Esztergom és Vidéke, 1893

1893-11-15 / 98.szám

désnek tényezői közé; nem birja eléggé kifejezni a feletti örömét, hogy a főtisz­telendő doktor ur az egyesület élén to­vábbra is megmarad, — tudja, hogy az egyesület a ö elnöksége alatt továbbra is virágzani fog. — Sikerült pohárkö­szöntöket mondottak még Frank István, Dóczi Ferencz, Vörös József, Okányi Imre,, Faragó Henrik, Berger háznagy, dr. Aldori Mór és még többen. ~~ H IR E K." Felkérjük azon olvasóinkat, akik előfizetéseikkel még hátra­lékban vannak, továbbá azokat is, kiknek előfizetésük október hó végével lejárt, hogy az előfizetési pénzek beküldése iránt minél előbb intézkedni szíveskedjenek, nehogy a lap pontos expediálása halasztást szenvedjen. Esztergom, nov. 14. — A herczegprimás az eddigi rendel­kezések szerint valószínűleg e hó 30-án érkezik Esztergomba. — Az új kanonokok insíallácziója. Dr. C z i b u 1 k a Nándor föesperes, valamint Pór Antal és Dr. Komlóssy Ferencz újonan kinevezett esztergomi kanonokok installácziója az összes esztergomi kano­nokok és csekély számú közönség jelen­létében ma délelőtt ment végbe a bazili­kában. Kilencz órakor kezdődött a szer­tartás avval, hogy E i t n e r E. succentor fölolvasta dr. Czibulka főesperessé való kinevezésének magyar nyelvű okirntát. Ezután P a 1 á s t h y Pál püspök Czibulká­hoz latin nyelvű beszédet intézett, és öt székébe beigtatta. Aztán hasonlókép be­vezette székébe Pór és Komlóssy kano­nokokat Végül a püspök s a három installá­landó a Te Deumot intonálták a kórus ze­nekisérete mellett. Érdekesnek tartjuk itt fölsorolni Pór és Komlóssy életrajzi adatait. —- Pór Antal az esztergomiaknak régi jó ismerőse. Tiz évig volt esztergomi plébános és két országgyűlésen át kép­viselő. Született Esztergomban 1834-ben, iskoláit is Esztergomban végezte. 1848-ban a szabadságharczban vett részt, és V i­1 á g o s után hadi fogságba került. 1850-ben vétetett fel az esztergomi egyházme­gyébe, azután egy évet a pozsonyi Eme­rikánumban, kettőt a nagyszombati fő­gymnasiumban, négyet Bécsben töltött, hol utóbb két évig mint tanár előadta a történelmet. 1857-ben a nagyszombati fő­gimnáziumnál lett tanár, 1871-ben lett esz­tergomi plébáno?, 1879-ben a pápa tisz­teletbeli titkos káplánjává, Simor herczeg­primás pedig esperessé és fötanfelügye­lővé nevezte ki. Ekkor már neve mint történettudósé országszerte ismert volt. Az Akadémia először levelező, majd 1892 - ben rendes tagjának választotta. 1881-ben pozsonyi kanonok, 1885-ben apát lett. Pór Antal a történeti irodalom terén buzgó tevékenységet fejtett ki. Foglal­kozott az Anjou-korral, az ó-kori né­pek („Róma története") s a külföld történetével. Ezenfelül jeles életrajzokat és korrajzokat irt a történelem egy-egy részletéről és kimagasló alakjaikról. — Dr. Komlóssy Ferencz Nagy-Tapol­csányban született 1853-ban. Gimnáziumi tanulmányait Nyitrán, Esztergomban és Kecskeméten, a theologiát Esztergomban, s a bölcsészeti tanfolyamot Budapesten végezte. 1879-ben bölcsészet-doktori, 1880-ban tanári oklevelet nyert. 1881-ben szenteltetett pappá, és még ugyanez esztendőben nagyszombati főgimnáziumi tanár lett. 1883-ban tanári állásának meg­hagyásával a nagyszombati érseki hely­nökségnél lett szentszéki jegyző. 1884-ben a verbói választókerület országgyűlési képviselőjének választotta meg. 1887-ben pedig a szeniczei választókerületben nyert öt évi mandátumot. Ezalatt 1885-ben lett a kövesdi, 1886-ban a csúzi plébánia ad­minisztrátora. Az országgyűlésen buzgó tevékenységet fejtett ki különösen köz­oktatásügyünk érdekében. 1890-ben, Si­mor alatt elnyerte a muzslai plébániát. Most nyerte el mint muzslai plébános és Esz­tergom-főegyházmegyei főtanfelügyelö az esztergomi kanonokságot. Komlóssy korra nézve e főkáptalan legfiatalabb tagja. — Egyházi kinevezések. Az esztergomi főkáptalan e hó u-én konzisztóriumot tar­tott, amelyben boldogult Krotky Jó­zsef kanonok helyébe a vártemplom­mal egybekötött plébániára egyhangú­lag Dr. Csernoch János apátkanono­kot, volt herczeg-primási irodaigazgatót választotta meg. D ö m ö s i plébánossá pedig P e t r á s József garam-szentbene­deki segédlelkészt választották. — A kaszinó tudvalevőleg minden héten egyszer, kedden este társas Össze­jövetelt rendez, melyben hölgyek is részt vesznek. Ma este szintén megtar­totta ezt a soireéját. Barátságos theázás mellett az esztergomi szép asszonyok és lányok közül többen voltak ott az es­télyen. — Városi közgyűlés. Tegnap városi közgyűlés volt, melynek egész késő estig dolgot adott ajövö évi költségvetés elő­irányzatának tárgyalása. A közgyűlésről szóló tudósításunkat térszüke miatt jövő számunkban hozzuk. — Az állandó Dunahid feljárójához és lejárójához szükségelt földterületek megszerzése tárgyában az Esztergom­megyei főügyész e hó 10. és 11-én tanács­kozott a tulajdonosokkal. Mindannyival sikerült az egyezség megkötése, A her­czegprimási urad alom a szigeti korcsma­épületet, primási kertészlakot és az ugyan­ezen kertben levő üvegház felét össze­.sen 27,000 frtért engedte át, bár ez in­gatlanokat az esztergommegyei államépi­tészeti hivatal csak 2i,oöo frtra becsülte. Kecskeméthy János átengedett kertjéből 8 négyszögölet. Ezenkívül Stumpf Péterné, Zsiga Zsigmond, Felsenburg Gyula enge­dett át kertjéből egy-egy darabot. — Esküvő. Kéméndi levelezőnk tu­datja velünk ezt a hymenhirt: Kedden, e hó 14-én esküdött örök hűséget Kará­csonyi László, gróf Breuner Ágoston peszeki ispánja — Bodnár Gyula ké­méndi földbirtokos leányának, Bodnár Sárikának. — Kisajátítás. A kaszárnya-építés­hez szükséges Müller-féle ház kisajátítása ügyében szombaton volt a végtárgyalás, melyen a szakértők benyújtották indokolt véleményüket, melyek szerint Müller szakértője 31,044 frtot, a város szakértője 19,244 frtot végül Wirtl birói szakértő 25,611 frtot állapított meg. A szakértői véleményekre tett észrevételek s az egész kisajátítási ügy felett most a ko­máromi kir. törvényszék fog legközelebb Ítéletet hozni. — A vármegye közigazgatási bizottsá­gának ülése. Esztergom-vármegye közigaz­gatási bizottsága ma délelőtt 10 órakor a vármegyeház nagytermében ülést tartott Krupianicz Kálmán alispán elnöklete alatt. A pénzügyigazgató jelentése októ­ber hóról felolvastatván, elfogadtatik. Jelentik, hogy Vass Béla tokodi jegyző ellen el kellett rendelni a fegyelmi vizs­gálatot, mivel Tokod község adókezelé­sében szabálytalanságok tapasztaltattak ; többen oly értelemben szólalnak fel, hogy e szabálytalanságok nem fontosak, csekélységek; minthogy azonban nem az Összeg mennyisége, hanem a tény határoz, — meg kell tartani a vizsgála­tot. — A főtanfelügyelő felolvassa a miniszter rendeletét, mely intézkedést kér a tanitók nyujdijának meghatározása czéljából azok kataszteri tiszta jövedel­mének megállapítása iránt. A bizottság határozata az, hogy a felolvasott rendelet adassék ki a föszolgabiráknak, hogy azok a százalék megállapítása végett véleményt terjesszenek elő. — C s a b y Andor fő­mérnök jelenti, hogy a posta és távírda kezelése körül a múlt hóban semmi kü­lönös nem fordult elő, az állami és tör­vényhatósági utakon a közlekedés rendes volt, a Darázs-hid és a Szent-János-hid építése foganatba vétetett. — D r. L i p­thay főorvos jelenti, hogy a megye területén koleraeset nem fordult elő s panaszkép adja elő, hogy Sárisápon és Kirván még nincsenek megfelelően be­rendezett kórszobák; a bizottság erre vonatkozólag azt határozza, hogy az illető községek a törvény szigorával szo­ríttassanak rá, hogy jólberendezett kór­szobákat létesítsenek. — Régiségek a Duna mellett. Dr. Fröh­lich Róbert egyetemi tanár mult héten Váczon időzött és megtekintette a Duna túlsó oldalán fekvő „bolha várat," mely­ről a nép azt hiszi, hogy az a török időkből maradt hátra. Fröhlich kiderí­tette, hogy a romok a régi rómaiak egykori őrtornya volt s innen őrködtek a Dunán átkelők biztonsága felett a ka­tonák. A romok annyira érdekesek, hogy Fröhlich ásatásokat fog itt eszközöltetni. — Tűzoltók gyűlése. Esztergom sz. kir, város önkéntes tűzoltó egylete va­sárnap délelőtt 10 órakor tartotta meg a városháza tanácstermében ezévi rendes közgyűlését dr. H e 1 c z Antal polgár­mesternek, mint az alapszabályszerinti elnöknek vezetése alatt' Az egyleti tit­kár időközben lemondván, helyette Czig­1 é n y i Lajos tesz jelentést a mult év­ről; jelentése tudomásul vétetik. A mult évi számadás felolvastatván, jóváhagyják s a pénztárnoknak a felmentvényt meg­adják. Ezután megállapittatván a jövő évi költségvetési előirányzat, az in­dítványok kerültek sorra. Az első indítvány abban áll, hogy az egy­let a jövő évben huszonöt éves fen­állása örömére nagyobb méretű jubileumi ünnepélyt rendezzen, zászlószenteléssel, szolgálati érmek kiosztásával és diszgya­korlattal. A választmány ajánlja a köz­gyűlésnek az eszmét, hogy a jövő évben alkalmas időben, még pedig lehetőleg májusban, a jubileum megtartassék s kéri a közgyűlést, utasítsa a választmányt arra, hogy az ünnepély tervezetét elké­szítse s arról egy külön egybehívandó rendkívüli közgyűlésnek előterjesztést te­gyen. Az indítványt a közgyűlés elfogadja. Másik indítvány a Magyary Lászlóé, ki azt indítványozza, hogy a Duna medréhez le­járók készíttessenek, hogy az oltáshoz szükséges viz „minden időben megközelít­hető legyen. Utasittatik a választmány, hogy e tekintetben javaslatát a város ha­tóságához tegye meg. Az új tisztikar névsora : elnök H e 1 c z Antal, alelnök B e 1 i c z a y Gyula, főparancsnok B e­s z é d e s Imre, titkár C z i g 1 é n y i La­jos, pénztárnok Szabó József, ügyész Meszéna Kálmán, lelkész dr. Fehér Gyula, orvos dr. H a u g h Lambert. — Jótékonyczélú hangversenyt rendez f. hó 25-én este 8 órakor háziezredünk zenekara a Fürdő-vendéglő nagytermé­ben, mely alkalommal kiváló szép és tel­jesen uj darabokkal fogja a közönséget meglepni. Már előre is felhívjuk b. olvasó­közönségünk szives figyelmét ezen élve­zetes estélyre melynek részletes műsorát legközelebb fogjuk közölni. A hangver­seny tiszta jövedelme a „karmesterek nyugdij-alapja" javára fog fordíttatni. — Szőlővessző tolvajokat csípett meg vasárnap a kir. városi rendőrség. Egy rendörkáplár és társai a szokott éjjeli őrjáratot teljesítették, mikor az úgyneve­zett „Aroksor" árkában bukdácsoló em­bereket láttak, kik valamit czipeltek a hátukon. Mikor ezek észrevették a rend­őröket, futásnak eredtek és eldobálták a Riparia-szőlővesszö köteget. A rendörök­nek sikerült az egyiket B e n k ö Sándor személyében elcsípni, mig a másik, va­lami Major János, elmenekült. A szőlő­vessző tolvajok másnap a rendőrkapitány elé kerültek és most várják élitélteté­süket. — Húsfogyasztás októberben Esztergom­ban. A húsfogyasztás okt. hóban nagyban csökkent az előző hónapéhoz képest. A közvágóhídon ugyanis október hóban levágatott 90 drb. szarvasmarha, mig szep­tember hóban 125 drb. A levágott marhák közül 37 ökör, 47 tehén, 4 tinó, 1 üsző és egy bika volt. — Altiszti képzőintézet és irnokiskola Esztergomban. A helyben állomásozó 26. gyalogezred altiszti képző-intézetet és irnokiskolát akar felállítani; minthogy azonban a felállítandó két katonai iskola számára az itteni laktanyákban ezen czél­nak megfelelő helyiségek nincsenek, azért is G ö r t z ezredes átiratot intézett a polgármesteri hivatalhoz, azt hivatalos tisztelettel felkérve, hogy a 26. gyalog­ezrednek a fentnevezett czélnak megfe­lelő helyiségeket bocsásson rendelkezé­sére, melyért 98 forintnyi bérpénzt igér fizetni. G ö r t z ezredes megjegyzi ezen átiratban, hogy az altiszti képző­intézet hetvenöt ember számára van tervezve, s folyó évi deczember hó el­sején kezdődik és a jövő évi április hó 30-án végződik; megjegyzi továbbá, hogy az irnokiskola harminczöt ember számára van tervezve, s ezévi deczem­ber elsején állitatik fel és jövő évi már­czius 31-én fejeztetik be. Kéri egyszers­mind a nevezett ezredes a polgármesteri hivatalt, hogy a kijelölendő helyiségek alkalmas voltának megállapítása végett tartandó vizsgálat eredményét vele e hó 15-éig tudassa. — Örömmel konstatáljuk, hogy az átirat magyarul van fogalmazva. — Hogyan terjednek a ragályos beteg ségek. Sokat vitatkoztak már az orvosok azon, hogy a ragályos betegségek miké­pen terjednek s hogyan lehetne elejét venni nagyobb veszedelemnek, ha a ret­tegett betegségek valamelyike valahol felüti a fejét. A kolera terjedésének a titkát még eddig nem tudták megfejteni. Az eddig alkalmazott óvintézkedés hiá­bavalónak bizonyult s minden dezinficzi­álás, minden elkülönítés hasztalan, ha a járvány kiüt. Az is kétséges még, hogy a tífusz hogyan terjed. Fölteszik, hogy a vízben, vagy a talajban van a mérgező anyag, de ellentmond ennek a hipotézis­nek az, hogy ugyanabban a lakásban lakó, ugyanabból a vízből ivó emberek közül egy megkapja a rettenetes beteg­séget, a többi nem. Három ragályos be­tegségről kétségtelenül bebizonyították, hogy csak is érintkezés által terjed. Ez a három betegség a himlő, a vörheny és a difteritisz. De akármily szigorúan különítették el a betegeket, nagyon sok­szor fordult elő olyan eset, hogy vagy a család egyik-másik tagja, vagy a szom­szédok némelyike megkapta a betegsé­get. Egy londoni orvos nemrég bebizo­nyította, hogy a difteritiszt macskák is elvihetik a szomszéd házba. Egy kis le­ány, a ki difteritiszben szenvedett, egy kis macskával játszott, a mely azu­tán egy szomszédházba vitte a be­tegséget, a hol négy gyermeket meg­fertőzött. A macska szintén elpusztult s a háziorvos, a kinek eszébe jutott a ki­múlt állatot megvizsgálni, difteritiszt diagnosztizált. Egy iskolában következő módon terjedt el a difteritisz. A gyer­mekek czeruzájukat megőrzés végett ad­ták át előadás után. Egy difteritikus gyermek szintén odaadta a czeruzáját s másnap odahaza maradt, mert a beteg­ség erősen kitört rajta. Néhány nap múlva az iskola növendékei között ki­ütött a betegség, mert a tanitó a fertő­zött gyermek czeruzáját egyiknek-másik­nak odaadta, ezek pedig szokás szerint, irásközben a czeruzát a szájukba vették. Nem hiábavaló tehát, ha az orvosok a legszigorúbb és legpedánsabb elkülöní­tést s dezinficziálást rendelik el ilyen esetekben és a szülők is jól tennék, ha az intézkedéseket szigorúan ellenőriznék, hogy gyermekeiket a veszélytől meg­óvják. — ÉrdekesI Mi érdekes? A Heck­s c h e r József hamburgi bankár kimutatása, mely lapunk mai számának hirdetései közt olvasható. E bankház a helyben és a környéken kapott megbízások gyors, pontos és hallgatag teljesítése által oly jeles hírnévre tett szert, hogy a jelzett hirdetésre olvasóinkat e helyütt is bátor­kodunk figyelmeztetni. FRODALOM. — A „ Vasárnapi Újság" megsze­rezte Verne Gyula, az annyira kedvelt franczia iró „Bombarnac Klaudius, egy franczia hírlaptudósító naplójegyzetei" czimű legújabb regényének kiadási jogát s ez érdekes regényt a folyó október — deczemberi évnegyedben egészen közli, az eredeti franczia kiadás művészi kivi­telű 54 rajzával. (Magának e regénynek bolti ára több, mint a „Vasárnapi Újság" ez évnegyedi folyamának előfizetési ára.) A „Vasárnapi Újság" november 12-iki száma 18 képpel, s a következő tarta­lommal jelent meg: „Matejko müvei." (Matejko arczképével és tizenegy festmé­nyének másolatával, u. m. „Rejtan a vá­rosi országgyűlésen", „Kopernikus", „Bá­thory István lengyel király fogadja a békét kérő orosz küldöttséget", „I. La­jos és I. Ulászló magyar és lengyel ki­rályok arczképei", stb.) — „Változás", „Erdőn." Költemények Szabolcska Mi­hálytól. — „Ferencz Ferdinánd föherczeg földkörüli útja." Irta a „Vasárnapi Újság" számára egy tengerésztiszt az „Erzsébet" hajó födélzetén. (Képekkel, eredeti fényké­pek után.) — „Bombarnac Klaudius. Egy hírlaptudósító jegyzökönyve." Verne Gyula legújabb regénye. Ford. Huszár Imre. (Eredeti párisi illusztrácziókkal.) — „A Windischgrátzek mint magyar indi­genák." — „Windischgrátz Alfréd her­czeg." (Arczképpel.) — „Baross Gábor mauzóleuma." (Képpel Cserna Károlytól.) — „Jókai ötven éves irói jubileuma és összes műveinek diszlíiadása." — „Szin­ház: Duse Eleonóra a népszínházban." — Irodalom és művészet; Közintézetek és egyletek ; Sakkjáték ; Képtalány ; Egy­veleg, stb. rendes rovatok. A „Vasárnapi Újság" előfizetési ára negyedévre 2 frt. a „Politikai Újdonságok "-kai együtt 3 frt. Megrendelhető a Franklin-Társulat ki­adóhivatalában (Budapest, egyetem-utcza 4. szám.) Felelős szerkesztő ós kiadótulajdonos: NÓGRÁDI JENŐ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom