönség, ez az egyetlen hivatott ítélő biró, amely a sajtót felülbírálni jogusult, megelégedéssel nézhet végig a Magyar Hirlap múltján, mely teljes szolidaritásban van e kiváló napilap jelenével. Ez a kettő — mult és jelen — biztos garanczíát ad a Magyar Hirlap jövendő magatartása iránt is, amely nem térhet el az igazság, őszinteség és becsületesség útjáról sohasem, vezessen ez az ut akár a politika labirintjába, akár a társadalmi élet bármely oly vidékére, a hol a részrehajlatlanság az egyetlen talizmánja a vezető szerepre vállalkozó napisajtónak. De amint szinte egyedül áll most a M agyar Hirlap ebben a teljes függetlenségben, amelynek legtöbb sikerét köszönheti ,* ugy kétségtelen az is, hogy mint a közönséget informáló, minden irányban felvilágosító, véleményalkotását megkonnyitő és szellemi szórakozását biztosító orgánum, szintén elöl jár minden konkurrense között. Hisz' nemcsak a komoly és életbevágó kérdésekre fektet ez a lap nagy súlyt, hanem arra is, hogy a közönség az ő üdülését és mulatságát is megtalálja benne. A politikai részt, a tárczarovatot, meg a lap belső keretébe tartozó egyéb olvasni és tudnivalót elsőrangú erők, kiváló tollú írók és hírlapírók irják. A vezérczikkírók közt ott van Horváth Gyula, György Endre, B r ő d y Sándor, K o h n Dávid, Ignotus, Szemére Attila, stb., mig a tárczarovatot Ambrus Zoltán, Bársony István, Pékár Gyula, B r ó d y Sándor, Ignotus, Heltai Jenő, Márkus Miksa, H e n t a 11 e r Lajos, Gárdonyi Géza, Kürthy Emil, Szem ere Attila, Szépfal udy ö. Ferencz, György Lajos, stb. teszik állandóan érdekessé és változatossá. Igazán nem csoda, ha ily gárda mellett, amelyet még a lap rovataiért felelős belső dolgozótársak kitűnő serege egészít ki, a Magyar Hirlap a legnagyobb mértékben kivívta a napi sajtóban az egri nevet. — Hisz' a politikai és a társadalmi élet egén a legkisebb elváltozás vagy figyelemreméltó mozzanat sem történhetik, amelyről a Magyar H i rl a p azonnal a legtökéletesebb értesítést, felvilágosítást ne közölné. S mennyi kedvezményben, kiváltságban részesülnek azok, akik ezt a kitűnő napilapot tartják. Teljesen ingyen kapják az érdekes albumokat, külön kiadásokat stb., amikkel a kiadóhivatal kedveskedik a közönségének. Potompénzért jutnak a „K i s V i 1 á g" czimü, hetenkint megjelenő gyermeklaphoz, melyre, mint a Magyar Hirlap mellékletére, minden előfizetőnek kedvezményes árért van igénye. A „K i s V i 1 á g"-ot, a gyermekeknek ezt a legjobb, legbensőbb lelki barátját, a Magyar Hirlap előfizetői negyedévre csak ötven krajczárért kapják, egy évre tehát a lap mindössze két forintba kerül nekik. Azok, akik nem előfizetők, szintén megrendelhetik ugyan ujabb idők óta a „K i s V i 1 á g"-ot, de igy három hóra már hetvenöt krajezár az ára, ennek a pompás, mulattató gyermeklapocskának, amely kétségkívül még is nagyon olcső. A M agyar Hirlap mostanában kezdi meg D a u d e t Alfons hires regényét, nz Apró királyokat, ami méltán 1 esz egyik vonzóereje a lapnak. Azok, akik uj előfizetők, a rendkívül érdekes regény első számait is megkapják, még pedig ugy, mint ahogy a Magyar Hirlap regényei rendszerint megjelennek, tudniillik beköthető könyvalakban, A Magyar Hirlap előfizetési ára; Egy évre 14 frt. Fél évre 7 frt. Három hóra 3 frt 50 kr. Egy hóra 1 frt 20 kr. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: NÓGRÁDI JENŐ.