Esztergom és Vidéke, 1893

1893-01-26 / 8.szám

• ~~ * Városi <'s nieu'yi éríi^keink közlönye.® ~~. • MISn.lKLKNiK HI0IKNK1NT KKTSZKR :. ; ?\ • J HIRDETÉSEK: UA^ÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZFRKESZ1 ŐSÉG : HIVATALOS HIIÍDETKKEK I *-,M«\ IOO «/,ói K 75 kr, ioo­1 , PÜNA-UTCZA 48. SZAM, t61 ^ 1 hl 2 fr ! ELÖ FIZET 13SI AR: hoT.-i a ]}.p Ihiui if S /. ; t ii|,.f« kö/iemény^k köld^ndök. . —— Wátr/ évre 6 frt - l«r -— I MAGÁN MBDETKSEK megállapodás szerint legjuifinyoBab­FelI Are - - - - 8 frt ~ kr K I A D 0 - H I V A T A L I bau kr.WmJlaek. Negyedévre - - - - ,* 1 frt F>0 to SZÉ< IIKNYl TÉU »82. Kvir-rír^ c 0 y szám ára 7 kr. hová a ,a P bí^a'oa •*« m<K»H BjH*téaei, ÍI nyiWáibe színt közle- JNIJIJI I ÜK KOIA zv kr. -# •>'.•!(yek el"'fi.i pm/wl.- -s • »-kInmá sí^ok étézerelSk n í __. |j © . • i —i 1 . _ « A Budapest-tokodi vasút. A Budapest-esztergomi dirpct vasul összeköt'élésnek számos combinai iójái hallottuk már anélkül, lrog| a terve­zetről bármi biztosat lehetett volna ál­lítani. A tervezetek közül ©gj kezd mái kibontakozni, úgyannyira, bogy ma már biztosra vehet fi, hogy a tervbe vett vasúti összeköttetés Bnd;ipestről tapin ]<iiiidnlni ÍI bulia áthidnlásnvnl, érinivtf ülközben Ó-Buda, Vörösvár, Csaba, Leányvár és Dorogh állomásokat. Az Uj vonal végpontja Tokod lenne, bnl az, az Esztergom-füzitöi vasnti vonalboz csatlakoznék. Háromféle vállalat ala­kult a tervezet kivitelére, melyek Közül azonban csak a kél. eUŐ bir reánk ér­dekkel, a mennyiben a harmadikkal a kereskedelmi minister a tárgyalásokba nem is bocsátkozott. Az első" vállalat br. Radvánszky és Szeniczey-féle, a második Tolnai és érdektársai. A kiépítendő vasnti vonal a buda­pesti áthidalással 6 és fél millió fo­rintra van előirányozva. Eltekintve a budapesti áthidalás' kö'tségeiiöl,^ a vasúti művelet költségei 30%-ának fedezését törvényeink előírják. Ézeh tör­vényileg szükséglendő összegnek rész­beni biztosítása végeit járt itt a na­pokban br. Radvánszky. A 30%-nak megfelelő összeg mind­egy 900,000 frtot tesz ki,melybez vállal­kozók számiiása szerint hercegprimájunk 100,000 fntal, megyénk 100,000 fr> tal, városunk 50,000 frjtul és főkáp­talauunk hasonló arányú összeggel járulna, ügy értesültünk, hogy vállal­kozik e számításban csalódak, anieiiy­nyiben bercegprimásunk a kérelmet meg­tagad ia. Megye"k a kérelemnek csak : részben hajlandó helyt adni és pediy, i annyiban, hogy a f. hó 30 án meg­tartandó megyei rendkívüli közgyűlé­sen 50,000 frt érékü törzsrészvények jegyzését fogja oly kép ajánlani, hogy a jegyzés Esztergom-füziiői vasnti rész­vényekkel történjék. Városunk szintén nem igen hajlandó nagyobb anyagi ál­dozatok hozására. Kereskedelmünk érde­kéből nem hallunk valami nagy óhajt fűzni a vállalat létesi.'őséhez, meri félő, bogy a gyors és olcsó érintkezés a fő­várossal könnyen válhatnék annak hát­rányára. Az előadottak a terv realizálásához nem igen látszanak nagy reményeket fűzni. Figyelembe véve azonban a ke­reskedelmi min isi őrnek az építendő vas­híd ügyében megártott értekezleten mondott szavait, melyekben a főváros­sal leendő vasnti összeköt telesünket rö­vid idő alatt megvalósulónak jelezto, valószínűnek veheiő, hogy azon ősei­ben, ha a törvényileg követeli 30% nyi összeg nem is btzlosiialnék a jegyzés által, ugy a kormány javaslatot fog be,erjeszteni a törvényhozáshoz, ezen százalék reducálása ügyében. A tervbe vett vasul vonal helytérdekűnek és II. rendűnek vau tervezve. Kemény telek a mult században. Kriminális hidegnek hívják rendsze­rint ezt a mosiani időt, mikor Réaumur rir reggelenkint 21 fokot mutat a fagy­pont alatt, egy pillanat alatt zuziuar; rakódik a bajuszokra s még a kor­csolya pálya is üres, mert hát — na­gyon hideg vau. A legidőszerűbb tárg\ most a rendkívüli hősü'lyedésről be szelni. A legjobb időben érkezett hoz zánk is lapunk egy barátjának közle­ménye, melyben a mult század legke­ményebb teleit ismerteti. A muh század egyik legerősebb tolr­az 1799-iki volt, — igy szól a közle­mény — midőn a Nóva már uovem­beiben beállt s a hőmérő Bécsben 24 R. fokra eseti, decemberben pedig már 28-rá. Augsburgban ugyanok ker 27 fo­kon állott a hőmérő s nemcsak N met­ós Franciaország nagy folyói fagytak be keményen, de még a velencei laguná­kat is ha'almas jégpáncél borította. Egész Európában óriási károkat okozott az abuorints hideg, mert nemcsak a ku­tak fagytak be, bánom a bor is meg­fagyott a nedvesebb pincékben. Északi Franciaország vidékén a partoktól bá­rom mérföldnyire fagyott be a tenger fa a rohamos folyású Rhone folyó je­*Őn nehéz lerhes szekerek járlak ke­resztül. Hónapokig tartott a szigorú hí leg s cs.ik áprilisban kezdtek a folyók ÍM'ŐS jégkérgei fölengedni. — 1876­baii a Duna Bécsnél 3 láb vastag jég­gel volt bevonva. — A inult század egerősebb telei 1709. és 1740-ben coliak. Ez utóbbi év nyara szokatlanul neleg volt, a melyre következő tél nár októberben beállolt egész Euró­pában, s novemberben Ném"t és Fran­íiaország folyóit mindenütt jég bori-, otta. Az északi és keleti tenger há án ' terhes kocsik közlekedtek, s a Névál 162 napon kérésziül a legnehezebb terhet elbíró jégróiejr borította. Spa­nyolország alföldjeit 10 láb magas hó borii otta. A háziállatok az isiállókbui, a szarvasok, Őzek és nyulak a mezőu fagyiak meg, s a megdermedi; mada­rakat az emberek kézzel fogdoshatták össze. Egyedül Csehországban elpusz­tult e kemény tél idején 1.165.000 darab juh, 46.187 db. szarvasmarha, 5165 ló, 11.124 sertés, összesen 2.674.518 frt értékben. E kegyetlen léi iszonyait tetézte egy decemberi or­kán, mely egész erdőseiket és sok ezer épületet döntött halomra. Nem volt rukaság ekkor látni farkascsotdá­kai. a legnagyobb városok utcáin sem, a hóvá azokat az iszonyú éhség ker­gette be. A Duna jege ez évben két­szer engede t fel s márciusban har­madszor is beállt. — A legszigorúbb és legszomorúbb emlékű tél a 136 na­pig tarló hó és jégvilág volt 1709-bon, mely pusztító árvizekkel járt. A pusz­tuláson kívül szomorú következményei voltak az Európaszerte fellépett járvá­nyos betegségeknek, miket a hosszas hideg folytán elromlott élelmi szerek élvezése idézett elő. A tengerpart még a géuiiai öbölben is befagyott, sFriiu­ciaország és Anglia közt a tengerszem jegén közlekedtek gyalog és kocsival. Csupán Parisban 20 ezer ember pusz­lult el részint éhtifuszbau, részint meg fagyás által, a kiket, mint szinte a még nagyobb számmal elhullott állatok maradványait nem győzvén mind elta­karítani, nagy részét a hóba hánylak, Az „EssUrfromis vidéki" tároaja. Igy Esztergomot érdekli külföldi íj ttrtinetl mnkárél*) Kurförst Joachim II von Brandenburg und der Türkén Feldzug vom Jahre 1542. Nach archivál!schen Quellén von Dr. Hermann Traut Gummersbach Fried, Lujken 1892. 8° V. és 157 lap. Fent címzett munka reánk, magyarokra azért bir érdekkel, mert a berlini kir. ál­lami titkos levéltárból, az egyidejű nürn­bergi és frankfurti birodalmi gj ülések hi­teles okiratai közül olyanokkal ismertet meg, melyek hazánk történetével szoros összefüggésben vannak. A speveri birodalmi gyűlésből (1542. jan. 14.) indul ki. Itt körülményesen tár­gyalja a választófejedelmek és császár krzti súrlódásokat. Ekkor választottak me» IL Joachim választófejedelmet azon kereszt, ny Sereg főhadparancsnokavá, mely hivatva tolt Mag,\ arországot a tCrök iga alol fel­menteni. Ugyanezen gyűlés elé terjesztette Ferdinánd azon felterjesztést, melyet >i magyar rendek az 1542. februárban tartott besztercebányai országgyűlésükön fogalmaz­tak. Ismételve felhasználta Ferdinánd az alkalmat arra, hogy a magyarok lelkese­dését kiemelje és például állítsa oda a bi­" *) Az ismertetéít a bíráló R. "V tanár beleegye­aéróT«i vnwttk át » „S^udok" 1^3. í. fiU«i#>|l rodalmi rendeknek a mint szerzőnk a frank­furti birodalmi gyűlések okirataiból ki' mutatja. Külön fejezetben vázolja az akkori ma­gyarországi viszonyokat és miután Ferdi­nánd, Perényi, Izabella, illetőleg Marti­nuzzi pártjáról szóllott, felhoz eyy idézetet Ungnad leveléből Marlinnzzirá vonatkozó­lag. «Der weyss munieli ist in Siebenbur­áén, der schreybt in Hun^arn aiu Land­tag ab-ss und ernstlich gébeuth, das die nnterthanen von allén standén niobt aussen bleyben, dann der turgkisch lvayser hab ime das alsó auferte«t und befohlen . . . Solleicb und deriíleichen jiöser wunder­barlicber practicen sich vorbemelter Munich gelnucht und dnrch sein anhenger auss yiessen lássfc. Knnig Hans (Zápot\ a) wit­tibb,die armb Konigin, ist bey des mu­nichshanden in Siebenbnrgen zu Lippa sambt den jnngen Konig und r wie schrey­ben kommen, so wer die Konigin vast iíert von im (távol tőle) und Hess sich jetznnder vili an einen wenigern, als ir di Kon. Mayest, hie vorjieschlagen und zu­geben bewilligt. benü«en.» (A berlini tit­kos állami levéltárban.) S/erzö elő'dja a bécsi ké^znlődések^t és a nagy pénzhiányt. Majd a VI. fejezetben EI nürnbergi g\ülést a VII. ben az 1542. braunscliwe'tn háborút hiteles levéltári ada­tokkal világítja meg. Bennünket fokep a VIII. fejezet érde­kel melyben a császári seregnek Eszter­gom alá vonulását irja le körülményesen. Jellemzi a magyarok manatariását. Thurzó liliekröl és Perényi Péterről részleteseb 1 ben Biuiékazik meg. Istvánffy Miklóst, (ki, úgymond, Jovius Pál után irt), hiteles és hivatalos adatok­kal helyreigazítja. Istvánffy szerint a fel­szabadító seregben 7000 lovas és 30000 gyalogos volt; a magyar sereget is Perényi | Péter vezérlete alatt 15000-re teszi. Holott ja hivatalos összeírás szerint Perényi 2000 ; embert fegyverzett fel saját költségén, Pál érsek 500 embert állított Cheovatns 1 Bertalan vezérlété alatt, a fiatal és tapin­! latos Báthory András szintén 500-at. Né­í hányat állítottak a többi főurak. Szerző továbbá csodálkozik azon, hogy Thurzó | El-'k jelentékeny lioz/ájáru!;isáról nem em­lékszik meg Istvánffy. Szer/.őnk szerint Ungnad Karintniáliól ós Stájerországból 5000 lovast és 5000 gyalogost hozott. Pal pápa 3000 embert küldött Tiphervate Vi­tellius Sándor tapaszta t vezérlete alatt és e mellé rendelte a hajóhad vezérének Me­dici Angelust, a ki később IV. Pal papa lön*). Az olasz sereghez tartozott Fornelli Fülöp zsoldos serege No varáltól és Sforza Pallavicini 600 lovassal. Ily jelesekből alló sereg 1542. aug. 12-én Esztergom alá gjftlt egybe és a Joachim választófejedelem a jelenvolt Karlowilz ta­núsága szerint Móritz szász herceggel, Ernő brandenburgi. Ferenc lüneburgi hercegek­kel és AH»recht badeni halárgróffal szem­lét tartott. Itt a parton Pal érsek, Thurzó Elek gróf és Laskanus várkapitány fogad­ták. Másnap Várdai érsek reggelit adott az érseki várban és megmutatta a fejedel­meknek a szép, régi esztergomi székesegy­házat. ) E.s/.ttíj^omuál e MQi'wt egy pápa is túboro­mt JBí>r. A seregek tehát itt Esztergomnál jöttei össze, nem pedig ugy mint Istvánffy a ké sőbbi Jovius után mundja —• Bécsnél. Esztergom városától délre egyrészt Í Dunától, másrészt mocsarakon képzett szi­geten táboroztak szeptember 4-ig, meri már 5-én Buda felszabadítására indultak. Thurzó nem a legjobb viszonyban lehe­tett a hajahad vezérével Malignanóvál,a kit aug. 2-án Esztergomból kelt levelében Joachim választófejedelemnél bepanaszol, hogy ugy is szegény magyar seregét 100 edény bortól megrabolta. A fejedelem Thíir­zónak igazságot szolgáltatott. Különben a mint Medici Jakab-nak Esztergomban 1542. jul. 29-én kelt levele mutatja, ö is nagyon meg lehetett szo­rulva élelmi szerekben. Miu'áu még röviden visszapillant szerző a birodalom állapotára, az egykorú levele­zések alapján részletesen kiterjeszkedik 8 seregnek Pest felé vonulására és a siker­telen hadjárat főbb körülményére nézve ujabb felvilágosítást nyújt. Az eredmény­telenség okat nemcsak Joachim herceg gyámolialansagában találja, hanem a ma­gyar és német viszonyok ziláltságában. Hiteles adatokkal felmenti a hadvezért azon vád alól, melyet egykorúak a török­kel való cimbor.iságáról meséltek. A vereség utan Joachim 4 nap alatt visszasietett Esztergom alá, a hol a sz'ét­(íülloit sereg eloszlott. Joachim okt. 4-én indult el Esztergomból Bécs felé, a mint indulása napján kelt levele a berlini levél­tárban tanúsítja. Ily szomorúan végződött a szép vállal­kozás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom