Esztergom és Vidéke, 1894

1894-01-11 / 3.szám

v á r y Istvánnét, H u 1 é n y i Győzönét, B ü 11 n e r Róbertnét, Kerschbau ni­ni a y e r Károlynét, Kruplanicz Kál­mánnét és Arankát, Legény Ivánnét, Szabó Olgát, Ivanovits Bélánét. — A váPOSÍ kisdedÓVÓ vasárnap, 14-én közgyűlést fog- tartani, amely­nek legnevezetesebb pontja lesz az elnökválasztás. A kisdedóvó választ­mánya már Pór Antal kanonok urát jelölte, s igy bizonyos, hogy a közgyűlés a jelölést nagy örömmel fogja elfogadni. — A főkáptalan legutóbb tartott káptalani ülésében elhatározta, hogy ezen ülések jegyzőkönyvét, amelyet eddig részben latinul és csak rész­ben magyarul szerkesztettek, ezentúl tisztán magyarul fogják szö­vegezni. — Adomány. Czenczik János, vá­rosunk derék szülötte, esztergomi vár­káplán, a lévai nagytemplom kövezése költségeinek fedezésére 100 frtot adomá­nyozott. — A körmöczbányai kaszinó e hó 6-án ülte meg — mint bennnünket lapunk egy barátja értesít — 50 éves fennállásának ünnepét egy díszközgyűlés megtar­tásával saját helyiségeiben, amelyet bankett követett. — A díszközgyűlést délelőtti 11 órakor nyitotta meg P r 1­v i c z k y Ede m. k. pénzveröföarany­választó, elnök 72 tagnak jelenlétében. Elnök mindenekelőtt a gyűlés fontossá­gára utal, s megjegyzi, hogy az 50 év előtt alakított Casinó egyesület alapító tagjai közül jelenleg csak ketten, neve­zetesen K r a u s z Lajos magánzó és Wiesenheimi lovag Elzenbaum Jó­zsef takarékpénztári igazgató, vannak élet­ben, akiket melegen üdvözöl. Ezek után megkeresi P s z o t k a Ferencz helybeli kir. föreáliskolai tanárt, az általa nagy fáradtságggai összeállított Casino­egyesület 50 éves történetének föl­olvasására, mely kimerítően, — kellő alapossággal — és helyenkint ékes pontokkal fűszerezett irályban tár­gyalja az egyesületnek biográfiáját, és általános tetszést keltett. Dr. t\ m o n Ede országos képviselő újból üdvözli a már nevezett két Nesztort s indítványozza, hogy azok jelenléte a mai díszközgyű­lésnél jegyzőkönyvileg megörökíttessék. Ezen indítvány általános éljenzéssel fo­gadtatott. Miután végre a díszközgyű­lés egyhangúlag még azon határozatot is hozta, — hogy egyrészt Jókai Mór ün­nepelt koszorús költőnkhöz, — valamint Kossuth Lajos nagy hazánkfiahoz üd­vözlő táviratok menesztessenek, az elnök a díszközgyűlést berekeszté, s a Casino­egyesület tagjai a banketthez siettek. Az első felköszöntést P r i v i c z k y el­nök mondotta el, s éltette a Casino egyesületnek összes tagjait. — Hasonló értelemben felszólalt Dr. A m o n Ede or­szágos képviselő, továbbá Dr. 1. a n g­f el d e r Adolf! városi tiszti főorvos, nem­különben P s z o t k a Ferencz föreálisko­lai tanár, P a l k o v i c h Emil városi ren­dőrkapitány, Bakhmann Gyula vá­rosi tanácsnok, P r e u e r N. főhadnagy és végre Dr. W i 1 d m a n n Adolf ügy­véd, ki a bányászok- és kohászok egész­ségére ürité poharát. — Nem pánszláv. Többször volt szó a lapokban arról, — irja a P. H. — hogy az esztergomi főkáptalanban egy pán­szláv érzelmű kanonok él, a kinek a neve M a 11 y János. És szólták erről nemrégiben is, mikor Pór Antal kano­nokot Esztergomba helyezték át. Fölme­rült a kérdés, hogy ez a két kanonok, hogy fér meg egymással ? Pór, a ki 1848-ban honvéd volt és Mally, aki ugyanakkor a Hurbán seregében har­czolt, ellenünk. Ily körülmények között történt, hogy a P. H. esztergomi levele­zője fölkereste Mally kanonokot ama czim alatt, hogy a szegény gyermekek felruházására gyűjt. A kanonok — a kinek házában a német nyelv az ur — minekutána egy forintot irt alá az ivre s minekutána levelezőnk a pánszlávsága dolgában kérdést intézett hozzá, kijelen­tette, hogy ellenünk sohasem harezolt és határozottan tagadja, mintha ö pán­szláv érzelmű volna. Nem tehet róla — úgymond — hogy Szakolczán született, de ha szegedi fiu volna, akkor is épen ugy érezne és gondolkodnék, mint most. Elmondta végül, hogy kineveztetése előtt egész múltjának utána néztek, de abban semmi olyat nem találtak, ami hátrá­nyulszolgált volna kinevezésének. Egyéb­ként ö Ferdinánd bolgár fejedelemnek volt a nevelője, ami nem történhetett volna meg az esetben, ha ö pánszláv. A magyar nemzetet igen szerető Ferdinánd sem tűrte volna az oldala mellett. Tuio­sitónk a Mally nyilatkozatát tudomására hozta Pór kanonoknak, aki a pánszláv hírbe került papról ugy nyilatkozott, hogy az kifogástalanul becsületes ember, akinek el kell hinni a szavát, mert ha pánszláv volna, azt is bevallaná. — Eljegyzés. Braun Manó fővárosi kereskedő eljegyezte S c h e í b e r Riza kisasszonyt, Schéiber Rezső jóhirnevü esztergomi kereskedő leányát. — A dorogi válság. A Drasche-féle pesti köszénbánya s téglagyár társulat megyénkben már évtizedek óta nagy mennyiségben aknázza n barnaszenet a dorogi, tokodi, szarkási és annavölgyi bányákból. A káptalannal, szeminárium­mal és herczegprimással kötött szerző­dés értelmében azonban a bérlet az 1893. év végén lejárván, a bérlő társulat nem volt hajlandó a tulajdonosok által 2 év előtt követelt magasabb föltételeket eleinte elfogadni. Természetesen nem szá­mítva arra, hogy más társulat is aspirál e bérletre. így történt tehát, hogy a tulajdonosok azonnal a többet ígérőknek — egy vagyonos és tekintélyes külföldi társulatnak, a „trifaili társulatnak" adták bérletbe a dorogi, tokodi és szarkási szénbányákat. Pedig a Drasche-féle, szin­tén igen vagyonos és tekintélyes társu­lat is teljesítette volna később már a kért föltételeket, ha a bérletügy nem oly gyors menetben történt volna meg. A Drasche­féle társulat tehát feltalálván magát, azonnal kibérelte Dorogh község határá­ban a régi bányának mintegy folytatását képező területet s ebben hatalmas szén­rétegekre akadt. A külépületek, a bánya­menet, a gépek, a kazánok stb. a mai modern kor minden követelményeinek megfelelnek s párjukat ritkítják hazánk­ban. A hatalmas remekmű „az új akna" ma már teljes pompájában díszlik s nagy gyorsasággal szolgaitatja a kitűnő sze­net. E bányamű állítólag fél millió fo­rintjába került a társulatnak. A három banya átadása és átvétele a trifailiak ré­széről a mult héten történt meg nagy­számú szakértők és becslök jelenlétében. Ma tehát már a trifailiak birják a dorogi, tokodi és szarkási bányákat és folytatják a szénaknázást