Esztergom és Vidéke, 1893

1893-04-06 / 28.szám

HTTtTSK. • — A primási birtokok bérbevétele. Megemlékeztünk már lapunkban, bogy a hercegprímás jószágkonnányzója jelenleg egy íőurakból és nagybirtokosokból álló konzorciummal, kiknek élén Batthyány Géza gróf áll, folytat alkudozásokat a primatialis birtokok bérbeadása tárgyában, de az ügy még nem került végleges döntés alá. Több izben kifejteltük már azon nézetünket, bogy mi az egész birtoktest bérbeadását nem helyeselhetjük, tekintetbe véve a nagy birtokon alkalmazott gazdatisztek jogos érdekeit, akik a bérbendás után egy bizonytalan jövő esélyeinek lennének kiszolgáltalva. De a hercegprímás és jószágkormányzója ugy látszik, szilárdul ragaszkodnak a bérbeadás szándékához. Ha már igy áll a dolog, relatív örömmel fogadhatjuk Batthyány gróf és társainak ajánlatát, akik értesülésünk szerint a birtokok egy részét maguk fognák ad minist rálui, másik részét pedig farm-rendszer szerint bérbeadnák, de mindenült előnyben részesítenék a most alkalmazott gazdatiszleket. A konzorcium tervbe vette egy Esztergom-Gután felállítandó cukorgyár építését is, amit a fellendülendő esztergomi gyáripar első fecskéje gyanánt üdvözölhetünk. — A pozsonyi határozat megsemmisítése. A minap említettük, hogy a hercegprímás megsemmisítette a pozsonyi autonóm hitközség határozatát abból az okból, mert a hitközség szervezeti szabályai szerint egyházpolitikai kérdésekkel nem foglalkozhatik. A cMagyar Ál Inni» a hercegprímás nagy feltűnést okozott határozatai egész terjedelmében közölte, melyből adjuk a következő részt: *Igy kellvén az ügyet a szervezeti szabályzat szerint elbírálnom, magára a felebbezésre sem lehettem tekintettel, mert ha a hitközség szabályzata értelmében, feljogositva nem Tolt az ügy tárgyalására, az illetéktelenül hozott határozat felülbírálására nem volt szükséges a felsőbb hatóság figyelmét felebbezés utján fölhívni, miután ez amúgy is föl terjesztetett Tolna s nem is képezhette a felebbezés tárgyát, mert a szabályzat pontosan előszámlálván a felebbezés eseten, ilyenről, sem az arra jogosított tagokról említést nem tesz, a mint nem is tehetett, mivel az ily ügyek amúgy sem tartoznak az autonómia ügykörébe. Mindezen indokoknál fogva a határozató! hivatalból fel kellett oldani, mini olyat, melynek hozatalára a bit község hivatva nem volt, A hozott határozatok érdemére nézve nz én és a püspöki karnak álláspontja pozsonyi buzgó katholikus híveim előtt ismeretlen nem lévén, nem is szükséges megjegyeznem, h°_y aggodalmaikat méltánylom, de azoknak a jelen alakban való megnyilatkozásához részemről nem járulhatok, miután a szervezeti szabályzat ugy reájuk, mint rám nézve kötelező s nekik is módjukban állott volna más utón, az autonómia szabályzatán és hatáskörén kivül, a politikai és egyházpolitikai meggyőződésüket nyilvánítani. Igaz ugyan, hogy az országszerte megindult mozgalomban, más politikai kérdések megvitatására alapszabályaink érteiméhen szintén nem jogosított testületek és társulatok is hoztuk határozatokat a kormány egyházpolitikai programmja ügyében, igaz, hogy azzal még egyes kisközségek is foglalkoztak, anélkül, hogy szorosan véve följogosítva lettek Tolua ily kérdések tárgyalására, de a mi mások által, illetékességük keretén tul és azonkívül történik, az mireánk nézve irányadó nem lehet, mivel szorosan és hiveu ragaszkodunk a hitközségi szabályzathoz.» Vaszary Kolos, s. k. | Krotky József f | Az esztergomi bazilikának szónok inairól messze-foldön híres plébánosa meghall. Halálozásáról ezt a gyászjelentést adta ki az esztergomi káptalan : Az esztergomi főszékesegyházi főkáptalan szomorodott szívvel jelenti őszintén szeretett kartársának nagyságos és főtisztelendő Krotky József útnak főszékesegyházi kanonoknak, sz. Margitról nevezeit bólai apátnak, főszékesegyházi t plébánosnak, zsinati vizsgálónak, Érsekújvár városa tiszt, polgárának, példás, buzgó ós önfeláldozó papi lelkészi működése 48-ik és áldásos élete 72-ik évében f. hó 4-én tüdőszélbüdés által történt váratlan halálát. A boldogult hűlt tetemei f. hó 6-án reggeli 8 órakor fognak a halottas házból a fős/.ékesegy házba átvitetni, ahonnét 9 órakor megtartóit gyászmise után beszenteltetvén, a boldogul tnak óhajtásához képest, az eszíergom-szent-györgymezei közsirkertben fognak örök nyugalomra helyeztetni. Kell Esztergomban, 1893. április 4. Az örök világosság fényeskedjék neki ! — Krotky József 1821. uov. 19-én születeti. Gymnasiumi tanulmányait bebej ez vén, az esztergomi egyházmegyébe lépett növendék-papnak s a teológiái a bécsi Pazmaneumban végezte el. 1845. jun. 30-án szentellek pappá s mint ilyen segédlel készül Pozsonyba küldeteti, hol egyúttal hiManár s akadémiai hitszónok is volt. 1855-ben budavári káplán lett, valamint papnöveldéi lelkiigazgató Budapesten ; később mária-nostrai plébános lelt, hol különösen nagy érdemeket szerzett magának. 1869-tŐI érsekújvári plébános, majd esztergomi kanonok lett. Krotky József az irodalom terén is működött. Német eredetiből fordítva, kiadta a következő című munkát: « Csodalátvány karácsony éjjelén, avagy a keresztény vándorlása igazi üdvösség, céljához.* Mint esztergomi kanonok ő volt a káptatanak egyik leggyakrabban szereplő egyházi szónoka, kf nemcsak Esztergomban, de nem egyszer a főváros különböző templomaiban is prédikált. A neki felajánlott magasabb egyházi méltóságokat csak azért nem fogadta el, hogy kedvelt várbeli plébániáján megmaradhasson, ami tulajdonképpen mindenkor a legfiatalabb kanonok kötelessége volt. Jótékonyságát az egész egyházmegyében ismerték és minden pénteken a koldusok valóságos ostrom alá vették lakását a várdombon, a hol mindig maga osztotta ki közöttük az alamizsnát, Megesett vele, hogy másnap szombaton a papok zsidójánál hitelbe volt kénytelen lisztet vásárolni a kenyérsüiéshez. A boldogult szenvedélyes szónok volt, akit paptársai magyar Ábrahám á Sania Clara-nak neveztek el. Leleplezetlen, nyilt, szinte durva szavakkal ostorozta a szószékről a nép erkölcstelenségét, annyira, bogy egy időben a boldogult Simor primás eltiltotta az egyházi beszédektől, mert a templomban nevükön szólította meg az asszonyokat, kiknek az erkölcse ellen kifogás volt s olyan vádakat hangoztatott a szószékből, melyeket az Isten házának a háta mögött is csak pirulva ismételhetne az ember. Külső megjelenése valóságos típusa volt a toleráns, szelidlelkü, istenfélő lelkiatyának, ugy hogy senki ki nem nézte belőle a szenvedélyes, szinte türelmet len katholikus főpapot. Az egész egyházmegye általános, közös részvéte kiséri sírjába. Lapunk vasárnapi számában tárcát szentelünk n hires kanonok-plébános emlékének. — A besztercebányai piispökjelöltek. A besztercebányai püspökségre, IÍISÖ helyen Rimélyi Károly apátot, másodikon Fraknói Vilmos címzetes püspököt, harmadikon pedig Roszival István kanonokot s Tolt országgyűlési képviselőt, kandidálták. — Burány János, f Részvéttel értesülünk, hogy Burány János ügyvéd, városi képviselő, Esztergom sz. kir. város volt főügyésze tegnap, szerdán reggel 8 órakor bosszú szenvedés mán meghall, Hosszú, érdemteljes és küzdelmes mult áll az esztergomi közélet e tevékeny férfia mögött. Az «Esziergom ós Vidéke* egyik legelőkelőbb munkatársát siratja a megboldogultban, kii61 csak nemrég közöl üuk egy igen érdekes és feltűnést keltett memorandumot az esztergomi kasza rnyaépités tárgyában. Burány János különösen geológiai kérdésekkel foglalkozott irodalmilag, van egy igen érdekes munkája az esztergomi forrásvizekről. Fönnebb emiitett emlékiratát is olvasva, amit pedig már hanyatló erőkkel irt, alkalmunk volt csodálni földtani kérdésekben európai színvonalon álló tudományosságát, Még vissza fogunk térni a sok érdemet, szerzett városatya munkásságának ismertei ésére. Most csak azt vaujuk, hogy legyen neki könnyű a sir nehéz röge s a megszomorodott család veszteségét enyhítse az esztergomi polgárság részvéte, kik bánatukban fájdalmas szívvei osztoznak ! — A mai városi közgyűlés tárgysorozatából kiemeljük ezeket a fontosabb pontokat: A pénzügyi bizottság indítványa a nagy-dunai hid feljárója és a kaszárnya kölcsön ügyében. Az 1891-dik évi házipénztári számadás tárgyalása. A központi választmány eskütétele. A kaszárnya-ügyi bizoslság jegyzőkönyvi előterjesztése a kaszáruyaépités tényleges foganatba vétele körül szükséges intézkedések megtétele tártrvában. — Városi pénzügyi-bizottsági ülést tartottak i. hó 4-én a városházán. Első és legfontosabb tárgya volt a nagy dunai állandó hid kérdése. Beható eszmecsere után határozatba ment, hogy a tanács és pénzügyi bizottság a mai városi közgyűlés elé a következő indítványt fogja terjeszteni: Esztergom városa 65%-aJ járuljon a hid feljárójául szükséges telkek megvételéhez. A lobbi 35%-nyi költséget az Esztergomhoz épült községek Viziváros, Szentgyöngy mező és Szenttamás szolgáltassák. A nagy hid feljárója körülbelül a vízivárosi sziget közepéig fog terjedni. A feljáró és kis dunai hid közötti utrészlet törvényhatósági ut lenne és ennek folytán ezt az uiadó-alap tartoznék kiépíttetni és fenntartani. Másik nem kevésbbé fontos tárgy volt a kaszárnya 700.000 frtos kölcsöne, a mely pontnál referálták a ministernek jóváhagyását és megállapodott a bizottság azon teendő indítványban, hogy a nagyméretű kölcsönt egy összegben vegyék fel az esztergomi takarékpénztártól 5,08%-os kamat mellett és az el nem használt rész ugyanezen pénzintézethez 4y

2 percentes kamatozással visszahelyezi essék. Megemlítjük még ezzel kapcsolatban, hogy most már igen valószínű, hogy a kis dunai hid a Lőrincutca torkolatánál fog épülni, s az ehhez vezető ut kiszélesbiiésóuél egyelőre csak a Bellovics és a Milánóvics-fóle házak kisajátításáról van szó. — A kereskedelmi minister Esztergomban. Lukács keresk. minister márc. 31-én városunkban járt. Most pótlólag megemlítjük, hogy a ministernek lapunkban is emiitett kíséretét névszerint ezek az előkelő ministeri hivatalnokok képezték : Ludvigh Gyula eluökigazgató, Vörös László osztálytanácsos, Cekelinsz Antal műszaki tanácsos, Robitsek Sándor, Banovics Kajetán, Berónyi József államvasuti igazgazgatók és Tbaly Zsigmond üzletvezető. A miniszter először megnézte az esztergomi állandó dunai hid vonata* nnk variánsait, ugy a párkányi, mint az esztergomi vonalon, majd tovább utazo't Érsekújvárra s ezen állomás berendezéseit, különösen a kibővitendS fiók-javiió műhelyt vette vizsgálat alá. A szőllős-rócsei vonalon a miniszter: bejárta a tervezeit pozsonyi rendezőpályaudvar vonalát és minden részletet megbeszélt forgalmi és építészeti szein-r pontból a jelenlevő igazgatókkal, üzletvezetővel s a Pozsonyból kirendelt forgalmi főnökkel ós osztálymérnökkel. A récsei vonalról a minister átment Pozsony-fiók-pályaudvarba és Pozsony* Újvárosba, melynek berendozésót szintén megtekintette. Itt behatóan megbeszélték a dunaparti vonalak mentén létesítendő n a gy j av i tó m ű h e 1 y k ó rdés é t. A miniszter késő éjjel érkezett Bpeslre. — Kereskedő ifjak közgyűlése. Mult hó 26-áu tartotta a kereskedj ifjak egyesülete évi rendes közgyűlését, melyet dr. Walter Gyula elnök nyílott, meg jelentésével. Az elnöki, titkári és báznagyi jelentések tudomásul vétele után a közgyűlés újból, egyhangúlag dr. Walter Gyulát választotta meg elnökül. A tisztikar és választmány pedig a következőképen alakult, meg : Alelnök Mezei Ferenc, titkár Perepatits Zsigmond, másodtitkár Fried Félix, pénztárnok Knappé Károly, ellenőr Metz Sándor, háznagy Berger Hermán, könyvtárnok Gyebnár Pál. Választmányi tagok lettek a következők : Brutsy János, Brutsy Gyula, Brunner Ferenc, Bargel Mihály, Fel* senburg Gyula, Fantoli Gyula, Jodlicska Rezső, Klauber Ignác, Nóvák Imre, Paul ovi ts Géza, Scheiber Rezső, Schmidegg Soma, Scheiber Sándor, Sternfeld Rezső. Tábor Sándor. Vörös J. — Kifogott hulla. Feloszlásnak induló bullát foglak ki a kis Dunából a GrünwaluXipile fakereskedés mellett. Ruhája után ítélve csallóközi földműves ember lehet, aki nem tudni, mely okból n vizbeugrás szomorú öngyilkossági módját választotta, s igy akart menekülni a földi szenvedésektől. A lestet a szeutgyörgymezői hullaházba szállították. •— TÜZ ütött ki vasárnap alkonyatkor a vaskapu tájékán, az úgynevezett «vörös-kereszt»-nól. Nagyobb pusztítást nem tett, mert csak értéktelen giz-gaz égett oda élőfák pusztulása nélkül. Még igy is érdekes látványosság volt a városból, ahol nem egy nézője akadt a husvétvasárnapi — mondjuk —- öröm tüzeknek. Némelyek, a vérmes fantáziával birok, már nagy erdőégés* tői tartottak, ami nem lett volna utolsó látványosság a nagy szerencsétlenségek kedvelői számára. A tüzet ismét vasárnapi kirándulók gondatlansága okozta. — Uj vasúti hid a Garam folyón* A Besztercebánya határát keresztút szelő Garam folyón a régi rozzant fahíd helyett, mely már minden pillanatban összeomlással fenyegetett, az állaai uj vashidat építtetett. Az uj hidat, mult hónap 28-dikán vizsgálták meg s mivel minden tekintetben kifogástalannak találták, azonnal át is adták a forgalomnak. A hid körülbelől hetvenezer forintba került ós csak egy huszonöt méter hoszszu ivből áll. — Főgimnázium Balassagyarmaton. Nográdmegye székvárosának, Balassa-Gyarmatuak régi óhajtása, hogy a városban főgimnázium legyen. Ez ügy« ben most Csáky Albin kultuszminiszternél küldöttség járt, melyet gróf Degenfeld Lajos főispán vezetett. A. küldöttséget a miniszter igen szívesen fogadta sa kórelem jogosultságát szívesen elismerte, noha kötelező ígéretet nem is tehetett. A küldöttség ezután Berzevicy Albert államtitkárnál is tisztelgett.