Esztergom és Vidéke, 1894

1894-06-21 / 49.szám

ESZTERGOM és - , ~~ ; VÁROSI ÉS MEGYEI ÉRDEKEIMÉ KÖZLÖNYE. í Megjelenik hetenként kétszer: \ csütörtökön és Vasárnap. \ Szerkesztőség és kiadóhivatal, | hova a lap szellemi részét illető közlemények, hivatalos Előfizetési ár: | £

s magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és Egész évre «. . . . . 6 frt - kr. í reklamálások küldendők: tel évre 3 „ — „ \ Negyed évre . i „ 5o „ | Duna-utcza 52. szám (Tóth-ház). Egy hónapra — „ 50 „ í v Egyes szám ára „ 7 „ ^ Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban, Tábor Adolf könyvkereskedésé'""l ti'' " \; *

J> ' .'^TTT^T?*"'^. ben, a Wailfisch- és Haugh-féle dohánytőzsdékben. I __^__E_-_Í E Hirdetések: Hivatalos hirdetés 100 szóig 1 frt, 2004g 2 frt, SOO-ig 3 frt és igy tovább. Bélyegdij 30 kr. Magánhirdetések megállapodás szerint. Nyilttér sora 20 kr. *lP» Előfizetési fölhívás. A XVI. évfolyam második felét kezdjük meg ez év július hó elsején. Tizenöt és fél év nagy idő egy ember életében, még hosszabb kor egy vidéki lapnál. A provincziális sajtó legnagyobb része csak kérészéletű: ma van és holnap már megszűnik. Hogy mi több mint másfél évtizedes múltra tekinthetünk vissza, ennek okát szabadjon abban keresnünk, hogy lapunk fenállása közszükségletre támaszkodik. A nagyvárosi ember nem tud meglenni a maga mindennapi újságja nélkül. A minisztertől a hordárig mindenki lapot olvas. Nálunk, provinczián, nem igen olvasunk újságot, mert ami nevezetes történik, azt úgyis elmondja a szomszédasszony, komámasszony. Ez a lanyha érdeklődés az ujságbetű iránt oka a vidéki sajtó hátramaradottságának. Ezt legyén szabad védelmére felhoznunk, mert jól tudjuk, évtizedek fognak elmúlni, amíg a vidék előkelőbb színvonalra emelkedhetik. Az * Esztergom és Vidéke« mégis kisvárosi sanyarú viszonyok közt soha nem lankadó kitartással, tapintattal, ha kell bátorsággal küzdött a számunkra egyedül iránytadó czélért: Az Esztergom és Vidéke tárczája. Egy ördögi szépséghez, Miért vagy oly szép ? Arczodon miért van Az igéret földjének hajnala? Miért, hogy ott fénylik sötét szemedbea A kárhozatos üdvök csillaga? Leány! egy rossz angyal teremte téged, Hogy megrontsad a férfisziveket, Ha jó angyalnak alkotása lennél, Ily szépnek nem teremte tégedet. Mit hozzád érnek, nem lehet szerelem: Egy forró nyár az, nem kies tavasz. Egy ellenállhatatlan vágy hajt hozzád: Egy mágnes-szikla vonzódása az. Mi a szerelem ? Szelló suttogása; S a mit én érzek, romboló vihar. Mi a szerelem ? virágok nyilasa, S az én szivem meghasadni akar. A tűz véremi en, nem szivemben tombol, Vérem táplálja ezt a vad tüzet. S mi lesz a fából, melyet tűz emészt el ? Hamvát széjjelsodorják a szelek. Én nem fogok kihűlni, mint más ember, Én égni fogok olthatatlanul, S ha tán a lángok legjobban lobognak, A tüz egyszerre fagygyá csillapul. Oh milyen kéj benézni a szemedbe. Az ember egy égö világba néz. Ha látlak, észtmegbontó szépségedben. Eszem a vágyak tengerébe vész. Esztergom-megye és város érdekeiért. Lapunk soha sem volt pártközlöny. Nem voltunk se liberálisok, se klerikálisok, se kormánypártiak, sem reakcionáriusok. Mindent pártfogoltunk, ami jó és igaz, mindent elitéltünk, ami gonosz és kétszínű. Tollúnkat nem az anyagi, de az erkölcsi érdek vezette mindétig. Nem ismeretlen ezenkívül olvasóink előtt, hogy lapunk mult év októberében nagy változáson ment keresztül A szerkesztést válogatottabb alapokra fektettük, szélesebb rétegekre terjeszkedtünk ki anyag dolgában, nagyobb gondot fordítottunk a feldolgozásra. A technikai kiállítás, mely ellen előző évfolyamainknál annyi kifogás volt, megfinomult, és joggal mondhatjuk, kifogástalanná vált. Lapunk terjedelme most a mult évekhez képest kétszer akkora. Hivatásunkat komolyan, nem mellékczélnak és könnyelműen fogjuk fel. Megkíséreltük a mult év utolsó negyedében, ha elbírnák e Esztergom viszonyai, azé az Esztergomé, mely némely tekintetben utóvégre is egy bizonyos kör középpontjának tekinthető, ha legrégibb, legelső lapja hetenként háromszor jelenik meg. Tapasztalataink, sajnos, azt mutatták, hogy az ujitás ez ídőszerint még korai volt. Visszatértünk tehát megjelenés tekintetében a régi, kipróbált mederbe, de nem hagytuk el a többi, hasznosnak bizonyult újításokat. Miután egy lap létének föltétele az olvasóközönség pártolása, most a félév végén bizalommal fordulunk Esztergom város, a megye, és az Esztergom iránt érdeklődő magyar közönséghez és kérjük, hogy igazi ambiczióval felfogott komoly munkánkban pártoljon bennünket fokozottabb támogatással. Esztergom most szakított hagyományos maradiságával. Új élet lüktetését tapasztalhatjuk minden vonalon. Szabadjon közönségünk jóakaratú támogatásában keresni a biztosítékot, hogy Esztergom progressiv haladásával együtt jár a mi fokozatos előbbrehaladásunk is. Az „Esztergom és Vidéke" szerkesztősége. Mivel lapunk állandóan 900 példányban megy szét, és minden száma vagy ötezer olvasó kezén fordul meg, hirdetési rovatainkat rendkívüli jutányosságánál fogva is különösen ajánlhatjuk. A kiadóhivatal. Szépséged tűz, a mely ellen hiába Küzd métatlankodón az akarat. Szépséged vízesés, a mely magával Mi útjában van, mindent elragad. Mit hozzád érzek, nem lehet szerelem : Egy forró nyár az, nem kies tavasz. Egy ellenállhatatlan vágy hajt hozzád: Egy mágnes-szikla vonzódása az. Oh mint szeretnék kebledre borulni! Kebled havára hajtni fejemet, Csábító ajkadat agyoncsókolni — S aztán keresztüldöfni szívedet. Erdőai Dezső. A csúnyák. Nem hiába férfiak igazgatják a világ sorját. Ok hozzák a törvényeket és ha sok is az igazság abban, hogy minden megtörtént vagy meg nem történt dolog szálai asszonykézbe futottak össze : kétségtelen az is, hogy minden uralkodó ideának és előítéletnek férfiak voltak a magvetői. A modern filozófusok Schopenhauer óta Standhalig a világot mozgató tényezők közül legtöbbet foglalkoznak a szerelemmel. A teremtésnek ez a misztikus problémája izgatja a legtöbb gondolkozó kíváncsiságát; és a mily mértékben az összes tudományok letértek a metafizika széles és szabad országutjáról a pozitivizmus szük és szorosan határolt mesgyéjére, olyan mértékben foszlott széjjel a szerelem poezisének aranyos szálakból Lapunk előfizetési ára: Egész évre 6 frt ~ kr. Fél évre 3 „ — „ Negyed évre f „ 50 „ Minden öt uj előfizető után a gyűjtőnek tiszteletpéldánnyal szolgálunk. Kérjük azon helybeli és vidéki olvasóinkat, kik az előfizetéssel még hátralékban vannak, hogy ezt kiegyenlíteni mielőbb kegyeskedjenek. szett köntöse és léptek előtérbe a filozófiai elméletekben e nagy, hatalmas emberi szenvedély egyedüli inditó okaiként a tisztán fiziológiai momentumok. Ma már a felvilágosodottság századának a végén a szerelem problémája ugy áll a tisztán gondolkozó emberek előtt, mint egyedül a természet által belénk ojtott fajfentartási ösztön következménye. A poéták legnagyobb kétségbeesésére ugy magyarázzák ezt a két embert megfoghatatlan, ellenállhatlan erővel egymáshoz hajtó vonzalmat, mint a testi és lelki tulajdonok harmóniájának öntudatlan felismerését, mint a vak vágyakozást az emberiség, a faj fenntartására, tökéletesítésére, a legtökéletesebb utód nemzésére. A szerelem nem egyéb, mint a faj hatalmas egoizmusa, önfeláldozása, áldozatai a vér törvényeinek parancsoló hatása alatt jönnek létre. Az egyéniség eltűnik és eszközévé válik a nagy szédelgőnek : a természetnek, a mely saját czéljai elérésére hozza mozgásba szivének legszebb hajtásait, leghatalmasabb indulatait és legnemesebbeknek tetsző felbuzdulásait. Innen van a világon egyeduralma a harmóniának, az összhangnak, a szépnek és innen megvetettsége, elhanyagoltsága, kigunyoltsága a csúnyának. A szabályos vonások, a hibátalan termet, az egészséges testalkat megbecsülhetetlen kincsei az embernek. ígérvények, a melyek részesévé teszik az élet örömeinek, lényeges biztosítékai a boldogságnak, a melyek birtokában drága vérEzredéves kiállítás. Képzőművészeti csoport. 1. A Budapesten 1896. évi május hó i-én megnyitandó és 1896. évi október hó végén bezárandó ezredéves országos kiállítás képzőművészeti (I/a) csoportja, a városligetben külön területen emelendő tűzbiztos műcsarnokban, tartalmazni fogja azokat a képzőművészeti tárgyakat, melyek legalkalmasabbak arra, hogy egyrészt a hazai képzőművészetnek mai színvonalát, másrészt annak műtörténeti fejlődését lehető teljességében feltüntessék. 2. E csoport keretébe tartoznak: a) A festészet köréből: mindennemű o!aj- és vizfestmények, szines és fekete rajzok, valamint fali festményeknek fényképei. b) A szobrászat köréből: szobrok, mellszobrok, domborművek s a kisebb méretű plastika, valamint az érmészet és drágakővésés termékei, bárminemű anyagból, a nyers anyag kivételével. cj Az építészet köréből: műemlékekre, nyilvános és magánjellegű diszépüíetekre, templomok-, paloták-, nyaralókra, vagy ilyenek helyreállitezettel megy az élet küzdelmeibe, a melyekkel vágyakat kelt és vágyakat elégíthet ki. De ezek a tulajdonok nem egyformán döntő befolyásúak a férfi és nő életére. Kétségkívül a férfiak alkották azt az előítéletet, hogy a férfinak csak egy nüánszszal kell szebbnek lennie az ördögnél, hogy boldoguljon. Es a társadalmi állapotok lehetővé teszik ennek az előítéletnek a gyakorlati érvényesülését. A férfi munkáját, értelmi erejét ezer téren érvényesítheti. Az élet küzdelmeiben, a létért való harczban, ha a megnyerő, szép külső gyakran hasznára is van, de nem okvetlenül szükséges és — ha csak tényleg meg van az ördöggel szemben az a bizonyos nüánsznyi előnye — megtalálhatja a szerelmet is. (Ennek oka ugyan némelyek szerint az, hogy a férfiak — kevesebben vannak? . . .) Az asszonynak azonban a legfőbb rendeltetése a szerelem. Erre született; ez szabja meg fejlődésének fázisait és ez hinti be aranyos fénynyel az életét, ő a testet öltött szép, az élő harmónia. Létezik a mínnéért, a hódolatért, a szerelemért. Róla szólanak és hozzá szállanak a poéták dalai, neki nyílnak a virágok és érette hasadnak meg a szivek. A szerelem, a gyöngédség az ő birodalma, a melyben korlátlanul uralkodik, büszkén forgatva arany jogarát: a szépséget. Ezért sajnálom én a csúnya asszonyokat. Azokat a ferdenövésü, nagy vörös