Esztergom és Vidéke, 1894

1894-05-27 / 42.szám

Ezelőtt, ha uzsonnái kávémhoz hat darab süteményt ettem, senki sem szólt semmit, de most szemtelen vigyorgással jegyzik meg: — Hja, telik a Brandenburg pén­zéből. Távoli rokonaim ajánlott és express levelekben kérnek, hogy ne legyek smu­tzig és juttassak nekik is a lapomért kapott 95,000 frtból. A pénzintézetek bizalmas ajánlatokat tesznek, hogy helyezzem el náluk tőkéi­met ; adósaim valami az „erdőre a tőkét" czimü közmondást emlegetnek és nem fizetnek; hitelezőim pedig azt mondják, hogy eddig méltányossági szempontból vártak; de most már ezt nem kívánhatom tőlük és fizessek. Hírlapíró társaim n y i 11 a n meg­vetésüknek adtak kifejezést elveim áruba bocsájtásaért; t i t o k b a n pedig irigy­kedtek rám azért a rengeteg pénzért, a melyet öntől kaptam. A helybeli lapok vezérczikkeiben gyanúsan czéloztak rám, hogy jó áron nemcsak a lapomat, de a lelkemet is kész volnék eladni, mikor pedig éjszaka egészségügyi sétáimat vége­zem, egy pár cynikus korhely ezt szavalja felém. : — Ühü! Ezt se hagyja nyugodni a — lelkiismerete. A földgolyóbus minden embere velem és illetőleg lapommal foglalkozik. Csak ön hallgat félelmetesen, Brandenburg úr. Gyanúsít mindenki, esak ön nem akar gyanúba hozni. Én, ismétlem, elítélem az ön üzel­meit ; de most már határozottan felszólí­tom önt, hogy ne hallgasson tovább. Ön kompromittálta a magyar sajtót, a melynek én egyik szerény oszlopa vagyok. Hirbe hozta a vidéki lapokat, melyek egyik legtekintélyesebbje csekélységem tulajdonát képezi; az ön eljárása minden bukófélben lévő lapra a korrupczió bélye­gét sütötte rá: ily körülmények között s az események kényszere folytán most már én kérem, nem: követelem öntől, hogy tegyen nekem arczpiritó ajánlatot. Kész vagyok szakítani lapom eddigi feudó-klerikalis irányával s hajlandó vagyok a kormányt, a kamarillát, az ellenzéket, vagy akárkit, akit csak akar, meggyőződésem szent hevével támogatni. A tulajdonjog megszerzését önnek meg­könnyíteni kívánván, lapom árát méltá­nyos összegben: 45,000 frtban szabom meg, 25,000 forintot majd megpróbálok valamelyik miniszteren bevasalni. Tisztelt Brandenburg úr 1 Én sokkal jobban ismerem önt, semhogy önről azt merném feltételezni, hogy önnek ne lenne szüksége tekintélyes lapomra, mert végre ís Önnek minden kell a mi eladó ; nekem pedig nincs semmim, csak a lapom. Ez mindenem. És én mindenemet felajánlom önnek. Lehetetlen, hogy ez a ragaszkodás meg ne hassa önt a szive és a zsebe mélyéig. De vannak még magasabb etikai szempontok is. És egy valódi Branden­burg nem zárkózhatik [el olyan szem­pontoktól, melyek ethikaiak és magasak. Uram! Öt éve állok lapom élén, öt éve szolgálom a magyar kultúrát önzetlenül, jutalom nélkül. Nekem nincs ujságházam és rotácziós gépem. Az én lapom nem jelenik meg felvágva, mert egyálta­lában meg sem jelenik. Nekem nincs 38,000 előfizetőm s köztük nem sorsolhatok ki Jósziv-sorsjegyeket. Nincs szubvenczióm, mert — fájdalom — lapom független a szélrózsa minden irányában felfelé és lefelé, előre és hátra egyaránt, és pirulva kell bevallanom: még csak egy rongyos sajtóperre se tudtam eddigelé szert tenni. Azért fordulok én most önhöz uram, aki ma egy eszmét képvisel a hazai sajtó­irodalomban. Ön az a kibékítő, kiegyen­lítő szellem, a ki igazságot tesz a sors kedvezéseivel szemben. És a hol a kö­zönség érthetetlen húzódozását tapasz­talja, ott ön megjelenik s nivellálja a kü­Iömbségeket. Én megtehetném, hogy presszióval, fenyegetéssel kényszerítsem a a cselekvés terére; mondhatnám ezt: — Legyen elkészülve uram, hogy lapom legközelebbi számában Iszo­nyú korrupczió czim alatt le fogom rántani a leplet legújabb üzelmeiről. ArróJ, hogy ön ismét meg akarja hami­sítani a közvéleményt. A közvélemény immár azt hiszi, hogy ön megvesz minden lapot és ön ezt a köz­véleményt felülteti. De nem teszem, mert lapom legkö­zelebbi száma — becsületemre mondom — nem fog megjelenni. Fordulhatnék egyenesen a kormány­hoz, és követelhetném a 25-ön felül a 45000 fortot is. Mert ha ön lapomat megvenné, károm ennyi lenne. De én ezt nem teszem, mert tudom: gentlemannal állok szemben. Angliában, ha egy nőt komprimittáltak, a bíróság kötelezi a férfit, hogy a nőt elvegye, vagy kártérítést fizessen. Én nem vagyok ugyan nő, de ön férfi, teljesítse tehát lovagias kötelességét, és tegye meg arczpiritó ajánlatát. Leander. Gondolatok. Sok 'ember csak a fülével hall, mivel szive Pascal. Ambicziók teremtik a katonákat, elvek a hősöket. Lamartin. A költő feladata nem az, hogy bonczuljon, hanem az, hogy alkosson. M a c a u 1 a y. * A mi a természet ellen van, az isten ellen van. H ebbel. * Ha sikereken kezded, mindig akadnak bolon­dok, akik tehetségesnek tartanak. Pailleron. HÍREK. Esztergom, május 26. Hátralékban levő vidéki előfize­tőinket kérjük, hogy tekintettel az ez idei második negyedév közeli lejártára, hátralékos előfizetéseiket haladéktala­nul beküldeni szíveskedjenek. A kiadó­hivatal. — Küldöttség a herczegprimásnál. Az Első Magyar Altalános Nö-Betegsegélyző Egyesület öt-tagu küldöttsége tisztelgett pénteken délben Agnelly Béláné veze­tése alatt V a s z a r y Kolos herczegpri­másnál, akit az egyesület legutóbbi köz­gyűlésén diszelnökének választott. A bí­boros főpap köszönettel fogadta a kitün­tetést és a róla szóló díszoklevelet és megígérte, hogy az egyesületet minden­képpen támogatni fogja. — A főispáni instailáczió rövid prog­rammját a rendező bizottság igy állapí­totta meg: Csütörtökön, 31-én reggel 9 órakor istentisztelet a belvárosi plébánia temlomban, 10-kor díszközgyűlés a me­gyeház nagytermében, 11-kor a kü dött­ségek fogadása Kruplanicz Kálmán föi c p m által. Délben 1 órakor bankét a Fürdő­vendéglőben, melyre városunk és me­gyénk minden számottevő lakosa már aláiratkozott. Ugyanez nap este fáklyás zene és a dalárda szerenádja a főispán lakása előtt, Összekötve a város kivilá­gításával. — A papi javak államosítása. Maros­vásárhelyről irják a B. H.-nak, hogy Maros-Torda vármegye törvényhatósága majdnem egyhangúlag feliratot intézett az országgyűléshez és átiratot a törvény­hatóságokhoz a papi javak államosítása dolgában. — A kitüntetett nagyváradi káptalan. S c h 1 a u c h Lőrincz bibornok ugyan­csak kellemes távirattal örvendeztette meg a nagyváradi káptalant. A távirat szerint, a mely N o g á 11 püspöknek szó­lott, a pápa rendkívüli kitüntetésben részesítette á nagyváradi káptalant. Schiff­ne r kanonok pápai praelatussá, Schwei­ger Rezső püspöki titkár és Fetser Antal szentszéki jegyző pedig pápai káplánokká lettek. Ezenkívül az egész káptalan kappa majort kapott, ami idáig csak az esztergomi (?) és kalocsai káp­talanoknak volt meg. — Kinevezés. Dr. Wipplinger Róbertet, esztergomi kir. aljárásbirót a király Né­metujvárra kir. járásbirónak nevezte ki. — Új tudorok. Legutóbb gróf Szé­chenyi Miklós jákí apát a budapesti tud. egyetem theologiai fakultásán, Goldner Fülöp árvaszéki jegyző, lapunknak buzgó munkatársa pedig a jogtudományi szakon doktorrá promoveáltatott. — Lemondás. Hübschl Sándor, a városi elemi iskola érdemekben meg­őszült nyilv. rendes főtanitója, az iskola­székhez beadta lemondását, melyben ki­nyilatkoztatja, hogy állásától megválik. Egész nemzedék hálája, kik mind Hübschl Sándor kezei alól kerültek ki, kiséri nyu­galmába a háládatlan tanítói pályán igazán bokros érdemeket szerzett fötanitót. — Az esztergomi tornaegylet értesiti az egyesület n. é. működő és pártoló tag­jait, hogy a tornakert már megnyittatott, és hogy a tornázás, tekézés, lawn tennis, a helyiségben kifüggesztett napirend sze­rint mindennap d. u. 5 órától gyakorol­ható. Lawn tennis napok hölgyek részére: hétfő, szerda, péntek, továbbá vasárnap és ünnepnapokon d. u. 5 órától. Tanulu órák mindennap d. e. 10 ig. Tennisre elő­jegyezni s játék-jegyeket váltani a helyi ségben a szolgánál lehet. — A nagysápi jegyzői állásra eddig 6 kérvény érkezett. Pályáznak Weisz Endre, Meitner Lajos süttői segédjegyző, Do­gossy Lajos únyi körjegyző, Weszely Ferencz, Huray Ferencz számvevőségi írnok, Hamar Imre jegyző. — Érdekes lelet. Schönbeck Imre ke­reskedő préshazában érdekes leletre akad­tak. Egy 120 cm. magas és 70 cm. széles fehér márvanykölap ez, felírással, valószí­nűleg a római császárság idejéből. A kö­vet tulajdonosa dr. Récsey Viktor, fő­gimnáziumi tanár, ismert régészünknek adta át megfejtés végett. Az érdekes emlék jelenleg a gimnázium udvarában látható. — Uj sörgyár. A Horn-féle sörgyár területére vonatkozó adásvételi szerződés a belügyminisztérium által jóváhagyva visszaérkezett. Eddig terjed a hivatalos ér­tesülés. Már most arra vagyunk kíván­csiak, lesz-e az egész nagy garral hirde­tett sörgyárból valami? Az utóbbi idő­ben ugylátszik a pártolásra méltó eszme elaludt, sok más szép esztergomi ideá­val egyetemben. — Dr. Frőhlich Róbert meghalt. Csak minap tartott nálunk az „E s z t e r g o Ki­vidé k i Régészeti és Törté­nelmi Társulat" érdekében tanul­ságos felolvasást. Vidékünkön is több izben kutatta a római uralom emlékeit, azért adjuk itt rövid életrajzát. Dr; F r ö h 1 i h Róbert a tudományos akadé­miának tagja lev.és fökönyvtarnoka, a hazai klasszika-filológia művelője, s a római archeológián.!k legkiemelkedőbb képvise­lője volt. Tanulmányait és munkásságát egész életén keresztül a művelődés és a tudományosság emelésére szentelte, mint tanár és iró mindenkor a közművelődés érdekét szolgálta. Nyugodt lélekkel Írhat­juk íde, hogy lelkiismeretesen, ambiczióval és gazdag eredménynyel. Ama csendben dolgozó és folyton fáradó tudósok közül való volt, kiknek ambicziójuk nem a nyilvánosság dicsérete, hanem a jol vég­zett munka felé irányul. Közbecsülésben állott a tudósok előtt, s érdemeit itthon és a külföldön egyformán méltányolták. Rokonszenves, szerény ember, kit az emberszeretet hevített s az irói törekvés emelt. A legkevesebb, a mit megadhatunk neki, ha emlékét a derék és jó emberek sorában őrizzük meg. S ezzel nem tettünk többet, mint a mire maga egész életében törekedett: elismerjük, hogy nem hiába akart derék, jó ember lenni. Halála szé­les körben ktlt részvétet, mert a még aránylag fiatal embertől (márcziusban ( töltötte be ötvenedik évét), most várták munkájának nagy eredményeit. Fröhlích a római kornak magyarországi történetén dolgozott, tudományos utazásaiban föl­kereste az egész ország e nemű emlékeit, s a helyszínén irta le azokat. E munká­latoknak összefoglalásán dolgozott s abban 1 akarta eddigi fáradságának eredmé­nyeit feldolgozni. Frőhlich 1844 márczius 19-én Pesten született, középiskoláit Pes­ten végezte, honnét theologiára az akkori protestáns egyetemre ment. — 1864-ben azután Svájczban hallgatta a theologiát a bázeli egyetemen. — Hazatérve 1866-tól segédlelkészként működött Kis-Harsány­ban és Pesten. 1869-ben a csurgói, 1870-ben a pesti evang. reform, főgimnáziumban tanárságot viselt. 1873-tól a pesti ág. ev. főgimnáziumhoz hítták meg s 1883-tól a pesti egyetemen az ó-kori történet és régé­szet magántanárául promoveálták. 1892-ben az akadémia fökönyvtárnokának válasz­tották meg, s e választást az alapító Teleki grófi család is megerősítette. Programmértekezésein kívül (A dór ván­dorlás, Nagy Sándor dunai hadjárata, Herodotos pontusi és keleti utja) czikkei az Arch. Értesítőben, az Egyet. P h i I. Közlönyben, az Akad. Értesítőben jelentek meg. Számos feliratot tett közzé a Corpus Inscriptio­numban és annak Supplementumában, azután irt a Magyar Tanügybe s az Ung. Revuebe. Egyébként ö'fordította le Cur­t i u s négy kötetes történelmi müvét,: A városok történetét, ő Írta a Pal­las Nagy Lexikonába, a garafikai ó-kori földrajzi és történeti czikkeket, Frőh­lich nagyszabású munkásságát a M. Tud. Akadémia, az Institutio Romano s.más tudo­dományos társaságok ismerték el. Temetése pénteken délután ment végbe Budapesten, Eötvös-utczai lakásából nagy részvét mel­lett. Az akadémia részéről megjelent báró Eötvös Lóránt elnök, S z i 1 y Kálmán főtitkár, Gyulai Pál titkár s számos akadémiai tag. Ott voltak to­vábbá Hermán Ottó orsz. képviselő, Z e 1 e n k a Pál ev. ref. püspök és főren­diházi tag, stb.-en A gyászszertartást Szász Károly ev. ref. püspök akadá­lyoztatása miatt Hamar István ev. ref. lelkész é< püspöki titkár végezte. — Még múltév deczember27-én Rum­p e 1 és N i k 1 a s budapesti mérnökök, vízvezeték- és csatornaépítési vállalkozók városunk tanácsához városi vízvezeték tervezése és létesítése tárgyában részle­letes ajánlatot terjesztettek be. Minthogy ez előterjesztésük még elintézve nem lett, dr. Helc Antalhoz, városunk polgár­mesteréhez fordulnak, hogy ajánlatukat tűzze ki napirendre. Rumpel és Niklas sürgetésükben megjegyzik, hogy ők újab­ban a kereskedelmi miniszter által a zág­rábi vasutak és a fiumei kikötői vízveze­ték építésével is megbízattak. — Választók összeírása. Az Esztergom­városi önálló választókerület összeíró küldöttsége az 1895-ik évre érvennyel bí­randó választók lajstromának összeírását a jövő hét fo'yamán eszközli. — Hirtelen halál. Nagy népcsödületet okozott tegnap Szenttamáson egy szegény napszámos asszony hirtelen halála. Gul­ler Mihályné látszólag jó egészségben ment az'utczán, egyszerié hangos kiál­tassál összerogyott. A segélyére sietök már holtan találták. Gullernét úgylátszik régi szívbaja ölte meg. Ma temették a szenttamási temetőbe. — Difteritisz Bajnán. Dr. Grosz Miksa bajnai körorvos jelentése szerint Bajnán roncsoló toroklob lépett fel két ottani lakos családjában. Halálozás még nem történt. — Szerencsétlenül járt kereskedő. Eck­stein Mór szenttamási kereskedő csütör­tökön olyan szerencsétlenül járt megbok­rosodott lovaival, hogy ezek Paulovits Géza füszerkereskedö kirakatának neki mentek, és az ott elhelyezett tárgyakban is kárt tettek. Eckstein maga súlyos testi sérülést szenvedett a baleset folytán. — Különös exhumálás okoz most n *gy kaczagást megyeszerte. Az esetet egy je­lenvolt szemtanú előadása után, elhall­gatva az újságba nem való részleteket és a szereplök neveit, a következőkben kö­zölhetjük : Nemrégiben egy anya újszü­lött gyermekét meggyilkolta, és gyanú szerint az esztergomnánai indóház emésztő gödrébe dobta. A csúnya esetről értesül­vén ez m-i szolgabiróság, utasította Dr. L-et, hogy a hullavizsgálatot ejtse meg. Dr. L. kiemelte a szegény kisded tete­mét, és az eljárásról jelentést tett. A látlelet szerint a hulla már annyira fel­oszlásnak indult, hogy nem lehetett meg­állapítani, hogy a halál mi által követ­kezett be. A hatóság ezek után a halott elföldelését megengedhetőnek nyilvání­totta, a temetés a nánai községi temető­ben meg is történt. Csakhogy evvel még nincs vége a dolognak. Az esetről a k—Í törvényszéknek tétetett jelentés, mely most már törvényszéki exhúmálást

Next

/
Oldalképek
Tartalom