Esztergom és Vidéke, 1893

1893-03-05 / 19.szám

Ám lássa a mai nemzedék, mikes teremlettek az apák az uttörés sulyo viszonyai között ; ám érezzük át, hogy az ősök veri léke árán megtört sima uton milyen feladatok hárulnak reánk és a jövendő nemzedékekre ! Nagy, ritka családi ünnep lesz az, melyet még nem sok nemzet ülhetett meg. Gyűljön a nemzet oda a felséges uralkodó köré, a ki hazánkat oly atyai gonddal és bölcseséggel vezette az ál­dásos béke utjain, a haladásnak ma­gaslatáia és a ki — egy dicső ezred­éves mult hű letéteményese — oda vezeti a magyar népet egy szebb év­ezred küszöbére ! Budapest, 1893. február havában. LUKÁCS BÉLA. s. k., kereskedelemügyi m. kir. minister. Milleniumi kiállítás. Rövid, három év s nemzeti létünk ezredéves múltjára ébredünk! Büszkén tekinthetünk vissza, hogy annyi csapás és vész után édes Honunk nemcsak él, de virul. 1896 lesz az idő, melyben nemcsak a vén Európa, de az egész vi­lág figyelme Hazánkra fog irányulni. Megáll a történet iró itt, bogy a sok gyászoséinlélui nap után, az öröm és a hazafiúi lelkesülés szavaival vésse be, a feledhotlen emlékű napol, a nem­zet létének ezredéves ünnepét. Törvényhozásunk sem késik, hogy a megünneplés mottó legyen a nagy nap­hoz, miért is elhatározta, hogy 1896-ban Budapesten országos kiállítást rendez, melynek védnöke apostoli Királyunk lesz. A milleniumi kiállítás országos bizottságának elnöke Lukács Béla ke­reskedelemügyi minister, ki a következő felhívást teszi közzé : Felhívás a közönséghez ! A magyar állam megalapításának ezredik évfordulóját készül megünne­pelni a nemzet. Hazánk törvényhozása elhatározta, hogy az ezredéves ünnepélyek keretében országos kiállítás tartassák. Ő cs. és apostoli királyi Felsége, legkegyelmesebb Urunk ós Királyunk ezeti kiállítás védnökségét elfogadni kegyeskedett. Á törvény a kiállításnak 1896-ban, Budapesten, az illetékes minist erek és egyébb szakkörök közreműködésével leendő rendezését reám ruházta. Kettős célja lesz ezen kiállításnak. Első sorban emlékeztetni a nemzetet az ezredéves mult nagy eseményeire és alkotásaira és megmuiatni a külföldnek is, hogy a magyar nemzet hasznos tagja volt az európai népesaládnak a haladás együ11 es m u u k áj á ba n. Második feladata a kiállításnak az lesz, hogy megismerjük a magyar álla­mot alkotó összes erőket ; megismer­tessük önmagunkkal ós az idegenekkel a szellemi, anyagi és erkölcsi téren való munkálkodásnak összes vívmányait. Fi'lhivom az ország minden polgá­rát, hogy ezen feladatban a kormányt hazafiúi lelkesedéssel támogassa és hoz­zájáruljon a nagy nemzeti mű sikeréhez. Része fog jutni az ország minden polgárának a munkában, valamint része lesz a sikerben is. A kiállítás sikere által növekedni fog hazánk tekintélye és fokozott lel­kes bizalommal fogunk haladni a nem­zeti megerősödés nagy munkájában. A kiállítás programmja felöleli a (nemzeti munka minden nyíl vánulását; tervezete megadja a kereteket mind­azok számára, a kiknek ősei vagy a kik maguk bármely téren tevékenykedtek. A törvényhatóságok, a városok ós a, családok, melyekhez történelmi emlé­kek fűződnek, állítsák ki az okinányo­| kat, műtárgyakat, ereklyéket, melyek nagy események, virágzási korszakok emlékét kelthetik fel ; melyek jellem­zik állami szervezetünk, <5si alkotmá­nyunk és önkormányzati életünk fejlő­désének menetét, a magánéletnek egyre gyarapodott igényeit és a nemzeti erő egyéb megnvila'kozásait. Az egyházak mulassák be működésük és tevékenységük tanujeleit, történelmi emlékeit, melyekre kegyelettél tekint a nemzet és a művészet remekeit, melyek­nek megalkotása, gyüjlése ós megőrzése az ő érdemük. A tudósok, a művészek, az irók, a tanfórfiait, szóval a nemzet szellemi fej­lődésének összes tényezői mutassák be az eszközöket, melyekkel egy év ezreden át a felvilágosodást és a nemes ízlést terjesztették s a nemzet erkölcseit meg­nemesiteni igyekeztek. Mulassuk be, bogy Európa élésíárá­rának földjót hogyan munkáltuk a múlt­ban, mint haladtunk mindig a korral és miképeu érvényesítjük ma a tudo­mány vívmányait, hogy a nemzeti ter­melést fokozzuk. Tér jut a hazai ipar összes ténye­zőinek, melyek a múltban nem egyszer versenyeztek a nyugot legkitűnőbb szaktársaival. Tárják fel szorgalmuk és ügyességük műveit. Az elmúlt, századok mestereinek romekeit, a napról-napra izmosodó és gyarapodó modern gyári ipar termékeit állítsuk sorba, hogy tanúságot tegyenek a magyar munka, a magyar vállalkozó szellem erejéről és versenyképességéről. A kormány gondoskodni fog, bogy a nemzeti munka méltó keretben legyen bemutatva, hogy a kiállítók erkölcsi sikerét előmozdítsa. Tárja ki mindenki szorgalma, ízlése, leleményessége eredményeit. Lépjünk mindnyájan sorompóba, akik dolgozunk ésszel, kézzel vagy géppel, egyért — a hazáért ! Az Esztergom-fiizitöi vasút. . (Levél a szerkesztőhöz.) Örömmel vettük évekkel ezelőtt a bírt, mely szárnyalásában a fűzi tői vasútvonal kiépítéséről rególt, mert habár nem teljesen, de némikép segí­teni láttunk ezáltal a téli időu áfc megbénult, sokszor végkép elzárt köz­lekedésünk bajain. A vonal kiépült s a forgalomnak átadatott. Hogy forgalmi érdekeinket mennyiben mozdította elő az uj vasulivonal kiépí­tése, arról tárgyalni, a célul tűzött fel­adaton kivül áll, de, hogy a földműves gazdák és a fölbirtokosolc érdekei ér­zékeny csorbát, veszteséget szenvednek a nem elég számban, a szükség és a viszonyoknak kellő figyelembevétele nól­ii H Entor(Bm»Tidéka" iánája. A L I C E válasza.*) Setét szemeimnek éjfél pillantása, Úgy látom lelkednek a sírját megássa, Ne nézz gyakran belé. Sok ember járt már igy, ki csillagra nézve, Ábrándos lelkével ég és föld közt lépe S a valót nem leié. • j^com mosolygása nem csendes tó hullám, Melyen végig rezeg a fényes hold csillám, Nézd meg kérlek jobban. Az ábrándok között gondfelbö is látszik, Mert az ébrenlétbe az is bele játszik S lépten-nyomon ott van. Hallgasd-a kis harang lágy, dallamos szavát, Megsúgja: termetem egy része csak kabát, Szabók diadala. Ék e szerény osztály bár büszke müvére, Alig hiszem, hogy ne venné a szivére Ki érte meghal a. A hajnal szelleme színét ki sem látta, Ne rakj hát vállamra lelkem jó barátja, Mit ember nem láthat. Különben az angyal, ki bölcsőmnél csókolt Ait mondaná, bogy ezcsak színtelen bók volt S fordít nekünk hátat. *) Felelet lapunk febr etámaban 'm ,Ali<J» U cma k»lUia«n|r: Földi lény vagyok én, érző női szívvel, Aki égbe járó szárnyalást nem szível, S hőn szeretni tudna. Oly ifjút, kinek a legfőbb oltár képe, Haza, család, jellem s munkája körébe Nekem is tért adna. A boldogság napja, oszlatja az éjet, Bár küzdenie kell, ki oda elérhet, Hol sugara fénylik. Te is most már kérlek, ne járj a setétbe, Hanem a valóság országába lépj be, Mely föivisz az égig. Nem vagy te királyfi, én sem király lánya, Kinek csillagokból fonva koronája És ez igy van csak jól. Tégy, fáradjál értem, szeress hévvel engem, Hajlítsad magadhoz, bilincseld le lelkem, Többi jön magától. Azért lesz országunk, nem köd vagy hold­fény bői, Szerelmünk, hűségünk, miből az fölépül, Csinos meleg fészek, Melynek építése gyönyör lesz minékünk, Amikor megraktuk, a végére értünk, Gondozója leszek. Hagyd az ábrándokat, Don-Anijote-i harcot, Ne kergess felbök közt Duloinea arcot, Jer a próza földre. Holtied lész lelkem, a tiéd lesz éltem, Csak küzdj,fáradj, munkálj önmagad és értett^ Ne tedd kezed ölbe. Nem lesz fakó így majd ez a földi pálya, Nem búcsúzol tőlem, aki jöttöd várja, Nem lész élő-halott. De a viszontlátás itt e rögös földön, Ahol egymagámra életemet töltöm, Neked is felragyog. Bia, 1893. febr. 28. JÁSZFALUSY L. MILYENEK A NŐK ? Az a nő, * aki január hóban szüle­tett : ábrándozásra hajlékony, de békés természetű s igen jó báziasszony lesz be­lőle. * A február hóban született nő: baráti érzelmű, szerető nő és gondos anya lesz. A m ár ci u s szülte hölgy : kacér, fe­csegő s perlekedő természetű, férjével viszá­lyokban fog élni. Aki áp r i I hóban látott napvilágot, az : határozatlan, ingadozó természetű, mint maga születésének hónapja, de többnyire igen csinos kinézésüek ápnl szülöttei, azon­ban szellemi képzettségük korlátolt s alig fog valamely világra szóló felfedezést tenni. Május hó gyermeke maga a szendeség, szép külsőhöz szeretetre méltó modort nyer s férjének boldogságát fogja képezni. Június hó szülöttei : zsémbesek, alig várják, bogy főkötő alá kerüljenek, szenve­délyük a sport s főleg a kocsizás, férjöket kevésbé szeretik, mint azok rangját és pén­zét. ' T; J . r'. i : v> ' ; : A júliusban született nők elég csino­sak, de felette ingerlékenyek s modoruk, sértegető s ezt még férjökkel is éreztetik. * Augusztus hóban született nő : sze­retetre méltó, inkább szereti a gyakorlati életet, mint az idealizmust s azért rende­sen jól megy férjhez. * A ki szeptemberben jön a világra, szerény, gondolkodó s szeretetre méltó. Október gyermeke: kissé kacér, mint leány, de azért takarékos assszonyka lesz belőle s boldoggá teszi férjét. A november bóban született, nő : nagylelkű, jó indulatú s szerelmében, lán­goló ós szenvedélyes. December k szülöttje a legszebb alakú s arcú, jó lelkű, de szereti a változatos­ságot. ESZTERGOM 1$ VIDÉKE # '•- ~ ~~ •Városi fs ineü,v**i erdekeink közlönye * * MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER : * HIRDETÉSEK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERKESZ1 ŐSÉG : HIVATALOS HIKDETÉSEK l szótól 100 szói? 75 kr, 100­DUNA-UTCA 48. SZÁM, íó1 LWD " , 8 1 flt 50 , kr- 9 ??' t61 3 °o-ig 2 frt 95 kr. ELŐFIZETÉSI ÁR: hova » lap s*,llemi részét ihfa közlemények küldendők. Bély egdíj 30 kr. Egész évre 6 frt — kr. UIA n7» u i \i A T A I MAGÁN HIRDETÉSEK megállapod >s szerint legjutányosab­Fél évre 3 frt — kr. tv I A U U - n I V A I AL: baa közökéinek. Negyed évre 1 frt fiö kr. ,SZÉ<JHKNYl-TÉIí S8Ö, E{jy Szám ára 7 kr. hová lap hiva'a'os /•« m-tgán hininiései, <i nyiütéilie szánt közle- NYJLTTÉR sora 20 kr. ^ : . ! ^ tn.'iiyek, el<"ti/.* i l' 1 NÍ pénzek »'» reklamálások iioé/einlők Q , . ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom