Esztergom és Vidéke, 1893

1893-12-29 / 117.szám

radságot nem kímélve egész erejével azon volt, hogy az előadás a közönség osz­tatlan tetszését vívhassa ki. Az előadás tiz óráig tartott, a mikor az előadás ál­tal jó kedvre hangolt ifjúság tánczra per­dült. Jelenvoltak a kör összes tagjai s a polgári közönségből igen nagy számmal. Felül fizettek : Fehér Gyula dr. 3 frt, Bargel Mihály 1 frt, I v á n y i Gézáné 40 kr, Horváth Rezső 1 frt, M i k 1 ó s s y József 1 frt, N. N. 30 kr, W a 1 d v o g e l József 40 kr, Balogh Ambrus 20 kr, K r a t z Antal 20 kr. A nemes szivű ada­kozók fogadják a kör hálás köszönetét ! — Nagylelkű adomány. Luczen­b a c h e r Pál főrendiházi tag nem régi­ben meglátogatta a városi közkórházat és tüzetesen megnézte az épületet, a fel­szereléseket s berendezést. Látogatása alkalmával gyanítani lehetett, hogy ö méltósága nem puszta kíváncsiságból, hanem magasabb szempontokból nézte meg a szenvedő emberiség enyhítő he­lyét. Akkor határozottan kifejezte abbeli óhaját, hogy látogatásáról és czéljairól a nyilvánosság elé semmi ne kerüljön. A kórházigazgatóját, alorvosát és gondno­kát azzal a kijelentéssel kérte a titok­tartásra, hogy ha nyilvánosságra kerül ottani beszélgetéséből valami, a korházban többé megjelenni nem fog. Akkoriban nem is került a lapokba hiteles hir. Most azonban a titoktartás kötelezett­sége megszűnt és a leghitelesebb forrás­ból nyert értesülés alapján közölhetjük, hogy a jótékonyságairól országszerte is­mert főúr az esztergomi szab. kir. városi közkórház részére vásárlandó telek árára kétezer ötszáz forintot adományozott. Helc Antal polgármester és Feichtin­ger Sándor dr. kir. tanácsos igazga­tó főorvos a nagylelkű adomány át­vétele után megjelentek a kórházban és alkuba bocsátkoztak a kórház melletti két ház tulajdonosával és a két házat 2300 forintért nyomban megvették. A nagylelkű adománynyal a föur lehe­tővé tette, hogy ezt a legégetőbb szük­séget, a korházépités-kérdését napirendre lehessen tűzni, mert az épités kérdése elöl kitérni már ugy sem lehet. F e i c h­t i n g e r Sándor dr. főorvos ebben az ügyben dicséretes buzgalmat és fáradsá­got tanúsított. — A vételi szerződés meg­szerkesztésével Helc Antal polgár­mester, Földváry István dr. városi főügyészt bizta meg. — Halálozás. Dormány Imre nagy­sápi jegyző tegnapelőtt Nagy Sápon elhunyt. Az esztergommegyei jegyző egyletnek sokáig elnöke volt a boldogult. A mélyen sújtott család a következő gyászjelentést adta ki: Fájdalomtól meg­tört szívvel jelentjük, úgy magunk mint az összes rokonság nevében, a legjobb férj, atya és nagyatyárjak. testvér és sógornak Dormány Imre úr Nagy-Sáp községi jegyző, megyebizottsági tag és földbirtokosnak folyó hó 26-án, 2 óra­kor, tevékeny élete 61-dik évében, hosz­szas szenvedés után történt gyászos ki­multát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 28-án délután 3 órakor fognak az ev. ref. vallás szertartásai szerint a nagy­sápi ev. ref. sírkertbe örök nyugalomra letétetni. Áldás és béke poraira I — Stefánia föherczegné — menyasz­szony. Hetek óta tartja magát az a hir, hogy Ferencz Ferdinánd föherczeg, a prezumptiv trónörökös, nőül veszi Ru­dolf trónörökös özvegyét, Stefánia fö­herczegasszonyt. A beavatottak, vagy a kik beavatottaknak akarnak látszani, azt állítják, hogy ez a házasság magának a királynak az óhajtása, de vágya Ferencz Ferdinánd föherczegnek is, aki mély vonzalommal viseltetik a bájos föherczeg­asszony iránt. A házasság hirét megczá­folták, de az folyton és újra fölmerül. Most egy német lap irja, hogy Stefánia özvegy trónörökösnének Ferencz Ferdi­nánd föherczeggel való eljegyzése már anynyira befejezett tény, hogy azt rövid idő múlva nyilvánosságra is hozzák. — Vaszary Kolosról. Érdekes dolgot fedezett fel lapunk egyik hive. A kaszi­nóban forgatta az idegenek könyvét és abban a következő nevet találta : „Füssy Tamás, bevezetve Vaszary Kolos ál­tal 1864." Herczegprimásunk tehát az esz­tergomi kaszinónak tagja volt, illo tempore. A társadalmi szellem, mely a kaszinó libe­rális tagjai között uralkodik, zenitjét érte el. Szóval daczára annak, hogy a klérus egé­szen elpártolt városunk eme első társula­tától, sőt ellenséges álláspontot foglal el avval szemben, mégsem érezzük hiányu­kat, legkevésbbé sem. Hja 1 Tempóra mutantur .... Az idegenek könyvében találjuk a következő színművészek neveit is. L e n d v a y Márton, magyar színész, T a m á s s y magyar színész és S z i g e t i Imre magyar színigazgató, bevezetveH a u­d i n g e r Ignácz által, szinte a hatva­nas években. A Nemzeti szinház Nestora az öreg Szigeti bácsi sem hitte volna, hogy az ö vidéki szinigazgatóságát ily­képen fogja felfedezni az ^esztergomi ka­szinó legfiatalabb tagja. (A. V.) — Barsvármegye f. hó 21-én tartott rendes közgyűlésében — amint a tudó­sításokból olvassuk — nem kisebb dol­got határozott el, minthogy mozgalmat indit a 26-ik hadkiegészítő parancsnok­ság Lévára való áthelyezése iránt. Ugy látszik éppen a 12-ik óra volt, a midőn a kaszárnyaépitést valósággal megkezdettük s az állítólagos áldozatok felett csak a szüklátkörű emberek siránkozhatnak. Ilyen irányzatok, —- kivált olyan oldalról, a hol oly hatalmas virilista van a megyében, mint maga Károly Lajos föherczeg a trónörökös, aki Nagy-Tapolcsányt csak nemrég vette meg, — könnyen veszé­lyessé is válhatnának. Ébren legyünk I —• Uj kőszéntelep. Nógrádmegye Kalló községében, kut-ásás közben e hó i2-ikén, 8 méter mélységben kőszéntelepre akad­tak, mely két méternél vastagabb. A kőszén — mint nekünk írják —• teljesen érett. — Pecsétviasz-nyeiv. Ez a legújabb nyelv, melynek szótára a következő: Az eljegyzést jelentő leveleket fehér, a gyász-leveleket fekete, a részvétiratokat violaszinü pecsétviaszszal pecsételik le; csokoládészinü pecsétviaszt kell hasz­nálni az ebédre szóló meghívókhoz. Üz­leti levelekhez czínóbervörös, szerelmes levelekhez rubinvörös és üdvözlő leve­lekhez zöld pecsétviasz illik. A kék az állhatatosság, a sárga a féltékenység színe, halványzöld szemrehányásokat je­lent. Fiatal leányok rózsapecsétviaszt használnak, a jóbarátok szürke pecsét­viaszszal látják el leveleiket. — Érdekes válóper. Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter ellen neje, szü­letett Biedermann Sarolta asszony, a budapesti vikáriátusi szentszék előtt házassági váló-keresetet indított. Az első békéltető-tárgyalás deczember 30-án lesz a budavári plébánia hivatalnál. — Apad a Duna. A Duna már évek óta nem volt olyan sekély a fővárosban, mint mostanság. A vízállás ugyanis alig magasabb a félméternél a zéruspont fö­lött, a mi csak nagy ritkán, szárazság idején szokott előfordulni. Még jó sze­rencse, hogy a nagyobb hajók közleke­dése szünetel, mert különben a sekély viz mellett könnyen homokzátonyra akad­nának. — Egyptomi sötétség borult Eszter­gom szab. kir. város szegény lakói fölé ismét karácsony estéjén. Sötét fellegek boriták az eget, s nem engedték, hogy a világítási vállalat patrónusa holdvilágot árasszon az igazakra és hamisakra, már hogy a betörőkre. A világítási válla­lat reményét vetvén azonban a holdban, nem gyújtott világot. S lőn borzasztó sötétség. Az emberek, akiknek még dol­guk volt kinn járni, egymásba ütköztek, szörnyű veszedelmére a magas czilinder kalapoknak. Mások a sárba és a tócsákba léptek. A künnjárók végre is házaikba vonultak, nehogy valaki összetévessze la­kásukat máséval. Nem is mutatkozott az utczán senki, csak egy rendőr, meg egy be­törő. A rendőr azon gondolkodott, hogy nem jobb volna-e az őrtanyán heverni, a betörő meg miként másszon be Müller vaskereskedésébe. S ugy tevének amintgon­dolák. A rendőr az örtanyára, a betörő a padlásra ment. De a házbeliek észrevették s a padlásra zárva, rendőrségért küldtek. Az pedig nem akart a rendőrrel érintkezésbe kerülni, és mire B é k á s s y a rendörbiztos a helyszínére érkezett, a betörő a ház­tetőn a Szerencsés-féle házra mászva át az udvarra ereszkedett s a kapun át el­szökött, hogy bottal üthetik a nyomát. Mindezt a sötétség daczára is vég­hez vitte. Nem jó volna talán mégis meggyújtani azokat a lámpákat, hogy a betörök, akarom mondani a rendörök jobban láthassanak? — Brutális iskolaszolga. Izidor J. iskolaszolga a napokban összeszólalkozott M i s i c z Antal 13 éves inasával, a minek az lett a vége, hogy Izidor uram olyanokat ütött a kis inas fejére, hogy a gyermeket önkívületi állapotban vit­ték a városi közkórházba, hol a súlyo­san megvert gyermek a leggondosabb ápolás daczára is hosszú ideig önkívü­leti eszméletlen állapotban volt. Akik erről a brutalitásról értesültek, ugy adták a hirt tovább, hogy a fiu agyon lett ütve. Az agyonütésböl természetesen semmi sem igaz, annyi azonban tény, hogy a gyermek rá került arra az útra, a melyik a másvilágra vezet. — A községi képviselőtestületeknek vá­lasztás utján való kiegészítését már meg­kezdette az esztergomi járási szolgabiró­ság. Tegnap ugyanis Reviczky Győző járási főszolgabíró Nyerges-Újfalu köz­ségben elnökölt a képviselőtestületi vá­lasztásnál, mig dr. Perényi Kálmán fő­bíró Epöl községben. — Mint értesülünk a szolgabírói hivatal ugy a képviselőtes­tületek kiegészítését, mint a községi elöl­járók megválasztását jövő február hóval befejezi. — Orvtámadás. Hangos sikoltás ijesz­tette meg tegnap reggel azokat, akik a vízivárosi apácza zárda templom körül jártak. A sikoltás özv. Tauberné fű­szeres boltjából hangzott ki. Az arrajá­rók berohantak a boltba s a szegény öregasszonyt a vérében találták. Aki a támadást intézte ellene, a nagy zavarban elmenekült. Az eseményről a következőket beszélik. Szerdán este több fiatal ember (akiknek mineműségéről többet nem beszél a hir) állított be az öreg asszonyhoz, a kinek tudvalevőleg egy kis szatócsboltja van a zárdatemplom mellett. A fiatal em­berek egyike szivart kért, de egyszersmind kijelentette, hogy nincs pénze, tehát nem fizethet, s másnapra igérte a fizetést. Az öreg asszony adott neki a kívánt sziva­rokból s azután a fiatal emberek eltá­voztak. Másnap reggel, a ki a szivart vette, ismét beállított az öreg asszony­hoz, mig társai a bolt körül künn vára­koztak rá. Ismét szivart kért, mit az asszony megtagadott. Ekkor a merénylő kést rántott elő s az öreg nö homloká­hoz szúrt, ki nagy sikoltással eszméletlen rogyott össze. Mint hirlik, Bellovits Fe­rencz reáltanár, ki kocsin ment arra, sie­tett segélyére, majd többen is össze­futottak, mialatt a nagy zavarban a me­rénylő elmenekült. Megjegyzendő azon­ban, hogy a hatóságok még nem tudnak az esetről, s igy a hir megerősítésre szorul. — Vidéki zsurnalisztika. Győrött Du­nántúli Hírlap czimen hetenkint kétszer, (csütörtök és vasárnap) megjelenő poli­tikai lap indult meg R u m y Sándor szerkesztésében. — Magy-Kikíndán Dél­vidék czim alatt hetilap jelenik meg min­den vasárnap. Felelős szerkesztő dr. Szörényi Lipót ügyvéd. — Nagy-Kaz nízsán Csendőrség! Közlöny czim alatt vegyes tartalmú és kiválólag közrendé­szeti hetilapot szerkeszt Sölétr omos György. Az uj lap megjelenik minden csütörtökön. — A Nagyváradi Hirlap szerkesztőségét és kiado-tulajdonjogát dr. Sarkadi Lajos, a nagyváradi kereske­delmi és iparkamara titkára vette át. Az ed­dig kizárólag politikai napilap tulnyomólag gazdasági színezettel fog megjelenni. — Pancsován Délvidéki Híradó és Südunga­rische Presse czimen magyar és német nyelvű, kisérdekü hetilap indult meg. — Szerkeszti Horváth Xavér. — Deb­reczenben Debreczeni Lapok czimmel uj hetilap indult meg. Főszerkesztője J á­n o s s y Zoltán, felelős szerkesztője T h a n Gyula. — Nem tolakodó. Alkapitány (a be­törőhöz, a kit két rendőr tuszkol eléje) : Hát maga mit lábatlankodik itten ? Betörő: Bocsánat, de én nem akar­tam alkalmatlankodni, hanem ez a két rendőr hozott ide. — Robbanó karácsonyfák. A karácsony­fát, Jézuska ajándékát, nem szabad tűzbe dobni, elégetni, mert abból baj keletkez­hetik, s támadt is már veszedelem nem egyszer. A fenyőfa mint ismeretes, sok gyantát tartalalmaz, s ha ez a sok gyanta a kályha tüzébe kerül, a kályha könnyen explodálhat. A gyanta ugyanis sok szén­hidrátot fejleszt, amely aztán vegyül a a légkör oxigénjével, ami által robbanó­gázok keletkeznek. Erre a veszedelemre mely most, karácsony után nagyon is ak­tuális, figyelmeztetjük az összes kará­csonyfa tulajdonosokat. — Sajtópör. Közöltük lapunkban,hogy B á r t f a y Géza contra S i n k a F'erencz Pál és Horváth Rezső segédlelkész ellen, az Esztergomi Hírlapban „R ehabilitáczió" felirattal meg jelent vezérczikkben foglalt és az itteni közönség által joggal Bártfayra vo­natkoztatott sértő kifezések megtorlása iránt indított sajtópörben a vizsgálat be­fejeztetett s hogy a vádló a bíróság ál­tal felhivatott, hogy a vádlevelét adja be. Értesülésünk szerint a vádlevél tény­leg beadatott és mindakét vádlott el­len rágalmazás és becsületsértés vádja emeltetett. Az inkriminált czikkben tudvalevőleg azonfölül, hogy az interju­voló „Pesti Hírlap" levelezője becstele­nitő kifejezésekkel illettetett, a her­czegprimás és Lóskay Jeromos ellen is erős támadások intéztettek. A prímásról például ezt irja: „ígéreteinek egy része elenyészett, mint valami szép illúzió, a másik meg szánalmasan össze­zsugorodott és még igy is csak vegetál," Lóskayról meg, hogy „vérlázító" gazdálkodást folytat. A bátor szerző most, mikor számolni kellene a bíróság előtt, „titokban" óhajt maradni. A felelős szerkesztő pedig kijelentette, hogy a sértő állításokat a világért sem értette Bártfayra, de a vizsgálóbíró előtt mégis csak megmondta, hogy Lóskay vérlázító gazdálkodása a cselédeket elkeseríti. — Filológus szerecsen. Győrött a Matyinszky Sándor kávéházában rövid idő óta egy fekete viszi a vendégeknek a feketét. Abduloh Emil a neve a derék szerecsennek, aki, mióta gróf Teleki Sa­muval Magyarországra jött, annyira vitte, hogy elsajátította a magyar nyelvet is, pedig ezenkívül még tizenegy nyelvet beszél. Ekkora nyelvösmerettel még az akadémia nyelvtudományi osztályában is lehetne jövője az intelligens szerecsennek. — Az infámis időjárás ma éjjel meg­fordult, valahára. A lucskos ködös és esős deczember mintha megsokalta volna maga is azt a komédiát, amit a világ­gal elkövetett. Eddig nap-nap után 4—8 fok meleg mellett rendkívüli mennyiségű eső esett le a földre; itt-ott egy kis csöndes napfény is volt, mely a hiszé­kenyebb növényeket virágzásra csábította, a boldogtalanokat. Megjött a gazdák réme is, a „fekete karácsony"; de sehol semmi nyoma sem hónak, sem valami érdemes fagynak. A Duna-Tisza véges >. végig szabad és hajózható viz ma is; a D. G. T. hibája, hogy nem járnak rajta hajók. — Minden olyan volt eddig, mintha már márczius második felében volnánk. Az éjjeli órákban azonban egy­szerre hideg kegyetlen szélvész csattant le észak felöl. Erősen rázza az ablako­kat, emelgeti a czégtáblákat, muzsikál a telefondrótokon, bánatot okoz a czigá­nyoknak és örömet a szénkereskedök­nek. Egy elkésett novemberi, csontot átjáró szélvihar ez, mely tombolva höm­pölyög végig fölöttünk s hozza, amint hiszszük, a fagyot, havat és a korcsolya­pályát magával a csatákban és sárban megfeneklett emberiség számára. A vi­déken a tapasztalt gazdák is nagy for­dulást várnak deczember végére, s igy az ö kedvükért megengedhetjük mi is ma­gunknak azt a jóslást, hogy ezzel a ma éjjeli szélviharral kezdődik el a rég várt igazi tél. Minden embernek panasza van influenza, nátha s egyéb nem szeretem vendégekre.­A nátha elrekeszti az emberek orrát-fü­lét. Egyátalán nem akarnak hallani az adósok. Hiába kéri a gigerlitöi a czipö árát a varga, s a ruháét a szabó, most nem hall, mert influenzája van, s nem beszélhet, mert fáj a torka. A kit azon­ban nem rettent az időjárás, s a kinek nem ártanak annak viszontagságai az — a végrehajtó. — A jövő év kritikus napjai. A jövő évre Falb a következő napokat jósolja kritikusoknak: A legerősebb nap augusz­tus 30-ika lesz, ezenkívül elsőrangú kriti­kus nap még szept. 29, február 20, már­czius 21, augusztus 1, április 6. január 21, május 5 és október 28; másodranguak: márczius 7, október 14, április 20, július 3, szeptember 15, november 13, június 4. deczember 12, február 5. Minthogy szep­tember 15-re holdfogyatkozás esik, Falb azt hiszi, hogy e nap az elsőrangú kri­tikus napok egyikévé lesz. Harmadrangú kritikus napok: augusztus 16, november 27, május 19, január 7, július i7, deczem­ber 27, július 18. f) A vízkúra háttérbe szorittatik. A medico-electricus gyógymód lassan ki­szorítja a vízkúrát. Süketség, fülzúgás, rheumatismus, köszvény, ischias, emész­tési gyöngeség, ideggyengeség, elhízás, bronchitís, asthma, katarrhus stb. gyor­san és biztosan gyógyittatik, a beteg hivatásában való zavarása nélkül. Érte­kezés bérmentesen. — M e d i c o-E 1 e c­tricus Intézet, 2B, Auf dem Ber­lich, Köln a. Rh. — A „Szappanit" egy por alakú szap­pan, mely kitünö mosóerővel bir minden ártalmas vegyülék nélkül, mely nek használata által a közönséges szap­pan, szóda stb. nélkülözhető és a fehér­nemű sokkal könnyebben mosható, mint eddig. 20 liter melegvízbe teszünk néhány evőkanálnyi „SzappanÍt"-ot, azt össze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom