Esztergom és Vidéke, 1893

1893-09-28 / 78.szám

gégéhez. Diszes közönség sereglett egybe az esküvőre, mindenki csodálta a meny­asszony szépségét és a tudós szomorú­ságát. Mig a lány egészen bátran modta az «igen»-t, a férfi szava rez­gett a megindulástól. Egész arcán va­lami mély mélabú ömlött el, a mit a nép nem tudott magának megmagya­rázni. Hisz olyan szép az ara, hisz boldognak kellene a vőlegénynek len­ni. De a kik közel állottak hozzájuk, meghallhatták, a mint a holtomiglan­holtodiglan után egy sóhaj tört ki a tanár melléből s halkan e szavakat susogta : — Tudom bizonyosan. Elmultak a mézeshetek, a tanár és neje a legnagyobb boldogságban él­tek. De bármennyire érezte is a tanár neje szerelmét, lelki állapota nem volt nyugodt. Pesszimizmusa mg neje ölelései között sem hagyta el, gyakran mond­ta mintegy öufeledve a két végzetes szót: — Tudom bizonyosan. "£z" évszakok gyorsan változtak, az évek repüllek, midőn egy borús őszi napon igy szólt a tanár nejéhez : Ella, ne tagadd, te engeui nem szeretsz többé. A inenyecskesirva fakadt s nyaká­ba borult férjének. — Azt hitted, nem vettem észre, midőn néha-néha megleptelek, hogy hirtelen eltakarod szemed, nem aka­rod előttem boldogtalanságodnak köny­nyeit mutatni. Erre éu el voitam ké­szülve. Eléggé tanulmányoztam a női lelket, az a szerelem, melyet egy férfi­nek szellemi tulajdonságai ébresztenek, nagyon hamar elmúlik. Szivedben már fölébredt az igazi szerelem, — ne i­parkodjál megcáfolni, úgy is hiába — én nem akarok boldogságod útjába állni, el kell váluuuk. —- Nem, százszor nem, hisz csak téged szereilek, uram. — Az ügy már be van fejezve. Ne akaid magad egész életedre szeren­csétlenné tenni. Ugy sem használna. És még sokáig sirt a kis asszouy ura nyakában. A száraz tanár ineg nyájas szóval esi tiltotta, hogy ő majd meg vigasztalódik talán, felesége meg majd boldog lesz — a másikkal. Midőn a tanár fekete kávéja mellett szivarjára gyújtott, a mit a bo dogabb időben kis felesége szokott meggyúj­tani, föltámadt volna erre a nő képe, ha nem lett volna úgyis lelke mélyé­be bevésve. — Ma egy hete esküdött újra hű­séget. A miut az újságot nagyjából átfut­ja, szeme megakad egy híren : Kele­men László miniszteri titkár hat heti tartózkodásra Velencébe utazott ifjú nejével született Bonyhády Ellával. A komoly tanár szeméből egy könnycsepp gördült ki, miközben igy szólt: — Tudtam bizonyosan. — — — De azt már nem tudta a jó tanár, hogy Kelemenné gyakran emlékezik vissza első férjére, gyakran erednek meg a könnyei, midőn annak földúlt boldogságára gondol. Azt sem sejtette, azt sem tudta, volna lélektani ismere­tei alapján megmagyarázni, hogy a nő férjének karjaiban is sokszor visz­szavágyik arra az ideális szerelemre, mellyel a tanár őt környezte. Császár Elemér. HIItEK. Esztergom., szept, 27. — A hercegprimás díszoklevele. Egy ismert fővárosi cég állította ki a hercegprimás díszpolgári oklevelét, melyet Dr. Helc Antal polgármester vasárnap nyujott át a főpapnak. Ez á disz oklevél a festőnek és kalligráf­Rftk, meg a könyvkötőnek is igazán diszóre válik. A pergamentre kalíigra­fált okmány négy oldalra terjed és gazdagon vau díszítve initiálékkal, körékitményekkel. Elején Esztergom város csinos visfestésii képe látható. Az oklevél* táblája cróme-szinü disznó­bőr aranybronz kapcsokkal. Külső ol­dalán van a primási »Pax« fölirásu cimer, hátul pedig Esztergom város cimere mindkettő diszes amail-munká­ban. Az első tábla sarkain symboli­kus díszítések. Az okmányról bronz tokban a város pecsétje függ. Az e­gész kék plüssbe kötött tokban van elhelyezve. — A hercegprimás a királynál. Vaszary Kolos hercegprímás vasárnap délután a fél négy órai gyorsvonattal Kohl Medárd kíséretében Bécsbe uta­zott, még pedig — mint a »Pester Lloyd« jelenti — a király egyenes meghívására. Itt Esztergomban semmit sem lehetett ugyan megtudni a her­cegprimás utazásának céljáról, mert ő eminenciája soha sem szokott beszélni szándékairól, a körülményekből azon­ban elég biztosan lehetett következ­tetni, hogy ez audiencia szoros össze­függésben lesz a kormány egyházpoli­tikai javaslataival és a pápa legutób­bi euciklikáj ával, a mi helyes követ­keztetés volt. 0 felsége hétfőn dél­előtt egy órai magán kihallgatáson fogadta a hercegprímást. A pápa en­ciklikájának megjelenése óta a herceg> primás még nem volt a királynál ki­hallgatáson és igy móg nem is mond­hatta meg a korona előtt véleményét az en ciki lkáról. Ha a kihallgatás kö­vetkeztében szükségessé válnék, hogy a hercegprimás a kormány tagjaival tárgyalásokba bocsátkoz zék, akkor Bécs­ből egyenesen Budapestre jön. A fő­város némely politikai napilapja azon véleményének ad kifejezést, hogy a bécsi kihallgatás siettetni fogja az egyházpolitikai kérdések megoldását, ugy, hogy a parlamenti tárgyalások megkezdése után a felmerült nehézsé­gek legnagyobb része el lesz oszlatva. A mi éréesül esünk az, hogy ha a herceg­prímás Budapestre utazik, valószínűleg állandóbb ideig ott is marad. — Az „Esztergomi Torna Egye­sület" 1893 évi szeptember hó 30-án este 6 órakor a »Fürdő« vendéglő kis termében évi rendes közgyűlést tart, melynek tárgysorozata ez lesz: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelen­tés 3. Pénztárnoki jelentós. 4. Szám­vizsgálók jelentése. 5. Választmányi és tisztviselői helyek betöltése. 6. A­besterséges korcsolyázó pálya iránti határozat. 7. A 8 nappal előbb beje­lentett indítványok. — TÜZ mindenfelé ! Az őszi na­pokkal együtt megjött a vörös kakas is. Nap-nap után kondul a harang jelezvén a pusztító vészi. Hol itt, hol ott emelkedik a fekete füstoszlop s< a pusztító lángnyelvek. A mult héten Bény község veszedelméről adtunk hirt; még el sem takarították a megszene­nesedett gerendákat,, pár nap múlva ismét a falu másik részén gyulladt ki. Majd e hó 23-án a tűzvészek oldorá­jában N.-Ölvrdon égett el Duhany Péter és Bahina Pál gazdasági épülete ós szérűje. Ugyanezen sz'Tonesétlenek­liek lakóházai már az idén tavasszal leégtek, káruk tetemes. E hó 25-én éjjel — írja levelezőnk — Farnád község felett veresede't ki az ég. Előtte való nap s egész éjjel óriási szél fútt s az emberek félve gondol­tak a lefekvésre. Ne adj Uram Iste­nem veszedelmet ebben a szélben ! Hiába volt a félelem, a jámbor kíván­ság. Éjfél után 2 és fél órakor a szél bugásába tompa haraugkongás vegyült. Ambrózai István gazdaember szalma­kazalja gyuladt ki s a nagy szélben hamar átcsapott az épületekre is. A tüzes Zsaná'nokok repdeslek a légben, gyújtva mindenütt, hova leestek. Az emberek nem merték elhagyni házu­kat, hogy segítsenek a szerencsétle­neknek. Mindenki csak magára gondolt, mindenki önmagát védte. Kigyulladt az uradalmi intózőség melletti ház is, me­lyet az odarendelt emberek nyomtak el. Majd ismét a falu ellenkező végén jeleztek tüzet. Meggyúltak a trágya dombok, meggyúltak az élő fák. Vész­szel volt telve az egész levegő s hogy mégis csak hat ház égett le, határos a legmerészebb csodával. Közre működött a, vész meggátlásában Tóth Istváuné pléfedeles háza is, melyen nem fogtak a reá lecsapó lángok. — A CSévi tanitó ügyében lapunk f. hó 21-ik számában egy »S/,űkk eblű község« cimü hirt közöltünk, melyre vonatkozólag saját tudósítónktól ma­gyarázatot kaptunk. A magyarázat sze­rint az iliető tanitó e hó elején fog­lalta el Csóven állását, de miutáu la­kása még nem volt rendben, az ottani kántortanító bocsátott egy szobát rendel­kezésére, hol egész 10-ig lakott; ek­kor eltávozott a községből. Az igy megüresedett tanítói állást a csévi plébános úr miut iskolaszóld elu ök hivatalos úton betöltötte egy eszter­gomi származású tanítóval, aki — teszi hozzá tudósítónk — elődjének lakásával tökéletesen meg van elé­gedve. Az évi 300 forintnyi fizetés Csév község erejéhez képest szabta ki, s azt 50 forinttal meg is javítot­ta. Hogy h Csévi iskola ügyei nem állnak olyan ro^ z lábon, arról Esz­tergom város alisp;^j ;l i„ meggyőző­dött az ez évi ískölaftto^j, ft JkaImá­val, ki az uj tanterem és ':tnitói szo­ba felállításáért a községi u;>ijárók előtt elismerését fejezte ki. —• Halálozás. A következő gyász­jelentés kaptuk : Alulírottak úgy Í maguk, valamint az összes rokonok ne vében fájdalomtól megtört szívvel tu­datják a felejthetetlen jó férj illető­leg a legjobb atya nagyatya és após nak, Volner Antalnak fáradhatlan éi tevékeny élete 4 7-ik s boldog házas ságáuak 24-ik évében rövid szenvedet és a halotti szentségek ájtatos felvó tele után f. hó 24-óu déli 12 órako történt csendes elhunytát. A drága ha­lottnak billíi teteme f. hó 25-óu délu­tán 4 és fél órakor fog a párkányi r k. sírkertbe örök nyugalomra tétetni í lel kendveórt pedig az engesztelő szen mise áldozat f. hó 26-áu reggeli fó 8 órakor fog a párkányi r. k. plébá nia templomban a Mindenhatónak be mutattatni. Párkány, 1893. szept. 24 éu. Áldás és béke lengjen porai felett Özv. Volner Antal né szül. Macechí 'Mária miut neje. Voluer Mária férj /Fekete Istváuné, Lerejic, Anna, Sándor gyermekei. Fekete István veje. Fekete Irmácska, Bertácska unokái. Az ezredéves országos kiállítás Győr-kerületi bizottsága, melynek szer­vezési körébe Komárom, Esztergom, Veszprém, Pipa és Tata tartozik, ezen városokban helyi bizottságokat" alakit. A kerületi bizottság elnöke beküldte nekünk azok névsorát, akik tisztüknél fogva a helyi bizottságnak is tagjai. Ezek névsora a következő : Komárom­ban : Tuba János, országgyűlési kép­viselő ; Tátray József, polgármester; dr. Cseley János, főorvos, régész ; Végh Adorján, míígyüjő; Molnár Fo-. renc, asztalos, iparkamarai kültag ; Poloni Lajos, szappanos. Esztergomban : dr. Földváry István, iparhatósági biz­tos ; Villányi Szaniszló, főgimnáziumi igazgató; Brutsy János, iparkamarai kültag ; Dóczi Ferenc, Oltósy Ferenc. Veszprémben : Véghelyi Dezső, kir. tanácsos, alispán ; Balogh Károly, sza­bó, iparkamarai kültag; Brenner Lő­rinc, comentgyáros, iparkamarai kül­tag ; Ligeti Imre, posztógyáros. Pápán : Kocka László, szabó, iparkamarai kül­tag ; Szeleszky Fereuc, czipész, ipar­kamarai kültag ; Scblesinger Ferenc, pipagyáros. Talán : Viszolajszky István, i iparhatósági biztos ; Fesz y Lajos, jó­szágigazgató; ArnbergerRuppert, szabó, kamarai kültag; Farkasházy Fischor Dezső, majolikagyáros. Ezeken kivül tagjai lesznek az iliető helyi bizott­ságoknak az ottani ipartestület elnöke, jegyzője és nyolc választott tagja, az illető város polgármestere (illetve Ta­tán a járás főszo Iga bírája) által ajáu­landók közül kijelölendő négy tag, továbbá a helyi bizottság városában megjelenő hírlapok szerkesztőségeinek egy-egy képviselője. A helyi bizottságok ily módon való szervezése reményt nyújt arra, hogy e bizottságokban lehe­tőlegképviselve lesz és működési teret nyer minden tényező, melynek ügy­buzgó tevékenysége, a hazafias magát cél sikere éid kében becses szolgálato­kat tehet. — A mezőgazdasággal és erdé­szettel foglalkozók nyugdíjintézete va- . la mint a magyar korona területén fog­lalkozó gazdatisztek és erdészek segély és nyugdíj egyesülete —hivatalos irodá­ját az Orsz. magyar gazdasági egyesü­let köztelek épületéből a mai nap a IX ker. Lónyay utca 7 számú házba tette át s az igazgatóság e végből- fel­kéri az érdekelt közönséget, hogy a feuteinlitett két egyesülethez int életi­dő levelek csomag és egyéb küldőmé nyok IX. ker. Lónyay utca 7 szám alatti házban levő hivatalos helyiségbe intézendők. — Állandó színházat épít Kassa vá­,, "vs Magyarország ezredéves fennállá­sau.ií megünneplése alkalmából. A színházf (3lTe i lie k; ós az épitési költség­vetésnek lankái immár meglehetősen előrehaladtak s m építés nemsokára , megkezdődik. A-,,| kes K;lfm ^idája­ról eszünkbe jut, hi, w Má j ailk Tll!l | ia ] istennőnek csak egy r>w fádéban, áldozhatnak papjai. Barcsai ne , maradna sikertelen az éha J ^ SJUll |^ hogy a mi városunkban is legyen u ^ zá s a nemes müvészothez méltó ál­landó épülete. * Fütöszén. Mai napon Mozey Fe­^ renc vaskereskedőnek nagyobb mennyi­I sógű első rendű porosz szalon fütő sze­ne érkezett s azt a vasútról egyenesen a házhoz szállit va jutányos árért szá­mítja. ! — Az iskolaorvosi és egészségtan > tanári tamfolyamrg a kir. magyar^ tud. gyetem orvosi karán a következő or-

Next

/
Oldalképek
Tartalom