Esztergom és Vidéke, 1893

1893-12-13 / 110.szám

Bajza Józseftől, szavalja Peltzmann László ur. 3. „Románcé, Camille Saint Saénstöl, előadja hegedűn zongora kiséret mellett Feigler János ur. 4. „Nincsen áldás a csaláson" fölolvassa főtiszt. Czenczik Já­nos ur. 5. „Magyar Dalok" énekli Peré­nyi Irma úrhölgy. 6. „Resignation, Mor­ceaux de Sálon" Danclától, előadja zon­gora kíséret mellett Feigler János ur. 7. „Egy kedves ember" Gabányi Árpádtól, előadja Schneider Ernő ur. Az előadást 64 terítékű vacsora követte. Az első köszöntőt Dr. Anhaupel György mon­dotta, éltetve Csernoch János kano­nokot, az újonnan megválasztott elnököt. Csernoch kanonok szívélyes szavak­ban köszönte meg a figyelmet, s Fehér Gyula plébánosra, mint az estélyek ren­dezőjére emelte poharát, ki viszont W a­n i t s e k Rezsőt az egylet alelnökét éltette. A társaság kedélyes hangulatban éjfélig maradt együtt. — Halálozások. Nóvák Imre a ha­zai könyvkereskedők egyik szorgalmas munkása halt meg e hó 10-én fiatalon, 27 éves korában hosszas betegség után. Földi maradványait ma délután helyezte örök nyugalomra a fiatal özvegységben maradt feleség, szül. Lasztovicza Gizella, testvérei s a többi megszomo­rodott rokonság. Az engesztelő szent-mise mise áldozat holnap, 13-án reggel 8 Óra­kor fog a Szent-Ferenczrendiek templo­mában bemutattatni. Nóvák Imre az „Esztergom és Vidéké"-nek is rövid időn át kiadóhivatali dolgozótársa volt, amig tüdőbetegsége őt a munkában meg nem gátolta, s igy benne mi is szakkép­zett és buzgó munkást vesztettünk. — E hó 9-én elhunyt Rödiger szül. Raab Mária cs. és kir, tábornok neje hosz­szas szenvedés után, élete 54-ik évében. Hült tetemei 11-én d. u. 3 órakor tétettek örök nyugalomra az engesztelő requiem pedig ma, 12-én volt a ferencziek temp­lomában. Halálát Heldeubergi H e r­m a n n y Ferencz, neje B e d e Etelka és gyermekeik Olgácska és Andorka mint fiú, meny és unokák gyászolják. — Legyen nekik könnyű a fold pora! — A karácsony alkalmával megyénk­ben tartatni szokott ünnepélyeket, úgy mint óvodai s népiskolai ünnepélyeket, hol rendesen nagyobb számú közönség szokott összejönni, tekintettel a köz­egészségi viszonyokra, a vármegyei főor­vos a szolgabiróság közbejöttével betiltotta. — Esztergomi gyógyszerészek idegenben. B a r t h a Tivadar gyógyszerész, fia B a r t h a Adolf esztergomi nyug. ügy­védnek, legutóbb megvette a szinte esz­tergomi származású gyógyszerésztől, M a­j e r Istvántól a somorjai (Csallóköz) gyógyszertárat 20,000 frtért. — Halálozás. Bátorkeszi tudósítónk a a következőket irja: „Csak néhány hónapja, hogy tanuja lehetett községünk egy szé­les körben ismert, mindenki áital nagy­rabecsült család örömünnepélyének; és ma e család dísze, Tauber Mór hitközségi- és iskolaszéki elnök már nincs az élők között. A kérlelhetlen ha­lál java férfikorában, egészen váratlanul ragadta ki sorainkból. Á megboldogult közel 2 évtizeden át fáradhatlan vezetője és úgyszólván megteremtője volt a hit­község mindennemű intézményeinek. Örök­tevékeny szellemét nem elégítette ki hit­községének szigorúan lelkiismeretes és odaadó gondozása, de nem volt oly ne­mes czél, a községet érdeklő bárminő ügy, melyben ö nem kivánt volna részt venni, A fajdalomtól megtört család, mély bánatához méltó volt tehát az a töme­ges részvét, mely a mult hét péntekén utolsó útjára kisérte. A községi képvi­selő testület, melynek az elhunyt több éven át tagja volt, szintén megjelent te­metésénéi, egy diszes koszorút téve le sírjára. Érdemeit a helybeli rabbin kivül szép szavakban méltatták az esztergomi, hömonnai, és ógyallai rabbik. A gyász­éneket pedig a helybeli kántor énekelte mindenkit megható érzéssel. — Postai tudnivalókat kaptunk a pos­taigazgatóságtól, melyben a karácsonyi és újévi megnövekedett forgalom könnyí­tése végett több, már ismert dologra hivja fel a közönség figyelmét, ezek közt arra, hogy a postacsomagoknál kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a czimirat Összes adatait magában foglaló czédula a csomagban is elhelyeztessék, hogy azon esetre, ha a burkolaton levő czimirat elvesznék vagy olvashatlanná vál­nék, a csomag bizottsági felbontásánál a jelzett czédula alapján a csomag további sorsa iránt intézkedni lehessen. — A Budapestre és Bécsbe szóló csomagokon és szállítóleve­leiken, ha azok élelmi szere­ket vagy fogyasztási adó alá eső tárgyakat tartalmaznak — azok mennyiségének tüzetes kiírása is szükséges (pl: 1 drb. pulyka, 2 k i 1 o sertéshús, 2 liter bor stb.) A tartalom ily részletes meg> jelölése a fogyasztási adó kivetése szem­pontjából kell és a kézbesítést lényege­sen előmozdítja. Felkéri végül az igaz­gatóság a közönséget, hogy a karácsonyi ünnepek előtt a postai küldeményeket lehetőleg a délelőtti órákban adja postára. — Húsfogyasztás. A közvágóhídon a közönség fogyasztására szánt marhák száma szaporodott a mult hóéhoz képest. Levágatott ugyanis a mult hóban 90 drb. szarvasmarha, mig most íoo drb, a me­lyek közt 51 tehén, 37 Ökör, s 12 borjú s bika volt. Figyelemre méltó körülmény azonban, hogy a nyári hónapokban a húsfogyasztás nagyobb volt, mert mig e hónapokban 90—100 drbot vágtak, addig júliusban s augusztusban 120—130 volt a levágott marhák száma. — Veszett eb. Megírtuk egyik mult számunkban, hogy legutóbb ismét veszett eb futkosott utczáinkon. A kutya több ebet megmart és magánházak kapualjára is beszaladgált, s mígnem a kapitányság intézkedett elpusztítása iránt. Az üldöző rendörök több golyót eresztettek bele, mégis a tulajdonos házához visszatért, hol egy káptalani erdész lelőtte. A szolgabi­róság kiküldte S i m o n s i t s Dezső me­gyei állatorvost az állat megvizsgálása végett, ki azt felbonczolta, de veszettsé­get nem állapított meg rajta. — Verekedő péklegény. Süttön folyó hó 9-én Nechánszky péklegény ösz­szeveszett gazdájával Kohn Lajos pék­mesterrel. Verekedés közben Nechánszky berángatta gazdáját egy sötét ablak nél­küli fakamrába, s ott annyira összeverte fadarabokkal, hogy veszélyes sebektől borítva összerogyott. A dühös legényt a a csendörök letartóztatták. — Hirtelen halál. A keszthelyi halá­szokkal együtt halászott Györey György vonyarczi lakos az elmúlt hét elején, mikor a Balaton még nem volt befagyva. A vizén átsüvöltö metsző szél majdnem megdermesztette a halászokat, kik pedig szokva vannak az idő viszontagságaihoz; szegény Györeyt, ki silányul is volt öl­tözve, annál inkább meggyötörte a ke­gyetlen hideg. Midőn halásztársai észlel­ték mennyire elsápadt, ajánlották neki, hogy jó lesz ha bemegy a városba fel­melegedni és kiszáilitották a partra. Györey támolyogva tudott csak beérni a városba s elment egy halász ismerőséhez, hol azonban a helyett, hogy magához tért volna, pár órai rosszullét után meghalt. — Jég közé fagyott ember. A mult ked­den a váczi füzes alatt egy embert ta­láltak az arra járók,—irja — a „Váczi Közlöny." A vizsgálat megindult és ki­derült, hogy az illetőt Garasi Flóriánn\k hívják, ki ezelőtt a Duna túlsó oldalán levő Pokol korcsmában dolgozott. Szom­baton felvette heti bérét és el is itta azonnal a csárdában, azután arra kérte a révészt, hogy vigye át Váczra ingyen. A révészek este még jó pénzért sem visz­nek át, természetes, Garasi Flóriánt in­gyen nem voltak hajlandók Váczra szállítani, A legény erre eloldott egy csolnakot, be­leült s átevezett a túlsó oldalra. A viz levitte s mikor nehéz fővel ki akart lépni a csónakból, belebukott a sekély vizbe. Azt hitte, hogy igy is jól van, tehát ott maradt. Harmad napra azután megtalál­ták a jég közé fagyva, — A „Szappanit" egy por alakú szap­pan, mely kitünö mosóerövel bir minden ártalmas vegyülék nélkül, mely nek használata által a közönséges szap­pan, szóda stb, nélkülözhető és a fehér­nemű sokkal könnyebben mosható, mint eddig. 20 liter melegvízbe teszünk néhány evőkanálnyi „Szappanit"-ot, azt össze­keverve beáztatjuk a piszkos fehérneműt, miután az a szappanitvizben néhány óráig (vagy éjen át) ázott — forrázzuk a fehérneműt még egyszer új szap­panit vízben és gyöngén mossuk meg azt benne. Miután a fehérneműt kiöblí­tettük, máris tiszta és szárításhoz kész. E módon történt mosás sokkal kevesebb munkát ád, nevezetesen az erös súrolás s a tömérdek szappanfogyasztás elma­rad, a fehérnemű jobban megkíméltetik 1 és kevés a költség. Amerikában, a hon­\ nan e találmány hozzánk behozatott és l a cs. és k. szab. által védve lett, a leg­előkelőbb hölgyek szintén e módon min­den cselédi segély nélkül mossák a fe­hérneműt. — Mi, ezen kis szekrény 5 forintba ke­rülne? Az átelleni üzletben ezen ösz­szegért sokkal nagyobbjszekrényt kapok 1 Elhiszem, válaszolá az eladó, de figyel­meztetem, hogy azok közönséges után­zatok, nálam ellenben csakis a valódi Horgony-Köépitószekrényeket kapja; csak tessék ezen szekrényt nyugodtan meg­venni, ha valamivel kisebb is, mégis sok­kal jobban fog ezzel mulatni, mint a na­gyobb utánzattal. A vevő elfogadta a szekrényt, de látható volt, hogy nem volt vele megelégedve. Ezen esemény eszembe jutott, midőn ez idén először mentem karácsonyi ajándékokat megtekin­teni és az üzletekben túlnyomólag a Horgony-Kőépitöszekrényeket kérni hal­lottam. Ennélfogva felkerestem az eset­leg ismerős urat, ki tavaly a Horgony­Kőépitőszekrényt vette és megkérdeztem, hogy hogyan van megelégedve a kis szekrénynyel. „Nagyon jól" monda; „nem gondolná az ember, hogy mennyi mulat­ság rejlik ebben a kis szekrényben, az idén hozzávásárlom a megfelelő kiegé­szitöszekrényt. Valahányszor fiammal épí­tek, örülök, hogy annak idején az után­zatok nagysága által nem hagytam ma­gamat tévútra vezetni, mert ismerősömnél láttam egy ilyent, de az, az én szekré­nyemhez képest semmi". Néhány nap múlva volt alkalmam hasonló kedvező ítéletet a Horgony-Kőépitószekrényekről hallani, szülök és gyermekek egyaránt gyönyörködnek a pompás épületeken és örülnek annak a berendezésnek, hogy a kö és minta készlet, a kiegészitöszekrény­nek hozzávásárlása által, évről évre na­gyobbítható. És ennélfogva ezen érdemes ajándékot a szülőknek első sorban azon megjegyzéssel ajánlhatom, hogy a Richter­féle Horgony-KóépitÖszekrény-gyár Bécs­ben kivánatra bárkinek szívesen küld árjegyzéket. — ÉrdekesI Mi érdekes? A Heck­s c h e r József hamburgi bankár kimutatása, mely lapunk mai számának hirdetései közt olvasható. E bankház a helyben és a környéken kapott megbízások gyors, pontos és hallgatag teljesítése által oly jeles hírnévre tett szert, hogy a jelzett hirdetésre olvasóinkat e helyütt is bátor­kodunk figyelmeztetni. *) Folytonéneklő harzi nemes himekmély odvas hímekkel, kurrogó koltyók, csengő hí­mek és fuvolázok. Himek da­rabja 6, 7, 8, 10, 12, 15, 20 márka és feljebb a sikerhez mérten. Nőstények darabja 2 márka utánvéttel. Érték, egész­ség és érkezésért kezesség. Ajánlja az I. rangú Kanáritenyészet, F. W. Goedecke, St, Andreasberg Harz 32. IRODALOM. — Az otthon és a nagyvilág. A tizen­kilenczedik század végének embere már nem is tartja kényelmesnek otthonát, ha nincs meg benne a nagyvilágnak minden­napi kivonata: az újság. A nagyvilágnak és otthonnak nagy kibékítő munkájában nevezetes és érdekes lépéssel ment előre a Pesti Napló, mely most lmlön mellék­letet, egy egész újságot szánt az otthon specziális érdekeinek. Ennek a melléklet­nek Tűzhely k ö r ü 1 a czime. Irányczik­keken kivül a szezon, a divat, a konyha, a szalon, a házi kertészet, kézimunka körében fölmerült legújabb eseményekről és irányzatokról ád hirt. Nagy irodalmi és pedagógiai értéke van annak a rova­tának, amely egyenesen a gyermekszobá­nak szól, s amelyben Móka bácsinak a nagynevű, kitűnő mesemondónak gyer­mekmeséi mellé gj'ermekjátékok leírásai, versikék és sok egyéb olyan kedves kis dolgok sorakoznak, amelyek nemcsak a gyermekvilág kedélyét nemesitik és gya­rapítják, hanem a bennük rejlő poézissel megkapják a felnőttek lelkét is. M i n d e n­kinek a magáét, ezt az elvet követi a Pesti Napló mikor ujabban az egyes szakkörök különleges érdekei tolmácsolá­sának heti mellékleteket szánt. Közleke­dés czimü melléklete ebben a tekintetben úttörő. A közlekedés terén fölmerülő minden uj eszmét, a forgalom terén tör­ténő minden eseményt, intézkedést, sőt még a tervezetteket is a Pesti Napi ó-nak Közlekedés melléklete ismerteti, megbe­széli. Nemcsak tudósításokat közöl, hanem irányt is ad. És ezt az irányt, mint a tapasztalatok bizonyítják, észreveszik és követik mértékadó helyen is. — S a Pesti Napló-nak ezek a különleges érde­kek istápolásának szánt mellékletei idő­vel gyarapodni fognak, ugy, hogy ez az újság fölöslegessé fogja tenni a szaklapok járatását. APestiNaplóa Magyarország városai czimü monográfia cziklusával a monográfia irodalom egy uj irányának alapját vetette meg, és úgyszólván bemu­tatja a magyarságot egymásnak. Hanem ezeken a mellékleten kivül a PestiNapló terjedelemre és tartalomra is utolérhetet­len sokat nyújt olvasóinak. Mint föntebb mondottuk az egész világot kivonatban. A politika és társadalom, és kiváló sor­ban a magyar gazdasági élet három alkotó faktorának a mezőgazdaságnak, az iparnak és kereskedelemnek hivatott szószólója a Pesti Napló, amely a lelke­sedésen kivül az alaposságot tartja leg­főbb küzdöerejének, és ezért az alapos­ságért óriás áldozatokat hoz. Táviratai­nak, levelezéseinek és egyéb közlemé­nyeinek költségei akármely törvényható­ság budgetjét fölemésztenék. A Pesti Napló nagy áldozatok árán elérte azt, hogy egy sorba állhat a világlapokkal, s a magyar közönség dicsősége, hogy támo­gatásával ezt lehetővé tette, — A Fővárosi Lapok újévkor pálya­futásának XXXI-ik esztendejét kezdi meg. Az uj szerkesztőség, mely Szana Tamással élén 1893. január elsején vette át a lapot, a lefolyt egy év alatt a, ma­gyar irodalom ez egyetlen naponként megjelenő közlönyét az irodalomnak, művészeteknek s a mozgalmas főváros társaséletének minden irányban független orgánumává emelte. A hírszolgálat pon­tosságán és megbízhatóságán kívül fötö­rekvését képezte a szerkesztőségnek, hogy u gy ^ lap általános népszerűségnek örvendő társadalmi, irodalmi és művé­szeti vezérczikkei, valamint regényei, novellái, költeményei, aktuális czikkei, napi érdekű croquis-jai, nemkülönben iro­dalmi és művészeti kritikái a meggyőző­dés szabadságának függetlensége mellett mindenkor magas irodalmi színvonalon álljanak. Ebbeli törekvésében a szerkesz­tőséget a legkiválóbb irók és czikkirók tekintélyes gárdája támogatta. Irodalmunk legnagyobb mesterének Jókai Mórnak nevén kivül a lefolyt év alatt Szász Ká­roly, Endrödy Sándor, Pósa Lajos, Abo­nyi Lajos, Lauka Gusztáv, Lévay József stb. neveivel találkozhattak az olvasók. A Fővárosi Lapok 1893-ban három ere­deti magyar regényt és négy külföldit közölt a legolvasottabb irók tollából, — ide nem számítva nagy sokaságát amaz önálló novellistikus dolgozatoknak, melyek összegyűjtve önmagukban is tekintélyes kis könyvtárt tennének ki. A Fővárosi Lapok-at mindezek után a mivelt magyar olvasó közönség szives figyelmébe ajánl­juk, megjegyezvén, hogy a lap előfizetési ára marad a régi — 1 hóra i frt 40; évnegyedenkint 4 forint. Január elsejével belépő uj előfizetőknek a kiadó-hivatal díjtalanul küldi meg a Fővárosi Lapok karácsonyi albumát. — Az előfizetés legczélszerübben postautalványon, követ­kező czimmel küldendő: Fővárosi Lapok kiadóhivatala, Budapest, Ferencziek-tere 3, — Uj naptárak. A Pallas részvény­társaság népies naptárai közül megjelent kettő, még pedig „Az Obsitos", jó­kedvű kalendáriom az 1894. esz­tendőre. A magyar nép mulat­ságára glédába állította Vi­téz Hári János. VI. évfolyam. Az 57 képpel s számos jóizü adomával ellá­tott szép kiállítású naptár ára 30 kr. A másik „A magyar embernaptára" az 1894. esztendőre. Szép tör­ténetekkel és képekkel a ma­gyar nép számára szerkeszti Kurucz Péter. Ennek is 30 kr. az ara. *— Mulattatóbb, hasznosabb könyv alig ajánlható karácsonyi ajándékul, mint az Orbók Mór tanár által szerkesztett „Tréfás számtani feladványok gyűjte­ménye" czimű könyv mely száz meg szaz elmés feladványával hasznos szóra­kozást nyújt gyermeknek, ifjúnak és fel­nőttnek egyaránt. Megrendelhető a szer­zőnél Pozsonyban, 55 kr.-nak póstautal­ványnyal való előleges beküldése mellett. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ. Kiadó lakás. Esztergomban, Csillag-utcza, 388. szám alatt három szoba, két konyha,egy istáló, egy pincze, egy fáskamra, és egy- szatócs­üzlet axoifijal kiadó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom