Esztergom és Vidéke, 1893

1893-11-03 / 93.szám

Igy tiltakozunk mi mindig, ugy sem használunk vele, sem nem ártunk a légynek sem. Szegény jó Dr. Zarevich, mennyit kiállott már az ügyvédektől, egyesektől, és testülettől .... mert egy hazafias czikket irt. E tiltakozás nem nagyon bántja, hiszen jól tudta. „Szólj igazat, betörik a fejed." Nem tudom, hogy nem-e tiltakozik legközelebbi törvényhatósági ülésünk az „Esztergom és Vidék é-"n eke czikke ellen. Csak hadd tiltakozzék, ugy sincs egyéb dolga. Kemény Ödön. Egy régi magyar kántor emlékezete. (Vége.) A XVIÍI. század első fele a nemzeti irodalom, főleg pedig a költészet hanyatlásának kora. Annál nagyobb lendületnek indul azonban a század vége felé a magyar irodalmi élet, mely a vallásos énekköltés terén oly kimagasló irodalomtörténeti alakokat mutathat föl, mint Faludi, Ányos, Vérségi, és a világi Amadé László báró. Ezen örvendetes felvirágzása irodalmunk, kétségtelenül befolyással volt uj énekes könyveink megjelenésére, melyek közül két nevezetes munka a század alkonyán látott napvilágot, uj, tökéletesebb és az eddigieknél több nemzeti közvetlenséggel áthatott énekeikkel és dallamaikkal szorítván le a gyakorlati használat teréről elődeiket. E két becses munka egyike: Katholikus korbéli kótás énekes könyv Bozóki Mihály a maróthi egyháznak legkisebb szolgája és kántora által muzsika kótákra alkalmaztatva. Vácz 1796. 4. 323 1. A másik: a Szentmihályi-féle Egyházi énekeskönyv, nevezett egri kanonok által két testes kötetben kiadott gazdag gyűjtemény. Eger 1797—98. I. 442 1. II. 253 1. Az egyházi énektárak e két ujabb nagybecsű terméke közül Bogisich az elsőséget ez utóbbinak adja. Megengedjük, hogy e terjedelemre nézve bővebb munka tartalmi gazdagság tekintetében túlszárnyalja Bozóki művét, azon körülmény azonban, hogy kóta nélkül közli énekeit, a gyakorlati használhatóság tekintetében messze Bozóki mögé helyezi. De van Bozóki könyvének ezenkívül egy másik kitűnő érdeme is, mely a XVII. századbeli kótás énekeskönyvek fölé emeli, zeneműtörténeti szempontból pedig örökbecsűvé teszi, s ez az, hogy legtöbb ősrégi és tiszta magyar motívumokban irt egyházi éneket közöl kiválóan jeles gyűjteményében. Ez teszi maradandó becsűvé munkáját, s kötelességévé az utókornak, hogy e kimagasló alakja a régi kántoroknak, kinek szép műveltségét egyéb irodalmi munkái is fényesen hirdetik, a feledés homályából kiemeltetvén, a megismerés utain a hálás elismerés koszorújával áldozzon emlékének. Hogy mily vastagon belepte a feledés pora, a valamivel egy félszázadnál előbb még Esztergomban és a megyében élt jeles iró emlékét, az az egy körülmény is eléggé bizonyítja, hogy Körösi, Perger és Zelliger idevágó biographiai müveikben egy szóval sem emlékeznek meg róla, nem ismerték. Pedig e minden izéb-n esztergomi iró az egyházi zenetörténelcmnek is figyelemre méltó alakja. Hogyne lett vona esztergomi, mikor Kicsind szülte 1755-ben, Esztergom nevelte, s Dömös, majd Pilismarót katholikus templomainak falai viszhangozták azon szép, komolymenetű, búsongó magyar dallamait, melyeket e kitűnő kántor derék munkájában hátrahagyott. Nem közönséges irodalmi műveltségéről és nyelvismereteiről tanúskodnak szépirodalmi és egyéb munkái és pedig 1. Fa on és Hersze Lafontaine után. 2. Téli rege Wielandtól. 3. Az esténektermészetrajza, s egy kéziratban maradt költeménye. Nagy énekeskönyvén kivül: A jól meghalásra serkentő énekes könyv czimü munkája több kiadást ért, egyházi költeményei pedig kéziratban maradtak hátra. Ily szép eredményű és hasznos tevékenység megérdemli, hogy a derék férfiú emléke a müveit közönség a főként az élő tanítói nemzedék körében felujittassék. Esztergomvármegye tanítói önmagukat tisztelik meg, ha nagynevű kartársuknak a pilismaróra sírkertben 1839 óta bemohosult nyugvóhelyét egy méltó emlék felállításával jelölik meg, melyhez az egyház férfiak is kétségtelen készséggel fogják meghozni áldozataikat, a magyar egyházi zene legnagyobb művelőjének. Valóban lélekemelő és paedagogiai jelentőségű momentum lenne az, ha a jövő évi halottak napjának előestéjén az esztergomi tanítóképző-intézet ifjúsága megkoszorúzhatná a nagy mester síremlékét, üdvös és buzgó lelkesedést merítvén annak példájából fontos és terhes jövendő pályájuk betöltésére. Győrffy Lajos. H I R E K. Felkérjük azon olvasóinkat, akik eló'lizetéseikkel még hátralékban vannak, továbbá azokat is, kiknek előfizetésük október hó végével lejár, hogy az előfizetési pénzek beküldése iránt minél előbb intézkedni szíveskedjenek, nehogy a lap pontos expediálása halasztást szenvedjen. Esztergom, nov. 2. — Kinevezések. A helybeli kir. érseki tanítóképző-intézet igazgatójává Kovács Kálmán dr. budapest-erzsébetvárosi káplán, a pozsonyi Emericánum vicerectorává pedig V é g h Ferencz tardoskeddi segédlelkészt nevezte ki a herczegprimás. — A herczegprimás uj titkárává — mint már ezt mult számunkban megírtuk — Dr. Walter Gyula tanitóképezdei igazgató neveztetett ki. Hogy menyire méltó egyént választott e bizonnyára jelentős állásra a herczegprimás, mutatja az is, hogy a közszeretetben álló fáradhatlan lelkipásztor kitüntetése alkalmából tisztelői hétfőn, nov. 4-én bankettet fognak rendezni a „Magyar Király" vendéglő termében este 8 órakor. Lapunk részéről is, — mert az „Esztergom és Vidéké"nek Walter már évek óta egyik legbuzgóbb munkatársa — csak most nyilik alkalmunk legjobb kivánatainkat kifejezni a megérdemlett kitüntetéshez. — Eljegyzés. Mezey Rudolf, kir. kincstári erdötiszt a napokban tartja eljegyzését Fritz Margit úrhölgygyei, Fritz kir. főbányatanácsos leányával. — Változások a primási uradalmi tisztikarban. A primási uradalomban 1894. évi január i-től kezdődő ranggal és fizetéssel kineveztettek: Vaszary Mihály csémi irnok boldogasszonyi, Neiszidler Ernő bálványszakállosi számadó irnok ugyanoda, Alkér Antal dejtári irnok kemenczei intézővé. Tiszti rangfokozatuk és fizetésük meghagyásával áthelyeztettek; Holényi Ferencz püspöki intéző Czéténybe, Farkas Ferencz dunamocsi intéző Anyaiára. Lósy Lajos lándori intéző Zsigárdra, Bakay Oszkár zsigárdi intéző Lándorra. Áthelyeztettek még a következő intézők : Csáky Béla Szent-Istvánról Szálkára, Mátray Gyula Szálkáról Kőrösre, Meszéna Lajos "Kőrösről Szt.-Istvánra, Rédly Gyula Nagy-Zellőről Duna Mocsra, Szilárd Imre Kemenczéröl Nagy-Zellőre. Továbbá Szalay Béla bajcsi irnok a számvevőséghez Esztergomba, Lakner Aladár farkasdi irnok Bajcsra. Áthelyeztettek még a következő írnokok : Zubcsek János a közp. számvevőségtől Puszta-Maróthra, Rapcsák József csenkei számadó irnok Csémbe, Farkas Géza Puszta-Maróthról Csenkére. Ugy a kinevezettek, mint az áthelyezettek uj állomásaikat jövő évi január i-én foglalják el. — A tornaegyesület szigeti téli jégpályája nagyban készül. A sok vesződséget okozó munkán már egy hónapja dolgoznak, úgy hogy az 1900 négyszögméter terjedelmű pálya már teljesen nivellálva van. Az egyesület kertje egyenetlen talajú volt, s e miatt egy részét mélyíteni, a másikat pedig emelni kellett. A terület oldalait 80 centiméter magas gát szegélyezi. E tágas bassinba fogják a Kis-Duna vizét gőzgéppel beszivatytyúzni, körülbelül 5-6000 hektolitert. A jégpálya további táplálására az ujonan ásott 9 méter mély Northon-kut szolgál. Könynyebbségére volt a munkának, hogy a fölásott földrétegben mindjárt agyagot is találtak; evvel teszik a terület talaját vízhatlanná. Nyárra bevetik füvei és a szép sik térség lawn tennis megcroque:pálya czéljaira szolgálhat. A jégréteg 40 czméter vastag lesz. Most tatarozzák a kert pavillonjait, melyek pompás, két külön álló női- és férfi öltözőül fognak szolgálni. — A Kisduna kikotrása ügyében vármegyénk alispánja Kruplanicz Kálmán kir. tanácsos a földművelési, a közlekedési és a belügyminiszterhez föliratot intézett, amelyekben hathatósan sürgeti a Kisduna kikotrásának eszközlését különösen közegészségügyi okokból, főleg most, mikor az uj nagydunai hid építéséhez szükségelt nagy földmennyiség beszerzése azt igazán aktuálissá teszi. Kruplanicz alispán ez ügyben mult hó 30-án személyesen is tisztelgett Hieronymi belügyminiszternél. A miniszter mindjárt megígérte alispánunknak, hogy ez ügyet az aznapi minisztertanácsban elö fogja hozni, és előnyös elintézést javasol. Kíváncsian várjuk már most a miniszterek leiratait. — Az esztergomi fókáptalani uradalomban legutóbb a következő változások történtek : Mezey Arthúr erdögyakornok a bozóki uradalomba erdögondnokká, Szarkásy János erdőgyakornok pedig a somogyszobi uradalomba ugyancsak erdögondnokká neveztetett ki. Mindkét ujonan kinevezett az esztergomi szerepvivő fiatalságnak volt még nem régen tagja. Őszintén gratulálunk I — Az esztergomi kerületi betegsegélyző pénztár egyesület e hó 26-án dr. Walter Gyula igazgató elnöklete alatt gyűlést tartott, melyen dr. Földváry István, iparegyesületi biztos is jelen volt s melyben az egyesület igazgatósági tagjai közül a legtöbben szintén részt vettek. Az igazgató rövid beszédet tartott a nálunk uj intézmény jelentőségéről, fontosságáról és azon nem könnyű feladatokról, melyek az igazgatóság vállaira nehezednek ; ezek elmondása után kérte az igazgató az igazgatósági tagokat, támogassák nemes, hasznos, nélkülözhetetlen, sőt régóta kiáltó szükséget képező munkásságában, hogy mentül sikeresebben végezhessék el a rájuk váró feladatot. Az egyesület ugyanezen gyűlésen tárgyalta a hivatalos helyiségek kérdését ; bérbevették hivatalos helyiségnek a kereskedő ifjúság egyesületének nagytermét. Következett a tisztviselők megválasztása. A felügyelő bizottságba beválasztották Wimmer Ferenczet, valamint az esztergomi ipar- és kereskedelmi bank igazgatóját, K a á n Jánost; pénztárnoknak választották Paulovics Géza kereskedőt. A könyvelést fizetett emberre, rendes hivatalnokra fogják bizni; de egyelőre nem töltik be a könyvelői állást s a könyvelői teendőket addig, mig az állás betöltetlen marad, fizetett napidijassal végeztetik, még pedig jelenleg Eisler Sámuellel. Elhatározták, hogy hivatalos működését a betegsegélyző pénztár csak a jövő évbenjanuár elsején fogja megkezdeni, a mikor már rendes könyvelője is lesz. Az egyesület dolgára vonatkozó hivatalos értesítések legközelebb meg fognak jelenni és szét fognak küldetni. Az egyesületbe való önkéntes belépésre már ez évben deczember elsejétől kezdve jelentkezni lehet. Az egyesület hivatalos orvosa dr. Áldori Mór. >i — Takonykór Esztergomban. Feigl Ignáez helybeli bérkocsi-tulajdonos egyik lovát a városi állatorvos leszúrta, mert a nyomorult párán takony kórt konstatált. — Ellenőrzési szemle. Nem a katonáék dolgáról van most szó, hanem az esztergomi cselédekről, mert hála Istennek vagyunk oly haladottak a kultúrában, hogy cseléd-ellenőrzési szemléket tartunk. Kedden tartották meg e szemlét a rendőrkapitányi hivatalban. Czélja e vizsgálatnak megtudni azt, hogy a cselédek el vannak-e látva könyvvel ? kinél vannak jelenleg szolgálatban? helyváltoztatás alkalmával megtörténik-e a kellő ellenőrzés ? és hogy egészségesek-e ? A keddi vizsgálat az esztergomi cselédek viszonyait mind egészségi, mind erkölcsi tekintetben megnyugtatóknak találta. — Esztergomi vásár. Hétfőn tartották meg az esztergomi baromvásárt, mely bizony nagyon gyengén sikerült, a mi a Nógrád-, Bars-, Zólyom- és Liptó-megyékben uralkodó marhabetegségeknek tulajdonítandó, melyek miatt a marhák zár alatt vannak. Különben is az őszi vásár rendesen kisebb, kevesebbet jövedelmez. Ehhez járul az is, hogy épp most mult el a párkányi vásár, úgy, hogy az esztergomi vásárra csak kevés eladni való maradt. — Az önkéntes beteg. Az „Esztergom és Vidéke" legutóbbi számában az volt irva, hogy Őrlik János nevű színlelő beteg az esztergomi városi közkórházba jött s arra kért, hogy vegyem öt fel, mert vakmerő támadók nyakon szúrták, de én a „beteget" a kórházból kiutasítottam, mert semmi baja nem volt. Tisztelettel kijelentem, hogy a hir az esztergomi közkórházra és reám vonatkozólag tévedésen alapszik. Esztergom, 1893. nov. 1. Bártfay Géza közgyám, kórház-gondnok. — Ismét verekedés. Ugy látszik, az esztergomi parasztlegények kifogyhatatlan verekedéseinek állandó rovatot kellene nyitni, mert alig referálunk az egyik eseményről, már nyomban másik vetődik elébünk. Nagyon kedvezők a viszonyok az esztergomi parasztlegényekre nézve, hogy egymásba kapaszkodó heczczeik véget sehogy sem érhetnek. Október hó 30-án esti 11 óra után nagy tüzilárma, majd iszonyú jajveszékelés kelté fel éji álmából a buda-utczai lakosokat s a kik az őszi hideg éjszakában pongyolában az ablakhoz kíváncsiskodtak, azok négy szál vitéz legényt láthattak, köztük majorutezai Tóth Imre nevű fiut. Hárman küzdöttek egy ellen oly módon, hogy az üldözött az óriási ütlegek halmaza alatt összeroskadt s tehetetlenségében nem erejével, hanem szájával (kiabálásaival) védte magát. Előbb tüzet kiáltott, utóbb rendkívül siralmasan jajgatott, miglen rendörök bukkantak elö, s a verekedő ifiurak szépecskén megugrottak ; de egyet mégis sikerült elcsípni a rendőröknek, a ki két rendőr ölelő karjain a városházába kisértetett. Ez is jellemzi a csendőr s a rendőr közötti viszonyt. A rendőr czipelni kénytelen, a kit bekísér, — mint valami őrültet, ne hogy elszabaduljon; a csendőr ellenben egyszerű kiséréssel czélhoz tudja terelni az illetőt, mivel a delinquens tudja vagy sejti, hogy csendőrrel nem szabad, nem lehet tréfálni, mert az katonásan bánik el vele. — Miért nincs hát csendörségünk ? IRODALOM. — Törvényhatósági naptár. 1894-iki évfolyam. Az előfizetési, illetőleg megrendelési felhívást most bocsátotta ki ezen munkára dr. Toldy László, Budapest székes főváros főlevéltárnoka, ki az ily czimű évi folyóiratnak szerkesztője. A hatodfélszáz oldalnyira igért munka ára fűzve 1 frt, keménykötéssel 1 frt 20 kr lesz. melyet a „Pesti könyvnyomda részvény-társaság" előleg már is elfogad. A ki az előfizetési árt (hozzászámítva a 20 kr, postai viteldíjt) postautalványon küldi be, az a naptárt bérmentve, a ki pedig csak a megrendelést küldi be, utánvéttel kapja meg. — „Miért nagy az adó?

u Ily czimü munkára hirdet előfizetést K i n s z 1 e r Gyula volt pénzügyi tisztviselő. Kétségtelen, hogy mi sem éiflekel e hazában annyi mindenkit, mint az adó. Ez legérzékenyebben érint szegényt és gazdagot egyaránt. És mindezek daczára 26 évi alkotmányos korszakunk alatt, máig ennek ösmertetése érdekében mi sem történt, minek természetszerű következése, hogy ezen a téren a legnagyobb homály és tájékozatlanság uralkodik. Az ide vonatkozó törvények elszórtan jelentek tneg, ugy, a mint azok évről-évre módosíttattak; a mellett, ha egyik-másik jó módú egyén jó drágán megszerzi is ezek hivatalos összeállítását, belőlük vajmi kevés hasznot huz, mivel a kötetekre terjedő müvet tanulmányozni nincs ideje, mig más részről hiányzik a kezeléséhez szükséges egyéni gyakorlottsága, mi annak conditio sine qua non-ját képezi. E hiányt akarja pótolni a jelenleg sajtó alatt levő, népies irálylyal irt munka, melyet 1 frt. 70 kr. előleges beküldése mellett a „P a 11 a s" társaság (Budapest, IV. Kecskeméthy-utcza 6. sz.) bérmenveküld meg; utánvétel utján is megszerezhető. Szerkesztői üzenetek. M. J. Csurgó. Kérjük, csak harag ne essék. Ön különben eredeti ember: tiltakozik, hogy öntől egy tárczát közöltünk, egyben fölajánlja munkatárskodását. Engedje, hogy az erélyes hangü tiltakozása daczára is bevehessük legszívesebben látott dolgozótársaink nem dísztelen gárdájába. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ.