Esztergom és Vidéke, 1894

1894-04-05 / 27.szám

szerű, de mégis czélirányos berendezésé­vel az intelligensebb, vagyonosabb bete­get, s igy annak pénzét, vagyis a vá­ros számára hasznot csalogat magához. 3) Megfelel-e ezen követelményeknek a jelenlegi kórház ? Hogy valótlanság mondásával ne vádoltassam, körülnézetem benne az ol­vasót. Mielőtt a kapun belépnénk, keres­nünk kell a helyet, a hova lábunkat pi­szok felszedése nélkül letehetnénk. Eső­ben a kapu előtt sártenger áll, mit a kórházból kiömlő szennyvíz csak na­gyobbít és bűzössé tesz. A kórház má­sik oldalán levő utcza közepén ölnyi mély pocsolyás agyagárok van, melynek ki­gözölgése még azt a levegőt is megrontja, a mely a betegszobákból kijö, hát még azt, a mi azokba bemegy. Nyáron sár helyett porfelhőben úszik a kórház. De lépjünk be. A kapu alja kövezve van, de úgy, hogy éppen az rjtó alatt fut ki a szennyvíz-folyóka, s ha nem vigyázunk, egyenesen belé­pünk; Ha a kapu-alja udvar felöli végére értél, balról a konyha orrcsiklandozó il­lata árad feléd, jobbról pedig egy meg­határozhatlan, úgynevezett kórház-szag csavarja orrodat. Jobbra fordulva az első rozoga ajtó az orvosok szobájába vezet, mely azonban egyúttal sebészi műtő­szoba, gyógyszertár, eszköztartó, ruha­tár és iroda is egyúttal, hol békés egyet­értésben látunk állani egy ágyat, két asztalt, egy gyógyszerszekrényt, egy ruhaszekrényt, két utóbbinak tetején poros régi irományokat és könyveket, végre egy ioo esztendős kivül fütö vas­kályhát, és érezünk két ablakot, melyek ki nem nyílnak, ha kinyitni, s be nem csukódnak, ha becsukni akarod őket. A padló régi, szúette fenyődesz­kákból áll, melyeket az ápoló nővérek­nek valóban kín lehet folyton tisztán tartani. Innen átmehetsz egy ajtón a női te­rembe, de tanácsos, hogy ha orvos nem vagy, illatos kendőt tarts az orrod elé, mert különben ájulás környékez. Ha a bűzt megszoktad, s körülnézel, látsz va­lami furcsa állapotokban, |— melyeket kórházi ágyaknak neveznek itt, io asz­szonyt feküdni a legkülönbözőbb anyag­ból készült ágynemüekben, melyek kö­zött nem csak a szivárványszín minden árnyalata képviselve van, hanem ha azo­kat fellebbented, szép számú futó és ví­gan ugrándozó állatkát, vagyis balhát és poloskát szemlélhetsz. Ha innen szaba­dulni akarsz, úgy az udvarra kell menned egy apró kövekkel kirakott járdára, t a honnan pár lépéssel egy másik ajtó tárul fel előtted, mely egy előszoba félébe ve­zet, melynek hátterét függöny takarja, s tulajdonképpen az innen nyiló két terem fűtésére, de ezenkívül piszkos ruhák [ösz­szegyüjtésére is szolgál; hogy járni nem tudó betegek itt végezik szükségüket, azt a szag és primitív szék eléggé elárulja. Ne csodálkozzál tehát a fölött, hogy az ajtó állandó nyitvatartása mellett is orrfacsaró illatot észlelsz. Innen jobbra és balra tágas férfitermekbe léphetsz, melyekben alig találsz jobb viszonyokat mint a leirt női kórteremben láttál. Menjünk most vissza a kapuig, s kezdjük annak másik oldalán a szemlélő­dést. Közvetlen a kapu alja mellett ajtó látható, melyet ha a jóakaratú nóvér fel­nyit előtted, éléskamrába léphetsz, mely­ben azon csodálkozol, hogy annak ab­laka az utczára nyilik. E mellett egy má­sik ajtón át szintén az utczára néző kony­hába kerülsz, a hol a rend és tisztaság fogad. Innen az ápoló nővérek elfogadó szobájába, majd ismét pár lépcsőn le, és felmászás után azok hálószobájában talá-j lod magadat. Mindenütt példás tisztaság,' s még is valami furcsa, dohos szag. Ha ' oka után nézesz, találod azt rögtön az egyik falrészlet erős nedvességében. De még szemlélő dől, megütik az udvar felöli vékony falon áthallatszó trágár beszé­dek, melyeket női ajkak ejtenek ki. Jöj ki e helyről, tartsd ismét ken­dődet az orrod elé, mert a folyosóról a bujakórós nők szobájába léphetsz, a kik trágárságaiban az apáczák hálószobájában a falon át gyönyörködhettél. Itt éri el az egész kórházban a legnagyobb fokot a bűz, mely aztán meg is marad a kö­vetkező úgynevezett: öregasszonyok majd a bujakóros férfiak szobájában, hogy végre ismét emelkedjék jó adag árnyék­illattal az őrültek megfigyelő szobájában, s átmenjen valódi, csak itt érezhető ár­nyékszékbűzbe. Közvetlen innen e helyre léphetsz, ha utálattól rosszul nem leszesz. A kiállhatatlan bűznek daczára a szobákat tisztáknak találod, s igy mél­tán csodálkozol, hol veszi magát azokban az a kellemetlen orrfacsaró illat 1 A fe­lelet kérem fekvő. Nincs szellőzés, a fa­lak régiek, át és átitatvák a legkülönfé­lébb bomló szervet anyagokkal, melyeket sem a fal lekaparása, sem szorgalmas meszelése eltávolítani nem képes, mind azt a kórház sorsát annyira szivén vi­selő tudós főorvos saját tapasztalatából legjobban tudja. A szúette, szét nem szedhető faágyakból a férget és fertőző anyagot kipusztítani lehetetlen, ezt meg az ápoló nővérek bizonyítják, s el is hiszed. Ha az ily ágyat fertőző beteg után desinfiiciálni akarják, ez a legjobb akarat mellett is lehetetlen. Éppen igy áll a dolog az ágynemüekkel, padlóval, árnyékszékkel is. De nagyon fogsz csodálkozni, ha a betegek főkönyvét végiglapozod. Gyö­nyörű gyógyulási arányt kell konstatál­nod. Itt azután meg kell hajlanod azon óriási tudás és tapasztalat előtt, mely a betegek gyógyítását ily körülmények kö­zött is ily magas fokra emelte: cso­dálni fogod a tudós főorvost. — De ha elgondolod, hogy mit tehetne ily tehet­ség, szorgalom, önfeláldozás és tudo­mány egy hozzá méltó kórházban, elszo­rul a szived és nem tudsz feleletet adni. Mi a tanulság ? Az, hogy a mostani kór­ház absolute nem felel meg a követel­ményeknek, s ha ilyen vezetője nem volna, úgy nem gyógyító, hanem betegitö intézetnek kellene mondani azt. (Folyt, köv.) Dr. Rigler Gusztáv. CSARNOK. Hogyan girálták egy váltómat? Miska bácsival kezdem, a mi Miska bácsinkkal. Az etikett szerint az ö nevét önök előtt most a bemutató alkalmával minden sujtásával elkellene recitálnom, de minek? Elég, ha ismerik a váltóbirá­lók. A szeretet rövidesen bánik el a ne­vekkel, a társadalmi konveniencia meg czifrázza. Ugyebár emiékeznek még t. olvasók arra, hogy Vadnay Andor mostani mi­niszteri tanácsos, egykor antiszemita kép­viselő az újságokban meghaltnak nyil­váníttatott. Abból az időből datálódik az én történetem. Egyébként egyszerű dolog. Váltóláz. Zsiránsra tartottam hajtóvadászatot. Miska bácsiban állapodtam meg. Jó médium. Jó sziv, optimismus és hipotéka. Csak meg kell fogni. Miska bácsi |nagy negyvennyolezas, érzésben, ruházatban és szokásokban egyaránt. Ha olyankor kérem, mikor az anyapárt kollizióba van az anyapárttal, akkor mehetek Beszarábiába trappistá­nak ; de ha eltalálom a politikai farsang jóléttel-teli napjait; olyan váltóval racca­nok be, hogy szájukat tátják rá a Kezes­banki sihederek. Otthonos kényelemben találtam az öreget. Nagy feje bánatosan konyult az asztalra. Ijedten, meredt föl, hogy „Jó reggelt!" mondtam. — No, öcskös olvastad a lapokat? Nem ? Képzeld : pártunk beleakar menni a delegáczióba. Ugrón, kérlek, Ugrón I.. De hiszen nem olyan komoly a do­log. Végre is : áll Buda, él magyar még I — Te elvtagadó szerencsétlen! Hát neked sincsenek érzékeid ? Poltron em­berek I Es ilyen nemzedékre lesz bizva a haza sorsa. Keserű való! Olvasd, itt van! — Elém teritette a nagy lepedőt. Nagyot bökött arra a kriminális pas­susra. Merengve bámultam. Kinzó lidércek­ként tánczoltak előttem a betűk. Sze­membe a kinzó nyughatatlanság könnye gyűlt. Azon megtört a sugár. Nem lát­tam semmit. A öreg visszaesett hallga­tag melancholiájába. Képzelete ott kalan­dozott a Sándor-utcza körül, az enyém me g e gy kis nyomorult papiroson, melyen ijesztő üresség meredezett, hol Miska bácsi kövér betűinek kellé ölelkeznie. Erőt vettem fájdalmamon, erőt a gyön­geségemen. Igy nem maradhat. Meg kell lennie annak is, a mi lehetetlen. Es ol­vastam. Már addig eljutottam, a hol az Öngyilkosságok, meg a himen hírek vannak. Semmi semmi. Egyszerre a derű egyetlen sugara húzódott arezomra. A többek között azt olvastam, hogy Vadnay Andor, a kinek halála hirét az előtte való nap nagyban újságolták a lapok, nem halt meg. El ! Én is élni kezdtem. A reményeim rügyei kívánkoztak életre. — Uram bátyám 1 — de hiszen Vadnay. — Bánom is én, .hisz az mameluk. — Dehogy nem a Károly, a nagy irodalmi szervező és miskolczi követ (akkor még az volt), hanem Andor I Nem halt meg él. — Mutasd! kapott az öreg a lap után. — Tessék 1 esakugyan 1 No lám 1 De ez már megérdemel egy pohár pap­ramorgót. Jól vagyunk már. Megszűnt a krízis. Meg van a váltó! A kis üstön­fött pálinka között belejutottunk a han­gulatba. Talán mondanom sem kell, hogy az öreg úgyszólván ab invizis girálta a váltómat. A ki nem hiszi, az utánna néz­het a kezes banknál. n órakor a helybeli zsinagógában gyász­istentiszteletet tartanak. A kegyeletes ak­tushoz a képviselőtestület Esztergom in­téző köreit, egyesületeit, testületeit is meghivta. A gyászistentiszteletprogrammja a következő : Mah Tawo ima. Ha az Is­ten kedveseinket cz. gyászdal. Gyászbe­széd : előadja Dr. W e i s z Izsák kerü­leti főrabbi. Schivisi cz. gyászdal. Hym­nus. Az énekszámokat az izr. hitközség énekkara fogja előadni. — Esztergomi polgári olvasókör, mű­kedvelői, az országos gyász miatt Hús­vét hétfőről elmaradt „Vén bakancsos és fia'' czimü népszínművet jövő vasárnap az az f. hó 8-án fogják a kör helyiségé­ben a ház alapjavára előadni, a melyre a nagyérdemű közönség pártfogását kérik a rendezők. — Uj kórház Esztergomban. Az eszter­gomi közkórház helyett, mely a mostani igényeknek már nem felel meg teljesen uj kórházat fognak építeni. Rigler Gusz­táv dr. közegészségi tanársegéd, egy ter­jedelmes és alaposan kidolgozott memo­randumot nyújtott be Helcz Antal pol­gármesterhez, a melyben az esztergomi közkórház hiányait feltárja és kimutatja, hogy a mostani közkórház a követelmé­nyeknek nem felel meg. Esztergom város költségvetése most annyira meg van ter­helve, hogy ujabb terheket nem lehet felvenni, mert a pótadó már most is igen nagy. Most épitet a város egy negyed millió forintba kerülő nagy gyalogsági laktanyát, afötért is most ren­deztette, melynek költsége ezrekbekerült, de legalább olyan főtere van a városnak, hogy büszkék rá az esztergo­miak. A pótadó emelésének elkerülése czéljából Bártfay Géza közgyám és kórházgondnok azt javasolta a képviselő testületnek, hogy rendezzen a város ha­tósága a kórház építésének és felszerelé­sének költségeire tárgysorsjátékot, melyre a pénzügykórmány, az indítványozó ma­gán uton nyert értesülése szerint, tekintve a czél általánosan közérdekű voltát, az engedélyt megadja. Az uj kórház részére Luczenbacher Pál főrendiházi tag a mostani kórház mellett két házat megvá­sárolt, hogy az ujonan építendő kórházat ki lehessen bővíteni és hogy a lábbadozó betegeknek nagyobb szabad terük legyen a sétálásra. — Egy epizód Kossuth Lajos életéből. Kossuth Lajos, mint tudva van, az 1836-iki pozsonyi országgyűlés után, az ' általa szerkesztett és kiadott Országgyű­lési Tudósító lapja miatt három évi börtönbüntetésre Ítéltetett. Az is tudva van, hogy kiszabott büntetését a budai várban egy kaszárnyában töltötte el. A szoba, melyben elzárva volt, s melyben azelőtt egy katona lakhatott, közös fo­lyosóra nyilt, hol is Kossuth sétálni szokott. Ezen folyosóra több katonatiszti lakás nyilt, köztük egy családos főhad­nagyé is, kinek neje és gyermekével, Kossuth a folyosón, hol a család is néha­néha időzni szokott, többször találkozott. A kis gyermeket, azaz egy négy éves kis leányt, ki még most is életben van, HÍREK. Esztergom, április 4. — Kossuth Lajos temetésén Eszter­gom szab. kir. város képviseletében a következő urak vettek részt: Helcz Antal dr. polgármester, Niedermann József rendőrkapitány, Kollár Károly főjegyző, Földváry István dr. fő­ügyész, Rothnagel Ferencz, Nagy Pál, Dóczy Antal, Fekete Géza Sinka Ferencz zászlóvivő, Frey Fe­rencz, Helcz Kálmán, Laiszky János, Niedermann János, Niedermann Pál, Nozdroviczky Miklós, Schön­be c k Imre, Schönbeck Mihály, Zsiga Zsigmond, Wanitsek Rezső, S c h u 11 e r Pál, G r o s z Ferencz, I v a­n i t s Miklós, P a c h Antal, Beszédes Imre, Thuránszky Lajos, M a k k a y Lá ár, Lőrinczy József. Mindnyájan a város lobogója alatt vonultak a koszorú­nak, melynek felirata ez volt. „A sza­badság apostolának — Esztergom sz. kir. város; a polgármester szombaton he­lyezte a ravatalra a többi koszorúkhoz. Városunkból a kegyelet adóját leróni mintegy kétszázan utaztak Budapestre. Esztergom megyéből, mintegy 300 ment temetésre, igy Reviczky Győző, P e­rény i Kálmán dr., Szabó Mihály fő­szolgabírók, I v a n i t s István, K a k a s s László, Pongrácz Kálmán, I van ovi ts Béla. Képviseltették magukat még : Nyer­gesujfalo. Tokod, Uny, Dorog, Piszke, Bajna, Ölved, Farnád, Kéty, Muzsla, Kesztölcz, Csév, Párkány, Szentgyörgy­mező. — Kossuth Lajos, nagy hazánk fia lelkiüdveért ma, 1894. április 5-én d. e. és neje Esztergomban egy közszeretet­ben és tiszteletben álló férfiúnak, és anyja több reményteljes nemes szellemű fiúnak, Kossuth megkedvelvén, gyakran ölébe vette, és czukorkákkal — melyek neki is láttatlan kéz által küldettek, — sokszor kedveskedett. Egy alkalommal, midőn a kis leány anyjával együtt a fo­lyosón volt, látták, hogy Kossuth szo­bájából kijövet, egy kalitkát hozott ki, melyben egy kis madár volt. Feszült figyelemmel kisérték, hogy tulajdonképp mit tesz, és miért hozta ki Kossuth a nagyon szeretett madárkáját. Egyszerre észreveszik, hogy Kossuth a kalitka aj­taját kinyitja és a madárkát, ezen sza­vakkal „eredj, légy szabad, elég ha ma­gam vagyok fogoly," szabadon bocsáj­totta. A kis leány anyjával együtt, en­nek láttára könnyekre fakadván, szivük­ben érezték, hogy ezen férfiú jobb sorsra volna érdemes. A gránátos főhadnagy, ez lévén a családfő, később magyar honvéd őrnagy lön és Budavár bevételénél zászló­val a kezében elsőnek esett áldozatul. — Üveggyár Esztergomban. Az Első magyar üveggyár részvény-társaság igaz­gatója, Szumrák Ernő, fog Budapestről városunkba jönni a jövő héten az itt lé­tesítendő üveggyár területének megvizs­gálása végett. Az üveggyár, melynek épí­tési költségei körülbelül 2500 frtba kerülnek, 530 kat. holdnyi területet foglalnak el a Strázsahegy alatt épül. Az üveggyár lé­tesítésének kezdeményezésében nagy ér­deme van Nagy Pál építkezési vállal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom