Esztergom és Vidéke, 1894

1894-04-15 / 30.szám

mási urad. nyug. intéző és RédlyjSándor kir. aljárásbiró voltak. A szép esküvő fé­nyét Bellovits Ferencz tanár ur orgona­játéka és Perényi Irma úrhölgy szép éneke tette ünnepélyesebbé. — Az állandó Duna-hid építése meg­lehetős gyors tempóban folyik. Most legnagyobb erővel az esztergomi oldal mellett fekvő legközelebbi pilléreken dol­goznak. A partról czölöpokre fektetett palló vezet az épités helyéhez, a pallóra sinek is vannak lefektetve, melyen az anyagot könnyű módon szállítják. Egész gerendahálózat jelöli az első pillér helyét. C h a t r y mérnök vállalkozó úr és Pischinger mérnök ur szívességéből volt al­kalma egyik munkatársunknak apróra meg­tekinteni a munkálatokat, melyek legérdeke­sebbje a caissonban történő alapásás. A cais­son már le van eresztve a Duna fenékre, sőt ásás folytán 35 czentiméterre süllyedt már a földbe lefelé. A munka czéija a caissont 16 méterre leásni, kővel kitölteni, s ez fogja képezni a pillér alapját.* A búvár­harangul szolgáló caissont erős vasleme­zekből szegeitek össze. Mellette a vizén áll egy hatalmas hajó, melyben a gépek nyertek elhelyezést, mik levegőt szivaty­tyúznak a caisson alá, és a használtat ki­vezetik. E gépeket már használták a po­zsonyi hid építésénél, apró részekben szá­ntották ide. Itt helyezték el a villamos világítás gépeit is. A caisson alatt való tartózkodást csak erős idegzetű emberek­nek engedik meg, mert a nyomás 2 at­moszféra. A munkásoknak csak 3 óra hosszáig szabad itt len tartózkodniok. Ér­dekes megemlíteni, hogy egy-egy mun­kás egy órai munkáért 5 frtot kap. ±\ két mérnökkel bementünk a Duna szine fölött kinyúló henger felső ajtaján, beszéli el munkatársunk. Amint bemásztunk, felül becsukták a kis ajtót, és kinyitották az alul levőt. A henger oldalán két cső nyí­lik. Chatry úr kinyitotta egyikét, és friss levegő kezdett besüviteni olyan erő­vel, hogy a mérnök szavát, ki tel­jes erejéből kiáltott, hogy dugjam be az orromat, alig értettem meg. Fülem dobhártyája széttágult, négyszer nagy lélekzetet vettem. A másik csövön a mérnökök a romlott levegőt eresztették ki. A henger közepén még egy cső áll, ezen át pumpolják ki a caissonban ösz­szegyülemlett vizet. Most egy meredek létrán leereszkedtünk a buvárharangba. Különös, meg nem nevezhető érzés fo­gott el mindannyiunkat. Beszélni nehezen lehetett, fütyülni próbáltunk, alig hallot­tuk. Mintha a hang mély pinczéből jönne. Járni csak meghajolva és kalap nélkül lehetett. Köröskörül csepegett a víz és beszennyezte ruháinkat. Messziről erős zúgást hallottunk, A mérnök megmagya­rázta, hogy ez onnan származik, amint a viz és kavics a vas-oldalhoz ütődik. A fenéken egy körülbelül fél méter átmé­rőjű ágyúgolyót találtak. Esztergom va­lamelyik ágyúzásánál kerülhetett ez a Duna fenekére. Gyertyával mentünk le, de most már csak halványan világított. A mérnök kérésemre rendelkezett, hogy kigyúljon a villamos fény. Három perez alatt már nappali világitásbrn volt az egész tér, minden kis porszemet meglát­hattunk. A Duna fenekén időztünk vagy 10 perczig. Mikor ismét feljutottunk, mindnyájan könnyebben lélegzettünk fel. — Az esztergomi kerületi betegségélyző pénztár panaszai. Lapunk hasábjain már volt alkalma közönségünknek tudomást szerezni azon áldásos működésről, me­lyet a kerületi betegsegélyző pénztár betölteni hivatva van. Mindennek da­czára, sokan és pedig rosszakaratból nem akarják elismerni ez intézmény hasznos voltát, hanem a pénztárt rútul kijátsszák, amennyiben nem jelentkeznek, mások ismét az 1891. évi XIV. t. cz. 22. §-a értelmében kiszabott a /,-ad helyett alkalmazottjaiktol jóval na­gyobb összeget vonnak le. Nem ujak e panaszok, az illető munkaadók már több izben figyelmeztetve is lettek, de mind­eddig eredménytelenül, miért is a pénz­tár igazgatósága a legközelebbi gyűlésen elhatározza ellenök a törvényes eljárást. — A képezde helye. Köztudomású, hogy a város által legutóbb megvett Majer­féle telket a város az újonnan épülendő tanitóképzö-számára a herczegprimásnak ingyen ajánlotta fel; ép ugy tudva van az is, hogy az építtető herczegprimás a váruton kiszemelt területre néhány ezer frt költséggel a terveket elkészíttette. Jól­lehet a város által megkínált terület czél­szerübb építkezési módot szolgáltatott volna, mert a képzöintézeti épület tömö­rebb összetételére nyújtott volna alkal­mas helyet, de mert a regi költséges ter­vet ujabbal kicserélni nem akarták, sőt a tervkészítés időtartama a jövő tan­évre szóló épületi átadást is meghiúsí­taná, — azért a hosszura elnyúló s igy nem igen czélszerü váruti képző felépí­tése mellett maradtak, a minek munká­latai legközelebb meg is indulnak. A régi terv megtartása mellett buzgólkodtak a szomszéd városi eszek polgárai, akik a városnak elkésett ajánlatát vegyes érzü­lettel fogadták. Ok ugyanis felpanaszol­ták, hogy a kir. város velük csatlakozni óhajt, de a területi előnyöket a képezde felépítésénél is magának kívánná meg­szerezni, nekik csupán az egyesülés után felmerült egyenlő teherviselést hagyván meg örökül. Ily érzelmekkel áthatva, azon megállapodással kívántak a dolgok­nak más fordulatot adni, hogy ha a képző a kir. város területeire kerül, 150 tagu de» putátióval járulnak a miniszterhez az egyesülés megakadályozása tárgyában. Ugy látszik erre már nem lesz szüksé­gük, mert a testvérvárosok óhajtása tel­jesül a képezdének területükön történő felépülésében. Z i e g 1 e r Győző primási műépítész már megkötötte a szerződése­ket az épületnél foglalatoskodó iparosok­kal. A kőműves és ácsmunkát Bálint Já­nos fogja teljesíteni, az üvegesmunkát Fuhrmann Gyuia, az asztalosmunkát Neu­mayer Károly, a festőmunkát Bayer Ferencz, a mázoló munkát Mahácsek Já­nos, a fazekas munkát Magyary László, a bádogos munkát Till Mihály. A szer­ződések e hó 13-án adattak ki és Írat­tak alá, — A polgári házasság történelmi em­lékű szavazásánál érdekes véletlen, hogy a nem- mel szavazók közül legutolsó Esztergom város képviselője, Frey Fe­rencz úr volt. Tessék, még itt is Eszter­gomnak kellett legutolsónak maradnia 1 — Halálozás. A város egy derék hi­vatalnoka halt meg egy fővárosi kórház­ban fiatalon. Ifj. Szerencsés Mihály Esztergomvárosi napidíjas fiatalkori meg­hűlés következtében lett beteg évek előtt, s úgylátszik a baja újult meg, úgy hogy hozzátartozói mély fájdalmára ilyen korán kellett befejeznie életét. A család a követ­kező gyászjelentést adta ki: Alulírottak mély fájdalommal jelentik, hogy a jófiú, illetve testvér és sógor ifj. Szeren­csés Mihály folyó évi ápril 12-én, éjjeli 12 órakor, hosszas szenvedés után, szívszélhűdés következtében, férfikorának kezdetén, életének 32-ik évében, Buda­pesten elhunyt. A megboldogultnak hült tetemei ápril 15-én délután 2 órakor fog­nak Budapesten, VIII. kerület, Mária­utcza 47. sz. alatt beszenteitetni s a bu­dapesti új temetőben a róm. kath. egy­ház szertartásai szerint örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise­áldozat ápril 16-án délelőtt 9 órakor fog az esztergomi sz. Ferenczrendüek temp­lomában, az örök vigasztalás kútfejének bemutattatni. Esztergom, 1894. ápr. 14-én. Hosszú szenvedése után nyugodjék bé­kében I Borovicska Adolf sógora. Boro­vicska Adolf, Borovicska Palika unoka­öcscsei. Szerencsés Mihály apja. Szeren­csés Károly, Szerencsés Karolina férj. Borovicska Adolfné testvérei. — Monitor a Dunán. A primási gép­gyár alatt jelenleg a „Körös" nevű du­nai monitor állomásozik. Sok bámulója akadt a tiszta fehér hadihajónak. — Megtámadott szabólegény. Reich Gyula nevű szabólegény tegnap a városi kórházban felvételre jelentkezett. Jobb oldalán a bordák közt súlyos sebe van és az arcza is összekarmolva. Ugy adta elő baja történetét, hogy Pestre szándé­kozott menni gyalog, és a füzitöí vasút legelső őrházánál találkozott egy fiatal növel, ki hasonló járatban a főváros felé igyekezett Egy óra hosszáig mentek együtt, mikor a Schalkház-féle pusztánál az aká -zásból egy cseh bányamunkás ugrott elő, öt megtámadta és késsel rajta súlyos sebet ejtett, aztán elszaladt. Lehet azonban, hogy a szabólegény előadása nem egészen hiteles, és a karmolások szép fiatal kisérönőjétöl származnak, kit szerelmi ajánlataival ostromolt. Az eset már a rendőrkapitányság és szolgabiró­ság kezében van, Reich sebei nem igen súlyosak. — Mit mondanak a zsidók? Szomba­ton délelőtt, éppen a mikor a kefelenyo­matok hierogliféivel voltunk elfoglalva, egyszerre erőteljes kopogás hallatszott a szerkesztőség ajtaján és belépett egy öreg paraszt ember. — Mit hozott bácsi ? — Hát kérem, azért az újságért gyüttem, a melyikbe a zsidók beszéltek a Kossuthról. Átadtuk neki a kért lappéldányt. Kezünkbe akadt azonkívül lapunk azon példánya is, melyben a helybeli refor­mátus lelkész emelkedett hangú szónok­lata is teljes nagyságban meg volt. Aján­lottuk neki, hogy vegye meg ezt is, hisz ez református ember beszéde, az inkább ö neki való. Amire az öreg nagy bölcsen azt felelte : — Deiszen kérem volt Kétyen is prédikáczió a Kossuthért a templomunk­ban. Azt már tudom, hogy a mieink ho­gyan gondolkoznak és beszélnek, de mert hallottam, hogy a zsidók is csinál­tak czeremóniát a Kossuthért, hát kí­váncsi vagyok, hogy mit mondanak róla a zsidók. Mert az olyan embert, a ki a Kossuthot szereti, azt én is szeretem még ha zsidó is. Soká elbeszélgetett velünk a régi jó időkről, meg egyéb másról. A mikor el­ment, megkérdeztük tőle a nevét. — Vida János, kétyi lakos, felelte ö. Ez az egyszerű jelenet nagyon szép példája hazafias parasztjaink hazafisá­gának. Lapunk kiadóhivatalában a következő hetilapok eladók : Képes Családi Lapok, Regény Sálon, Budapesti Bazár, A Hét, Vasárnapi Újság. Bővebbet a kiadóhiva­talban. — Nemes harzi legszebb énekíí kanári­madarak darabja 8—20 márka. Szállítás utánvéttel kezesség mellett. Meg nem fe­lelés esetén nyolez nap alatt bérmentve visszaküldendők s bérmentve kicseréltet­nek. Árjegyzék, bánásmódi utasítás ingyen küldetik. W. Heering. St. Andreasberg Harz) 427. Provinz: Hannover. IRODALOM ÉS ZENG. — Felhívás. Kossuth Lajos hazánk nagy fiánál- emlékezete a magyar nép szivében és ajkán örökké fennmarad, de a dalok és költemények, melyek a nagy­nevű halhatatlanra vonatkoznak, Össze­gyűjtve még nincsenek, hogy a nemzet közkincsét képezzék ; holott közöttük nem egy van, amely valódi irodalmi becscsel is bir. Tisztelettel fordulok tehát a nagy közönséghez, s kérem mindazokat, kik a hazafias czél elérésében kegyesen támo­gatni hajlandók, hogy Kossuth Lajosra vonatkozó bármily dalt, indulót és költeményt, akár a nép ajkán él az, akár bármely folyóiratban vagy könyv­ben jelent meg az 1848 és 1894-es évköz­ben és arról tudomással birnak, alulírott czimére minél előbb beküldeni méltóz­tassanak, azon hozzáadással, hogy ha csak lehet, a müvek szerzői is meg­neveztessenek, továbbá az idő, a mely­ben esetleg a dal közszájon forgott, va­lamint a v Í d é k is, ahol az feltaláltatott, s netán azon érdekes és hiteles adatok, melyek a költeményre bármi tekintetben vonatkozással birnak, lehetőleg feltün­tetve legyenek. A mű díszesen kiállítva, érdekes előszóval, magyarázatokkal, füg­gelékében a szives beküldők névsorával, még ez év őszén fog megjelenni, s tiszta jövedelmének egy része a „Kos­sut h"-s zoboraíap javára fog fordíttatni. Ázon jó remény­ben intézem honfitársaimhoz kérelme­met, hogy a szent czél érdekében jóaka­ratúlag támogatni fognak, melyért előre is köszönetemet nyilvánítva, maradtam hazafiúi üdvözlettel Nyitrán, 1894. év áp­rilis hóban. Halasy Béla tanár, a „Kossuth a magyar költészetben" czimü munka szerkesztője. — „Politikai tanügyi lap". Nemcsak hazánkban, de még az egész világon sem volt politikai tanügyi lap. Most már van ez is. A Nemzeti Iskola szerkesztője, Benedek Elek, ki egy­úttal e, minden irányban független, szó­kimondó tanügyi lapnak a tulajdonosa is, most letette a kaueziót, hogy a kormány tanügyi politikáját — tisztán poli­tikai szempontból is — bírálhassa. Nemcsak a tanítóknak és tanároknak vá­lik ez nagy előnyére, de a nemzeti kul­túra szempontjából is fölötte nagy fon­tosságú dolog, különösen ha a szerkesztő a politikai pártok fölé emelkedik s párt­tekintetek nélkül szolgálja a nemzeti kul­túra érdekeit. — Új zeneművek. Nádor Kálmán budapesti zeneműkiadónál, a következő zeneművek jelentek meg. Konti Józseftö* a „Cziterás" keringő a fővárosban óriás sikert aratott operette-jének legszebb keringő részletei összegyűjtött kiadásban. Rendkívül sikerült keringő, melyet az egész országban játszanak czigányaink. Ára 1 frt. Melegen ajánljuk olvasóinknak. Pap Zoltántól „Dal a dalról." Ezen ér­dekes magyar dal a korán elhunyt Pa­lotásy Gyula egyik legszebb „Őszi idő alig jöhet fel a nap" cz. dalára vanirva. Gyönyörű magyar dal, valódi gyöngy a most oly sűrűn termő utczai nóták kö­zött. Mint zongoradarab is kitűnő, mivel gyönyörű átirata a legkényesebb igé­nyeket is kielégíti. Olvasóinknak csak kedveskedni óhajtunk, midőn ezen zene­művet kiválóan figyelmükbe ajánljuk. Ára 80 kr. Mindkét zenemű megjelent és kapható Nádor Kálmánnál Budapesten, Károly-kÖrút 8. szám. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: NÓGRÁDI JENŐ. NYILTTÉR. Egy kereskedő-segéd női divat­szakmában Budapestre kerestetik. Aján­latok B ep É cr lr a Jos női divatáru kereskedésébe küldendők (Budapest, Har­mnezad-uteza 3.). 9 disz- és elismerő okmány Kwizda-féle Restitutionsfluid. cs. és k. kiv. szab. mosóvíz lovaknak. Egy palaczkkal frt. 1.40 o. é. 30 év óta udv. isío'!Zoá:&aB, valamint katonai és pilgári nagyobb istállókban is, használatban ; nagyobb erő feszítések előtt és után erősítésül; to­vábbá Sczamodások, rándulások, az inak me­revsége s más ily alkalmaknál; képesíti a lovat kiváló teljesítményekre idomitásnál. Fő letét Kwizda Ferencz János Tessék a fön­aebbi védjegyre jgyelni, s a vé­telnél határo­zottan kifejeznt: Kwzzda-féle Restitutionsfluid. osztr. cs. k. és román kir. udv. szállító ke­rületi gyógyszertára. Korneuburgban. Bécs mellett. Kapható a gyógyszertá­rakban és droguistáknál, CM! 4* 19 Cs. kir. szab. osztr. „Phőnix" biztosító társaság (Alapíttatott 1860-ban.) Jutányos jégbiztosítás. Társaságunk mint minden évben, ugy most is a lehető legnagyobb előnyökben részesiti feleit. Netaláni károk gyorsan, méltányosan és igazságosan számíttatnak fel és fizettetnek ki. Bővebb felvilágosításokat készségesen ad és nyomtatványokkal díjmentesen szol­gál tisztelettel alulírott, valamint minden községben létező ügynökségünk. A cs. kir. szab- osztr. ,Phönix' biztosító társaság FöügynÖksége Esztergomban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom