Esztergom és Vidéke, 1893

1893-11-01 / 92.szám

1893. november 1. ESZTERGOM és. VIDÉKÉ. (02. szám.) pen sikerült, kegyeletes ünnepélyt dr. Walter Gyula képző-intézeti igazgató buzdító beszéddel fejezte be, melyben a növendékeket kitartásra és szor­galomra buzdította, hogy az által is örömet szerezzenek nagylelkű pátrónu­suknak, kinek nevenapját megünne­pelni gyűltek együvé, kinek kegyes jósága az ő jóvoltuk feltételeire ki­terjed. — Vasárnap este 5V2 órakor a papnevelő intézet növendékei és ta­nárai szintén igen lélekemelő öröm­ünnepélyt rendeztek. Az ünnepélyt Seyler Károly pápai himnusza nyitotta meg, melyet az énekkar adott elő. Valnicsek Béla hit­tanhalleató üdvözlő beszédet mon­dott, melyben az ünnepeltet — ki maga nem lehetett jelen, Budapesten kellvén időznie — többször aposzt­rofálta. Az énekkar üdvözlő dala után Butykay Emil szavalta K a 1 o­c s a y Alán „Venite ad me omnes" czimű költeményét. S i k r a y-K o 1­m á r Imre a Rákóczy-indulót adta elő zongorán. E r d ő s s i Károly sikerült ódát szavalt, melyre külön­böző operettekből összeállított rondó következett. Bandi Ervin „Az egyház és a püspökök" czimű történeti érteke­zését olvasta fel. Zajos tetszést aratott a Í? R é v e r i e" Danclatól, zongorán előadta L a b u d a Ferencz. Az ünne­pélyt az énekkar indulóval fejezte be. Másnap reggel ünnepiesen megkon­dultak a harangok, mozsár-ágyuk durrogtak, hirdetve a nap jelentősé­gét. A vártemplomban 1 éggel 9 óra­kor fényes mise volt az összes káp­talani nép, a papnövendékek és ta­náraik, a tanítójelöltek és tanáraik, a vízivárosi ápáczák és növendékeik, a városi és megyei tisztviselők jelenlé­tében. A misét Gráféi kanonok szolgáltatta. Megjelent az ünnepi al­kalomra B o 11 i z á r nagyszombati felszentelt püspök ís. Három pont­ból állott a programm: 1. Krenn mi­séje ; 2. Beranek gradualéja; 3. Batka offertoriuma. A női énekrészeket az énekkar rendes tagjai énekelték: Schönwálderné, Palásthy Neszti és Takács Agosta. — Az óvónőképző­ben is megünnepelték hétfőn dél­előtt 10 órakor a jámbor egyházi fejedelem és kegyes patrónus neve­napját. — A városi és megyei hiva­talnokok kara hosszabb táviratban üdvözölte a herczegprimást. — Egyházmegyei változások. Csak nemrég adtunk hírt igen fontos változásokról az esz­tergomi fő-egyházmegyében. Most ismét folytathatjuk azok sorát. A herczegprimás Roszival István apátkanonokot az eszter­gomi papnövelde kormányzójává, dr. Wal­ter Gyula tanitóképezdei igazgatót her­czegprimási titkárrá, dr. Komióssy Fe­renczet pedig — ki eddig is a főegyház­megyei elemi iskolák főtanfelügyelője volt — most az egyházmegye területén lévő összes képezdék főtanfelügyelöjévé nevezte ki. — Kük nősen a dr. Walter Gyulát ért kitüntetés szerzett városszerte nagy örömet, minek a tanitóképzöbeli növendékek már ma délután rögtönzött ünnepélyben kifejezést is adtak. — 0 felsége a király szombaton dél­után E s z t e r g o m-N á n á n keresztül utazott Bécsbe. A külön udvari vonat Esztergom-Nánán néhány perczig vára­kozott, azonban sem ó felsége, sem kí­sérete nem voltak láthatók. — Kápolnaavatás. A szentgyörgyme­zői érseki kórház uj kápolnáját nemrég szentelte fel Csáky Károly gróf apátka­nonok, fényes egyházi segédlettel. — A járásbíróság köréből. Magos Sándor királyi járásbiró szabadságáról visszaérkezvén, a bíróság vezetését át­vette. — A pénzügyi bizottságból. Az Eszter­gom városi pénzügyi bizottság e héten csütörtökön, vagy pénteken ülést tart, mely — meglehet - - mindkét napon ál­tal el fog húzódni. Az ülés tárgya: a jövő évi kölségvetés megbeszélése. — Hymen. B u c s á n y i Ede muzs­lai szolgabirósági irnok szombaton tar­totta esküvőjét G y é c z Gizella kis­asszonnyal. — A hadsereg esküje. Ez évben az egész hadsereg uj és ünnepélyes eskü­letétele ezentúl évről-évre október else­jén, vagyis az újonczok bevonulásakor ismétlődni fog. Az idén végbemenő ün­nepélyes, új eskütételre az itt állomásozó katonaság holnap szerdán fog kivonulni. — Halottak vecsernyéje. Holnap szerdán este 6 órakor a bazilikában szent beszéd­del egybekötött litánia lesz. Ez alkalom­mal az egyházi szónoklatot Walter Gyula dr. herczegprimási titkár fogja tartani. — Síremlék. Azok, a kik Takács Géza volt városi főjegyzőnek életében tisztelői voltak, igen szép síremléket ké­szíttettek a megboldogultnak Müller József jóhirnevü süttői köfaragómester­nél. A szép emléket a napokban állítot­ták fel a királyi városi temetőben. — Fiumei dalünnepély. Az 1894. évben Fiúméban tartandó országos dalárünne­pély ügyében Bellovits Ferencz tanár úr holnnp, nov. í-én d. e. 11 órakor értekez­letet tart, melyen — reméljük mi is — a jó ügy iránt érdeklődők nagyszámmal vesznek részt. — A szombati hangverseny. Az öt bu­dapesti művész hangversenye városunk­ban zajos sikert aratott, noha meglehetős számú szék maradt még üresen a fürdő­szálló emeleti dísztermében. — Kevéssel nyolcz óra után ült a zongora elé Már­kus Dezső s eljátszotta Liszt 9. számú rapszódiáját, melyet a közönség elragad­tatással hallgatott meg. ~- Utána N é­m e t h József lépett pódiumra s h o 1 d v i­1 á g-c o u p 1 e t i v e 1 keltett kaczagást ; az élénk ujrázásoknak engedve másik csoport vidám, pajkos coupletket muta­tott be a kedvelt művész; ezek elének­lése után újra kitört a harsogó tetszés, éljenzés, taps, ujrázás, — ugy, hogy Németh harmadversen is énekelni kez­dett, ujabb meg ujabb darabokat adván elö kifogyhatatlan készletéből. — Kö­vetkezett a „Dal" Masca^ni „Paraszt­becsületjéből ; Dárdai Gyula éneke a szép előadásnak megfelelő hatást keltett. —• Leginkább megragadta a jelenvolta­kat; s az egész estélynek legkiválóbb pontjai voltak a művész-utánzatok Cson­g o r y Mariskától. Duse, Jászay Mari és Hegyi Aranka művészi modorát jelle­mezte. Sok, de rendkívül finom paródiát érvényesített e jellemzésekben. Vala­mennyien, a kik ott voltunk, jóízűen nevettünk. Miért nevettünk ? Hiszen az utánzottakat nem tette csúffá, nem is akarta csúffá tenni őket. ő maga nem volt nevetséges, előadását művészeti te­kintetben sikerülteknek, kitünőeknek tar­tottuk. Olyan impressziót éreztünk ma­gunkban mi mindnyájan, a milyennel bármely művész meg lehet elégedve. Mi volt hát annak az oka, hogy mindnyájan nevettünk ? érdekes és hálás esztétikai kérdés. A művésznő nem tette banálissá az utánzottak modorát csak háziasitotta, csak megfosztotta a tragikumtól. Láttuk benne Dúsét, hiven elótüntetve annak megjelenését, mozgá­sát, a mint víziói vannak, a mint heve­sen leül, a hogy fejét mozgatja, a hogy kezével fejéhez vagy ajkához kapkod, térdére csap, a szék támlájára dűlve sir, felugrik a székről, orrát fújja, — mindez oly természetes volt; de Csongory Ma­riska maga teljesen igénytelen maradt, a mennyiben — okosan számítva — nem akarta tragikusan meghatotta tenni a kö­zönséget, s e czél elérése végett minden­féle összefüggéstelen olasz szavakat be­szélt, a melyek mégis némi összefüggés­ben állottak mozdulataival, ilyeneket: tutti-frutti, netté, netté, maccaroni, vede­remo... Elérte Csongory Mariska azt, hogy jól mulattunk, kaczagtunk előadá­sán és a mellett mind ö maga megmaradt igazi művésznőnek, mind pedig Dúsét nem profanálta. Ez már a legtöbb, a mit művésznőtől kívánhatunk s mi lelkünk mélyén meg vagyunk győződve, hogy egy Lessing sem kívánna többet. — A szünet után figyelemmel hallgattuk Weisz Arthur gordonka játékát: a) al'anda­louset ésb)a „franczia paraszt­dalt" Popertöl, melyek után Német József ismét elővette coupleti bűvös sza­ruját s Dárday Gyula mutatott be igen szép dalokat. A programm utolsó pont­ját C s o n g o r y Mariska töltötte be gyö­nyörűen sikerült magyar népdalokkal. Tiz óra lett, mire a müvészestélyröl tá­voztunk. — Segélykérés. A kórházi apáczák kérvényt adtak be a város tanácsához az iránt, hogy a város a kórházi kápolna renoválási költségeinek fedezéséhez rész­ben hozzájáruljon. A kérvény még elin­tézésre vár. — A Horn-féle sörgyár területének telepengedélyezése iránti tárgyalásokat 1 Esztergom város tanácsa november hó 7-én fogja megtartani a helyszínén. A sörgyár czéljaira szükséges terület vásár­lása iránti adás-vételi szerződést a tiszti ügyész már beterjesztette a város taná­csához. — Uj esztergomi polgárok. Legújab­ban ismét meggyarapodott városunk pol­gárainak száma, amennyiben — mint ér­tesülünk — két mérnök folyamodást nyújtott be Esztergom város tanácsához az iránt, hogy a községi kötelékbe felvétesse­nek. E két királyi mérnök D i e n d o r f­f e r Ede és M a c e k József. — A Müller-féle ház kisajátítása ügyében a komáromi királyi törvényszék Hegymeg y László birót és Dr. H a á n Béla joggyakornokot küldte ki vá­rosunkba. Tudvalevő dolog, hogy aMüller­féle házat, mely az új kaszárnya épülésé­nek útjában áll, nem sikerült egyezségutján megvenni a tulajdonostól. Akkor a tulaj­donos által kért árat Esztergom város nem volt hajlandó megadni. Kisajátítási eljárásra került tehát a dolog, melynek — úgy látszik — Müllerre, a tulajdo­nosra nézve szerfölött kedvező kimene­tele lesz, a mennyiben a város jóval nagyobb árat lesz kénytelen fizetni, mint az eredeti alku szerint. A kisajátítás iránti első lépéseket Hegymeg hy László biró már e hó elején megtette volt. Akkor M ó r á s z József esztergomi ügyvéd, ki Müllernek jogi képviselője, a magyar királyi államvasutak főmér­nökét nevezte meg szakértőül. — Felolvasó estély. A helybeli keresk. ifjak egyesülete vasárnap f. hó 5-én tartja a buda-utczai posta épületben levő saját he­lyiségében a második rendes havi felolvasó­estélyét a következő műsorral: 1.) Nyitány. Hunyady induló Ábrányitól. Zongorán 4 kézre előadják Brenner Lujza és Ju­liska úrhölgyek. II.) Zács Klára. Arany Jánostól. Szavalja. Perepatits Zsigmond ur. III. Dallok. Énekli: Perényi Irma úrhölgy, zongorán kiséri dr. Perényi Kálmán úr. IV.) Egy kis nyelvészkedés. Felolvassa : Báidos Rémig fögym­nasiumi tanár úr. V.) A király es­küje. Petőfi Sándortól. Szavalja : Amstet­ter Imre VI. Nocturne-Chopin F.-töl. Hegedűn zongora kiséret mellett előadja F. J. VII. Oh azok a nökl Magán­jelenet, előadja: Weisz Mór. A felol­vasást táncz követi. Az egyesület helyi­ségében ételek és italokról gondos­kodva van. — Pach urat, a világítási vállalkozót, ismét pénzbirságra Ítélte a városi tanács a világítás dolga körül észlelt hanyag­ságok miatt. — Lóvásárlás. Esztergom szab. kir. város egy hatéves fekete kancza-lovat vásárolt M o n c z Péter magyar-szölgyéni paraszt-gazdától. Örömmel konstatáljuk lólakosságunk gyarapodását, annál is in­kább, mivel azt halljuk, hogy a most vásárolt ló a város legszebb lova. Kíván­juk, hogy az új pára a lói kor legvégső határáig éljen! — Egy panaszos levelet küldtek be hozzánk azon kéréssel, hogy azt hiven közöljük. A levél német nyelven van irva, azért is hű magyar fordításban ad­juk azt elő: „Esztergom, 1893. október 29. Tekintetes szerkesztőség 1 Engedel­met kérek, hogy híremet német nyel­ven közlöm, mivel nem vagyok képes maga­mat teljes igazsággal kifejezni. Midőn e hó 28-án mint postai altiszt kötelességszerüleg az Esztergomból Atmás-Füzitöre menő dél­után 4 órai vonatot kisértem, megle­hetősen sötét éjjel lett, mire Nyerges­Újfaluba érkeztünk. A vonat a házi ker­tek tövén halad el. Épp a csomagszál­lító kocsiban foglalatoskodtam, midőn hirtelen csörömpölést hallottam és lát­tam, hogy mellém a földre esik valami. Körülnézek : hát ijedve látom, hogy az ablak be van zúzva. Odaugrok az ajtóhoz s a mint jól szemügyre veszem, észreve­szem, hogy valaki azt az éretlen csinyt kö­vette el, hogy közvetlen közelből Flaubert puskával odalőtt az ablakra. Kinyitott­tam az ajtót, hogy lássam, ki az a vak­merő, de a fák sűrűjében senkit se lát­hattam. Képzelhetik, hogy ha a szeren­csétlenség történik velem, ha a belőtt puskagolyó fejembe fúródik, és életemet kioltja, — mily rettentő sors éri szegény nőmet és hét gyermekemet, s mind e rettentőségnek valaki puszta szeszélye volna az okozója. — Kérem tekintetes szerkesztőség, szíveskedjék e sorokat hü magyar fordításban becses lapjukban kö­zölni. Tisztelettel Men gKároly, pos­tai altiszt." — Könyvvezető kerestetik. Az eszter­gomi kerületi betegsegélyző pénztárnál az egyesület üzleti könyveinek állandó, rendes vezetésére egy szakképzett könyv­vezető kerestetik. Felhivatnak tehát azok, a kik ezen alkalmazásba bejutni óhajt­nak, szíveskedjenek e végett dr. Wal­ter Gyula úrhoz, az egyesület elnöké­hez fordulni s az állás elnyerése iránti folyamodványaikat neki Írásban átadni. Az állás 1894. évi január elsején töltendő be, s tisztes megélhetést fog biztosítani. — Puskaporszállitás a Dunán. T a k á t s József esztergomjárási főszolgabíró érte­sítette a hatósága alá tartozó összes községek elöljáróságait, hogy a napok­ban a Dunán egy hajórakomány puska­port fognak lefelé szállítani. A hajó, még pedig a 344. sz. uszályhajó, Bécsből jön és a bolgár kormány részére szállítja a puskaport Bulgáriába. — Járványos betegség Szentgyörgymezőn. Még nem elég a sorstól, hogy kanyaró­val koleragyanúval, rossz világítással, né­met nyelvi rendelettel s más efféle jár­ványos nyavalyákkal áldott meg bennün­ket, íme, szegény Szentgyörgymezön nem rég kezdett pusztítani a kanyaró, még kimutatás sem érkezett a veszedel­mes pyavalya pusztításairól a főszolgabi­rósághoz s már is egyéb járvány ütött föl rettenetes fejét: a vörheny. E hó 26-án tettek róla jelentést a szolgabiró­ságnak, miből könnyen következtethető, hogy körülbelől 24-én, vagy 25-én mutatta be magát a kiállhatatlan, gyűlöletes téli vendég, mely most is ölelget néhány sajnálatra méltó halandót, mig talán ha­lálra nem öleli őket. — Az elefánt felhasználása. Igen mu­latságos látványnyal szolgált a párká­nyiaknak az, hogy az állatseregiet-tulaj­donos 100 éves óriási elefántja mily mellözhetlen szolgálatot teljesített, az igen súlyos kocsiknak a gőzhajó feljáró­jára történő szállításánál. Elöl néhány ember húzta a kocsit, vagyis inkább irányozta a rudat, — de a főteher az elefánt koponyájára nehezedett, mert a széles és lapos homlok a kocsi hátuljá­nak támaszkodva könnyedén taszította előre a szállítmányt. Néha-néha lustának mutatta magát az állat, — ekkor a két oldalt felállított egy-egy pikádor lándzsa­szerü készülékkel oldalba teremte, s a kocsi hirtelen előbbre lódult. Kétszer élvezték e látványt, mely talán mulatsá­gosabb is, mint az, a mit a bódéban pro­dukáltak. — A kolera kérdése. Emiitettük, hogy vasárnap egy hete Szentgyörgymezön egy Majthényi András nevü tízéves fiu hirtelen meghalt s a körülmények oly gyanúsak voltak, hogy a halott vég­beleit az orvos felterjesztette Budapestre az országos központi bakteriológiai in­tézetbe megvizsgálás végett. A bakteri­ológiai vizsgálat eredményéről szóló hiva­talos jelentés most érkezett meg Buda­pestről s tartalma az, hogy Majthényi hirtelen halálát nem kolera, hanem gyo­morhurut okozta. — Betörések. Szombaton éjjel isme­retlen tettesek Szóda Mihály buda­utczai házának pinczeablakáról lefesze­^ették a két vasrudat, nyilván lopási szándékból. Ugyanez történt szombaton éjjel özv. Nagy Jánosné doroghi-uti pinczéjében. Mind a két helyiségben értékes holmik voltak, de a tettesek nem vittek el semmit. A pinczék környékén másnap reggel, mikor a feltörést az érdekeltek észrevették, mezítelen lábtól eredő nyo­mok voltak láthatók a sáros talajon. — Rossz hus. Nemcsak Milánovits állami állatorvosnak, hanem az újonnan megválasztott városi állatorvosnak S i n­ger Henriknek is meggyült a baja a katonaság helybeli hússzal Utójával, a mennyiben ez kifogásolt egy levágatni szándékolt tehenet és azt nem is engedte levágatni. Nagyon különös színben tűnik fel, hogy a katonai hatóság által idegen helyről ide hozott mészáros ellen szaka­datlan panaszok merülnek fel és ezen panaszok alaposságáról a katonai ha­tóságnak is volt alkalma meggyőződni, — mégis az a mészáros nagy pártfo­gásban részesül..

Next

/
Oldalképek
Tartalom