Esztergom és Vidéke, 1894

1894-04-12 / 29.szám

az eddigi csapáson fog tovább haladni, és a közérdek bizony sokszor tövises utján Esztergom város és vidéke fölvirágoztatásaért küzd, ni. — A győri kereskedelmi és iparkamara f. évi ápril hó 12 én d. u. 3 órakor hivatalos helyiségének tanácstermében (Király-utcza 8. sz. II. em.) rendes közgyűlést tart. — Hirtelen halál. Kauszek Károly, komárommegyei árvaszéki kiadó, f. hó i-sö és 2-ik közti éjjelén életének 54-ik évében szivszélhüdésben hirtelen meghalt. Már í-én délután halálsejtelmek bántották, miről több ismerőse előtt említést is tett. Sejtelme nem csalta meg. Midőn éjjel hazament, a kapu alatti folyosón halva rogyott össze, hol másnap reggel háziasszonya akadt reá. A vármegyét 28 évig mint szorgalmas és buzgó hivatalnok szolgálta; feljebbvalói és hivataltársai közbizalmát és szeretetét birta. Temetése f. hó 4-én nagy részvét mellett ment végbe. — Az eltűnt savanyú káposzta. Érdekes kis eset történt a napokban városunk egyik félreeső utczájában. Sz.-né fölösleges savanyú káposztájából egy kis hasznot akart húzni, mondván — apránkint eladok belőle valamit — s kirakatul a ház kapuját szemelte ki. Rövid idő múlva Sz.-né elővigyázatosságból kimegy s megnézi kirakatát, de mennyire elbámul, mikor a tányéron káposzta helyett egy darab kenyeret és szalonnát talál. Vigyen az ördög, hát jobban izlik a káposzta, jegyzé meg Sz.-né mérgesen s a tányért újra megrakva káposztával, ismét kitette a kapu alá. Alig fordult meg néhányszor a konyhában, midőn az utczáról erős nevetés hallatszik be hozzá. Sz.-né kijön, de a káposztának már csak a leve volt a tányéron, azaz nemcsak a leve, talált ott ismét egy nagy karéj kenyeret, szalonnát és egy üres pálinkás üveget s hozzá még néhány nevető suszterinast. A jámbor asszonyt most már a guta kerülgette, belátta azonban, hogy nem közönséges tolvajjal van dolga, mivel a csere reá nézve nem épen a legrosszabb, de csak az bántotta nagyon, hogy szégyent vallott. Megfogadta, nem tesz többé káposztát ki a kapuba. A rejtélyes eltűnés ugyanis abban áll, hogy B. úr néhány pajtásával egész éjjel mulatott s reggel felé a bekapaczitált kompánia egy elmaradt czimboráját kereste fel, aki Sz.-né káposztás kirakatával szemben lakott. Mivel pedig a jó czimbora kenyérnél, szalonnánál és pálinkánál egyébbel nem rendelkezett, B. úr jónak látta a szomszéd kapuból rájuk mosolygó jó falatot saját falatjukkal felcserélni. Annak elfogyasztása után a katzenjammer még mindig nem csillapult, mire B. úr előbbi jogát fenntartva újra neki ment a káposztának s azt ismét csak felcserélte, csakhogy nem oly szerencsével, mint előbb, mert B. úr lépre került. — Véres verekedésnek volt színhelye e hó 9-én a takarékpénztári épület. R ép á s y Béla könyvkötő-mester lakik itt anyósánál, kivel Répássy valami dolog miatt hangos szóvitába elegyedett. A lármára figyelmessé lett Békásy Rezső rendörbiztos, bement a lakásba és a nagy hangon vitatkozó könyvkötőnek megparancsolta, hogy azonnal távozzék. Répásy azonban, ki a rendörbiztost nem találta illetékesnek, hogy neki parancsoljon, ellenszegült, mondván, hogy ö addig marad itt, amíg neki tetszik. A rendörbiztos erre két rendőrt hivott segítségül, de mivel most sem akart engedelmeskedni, megragadták hárman az egy embert és kifelé hurczolták. Minthogy azonban Répásy ellenkezett, a lendörök őt jól elverték. A lármára már is a kíváncsiak nagy tömege lepte el a takarékpénztár épületét, kik nem győzték cso dálni rendőreink kitartását —- a botozásban. A könyvkötő most beteg, és bizonyos, hogy néhány hétig munkaképtelen lesz. — Fogynak a czigányok. A belügyminisztériurh által elkészített czigánystatisztika, a mint hirlik, nemsokára nyilvánossá fog tétetni. Ez a mű hézagpótló lesz a magyarországi etnográfiában, meit ez ideig igazán nem tudtuk, hogy hányadán vagyunk a czigányokkal. E statisztikában az a ránk nézve örvendetes, de a czigányokra nézve szomorú tény van konstatálva, hogy a czigányok évről-évre fogynak. Nem halnak ugyan ki, (hisz a czigány faj a legszaporább) hanem lassanként beolvadnak a nemzetségekbe. Eddig, nemzetiségük szerint csak oláh czigányokat ismerünk, száz év múlva talán magyar, német, tót czigányokkal gyűlik meg a bajunk. Mert akármit mond is a statisztika a czigányok beolvadásáról, csak a nyelvük fog megváltozni, de a czigány czigány marad mindig. — Csikólegelő Negyeden. A nyitramegyei gazdasági egyesület által Negyeden {a tótmegyeri vasúti állomás mellett) létesített nagyszabású csikólegelőre az ország különböző részeiről eddig 200 drb- csikó lett bejelentve. A f, hó 20-ig még mindig elfogad az egyesület bejelentéseket. Méncsikók a legelőre el nem fogadtattnak. A legelési idény május elejétől körülbelül október végéig tart. A legeltetési dij darabonként 15 frt. A csikók számára egy akol épül, hol a csikók rossz időben szénával takarmányoztatnak. A telepnek szerződtetett állatorvosa van, ki a csikókat hetenként megvizsgálni köteles. A legelő minőségre nézve elsőrendű. A legelőre vonatkozó mindennemű fölvilágositással a nyitramegyei gazdasági egyesület titkársága szolgál Nyitrán. — Nagy lóvásár Érsekujvárott. A nyitramegyei gazdasági egyesület által a f. é. május hó 6-án és 7-én Érsekujvárott rendezendő nemzetközi nagy lóvásár a mult évieknél sokkal tágabb keretek közt fog lefolyni. Ezen vásár fejlődése rohamosnak mondható, mert J2 év alatt az ország egyik legkiválóbb lóvásárjává fejlődött. A külföldi kereskedők nagy bevásárlásokat készülnek itt tenni, a többek között a bolgár kormány szintén küld bevásárlás végett megbízottat ezen Európa szerte jó hírnévnek örvendő lóvásárra. — A kadét-vizsga letétele. A hadsereg rendeleti közlönye ujabb intézkedéseket tartalmaz e kadét-vizsga letételére nézve. Eszerint a jövőben polgári emberek, söt 3 évre besorozott katonák is letehetik a kadét-vizsgát, ha szeplőtlen múlttal és megfelelő tudományos képzettséggel bírnak, A kadét-vizsga letétele után tiszthelyettesekké, majd pedig tisztekké nevezik ki őket. A vizsgákat október I—10-ig tartják meg ; a jelölt annak a fegyvernemnek a kadét-iskolájanál tartozik vizsgázni, a melyhez magát kineveztetni óhajtja. — Maliciozus ballerinák. Erről a tulajdonságáról még nem igen ismerték a ballerinakart. De hogy csakugyan tudnak maliciózusak lenni, bebizonyította egy nemrég történt eset, amelyről most sokat beszélnek Bécsben. Az opera táncosnői közül egyet elragadott nemrég a kérlelhetetlen halál. A kollégák és kolléganők őszintén sajnálkoztak, és koszorúkkal járultak a ravatal és a frissen hantolt sir elé. A gyászoló házban azonban nagyon hidegen fogadták a kartársakat és arra a kérdésükre, hogy résztvehetnek-e testületileg a temetésen, különös választ kapták. Egyenesen visszautasították az ajánlatot, mert jelenlétük nagyon kellemetlenül érinté az elhunyt nénjét, egy arisztokrata nőt, aki különben sem tudta húgának megbocsátani, hogy ballerina lett belőle. A kollegák respektálták e kívánságot, a kolléganők azonban egyszerűen dem onstráltak ellene. Csak azért is követték a gyászoló menetet, igyekeztek mindenkinek legmelegebb részvétüket kifejezni, különösen pedig az elhunyt nénjének, az — arisztokrata nőnek. — Nagy mészégető vállalat Esztergom közelében. Városunk nagymérvű építkezéseinél vállalkozóink és épittetöink, mai napig hiányával voltak a jó minőségű, szapora égetett mésznek •, szükségleteiket eddig a szomszédos községek kistermelői látták el, nemcsak rósz minőségű kőből, de primitív földalatti kemenczékben tökéletlenül kiégetett árúikkal. Mint értesülünk, a folyó tavasszal egy a modern technika követelményeinek megfelelő nagyszabású mészégető vállalat alakult PilisSzántón a Baross-féle birtokon, mely hivatva van Esztergom és vidékének is égetett mész szükségletét teljesen bármily nagy mennyiségbens bármikor fedezni. A pilisszántói bányák Magyarország legtisztább mészkövét szolgáltatják (Ca O—95-37°/o) s a budapesti műegyetemen eszközölt ojtási kísérletek szerint, a pilisszántói mész kétszeres vízmennyiséggel higitva 6.85-szörös szaporulatot adott, a mi a rendes leojtásnál, legalább nyoczszoros szaporulatot, a mig ezzel szemben az Esztergomban eddig használt mész 3.4-szeres szaporulatnak felel meg. Beszerzéséről felvilágosítást ad hirdetési rovatunk. *) Egy vagy két szobás bútorozatlan lakás kerestetik azonnal való bérbevételre. Czim megtudható a kiadóhivatalban. — Egészselyem, mintázott Foulárdokat (mintegy 450 különböző fajban), méterenként 75 krtól 3 ft 65 krig — valamint fekete, fehér és szines selyemszöveteket 45 k r t ó 111 ft 65 k r i g —• sima, koczjcás, csikós, virágos, damaszolt minőségben (mintegy 240 féle dispositió és 2000 különböző szin és árnyalatban) szállít póstabér és vámm e nt esen a privátmegrendelök lakására Henneberg G. (cs. kir. udv. szállító) selyemgyára Zürichben. Minták póstafordulóval küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. IRODALOM. — Szegény tánczniesternő czim alatt a „Regény Szalon" czimü Zempléni P. Gyula szépirodalmi folyóiratának most megjelent 7-ik c

zámában a dán irodalomból átültetett és e füzetben teljesen befejezett szép novellát olvastunk. A „Regény Szalon" közleményei között állandóan 3 regényt, verset, színdarabot, novellát tálálunk. A „Regény Szalon* a jelen füzettel pályafutásának első negyedévét fejezte be. A „Regény Szalon" az eddig megjelent füzeteit folyton pótoltatja és ha valaki az előfizetők sorába lép, az összes számokat a rendes áron (számonkint 35 kr. — 6 füzet 2 frt) mindig megkaphatja. ' — Az Athenaeum Képes Irodalomtörténeté-bb\ (szerk. Beöthy Zsolt) megjelent a 18-ik füzet. Kiemeljük mindenekelőtt a nagydiszü szines mümellé!*. letet: Kinizsiné-Magyar Benigna imádságos könyvé-nek kezdő-lapjáról vett facsimilét, melynek kezdőbetűjében a kisded Jézust tartó szüzanya, a lap alján a tulajdonosnak angyalok által tartott czimerképe látható élénk színezésben. A füzet tartalmilag is nagyon érdekes : Széchy Károly befejezi benne Bessenyei-röl és társairól a mult füzetben kezdett czikkét, s a „Franciások itthon" cz. új fejezetben szól Orczyról, Telekiről, Ányosról és Péczeli Józsefről. A következő czikkben : A deákosok cz. alatt Négyesy László a mult században keletkezett klasszikái irodalmi irányról értekezik. Az utolsó czikkben Endrödi Sándor, az ismert jeles költő, Dugonics András méltatását kezdi meg, e füzetben első munkáit s a nevezetessé vált Etelka cz. regényét ismertetvén. — „Magyar Esti Lap

u czimen uj napilap indult meg Budapesten Szalay Mihály ismert nevű iró szerkesztésében. A lap, mely egy párthoz sem tartozik, Budapesten már délután 3 órakor jelenik meg és adatik postára, ugy, hogy legújabb és érdekes közleményeivel az összes többi lapokat megelőzi. A kiadóhivatal (Budapest Gránátos-utcza 2. sz.) kívánatra szívesen küld mutatványszámokat. Az előfizetési ár: vidéken egy évre 8 frt, fél évre 4 frt, negyedévre 2 frt és

1 egy hóra -75 kr. Azonkívül a lap egyes példányai az ismertebb hirlapelárusitóknál és a vasúti állomásokon is kaphatók. — Fellúvás a magyar hölgyekhez. A Kossuth gyásznapok egy impozáns és a maga nemében páratlan emlékét szándékozom hazánk nemes érzésű hölgyeinek közreműködésével létesíteni, oly emlékkönyvet szerkesztek, mely RuttkaynéKossuth Lujzá-nak ajánlva, magyar hölgyek által irt emléksorokat tartalmaz. Felkérem ez úton mindazon lelkes honleányokat, kik e könyv tartalmához egykét sorral hozzájárulni szándékoznak, hogy a (lehetőleg rövid) kéziratot e hó 30-ig a „Szinészeti Közlöny" szerkesztőségének czimére (Budapest, VII. nagydiófautcza 1) megküldeni kegyeskedjenek. Ez emlékkönyvvel két igen szép és nemes czél lesz elérve: kifejezzük ragaszkodásunkat, tiszteleiünket Kossuth Lujza előtt, s maradandó emléket alkotva a Kossuth eszmék bibliáját szerkesztjük meg, melyből lelkesülve olvassa a legkésőbb utókor is, mint gondolkodtak és mit éreztek a magyar nők Kossuth Lajos halála alkalmával. Meggyőződésem, hogy miután az összes érzések közül a bánat legjobban képes bennünket egyesíteni, e könyv igen sok magyar hölgy szellemi találkozója lesz, s ezért kézirataik mielőbbi beküldésére ismételten felkérem. Az emlékkönyv jövedelmének egy része „A magyar hölgyek Kossuth Lajos egyesülete" alaptőkéjéhez lesz csatolva. Budapest, Vegyünk a gyárból és ne másodkézből ! mondja egy régi közmondás. Ezt joggal mondhatom üzletemre, mert csak egy oly nagy üzlet, mint az enyém bir készpénzvásárlás folytán óriási árumennyiséggel, és ezzel az előnyökkel, olcsó költséggel, melyek végtére is a vevőnek javára kell hogy szolgáljanak. Gyönyörű minták magánvevőknek ingyen és bérmentve. Dúsgazdag mintakönyvek, mint még sóh'sem voltak, szabóknak bérmentve. Öltönyszövetek Peruvien és Dosking a magas Klérus részére, előirás szerinti szövetek cs. és k. hivatalnok egyenruhák, veteránok, tűzoltók, torna és livré-eknek; tekeasztal posztó és játékasztalokra, kocsiáthuzatok, Loden, vizinentes vadászkabátok, mosószövetek, utazó plaidek 4 14 frtig. Jutányos becsületes tartós és tiszta gyapjúszövetet és nem olcsó rongyokat, melyek a szabómunkát alig érdemlik, ajánl Stikarovsky János Bríinnben (Austria Manchestert.) Legnagyobb gyári posztóraktár egy fél millió trt értékben. Szétküldés csak utánvéttel I Levelezés német, magyar, cseh, lengyel, olasz* franczia és angol nyelveken. Schicht-féle szabadalmazott-szappan egy új, elérhetlen mosóerövel biró, kitűnő szappan; a fehérnemű csakis ezzel mosható tisztára; gyapja- és selyemszövetek | mosására, továbbá a ragályos be! tegek ruha- és fehérneműi tisztitá| sára és fertőtlenítésére a legjobb mosó-czikk. A Schicht-féle szah.-szappan bármi néven nevezendő és a kezeket vagy fehérneműt festő vegyüléket nem tartalmaz, amiért az alulirt czég jót áll. A Schicht-féle szab.-szappan csak akkor valódi, ha az a „Schichtféle szabadalmazott-szappan" czimű felirattal, „hattyú" védjegygyei és 48.911. és 4507 szab. számokkal ellátott papircsomagokban elárusittatik. Kapható Esztergomban: Brenner József és Brunner Ferencz czégnél. Schicht György, Aussig a. d. Elbe szappan-, gyertya-, pálmaolaj- és kokusdióolaj-gyár. | Égetett mész kitűnő minőségű kapható a | p i 1 i s-sz: á 111 ó i | mészégetőkből. 1 Tulajdonos Baross Károly és Druckker Jenő. A mész! Magyarország legtisztább mész| kövét szolgáltató, pilishegyi bányákI ból égettetik. A budapesti m. kir. műegyetem | chemiai elemzése, égetési és oltási | kísérleteiről kitűnő bizonyítványok | bárkinek bármikor felmutathatok, í Esztergomba, Párkányba és a vi| déken 15—18 mmázsás kocsirakomá| nyokban, az építtető által kijelölt | helyre szállíttatik* | Megrendeléseket elfogad Bálint Já| nos építőmester, Víziváros, uri utcza | 62. szám. Esztergom, 1894. márcz. hóban. s A tulajdonosok megbízásából: > Bálint János építő-mester. 1894. április hóban. Ilosvai Hugó a „Szinészeti Közlöny" szerkesztője. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ.