Esztergom és Vidéke, 1894

1894-04-29 / 34.szám

Vilmosnak Ó-, közép-, és újkor földirata s történelme alaprajzának, Vincze Paulin István, jeles benczés tanár által kiadott középiskolai tankönyvét 3 részben (1850— 1852), mint Horák és társa saját kiadvá­nyát. — Ugyancsak Vincze Paulin J. első franczia olvasókönyvét altanodák használatára, a bécsi kiadás után forditva, 2 részben, szinte Horák és társa kiadá­sában (1852—1853). — S végre Schenkl Maurusnak 3 kötetes „Christiana ethicá"­ját 1823-ról (8° 340. 558. 431 pag.), melyet Beiméi József-nyitván a helybeli szeminá­rium használatára saját kiadványa képen utánnyomatott. Egyéb kiválóbb művek közül, melyek Beiméi sajtói alul kerültek ki, követke­zőket ítéljük felemlitendöknek : Jordanszky Alexius. De haeresi adjaranda quid statuat eclesia catholica? (1822. 220 pag). — kalnik Fr. Xav. Veritas eclesiae et doctrinae cotholicae etc. (1826. 330 pag). — Máriay Alb. Alex. Carmina. (1825. Magyar és latin költemények. — Egy nagyon érdekes és figyelemre méltó munka az 1827-ben Máthes Ivan. Nep. tollából megjelent ily czimü archaeologiailag nagybecsű munka, mely a kiállítást ille­tőleg a Beimel-nyomda egyik legkiválóbb terméke: Veteris arcis Strigoniensis monu­mentorum, ibidem erutorum, aliarimque antiquítatum lythographicis tabulis ornáta descriptio. (nagy 4 X. f 90 lap és 15 kömetszet.) — Jelesebb magyar s egyéb nyelvű munkáknak felemiitjük: az 1822-ben Beiméi saját kiadásakép kijött s Hilíe Ágoston német eredetijéből Rácz András által fordított ily czimü ironikus munká­ját: „Fenn maradgyon-e még tovább is a közfal, melly a katholikusoktól a pro­testánsokat elválasztja ?" (n. 8-rét 370 lap az adalékokon kívül). Ára 1 frt pengő p. — Az Isten mindenhatóságának tárháza, vagyis . . . . Szent Anna tisztelete stb, Újonnan nyomtattatott 1824-ben. (8-rét 372 lap és 9 rézmetszet.) — 1829-böl való Beiméinek ez az imakönyve, melyet Vadász Mihály szerkesztett: Katholikus keresztény tanúságos ájtatossága (8-rét. 500 lap és 9 rézmetszet.) Ára 2 frt. — Szent Barlaam remetének és Szent Josaphat indiai királynak élete. (4-rét. 260 lap. 1830.) — Érdekes Beiméi ezen kiadványa is í832-röl: Dóczy József. A szent földi vándorló, azaz Leeb Róbert cziszterczi rend régi birtokai visszanyerése, (n. 8-rét. 306 lap.) Ára 1 pengő frt. — A magyar kiválóbb theologiai nyomtatványok be­— De ha nem birok a szivemmel. — Birj vele. Hisz az csak l . . . Vége volt az előadásnak. Igyekez­tünk lejutni. — Hogy mulattál Ferke, mondd ? — Ne ámítson el az úrfi. Megszolgá­lom holtig. Igazán szinészek ezek ? — Mi volna más ? — A többiről csak valahogy elhin­ném, de az a Rózsi csak úgy vegyele­dett közéjök bizonyosan. Nem lehet, hogy az valami ifjasszony legyen. Iga­zán Finom Rózsi az I Csak szt nem ér­tem, hova tette az a Sándor is a szemét. No, nézd . . . Még azt a másik hitvány leányt vette el. Olyan az akár a Vér Klára. — Nagy tensasszony ám az — szól­tam Ferkéhez. Báró az ura. Ugy bizony Ferke ! — Nem hiszem, sehogy sem hihetem. Ne csúfoljon már az úrfi, de valami mo­toszkál a fejemben. Mindenkinek kijutott a párja ott a színházban, csak ennek a Rózsinak nem. Már ebből is látszik, hogy olyan paraszt ö, mint jómagam. Már ré­gen öl az anyám, házasodnék meg. Én elveszem ezt a . Rózsit. Elnézem neki, hogy olyan kikapós volt, csak azután be­csülje meg magát. Azután Kamaráson ugy sem ismerik. Az urfiban meg van lélek, hogy ki lem beszéli . .,. És Ferke még most is legény, a? miért ez a „Rózsi 0 nem lehetett az Övé. Verner László. mutatását befejezzük Besze Jánosnak, egykoron Esztergom városa orsz. gyül. képviselőjének ily czimü müve felemlité­sével: Papi nötlenség. E lapidáris kurta­ságu czimmel szerző keményen kikél a papi coelibátus ellen s hogy müve (h. 8-rét alakban, 211 lapon) épen 1848-ban s épen a katholikus Esztergomban jelent meg, kölcsönöz neki némi érdekességet. A magyar világi s különösen a szép­irodalmi munkák közül, melyeknek nagyobb része Beiméi saját kiadványai is voltak, következőknek engedünk itt helyet: Putz Antal őszi gyümölcsök. (Elbeszélések), (n. 8-rét. 398 lap, és 1 rézm.) 1827. Ára 1 frt 30 pengő kr. Ugyan ezen szer­zőtől 1824-ben megjelent „Értekezés a nemzeti nyelv tökélletesitése és terjesz­tése módjáról (8-rét. 159 1.) Ára r frt. — (Goethe.) Az ifjú Werther gyötrelmei levelekben Ford. az eredeti kiadásból Koszta József. (8 rét 204 1.) 1827. — Sebők József (szentmiklósi) színjátékai I. A gyön­gyösi menyasszony. — II. A gyöngyösi remete. (8-rét. 100 lap.) 1828. Ára 20 p. kr. — Guzmics Izidor. A boldog atya. Erkölcsi dráma 3 felvonásban. Az ifjúság számára . . . . . kiadta Szeder Fábián. (16-rét 70 1.) 1829. — Kotzebue Ágoston. A keresztes vitézek. Vitézi játék 5 felvon. .... Fordította Onódy Jonathán Pesten, (kis 8-rét. 104 lap.) 1829. Ara 16 pg. kr. — Szeder Fábián. Kisded köszöntő zseb­könyv az ifjúság szám. stb. (12-rét. 84 lap. 1827. Ez 1829-ben második kiadást is ért. — Halmi Béla. Távoli hangok Laurához, (költemények) (8-rét. 48 lap.) 1847. — Nyulassy Antal versei (8-rét. 235 lap. 1851. Horák és társa kiadása. Ára 40 pg. kr. — Ugyanezen előnyösen ismert szer­zőnknek ma is, és pedig (Buzárovits G-néi) már ötödik kiadásban közkézen forgó Uj magyar köszöntője (8-rét. 176 1.) 1853. Ára 24 pg. kr. Esztergom régibb színészetére érde­kes adatokat tartalmaznak a Beiméi nyomdájából kikerült „Játékszíni nefelejts. (Perényi József négy költeményével) 1835-ről. Az „Emlény" czimü játékszini zsebkönyv 1842-ről. Továbbá : „Játékszini emiékönyv" 1848-ról, és a „Játékszini zsebkönyv" 1851-re. Hogy a német és tót ajkú nyomtat­ványokról sem feledkezzünk meg, legyen szabad ezekből is egynéhányat bemutat­nunk. Különös figyelmünket megérdemli Hohenegger Laurencz két nagyfontosságú egyházpolitikai s polémiái német mun­kája. Egyike 1825-ben ily czimen jelent meg Beiméinél: „Beleuchtung der Gregor Berzeviczyschen Schrift: Nachrichten über den jetzigen Znstand den Evange­lischen in Ungarn." (gr. |8° 295 S.) — Másika 1828-ban hagyta el Beiméi sajtó­ját ily czimen : „Bemerkungen über Ferd. Friedrichs vertraute Briefe über die áussere Lage der evangelischen Kirche in Ungarn." gr. 8° 482 S.) Beiméi saját kiadványa, melynek ára 3 frt volt — 1829-ben meg­jelent Beiméi saját kiadásában: Haiczl Franz. Fastenpredigten etc. (8° 120 S.) Ára 30 pg- kr. és 1830-ban: Hovánszky Leop. Fastenpredigten etc. (8° 116 S. — A német világi kiadványok közül hadd aljon itt egy irodalmi specialitás, melyet Beiméi 1834-ben saját kiadása gyanánt adott ki: Die Kunst mit Weibern glück­lich zu sein ; sich derselben Liebe und Achtung zu erwerben etc. Ein Geschenk für Bráutigame und junge Mánner. (16 0 48 S.) Preis 20 kr Conv. Mze. A tót irodalmat (egészben csak hat e nyelvű nyomtatványunk van) képviselje e kettő : Szalay Imricha prelőzená uherska Grammatika stb. (8° 176 lap) 1834. és az (1843-ban) megjelent tót imakönyv, a Ne­besky Budjőek (16 0 13 levél és 193 lap.) (Folyt, köv.) court és Georges Bertáitól. Bohó darab, telve vastag tréfákkal, de jól mulatott rajta a közönség. Moulineau gazdag magán­zót Dobó Sándor adta jóízűen. Moline-m úrban sok hamisság lakozik, és neje félté­kenykedése daczára is szeretne udva­rolni a szép állatszeliditőnönek (Szath­máry Zsuzsid, utoljára is a fenevadak kis híja egészen összemarczangolják. Hasonló­kép nagy imposztorok Villardon ügyvéd (Lomniczy), és báró D. Argenteuil (Leö­vey), kik egy ketreczbe kerülnek az oroszlánokkal, de egyik tigris-, a másik medvebőrbe bújik, és igy tartják fön a respektust az igazi vadállatok előtt, sőt mi több, féltékeny feleségeikre az állat­bőrben jól ráijesztenek. Károlyi Böske a kis Luciennet játszotta ügyesen. A két féltékenykedő menyecskét Kresz Irma és MihályfFy Juliska adta. A közönség majd eldűlt a kacagás­tól, és ez a gyönge vígjáték egyedüli sikere. Csütörtökön, apr. 26-án a „Sze­gény Jonathán", Millöcker operetteje ada­tott szépszámú közönség előtt. Különös ennek az operettnek zenéje. Határozottan nem szép, s azért mégis megragad a hallgató fülében mint a bogáncs. Tripp Jonathánt, a szegényt, Dobó csinálta egy kissé berekedve. Hegyessy jól ügyeske­dett a szapora beszédű impresszárió szerepében. Réthy Lináról megint nem mondhatunk mást, mint hogy bájos és kedves Harryat volt. O mindenesetre a társulat haupttrefferje. Nagy Gyula (Vandergóld), Mally (Szathmáry Zsuzsi), Betleni (Catalucci) is olyan jó alakítást nyújtottak,- mit eddigi szerepléseikből már megszoktunk. E helyen akarjuk megemlíteni a rendező erényét, hogy az előadást mindég minutányi pontossággal kezdik, és nem várják, mig a kényelmes közönség összeverődik. Már most a közön­ségnek ís pontossághoz kell szoknia. Ma szombaton a ^Libapásztor'' ment. Holnap délután „A tót legény Ameriká­ban" másodszor, este pedig a „Csillag­hullás", Rátkay népszínműve. A jövő heti műsor a következő; Hétfőn: „Libapásztor" másodszor, ked­den : „Keleti utazás", szerdán: „Nebánts­virág", csütörtökön: „Dolovai nábob", pénteken : „Czigánybáró" (zóna-előadás), szombaton: „Ötödik pont", vasárnap: „Fenegyerekek" és „Szellő Judith". HÍREK. Színház. Szerdán, apr. 25-én az „ Allatszeli­ditőnö" ment, vígjáték 3 ^felvonásban Du­Esztergom, április 28. — Hátralékos előfizetőinket tisz­telettel kérjük, szíveskedjenek tartozá­saikat kiadóhivatalunkhoz haladéktala­nul beküldeni, nehogy az expediczióban zavar támadjon. — A herczegprimás Balaton-Füreden. Mint Balatonfüredről jelentik, *a herczeg­primás legkésőbb május hó 15-én, udvari kanonokjával, Kohl Medárd titkárával és egész udvarával, hosszabb nyári tar­tózkodásra Balaton - Füredre érkezik. Még e hét folyamán várják L ó s k a y Jeromos herczegprimási kormányzót, ki a már folyamatban levő nagymérvű elő­készületeket vezetni fogja. A herczegpri­más egy előkelő magyar művész által festett nagy oltárképet fog palotájának házi kápolnájában elhelyeztetni. — Klamarik-jubileum. Dr. Klamarik Já­nos közoktatásügyi miniszteri tnnácsos. a középiskolai ügyosztály vezetője ma ünnepelte a fővárosban negyvenéves szol­gálati jubileumát, mely alkalomból a hely­beli reáliskolában is szünet engedélyez­tetett. A jubileumra felrándult középis­kolai tanárok és fővárosi kollegáik közül is számosan találkoztak pénteken este a Pannónia-szálló kisebb éttermében, me­lyet a zsúfolásig megtöltöttek. Csak az országos tanárgyülések alkalmával lehe­tett látni ennyi vidéki tanárt együtt. A rendkívüli szünnapokat tehát, ugy látszik elég sokan használták fel arra, hogy rész­ben ügyes-bajos dolgaikat intézzék el e kedvező alkalommal, részben a főváros legújabb látnivalóinak élvezésével kap* csolják egybe az ünnepelt férfiú iránt ta­núsítandó őszinte hódolá c ukat. Feltűnően sok volt a kedélyes ismerkedési vacso­rán az igazgató és fiatal helyettes tanár. A szerzetesrendek tanárai is szép szám­ban jöttek fel az országos ünneplésre. — Az esztergomi Sz. Ignácz temetkezési egylet 1894. évi május hó 3-án délelőtt 10 órakor a „Fürdő" vendéglő nagytermében közgyűlést tart. — Óvoda Bátorkeszin. A bátorkeszi ovodabizottság az újonnan felállított köz­ségi óvó vezetésére Szita Margitot választotta meg 300 frtnyi fizetéssel. — Üveggyár Esztergomban. Az első magyar üveggyár részvénytársaság Esz­tergom város tanácsához kérvényt nyúj­tott be, melyben egy építendő nagysza­bású üveggyár czéljára a Strázsahegy és az új téglaház közötti 20—25 holdnyi homokterület átengedését kéri. Mellékelte a kérvényhez a két főépület tervrajzát. Ezeken kivül még 80 tiszti és munkásla­kást fog építeni vagy 100,000 frtnyi költ­séggel. Igy az egész üveggyári telep be­fektetési költsége több mint 250,000 frtba fog kerülni. A társulat a terület holdjá­ért 100 frtot igér és a kvarczhomok ki­használását 40 évre biztosíttatni kívánja. Kéri a tanácsot, hogy a végleges szer­ződést kiállíttassa. — Az állandó hid munkálatai. Az esz­tergomi oldalhoz legközelebbi pillér mun­kálatai már előrehaladott állapotban van­nak. A 15 méter és 15 cm. hosszú és 5 m. 20 cm. széles caisson most a viz fel­színétől számítva 11 méternyire van. A viz mélysége azon helyen 4 m. 20 cm., a caisson 2 mnyire van ki a vizböl, te­hát az alap 4 m. 80 cmnyire van a föld­ben. Az alsó caissonkamrából most szürke palaföldet emelnek ki. Még 5 6 méter­nyire kell lehatolni, ami 10—15 napnyi munkát igényel. Az egész oszlop magas­sága attól függ, mikor találnak alul egész szilárd talajra, mert ekkor az épitést befejezik. A pillért már nem körözik vaslemezzel, mint az alantibb helyeknél, most egy méternyire már födetlen kő. Az esztergomi oldalról számított második pillér caissonját a legközelebbi napokban eresz­tik viz alá, és ekkor csatolják rá a le­eresztő csövet. A villamos világítást már e második pillérhez is bevezették. — Nagy kellemetlenségére van a hídépítés­nek az a bámész közönség, mely nem törődve a parton felállított tílalomtáb­lákkal, átmegy a bevezető padlón, és a munkát háborítja. E miatt a föszolgabi­róság falragaszokon tudatja a közönség­gel," hogy a bemeneteltől a rendőri kö­zegeken kívül az alkalmazott mérnökök vagy a vállalkozó engedélye nélkül min­denkinek tartózkodnia kell. — A váczi püspök ablakai. Mindenki emlékszik még Schuszter Konstantin váczi püspök bon-motjára, hogy miért nem vágatja be palotája bevert ablakait, ő exczeDencziája ablakainak betörését elpanaszolta a napokban a herczegpri­másnál tartott konferenczián is. A pa­naszra igy felelt az egyik fiatal pap: Igaza van exczellencziádnak. Ne vágassa be az ablaktáblákat, mert azoknak üres keretein keresztül fényesen ragyog a vácu püspök lojalitása. Lehetetlen, hogy ezr. a király személye körüli miniszter észre ne vegye és a Kossuthért bezúzott ablakokat be ne ragassza egy — Lipót­renddel. — Megyei telefon. Többször emiitet­tük már lapunkban, hogy megyénkben telefonhálózat felállítását tervezik. Erre vonatkozólag most előttünk van a keres­kedelemügyi miniszter által kiadott füzét a közhasználatú törvényhatósági távbeszélö­hálózatoklétesitésének feltételeiről, melyek közérdekű részeit itt adjuk: Az ily tele­fonokat az állam épiti és tartja üzemben, ha legalább három, oly előfizető jelent­kezik, ki a kötelezettségek teljesítésére három évre vállalkozik. Az egyes községek területéről az előfizetők veze­tékei a postahivatalhoz futnak be. A községek közötti összeköttetés a posta­hivatalok útján történik. Az érdekelt községeknek a berendezés és fentartás költségeihez hozzá kell járulniok a veze­ték faoszlopaival, és a vezeté­kek árának kilométerenként 20 frttal való megtérítésével, és egyéb fuvarozási költ­séggel. Az előfizető köteles a postahiva­taltól saját állomásáig menő vonalat maga létesíteni és fentartani. ^Telefon állomását az állam állíttatja be, miért az előfizető 30 frtot fizet egyszer és mindenkorra. Előfizetési díjak hivataloknak évi 15 frt, magánosoknak 30 frt, egyleteknek 45 frt. Ha a megyei telefonnal biró vármegye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom