Esztergom és Vidéke, 1893

1893-12-06 / 107.szám

fokon álló 'város lehet. — Városunkat tehát ilyenné kell fejlesztenünk ! Szellemileg városunk meghaladja és felülmúlja az összes szomszédos városokat, a mit a tervbe vett tanítóképző, új teljes papnövelde, főreáliskola és polgári leányiskola még csak fokozni fog. Gazdaságilag is messze előbbre vagyunk a szomszédos városoknál. E tekintetben is van haladásra kilátás: az új sörgyár, a tervbe vett vinczellér- és alsó fokú gazdasági iskola, Garam-szabályozás és több ily intézkedés hathatós eszközei lesznek ennek. Városunknak már ezelőtt is volt valami metropolis jellege, a mit az állam által készítendő hid, a Budapest-esztergomi vasút, az esztergom-nána-párkányi helyi érdekű vasút nagyban elő fognak mozdítani. De mindez még nem minden. Városi viszonyainkat rendezni kell, utczáinkat szépiteni, kövezni, világítani ; magánépületeket emelni stb. De hogy ezt elérjük, okvetlenül kell, hogy egy nagy, erős szervezetű városunk legyen. De ez csak úgy lehet meg, ha városrészeinket egyesitjük, s egyesült erővel törekszünk a nagy czél elérésére l Hogy mennyi haszon fog háramlani a nagy Esztergom vármegyéből városunkra, azt szükségtelen még fel is említeni; elég, ha arra mutatok, hogy akkor vissza fogjuk kapni kir. törvényszékünket, hogy akkor szabad királyi város lesz városunkból. Városunk jövője tehát polgárai kezében van. Tegyék félre már egyszer azt az örökös pártoskodást, némítsák el azt az ellenactiót, még gyökerét is irtsák ki. Figyelmeztessék már előre is a belügyminisztert arra, hogy készek minden áldozatra, megyéjük és városuk érdekében. Két hatalmas egyéniség támogatja ezen nemes ügyet. Az egyik az ország eisö főembere, zászlósura, főpapja Vaszary Kolos herczeg-primás, a ki már eddig is annyit tett városunk árdekében, a mennyit a többi polgárai együtt véve sem. A másik, maga a belügyminiszter a ki már [többször volt városunk vendége, s a ki minden alkalommal kimutatta érdeklődését az ország egyházi fővárosának ügyei iránt és a kiben mint ügyünk legnagyobb védőjét, legerősebb támaszát leljük és találjuk meg. Zwillinger Ferencz. HÍREK. Esztergom, decz. 5. — A herczegprimás ujabb jótékonysága. Esztergom biboros érseke vasárnap fogadta S z a p á r y Pál grófot, ki a budapesti egyetem ifjúsága képviseletében tisztelgett s a főpapnak pártolásra ajánlotta az egyetemek kórházi egyesületét, melynek javára az operaházban nagy bált rendeznek. Aherczegprimás szokott szivélyességével fogadta Szapáry grófot, és nemcsak megengedte, hogy az operabált az adventben megtarthassák, hanem a költségek fedezésére az egyesületnek 200 frtot is adományozott. — Eljegyzés. S z a 1 a y Béla primási uradalmi gazdatiszt vasárnap eljegyezte Niedermann Pál kir. tanácsos, fökáptalani közp. ügyész leányát, Ágnest. — Értesítés. Az „Esztergomi kath. kör" által f. hó 10-ére tervezett matinéé — közbejött akadályok miatt — elmarad, miről a kör t. tagjai ezennel értesíttetnek. — Városi tanácsunk gyásza. Egymásután kell hirt adnunk szomorú halálesetekről. Most Keményfi János városi tanácsost sújtotta a kegyetlen sors, mely megfosztotta őt fiától. Keményfi Béla Esztergomvármegye utibiztosa volt, kit a halál fiatalon élte delén ragadott el. Hivatalos szorgalmának lőn áldozata a szánandó fiatal ember, mert körútján annyira meghűlt, hogy két heti szenvedés után elhunyt. A mélyen sújtott család a következő gyászjelentést adta ki: Keményfy János mint édes apa, úgy a ( saját, valamint gyermekei nevében is fáj-1 dalomtelt szívvel jelenti felejhetetlen jó

f fia, illetőleg testvérük Keményfy Béla Esztergomvármegye törvényhatósági útbiztosának folyó deczember hó 3-án esti fél 9 órakor, életének 33-ik évében, rövid szenvedés után történt csendes elhunytát. A boldogult hült teteme folyó deczember hó 5-én délután 3 órakor fog lakásáról (Magyar-utcza 449. szám) a szab. kir. városi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Lelkiüdveért az engesztelő szent-mise pedig folyó deczember hó 6-án délelőtt 9 órakcr fog a plébániatemplomban a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1893. deczember 4. Áldás és béke lengjen porai felett I — Koporsóját ma nagyszámú diszes közönség kisérte az örök nyugalom helyére. Részt vett temetésén a megyei és szab. kir. városi tisztikar testületileg, az előbbi Krupianicz Kálmán kir tanácsos alispán, az utóbbi Dr. H e 1 c z Antal polgármester vezetése alatt. A résztvevők soraiban ott láttuk Frey Ferencz országgyűlési képviselőt is. Ravatalára koszorút helyezett a gyászoló család, a megyei és városi tisztikar, N edeczk y Kálmán, mint szerető barátja s többi barátai, a „Tarkaság" egyesület. Koporsóját díszegyenruhás megyei hajdúk emelték a sírig, melynek hideg mélye zárta magába a javakorában letört fiatal életet. — A kereskedő ifjak vasárnapi estélye nagyon érdekes műsorral nagyszámú válogatott közönség jelenlétében ment végbe. Az estélyt Pfalcz Gizella úrhölgy nyitotta meg kiváló zongora-játékával. Nagyon tetszett Feigler János ur hegedűjátéka ; valamint P u d 1 e r Lipót szavalmánya a „Bányaszerencsétlenség." Az estély fűszere volt azonban O k á n y i k Lajos komikus felolvasása „A párviadal", a mely után szinte elragadta a jókedv a társaságot. Az estélyt pompás vacsora fejezte be, s a társaság kedélyes hangulatban éjfél utánig együtt maradt — Jegyző választás Gesztesi Miksa farnadi jegyző kispesti adóügyi jegyzővé f. hó 2-án történt megválasztatása folytán — irja farnadi levelezőnk — Farnád községéből e hó 15-én távozik, hogy elfoglalja új állomását. Távozása által a farnadi jegyzői állomás üresedésbe jön. Bár Gesztesi Miksa még nem adta be hivatalosan lemondását, a farnadi képviselő-testületben már is megindult az U

J J

e

gyző választása iránti mozgalom. Ugy értesülünk, hogy Farnad-község képviselő testülete új jegyzőjévé Meszes Ferencz kurali jegyzőt szándékozik megválasztani, a kit már régebbről mint ügybuzgó, szorgalmas közigazgatósági hivatalnokot ismer. — Tűzoltók társasvacsorája. Az esztergom sz. kir. városi önkéntes tűzoltó egyesület és az iparos testület egy időben társas vacsorát rendezett főparancsnoka, illetve elnöke Dóczy Ferencz névnapja alkalmából a Háromszerecsenhez czimzett vendéglőben. Ezen társas vacsorán körülbelül 80-an vettek részt és rendkívül lelkesült hangulatban a reggeli órákig maradtak együtt. Éltették az ünnepeltet és kitűnően sikerült beszédekben méltatták érdemeit. — Az Esztergom Vidéki Gazdasági Egyesület vasárnap tartotta választmányi ülését a kaszinó termeiben M e s z é n a János alelnök elnöklete alatt. Alelnök előterjeszti, hogy az egyesület elnöke gróf M a i 1 á t h György az elnökségről leköszön. A választmány leköszönését nem fogadja el, hanem elhatározza, hogy felkéri öt, álljon el e szándékától, egyúttal inditványoztatott, hogy a Mailáth által adományozott 500 frt gyümölcsöztessék, s örök időkre mint M a i 1 á t h-alap kezeltessék. Ezután tárgyalták a jövő évi költségvetést, a mult évi számadások átvizsgálásával pedig Wi m m e r Ferencz, B ü 11 n e r Róbert, és Szegedi Sándor bízattak meg. Végül elhatározta a választmány, hogy — tekintve az egylet szerény vagyoni helyzetét — a földmivelésügyi minisztériumhoz kérvényt fog felterjeszteni, melyben az egyesület anyagi segélyezéseért folyamodik. — Az esztergomi Magyar Állam, a jeles „Esztergomi Hirlap" megint a más háza előtt söpör és mivel kinos figyelemmel olvassa minden sorunkat, hol lehetne találni czáfolni valót, itt is ott is fölfödöz valamit, ami neki szemet szúr. Legutóbb a Neri szt. Fülöp leveléről irt tárczánknak ront neki keztyütlen kézzel. Bátorkodunk figyelmeztetni igen tisztelt kollégánkat, hogy kegyeskedjék ezentúl a saját ügyeivel foglalkozni. S amint mi nem kötünk beléje többnyire szerfölött gyarló közleményeiért, ne gyakoroljon a mi tárczáink fölött se kritikát, mert erre bárki mást illetékesnek tartunk, csak az „Esztergomi Hirlap"-ot nem. — Hogy eddig követett elvünktől az egyszer eltérjünk, íme lássuk az E. H. legutóbbi számának egy hirét találomra. — A J ókai-jubileum alkalmából a városi tanács tudvalevőleg úgy határozott, hogy Jókainak városunk üdvözlő feliratot küldjön, rendelje meg Jókai művejnek diszkiadását, azonkívül pedig az Oreg-utczát Jókai-utczának nevezze el. Ezt a hirt | kommentálván „a nemzet nagyjait kegye! lettel tisztelő" E. H., nagylelkűen belelegyezik az üdvözlő föliratba és Jókai müveinek megvételébe, de az utcza elkereszteléshez már ilyen megjegyzést fűz*: „Ez a megjegyzésünk van arra a kiszivárgott hirre, (Ez a hir az E. és V. nov. 24-iki számából szivárgott ki, de ciceróval és a legfeltűnőbb helyen ! A szerk.) hogy a városi tanács az üdvözlő iraton és az ünnepelt iró müvei diszkiadásának megrendelésén kivül még egy utczának az ünnepelt iró után való elnevezését is ajánlani fogja a közgyűlésnek. Est modus in rebus. Nincs arra sem Jókainak, sem Esztergomnak szüksége, hogy az ünneplésben úgy k ite gy en magáért és a figyelmet igy magára irányítsa." — Boszankodnunk kellene, ha nem volna a dolog annyira nevetséges. Jókainak valóban közönyös lehet, hogy mikor az egész ország ünnepli, egy kis vidéki város hozzájárul-e az ünnepléshez, vagy sem. De nekünk szükségünk van rá, hogy egy ostoba nevű utczát a magyar Írófejedelem nevéről nevezhessünk el. Jókait mi még egyáltalában sehogysem ünnepeltük. Más városok díszpolgárrá választották, elhalmozták szeretetük mindenféle jelével, — és mi ? — A midőn a tanács pótolni akarná a vétkes mulasztást, még akadnak bizonyos — a középkorból ránk maradt — elemek, akik soknak találják az ünneplést I —• Ilyen nemes eszméknek letéteményese több mint egy év óta a jeles Esztergomi Hirlap. Ő is akarja Jókait ünnepelni, csak ne olyan nagyon. Csak egy kicsit. Legjobb volna talán semmit, mert hiszen az a szegény Jókai, amellett, hogy első helyet foglal el a világ most élő legnagyobbjai közt, azon? kivül — kálomista. — Szomorú, nagyon szomorú, amikor még nagyjaink ünneplésébe is belevegyíti az ultramontanizmus az áldatlan vallási huzavonák disszonancziáját. Olyan nemzet megsemmisül rövid idő alatt, amely nem azt nézi, igazán nagy-e az, akit ünnepel, hanem hogy katholikus, lutheránus, vagy kálomista-e? — Az állandó Dunahid építése a fagyasztó hideg daczára most is folyamatban van. Az előkészületeket a tavaszi, tulajdonképeni építéshez az egész télen át végzik, igy a próbaméréseket, fúrásokat s az anyaggyűjtést. Az anyagraktárnak mintegy 4 holdnyi területet kellett Párkány mezővárosától bérelni, mert ily terület a mi partunkon nem áll rendelkezésre, másrészt pedig a tél beálltával az építési telepnek a fővárossal vasúton való közlekedése megszakittatnék. Legérdekesebb a pillérek alapozásának munkálata, mely „caisson"-nal, gőzgép segélyével sűrített levegő alkalmazásával megy végbe. E czélra hatalmas buvárharang-féle érczhengereket bocsátanak a viz alá, hol a munkálatokat végzik. A hidhoz való Összes anyagok, nemkülönben a működő gépezetek is mind Magyarországból kerülnek ki, kivéve a pillérek gránitburkolata, mely Mathause n-ból szállíttatik, mivel hazánkban üy minőségű gránit, a mely a viz erejének anyira ellentál Íjon, nem található. A hídnak a tervezet szerint 1895. év június havában kell befejeződnie. — Ipariskola-ülés. Ma délelőtt ipariskola felügyelőbizottsági ülés volt a városház tanácstermében, melynek tárgya volt a mult évi számadások átvizsgálása, s a jövő évi költségvetés. — Verekedés. (Állandó rovat.) Vasárnap éjjel H. J. tímárlegény és L. E. mózes-vallásu polgártárs találkoztak a szenttamási Rózsa-utczában. Ez a kis szűk köz, amilyen piszkos, ép olyan nevezetességre tesz szert verekedéseiről. A tímárlegény, meg az izraelita honfitárs is nem egészen erkölcsös kalandok után jöttek hazafelé, s úgy látszik, nem kifogástalan józansággal egymásba kötöttek. L. E. összekarmolta ellenfelének arczát és vadonatúj ruháját leszedte róla. Természetesen nem maradt ennyiben a dolog, folytatása lett reggel virradóra 6 órakor. Ekkor már mindketten táborkarral jöttek, harmadmagával mindegyik, s megkezdődött a dulakodás. Vége az lett, hogy L. E.-t jól helybenhagyták, sőt a tímárlegény egy kővel úgy megdobta a jámbort, hogy késő délelőttig ott helyben fájlalta a veséjét. — Most már igazán komolyan kérjük nz illetékes közeget, hogy az ilyen veszélyeztetett pontokra, a hol alig múlik el éjjel verekedés nélkül, megbízható, erélyes felügyelőt rendeljen ki állandó éjjeli szolgálatra. — Vasárnapi munkaszünet. Tudvalevőleg az esztergomi kereskedelmi társulat is folyamodott a kereskedelmi miniszterhez, hogy tekintettel arra, hogy karácsonyeste meg Szilveszter-napja az idén vasárnapra esik, mikor az ünnepekre szokásos bevásárlásokat a fogyasztóközönség teljesíteni szokta, kivételkép engedje meg, hogy az üzletek ez alkalomból nyitva tarthatók legyenek. Lukács Béla keresk. miniszter most rendeletet intézett valamenyi törvényhatósághoz, a melyben megengedi, hogy a f. évi deczember hó 24-ére és 31-ére eső vasárnapokon az ipari és kereskedési telepeken az ipari munka, illetőleg adás-vevés egész napon át végeztethezsék. — Érdekesl Mi érdekes? A Hecks c h e r József hamburgi bankár kimutatása, mely lapunk mai számának hirdetései közt olvasható. E bankház a helyben és a környéken kapott megbízások gyors, pontos és hallgatag teljesítése által oly jeles hírnévre tett szert, hogy a jelzett hirdetésre olvasóinkat e helyütt is bátcrkodunk figyelmeztetni. IRODALOM. — Uj politikai napilap indul meg „Magyarország" czimmel deczember hó 20-án Budapesten. Szerkesztője és tulajdonosa dr. Holló Lajos, a rövid idő alatt országos kapacitássá lett orszgy. képviselő lesz. Főmunkatársa B a r t h a orszgy. képviselő, helyettes szerkesztője I nc z é d y László. A lap iránya függetlenségi és 48-as. Nevezetes ujitás az új lapnál, hogy elkészülésének idejét úgy fogják beosztani, hogy már reggelenként a vidéki olvasók is kézbekaphassák. Munkatársai közt a hozzánk küldött előfizetési felhívásban több kipróbált újságírót és előkelő függetlenségi párti képviselőt találunk. A „Magyarország" valóban érezhető hiányt van hivatva pótolni, mivel a függetlenségi pártnak mindez ideig a kis képes „Budapest"-en kivül más sajtóorgánuma nem volt. Szerkesztői üzenetek. Öngyilkos. Helyben. A vers ügyében szíveskedjék ellátogatni hozzánk d. e. 11 és 12 óra között. — Sz. A. Budapest. Köszönjük az tíjjabbi remek küldeményt. Legközelebb jön. Csak minél gyakrabban. — K. S. Budapest. Hoziuk a Karácsonyi számban. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ. 9415 sz. — 1893 tkvi. Árverési hirdetményi kivonat. Az esztergomi kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Molnár István és neje Zell Borbála p.-maróthi lakosoknak mint végrehaj tatóknak Szikorszki Anna p.-maróthi} lakos mint végrehajtást szenvedett elleni 40 frt. tökekövetelés, ennek 1876. évi szeptember 29-től járó 8°/

0 kamatai, 27 frt. 30 kr. per, 47 frt. 50 kr. végrehajtási és 8 frt 50 kr. árverés kérvényezési költségek kielégítése iránti végrehajtási ügyében az ezen kir. jbiróság mint tkvi hatóság területén fekvő Szikorszki Anna nevén álló, a p.-maróthi 793. sz. tjkvben A I 1—6 sorsz. a. V12 kültelekre 369 frtban, az ugyanazon tjkvben (2983—2984) hrsz. a. felvett zágrajti dülőbeli szőlőre 270 frtban, s végre az ugyanazon tjkvben 3181 hrsz. a. felvett bonczhegyi szőlőre 52 frtban Összesen 691 frtban megállapított kikiáltási árban az árverés elrendeltetvén, árverési határnapul 1894. évi febr. hó 14-ik napjának d. e. 10 órája Pilis-Maróth községházában kitüzetett azzal, hogy ezen határnapon fönti ingatlanok esetleg a kikiáltási áron alól is elfognak adatni. Bánatpénzül leteendő a fentebb eralitett ingatlanok kikiáltási árának io°/<>ka. Árverezni szándékozók tartoznak a bánatpénzt készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezeihez letenni, avagy annak a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről szóló elismervényt átszolgáltatni. A vételár tetszés szerinti részletben 3 hó alatt fizetendő az árverés napjától számított 6% kamatokkal. Kelt Esztergomban a kir. járásbíróság mint tkvi hatóságnál 1893. évi november hó 15-én. Gönczy, kir. aljárásbiró.