tovább. — A kereskedŐ-ifjak estélye. Az esz­tergomi „Kereskedő-ifjak egyesülete" va­sárnap, 7 -én, kiválóan sikerült tánczestélyt rendezett a „Fürdő" nagytermében. A tulajdonképeni tánczestélyt fölolvasással egybekötött hangverseny előzte meg. Első szám gyanánt B a r t a 1 Olga k. a. adta elő a „Hunyady László" nyitányát nagy nyugodtsággal és biztonsággal Be 1­1 o v i t s Ferencz úr precziz kísérete mel­lett. Másodiknak Schönbeck Mariska k. a. énekelt „Dalok"-at Bolintól, szép reményekre jogosító hanggal. Követke­zett „Az orr" czimü monológ, mit Á1­d o r i Viktor úr élénken adott elő „Király fogás" kettősét énekelték r é n y i Irma k. a. és F e i g 1 e r roly úr. A közönség nagy tapssal gadta a szépen előadott dalokat, pont gyanánt következett a programm legelőkelőbb száma : Guttenberg Pál fővárosi tanár előadása a Slöjdmunkáról. Guttenberg saját tapasztalatai nyomán eredeti példák bemutatása mellett (amely kézimunkákat 5—6 éves gyermekek ké­szítették l) beszélt a kézimunka oktatás­ról. Elbeszélte a hallgatóknak, hogy ö a slöjd-munka terjesztésének eszméjét bol­dogult István bácsi egy naptárából me­rítette. Ezután a nyári vakácziókban Svéd-, Dán- és Angolországban utazott a hasznos foglalkozás tanulmányozása vé­gett, ott kurzusokat végzett és tapasztala­tait itthon értékesítette, úgy, hogy már eddig négy budapesti árvaházban sikerült a slöjd—munkát behoznia. Legközelebb törvényhozásilag köte­lező tárgyává teszik bizonyos iskoláknak a kézimunkaoktatást; az országgyűléshez benyújtandó tervezet elkészítésével a mi­niszter öt bizta meg. Mindenki nagy él­vezettel hallgatta,a tudós tanár instruk­tiv előadását. — 6-ik szám gyanánt is­mét P e r é n y i Irma k. a. és F e í g 1 e r Károly úr énekelte a „Szultán" kettősét. A kedves, behízelgő zene a kitűnő elő­adás mellett nagy hatást tett, annyira, hogy Perényi Irma k. a. is meg Feigler úr is kénytelenek voltak a műsort még népdalokkal megtoldani. Az „Othello Mucsán" czimö monológot W e i s z Mór ügyesen adta elő. — Feigler János, Borovicska Adolf és S z t r a­A Pe­Ká­fo­5-ik k a Iván urak megszokott preczizi­tással játsztak egy Triót. Ezután követ­kezett a táncz, mely reggel fél öt óráig tartott. Az első négyest 48 pár tánczolta. Megjegyezzük, hogy a nagy terem egészen telve volt müszeretö kö­zönséggel és tánczolni vágyó fiatalsággal. Tudósítónk a jelenlevő hölgyek követ­kező névsorát állította glédába: Bartal Rezsöné és Olga, Büttner Róbertné, Brunner Ferenczné és Ilona, Brutsy Gyu­láné, özv. Perényi Henrikné és Irma, Hulényi Gyózóné, özv. Legény Jánosné és Irén, Nagy Pálné és Etelka, Munkácsy Károlyné és Sárika, Biharyné és Mariska, Jedlicska Rezsőné, Bargel Mihályné, Leitgeb Jánosné, Till Mihályné, Midler Gusztávné, Knöpfler Mihályné, Scheiber Rezsőné, Horváth Etelka és Mariska, Holly Hermin, Iványi Mariska, Dóczy Terka, Hofbauer Mariska, Wojtek nővé­rek, Heifeld Czili, Diamant Teréz, Singer nővérek. — Elhervadt bimbó. Igaz részvéttel értesülünk arról a nagy csapásról, mely Dr. B e f é n y i Gyula járási orvost érte. Kis leánya, az alig tizenöt tavaszt meg­élt Margitka halt meg e hó 5-én. Teme­tése 7-én volt páratlan részvét mellett. Ott voltak a kis ártatlan halott utolsó utján rokonai, ismerősei, barátnői, akik elhalmozták koporsóját bánatuk virágaival. A megszomorodott család ezt a gyás je­lentést adta ki: Dr. Berényi Gyula és neje szül. Wallfisch Ilka saját és gyer­mekei Zoltán és Zsigmond valamint a nagyszülők Berényi Ignácz és neje és özv. Wallfisch Vilmosné nevében szomo­rodott szívvel jelentik felejthetlen egyet­len leányuk illetve testvér és unokájuk Margitkának élete 15 évében hosszas szenvedés után f. é. Január hó 5-én be­következett gyászos elhunytát. A drága halott földi maradványai f. hó 7-én d. u. 3 órakor fognak az Esztergom sz. kir. városi izr. sírkertbe örök nyugalomra té­tetni. Nyugodjék békében! — Tűzveszély. Hatalmas mozsárlö­vések riasztották föl Esztergom szab. kir. város békében szendergő lakosságát hét­főre virradó éjjel 11 óra tájban. Az éb­redő lakosság rémülve látfa, hogy Ta­bán városrész fölött nagy fény világol s roppant füstoszlop kavarog a légben, mely közeli égést jelentett. A tüz sze­rencsére a városon kivül keletkezett. A táthi országút baloldalán az úgynevezett Vályogvető melletti szérűskertek egyi­kén gyulladt me<£ egy nagy kazal széna. A tűzoltóság rögtön a helyszínére vo­nult s a fecskendőkkel is megjelentek, de ezek működését kénytelenek voltak megszüntetni, mert a szénára fecskende­zett viz csak elősegítette a tüz elhara­pódzását. A katonaság is megjelent a tüz körül a rend fentartására. Szerencsére, hogy a boglya közvetlen közelében más szalma nem volt, s így a tüz tovább nem terjeszkedhetett. A szénakazal, mely több esztergomi lakos tulajdona volt, tel­jesen elégett. A kár különben nem jelen­tékeny. — Rejtélyes gyilkosságnak részleteit nyomozza mostan Dr. W i p p 1 i n g e r kir. aljárásbiró s igyekszik fellebbentem a burkoló fátyolt a titokzatos esemény­ről. 1886. évben történt, hogy Kovács János tímárlegényt Ároksoron a Patk óné­féle korcsma kutjából egy reggelen halva húzták ki. A dolog azon időben nagy szenzácziót keltett, amennyiben az a vélemény terjedt el, hogy a legény gyil­kosságnak esett áldozatul. A helybeli rendőrkapitányság a járásbírósággal egye­temben megindította akkor a nyomozást, a hullát fel is bonczoltatta, de mi­után küleröszak nyomait nem lehe­tett rajta megállapítani, a dolog any­nyiban maradt. Tény az, hogy a tímár­legény mámoros fővel ment ki a korcs­mából, az udvaron levő kut azonban sem befödve nem volt, sem korláttal nem birt, hanem afféle tanyai kutakhoz ha­sonlóan vederrel merték a vizet belőle. Te­hát midőn a vizsgálat megindult, s a hullát a kútban felfedezték, semmi módon nem volt megállapítható határozottan, hogy vájjon öngyilkosságnak, véletlenségnek avag ygyilkosságnak esett-e áldozatul. En nek folytán az esemény zaja lassan lecsilla­podott s az egész dologról nem beszélt a hir, a hatóságok is megnyugodtak az esemény felderithetlenségében. A mult hetekben azonban az Esztergom szab. kir. városi rendőrfőkapitány magán kéz­től irt levelet kap. A levélben két bu­dapesti tímárlegény beszéli el a 7 év előtt történt fennebbi eseményt. A levelii ó ti­márlegények az időben Horn esztergomi bőrgyárában dolgoztak. A dolog annyi­val is inkább feltűnést keltett, mert a ti­márlegények K r a n c s i s Györgyöt nevezték meg, mint a rejtélyes eset tet­tesét. A karácsonyi ünnepek alatt egy este a feljelentés folytán K r a n c s i s Györgyöt feleségével (a ki azonban nem törvényes házasságban él vele) a csendőrök hirtelen letartóztatták. A nyo­mozati ügyet azután a kir. járásbíróság vette kezébe, mindjárt meg is idézvén a feljelentő timárlegényeket. Az állítólagos gyilkos a járásbíróság börtönében van, feleségét azonban szabadlábra helyezték. Vájjon a régi gyilkosság, ha ugyan en­nek lehet minősíteni, fel lesz-e de­rítve, azt még nem lehet megmondani. A vizsgálat azonban erősen folyik. Henneberg 6. (cs. kir. udvariszállitó) selyemgyára Zürichben, pri­vátmegrendelök lakására köz­vetlenül szállít: fekete, fehér és színes selyemszöveteket, méterenként 45 krtól u frt 65 krig póstabér és vámmentesen, sima, csíkos, koczkázott és mintázottakat, damasztot stb. (mintegy 240 különböző minőség és 2000 különböző szin s árnyalatban). Min­ták póstafordulóval küldetnek. Svajczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőla­pokra 5 kros bélyeg ragasztandó. — A vízkúra háttérbe szorittatik. A medico-electricus gyógymód lassan ki­szorítja a vízkúrát. Süketség, fülzúgás, rheumatismus, köszvény, ischias, emész­tési gyöngeség, ideggyengeség, elhízás, bronchitis, asthma, katarrhus stb. g" rir­san és biztosan gyógyittatik, a beteg hivatásában való zavarása nélkül. Érte­kezés bérmentesen. — Medi c o-E 1 e c­tricus Intézet, 2B, Auf dem Ber­lich, Köln a. Rh. /re »A Szerkesztői üzenetei. Eisler Arnold urat kérjük, tuda lünk pontos lakásczimét, mivel a bemondot küldött példány már két izben visszaérkezett. • dekadens gondola t« Budapest. Csakugyan az, mert dekadenskedett a papírkosárba. Hasonló ön­reklámok csak a nyilttérben közölhetők. — O. Gy. Temesvár. Tessék csak a szintaxist forgatni és nem verseket irni. — M. F. E s z t e r h á z a. Köszönettel vettük. Ha helyünk lesz, legközelebb be­szorítjuk. Igen fogunk örülni további munkássá­gának. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ. Bayer Ágoston és fia | Esztergom, Buda-utcza 502. | ajánlja kék-carton-festö-üzletében dú­| san felszerelt divatos pamutjait, szöveteit | és kiváló jó kékfestő és színes jó mosó ^ barchentjait. Továbbá nagy választékban rak- , | táron találhatók kiváló, jó hírnévnek | ^ örvendő késmárki len és damaszt-árúk, § | kézmüszövetek, fehér szövet-árúk, me- | | lyek kiváló jó anyag és olcsóság te-| S kintetében bármely külföldi rokon- ^ | gyártmánynyal versenyeznek. Raktáron vannak: Siffonok, kö- | | zépfinomtól egész a legfinomabb mi- § ^ nöségig, ágyhuzatok, lepedő-gyolcsok, | | takács-vásznak, ruhabélések, külöm- | | bözö minőségű asztalgarniturák 6, 12 | | vagy több személyre és más hasonló | | szövött gyolcs-áruk a legjutányosabb | | árakon kaphatók. MINDENÜTT KAPHATÓJ7 KITÜNTETŐ EREIV­CD SUCHARD NEUCHATELÍSCHWEIZ). KÖNNYEN OLDHATÓ KAKAÓ Jól Fizető • 4K? = 20O Csésze • T£pUlo>

Next

/
Oldalképek
Tartalom