Esztergom és Vidéke, 1893

1893-10-29 / 91.szám

latokat, a korszerű eszméket az ország legelrejtettebb zugaiba. Hát a fbxiókák ? Ma már ott sem csak a meseszó járja ; ott is érdeklödnek a közügyek iránt. Es ugyan mi nem közügy ma. Hiszen roppant nagy a nyilvánosság, úgy, hogy már minden oly ügy, a mi sok embernek érdekébe vág, közügy. Templom dolga, iskola dolga, utczakövezés dolga közügy. Efajta dolgot közösen vitatnak az emberek s hamar megszületik a helyi újság szükségének érzete. Igaz, hogy az ilyen vidéki, kicsi ujságvállalat a kiadónak és a szerkesztőnek nem oly dúsan kamatozó vagyon, mint a roppant városokbeliekéi. De a közönsége nagyon hálás. Elolvas az mindent, tudni akar mindent, a mi a városban történik. Ha egy szilaj tehén garázdálkodott: azt neki tudni kell. Ha a polgármester náthás: azt neki tudni kell. Tudvágya általában minden apróságra kiterjed. Sokat ad arra, hogy a reggeli kávéja mellé élvezetes pletykákat kapjon. No de ne sértegessük azt a szegény jó publikumot 1 Oh, a vezérczikkszerü dolgozatokat sem hanyagolja el az s ha jó tárczát kap, bizonyára abba harap bele először s azt fogyasztja legszívesebben. Persze; ez az újságolvasásnak meglehetősen czéltalan formája. Vannak azonban komolyabb olvasók, a kik czélkitüzve, hasznos eredményre számítva veszik, kézbe a lapot. (Folyt, köv.) Búvár Béla. HÍREK. Esztergom, okt. 26. — Az óvóképző ünnepe. Az esztergomi kisdedovóképzö intézet megalapítójának Vaszary Kolos herczegprimásnak névnapja alkalmából holnap hétfőn, az intétézeti növendékek ünnepet ülnek, mely az intézeti helyiségben reggeli g órakor veszi kezdetét. Az ünnepély programmja a következő:a) Üdvözlő dal, előadja : az intézeti énekkar, b) N i e d e rm a n n Vilma alkalmi szavalata, c) Fanle o v i c s hegedüjátéka. d) Szüle Ida szavalata-e) Fankovics szavalata, f) „A fecskéhez" czimű dal, hegedű kísérettel, melynél a Il-ik osztály a hegedűt kezeli, az első osztály pedig énekel. A műsort az intézeti igazgatóság megemlékező hálanyilatkozattal fogja bezárni. — Az esztergomi állandó vashíd. Az állandó vashid építése végett kitűzött pályázatra négy vállalkozó küldte be ajánlatait, melyek ajánlatok közül Cathry Száléz és fi a" hídépítő vállalkozó mérnöki czég ajánlata találtatván legolcsóbbnak, az fogadtatott el. Cathryék jelenleg csupán arra várnak, hogy a formális szerződés részletesen megállapittassék s ő felsége által jóváhagyassák, melyek megtörténte után azonnal megkezdhetik az építkezést. A szerződési összeg, melyet a vállalkozók a munkálatokért kapnak, eddigelé nincs pontosan megállapítva annyi bizonyos, hogy az építési költségek 1.200,000 forintnál többre fognak rúgni. A közlekedésügyi minisztérium részéről még senki sincs kiküldve, a ki a hídépítés munkálatai fölött a szokás szerinti kormány-felügyeletet gyakorolja. A hid részletes tervének kidolgozásához majd csak akkor fognak hozzá Cathryék, ha a szerződés pontozatai részletesen meg lesznek állapítva. Négy pár köpillért fog kelleni a Dunába építeni pneumatikus módon. A köpillérek elhelyezése végett a folyam fenekén ásatásokat fog kelleni eszközölni, és pedig körülbelül 14 méternyire a vízállás 0 foka alá, vagyis körülbelül 10 méternyire a folyam feneke alá. Az árvizmagasság és a hid pályaszine közötti távolság körülbelül 7 méter lesz. A hid felső szerkezete teljesen vasból lesz összeállítva s teljesen hasonló alkotás lesz a pozsonyi és komáromi állami vashidakhoz. Figyelemreméltó, hogy az Esztergom és Párkány között építendő hid egyike lesz az ország efajta legnagyobb alkotásainak amennyiben hosszaságra nézve nagyobb lesz, mint a budapesti lánczhid, s az egész magyar haza hidjai között csupán a budapesti Margit-hidnak fog mögötte állani, mint a mely leghoszszabb hidunk. Cathry Száléz és fia építési irodája a Párkányi oldalon van. — Kaszinó. Az esztergomi kaszinóegylet tegnap szombaton délután 6 órakor saját helyiségében választmányi ülést tartott. — Hivatal-vizsgálatok. A párkányi járás főszolgabirája B. Szabó Mihály a a napokban tartotta meg a rendes hivatalvizsgálatokat az egyes községeknél, mely alkalommal mindenütt kielégítő rendet talált. — Arczkép leleplezés. Egy éve lesz, hogy dr. Suszter Konstantin váczi megyés püspök 80 ezer frtot alapítványt tett a város részére. A város képviselőtestülete, hogy a nagyszerű alapitónak némiképen lerója háláját, Janitsek festőművész által lefestette a püspök arczképét, a mely már el is készült. Az életnagyságú képet a közgyűlési teremben helyezik el s deczember 24-én — a mely napon a püspök alapítványát tett'e, — ogj ák ünnepélyesen leleplezni. — Eltüni postapénz. Szerdai számunkban jeleztük, hogy a bényi postán 300 forintnyi összeg tünt el, a melynek K é t y r e kellett volna megérkeznie. Ez ügyben a postaigazgatóság az előzetes vizsgálatot már eszközölte, melynek eredménye a múltkori közleményünkben kifejezett felfogást megerősítette. A 300 forint tényleg megérkezett a bényi postára, mint azt a rovatlapok kétségbevonhatatlanul igazolják ; a bényi posta az érkezett összeget nem rovatolta tova. Zsák o v i t s bényi postamesternek ama állítása, hogy a pénzt egyszerűen a postatáskába tette bele, teljesen érvénytelenné válik Kottr.a kétyi postamesternek a pénzre vonatkozó határozott tagadásával szemban, mert végre is a pénznek olyatén módon való továbbítása szabálytalan, volt és jelen esetben kétszeres szabálytalanság követtetett el, mert a p'ostás küldöncz-táskájában levő és pénzes s ajánlott-levelek befogadására szánt zsák se volt szabályszerüleg lezárva a melyből — ha a pénzt egyátalán betették volna csakis az átvevő posta vehette volna ki, mert a zsák és a postatáska külső erőszak nyomai nélkül érkezett meg. Ezek alapján az eltűnt öszszeget a bényi postamesternek kell megtéríteni. — Tömeges névmagyarosítás. A fővárosi lapok jelentik, hogy az aradvidéki tanitók egyesülete nagy mozgalmat indított az iránt, hogy az ország idegen nevü tanítói a milleniumra magyarosítsák meg a nevüket. Minthogy a magyar kultúra emelésében legszebb rész a tanítóké, illő dolog, hogy a magyarosodási mozgalomban is első helyet foglalják el. Városunk és megyénk tanítóiból számosan viselik a német, vagy tót nevet, — noha lélekben legtisztább magyarok. Azért is ezen érzelmi magyarságukhoz mi sem illik inkább, mint a magyar név — melyet immár könnyű szerrel meg lehet szerezni. A legközelebbi (november 7-iki) megyei tanitógyülés megszívlelhetné az aradi tanítok igyekezetét s nagyon szép volna tőle, ha csatlakoznék azokhoz. — Kedvezményes vasúti jegyek tanulóknak. Gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter a kereskedelemügyi miniszterrel elhatározta, hogy tanulmányi kirándulások alkalmával a tanulókat, ha legalább tizen jelentkeznek, kedvezményes utazójegyekben részesiti ezentúl. A kedvezmény olyan, hogy a tanulók a II. osztályú kocsiban utazhatnak III. osztályú egész jegygyei és a III. osztályában III. osztályú féljegygyei. — Bitang jószág. Dorogon szerdán három ökröt találtak bitangjára hagyva. Bevezették őket a doroghi községházára. Ismertető jelök nyomtatott formájú nagy B betűs bélyeg. Tulajdonosuk kellő igazolás mellett átveheti a bitang ökröket. — Olasz bor. Bortermelőinknek nem lesznek kedvesek azon hirek, melyek az olaszok szüreti kilátásairól szólnak. Az érkezett jelentések szerint ugyanis Olaszországban, de különösen Sziczilia és Bari környékén ritka jó szüret ígérkezik. A nagy mennyiségű és olcsó olasz bornak monarchiánkba való behozatalára olasz és osztrák tökepénzesek 2 millió forint alaptökével részvénytársaságot szándékoznak alapítani. — Éjszakai útonállók. Sokan azt tartják, hogy még a jóból sem jó a sok. Hát még a rosszból ? I — A rossz példák egymásra halmozódnak azon tűrhetetlen parasztlegény-szokásokból, melyeken csak az erélyes csendőr szuronya képes igazán segíteni. A lapok hasábjain, sürün találkozunk azon indítvány nyal, hogy ha Magyarországon van csendörmiérthiányzik épen Esztergom városánál, — a hol a fenforgó állapotok, a személyes biztonság és közbátorság a lehető legalacsonyabb fokon állanak, immár úgyannyira, hogy a polgárok nyugalmának visszaállítása czéljából — ha a sürgős és gyökeres intézkedés elmarad vagy továbbra húzódik — a minisztériumhoz kell oltalom végett folyamodni. Visszatérünk a csendőrség intézményére, melyről fentebb hangoztattuk, hogy annak behozatala mellőzhetetlen és elodázhatatlan feltétele Esztergom nyugalmának, közbátorságának, közrendjének. A mult vasárnap Lestár Ferencz hírhedt verekedő összeütközött S ó k i József dorogi uti korcsmárosnál T e p 1 a i József és társaival. Kést ragadván, Teplait a füle tövénél és a kezén súlyosan megsebesítette. A késelő Lestár ezzel hazainalt, de a bosszút szomjazó Teplai és kísérői —számra hatan — Lestárt felkeresték szállásán, s ott az ajtót összetörve, feleségét gyermekét elhajtva, Lestárt csúnyául helybenhagyták, sőt lábát és kezét el is törték. Ezen eset nem volt azon a napon az egyedüli, mert midőn a dorogi-úton este 9 és 10 óra között 3 nö a vasút felé sietett, utjokat állta Pereszlényi József, Balázs Mihály és Hegedűs József — kik mind a hárman 18 év körüli legények — és a védtelen nőket előbb üldözték, majd piszkos és aljas módon megtámadták ; s minthogy a nők legerélyesebbje a nemtelen támadással bátran szembeszállt, a durva legények földre taszították és össze-vissza rugdalták. Másnap megújult ez támadás a jelzett úton. Egy izben egy őrmestert, midőn a vasútról teljesen egyedül ment hazafelé, túlnyomó számuk és erejük érzetében, valamint annak tudatában, hogy magányos ember pártjára az elhagyatott helyen éjjel senki sem állhat, — vakmerően megtámadták és megverték, a hogy bírták. Azonban az őrmester sem volt rest, elővette-oldalfegyverét, s avval védekezvén, nagyon is érezhető nyomokat hagyott az útonállók testén. — Szerencsétlenség. A „Reme" nevü gőzhajón R u z i c s k a gépész a gőzgéptől balkarján oly súlyosan megsérült, hogy kezét amputálni kellett. — A szerkesztő asztalánál. „Hoztam, kérem, becses lapja.számára egy regényt. Tessék." -— „Bocsánat, uram, most épen nagyon el vagyok foglalva, legyen szives, dobja be regényét ide a —• papírkosárba." — Brutális parasztok. K a i b i c s Károlyné szül. Pristicz Éva esztergomi aszszony a következő panaszt adta elő az esztergomi rendörkapitányi hivatalban: Október 22-én este 9 óra tájban az esztergom-füzitöi vasút esztergomi állomásához ment a férjével, ki a nevezett vasútnál főkalauz, továbbá háziasszonya leányával, Kiffer Rózával, valamint egy ugyanott lakó Mari keresztnevü tizenötéves leánynyal. Útközben, a mint a Sóky-féle ház előtt elhaladtak, a házból három legényember jött elő, s mind a három utánok szaladt s a mint utolérték őket, minden ok nélkül először is Marit fejénél fogva földhöz nyomták s midőn erre Kiffer Róza azt mondta nekik: „Azt a kis lányt ne bántsák 1" — nekirontottak Kiffer Rózának s azt egyszer fej beütötték. Erre Kaibicsné rajok szólott, hogy ez brutális cselekedet; mire a három legény közül az, a kinek a. feje be volt kötve, Kaibicsnét a kezével kétszer fejbe ütötte és a lábával megrúgta a ballábát. Ezután mind a három legény elszaladt. Hogy név szerint kik voltak, azt Kaibicsné nem tudta megmondani. — A szőllö ujabb pusztítója. Dél-Magyarország homoki szöleiben ujabban a peronosporán kivül a zöld cserebogár tez félelmes pusztításokat. A zöld fémhaladják a filoxéra pusztításait, a menynyiben a leveleket gyorsan felemészti s pusztán csak a levélereket hagyja meg. A homoki szőlőtulajdonosok mindent megtesznek a féreg kiirtására; az irtást azonban csak esős időben végezhetik, mert napos időben a bogarak elrepülnek. — A soproni piacz rendezésének ugyancsak itt volna az ideje. „Mi nem tartjuk városunk nagyvárosias jellegével összeférönek — irja a Sopronvármegye — hogy hetivásárok alkalmával legszebb utczánk, a különféle csibék, tyúkok, libák, ruczák, malaczok és egyéb élő lények szemétlerakodó legyen. Van a Várkerületnek más rendeltetése s nem az, hogy a heti vásárok piaczául szolgáljon. Más városok már régen intézkedtek, hogy az efféle piaezok vagy együtt, vagy külön helyen, de semmiesetre se a város föutczáján legyenek ; nálunk mindent a Várkerületen árusítanak, pedig épen nem mondható, hogy nem volna a városnak egyéb utczája, vagy megfelelő tere, hova főkép a baromfi-piaezot kihelyezni ne 'ehetne. Ez nem is kerülne egyéb költségbe, mint egy egyszerű tanácsi határozatba s még csak a pótadót sem emelné, legfeljebb azzal a kis kényelmetlenséggel járna, hogy a gazdaasszonyoknak néhány lépéssel tovább kellene menniök, hogy a szükséges czikkeket megtalálják. Mi felvetjük a kérdést és Szükség esetén konkrét tervet is készítünk, ha a város tanácsa hajlandónak ígérkezik e kisvárosias bajon segíteni, melyen minden idegen megütődik. Nagyon természetes, hogy e tervnek is lesznek ellenzői, de ez ne gátolja a várost elhatározásában, mert minden reformnak meg vannak a maga ellenesei s ezek miatt valóban kár lenne minden haladásról lemondani". — Ezt mintha csak nekünk, esztergomiaknak írták volna. — Tanitóból rendőr. Selmecz-Bélabánya sz. kir. bányaváros egyik külutezája, Hodrusbánya részére, • mely mellesleg mondva, két órányira fekszik a belvárostól, a napokban a törvényhatósági bizottság b. Rosner Ervin főispán elnöklete alatt az ottani tanítót, Lindmayer Jánost, választotta meg rendörbiztossá. Selmeczbánya városának 5 külutezai biztosa között most már két diplomás van, az egyik tanítói, a másik pedig bányászoklevélnek a birtokosa. — A házalásról és a vándoriparról szóló törvényjavaslat már az országgyülésiképviselöház előtt fekszik s legközelebb tárgyalás alá kerül. A magyarországi kis és középkereskedök memorandumban teszik meg észrevételeiket a javaslatra s ezt a memorandumot megküldik az összes képviselőknek. Az. uj törvény sok év óta égető szükséget képez. — Modern műterem. A múltkor kegyetlen fogfájástól gyötörtetve, elmentem Marx Antal, széles körben előnyösen ismert fogspeczialistá műtermébe. Amint beléptem, meglepetve tekintek körül; mert ily elegánsan és finom ízléssel kiállított műterem bátran kiállja a versenyt bármely fővárosban levő ilynemű helyiséggel. A franczia gobelinnel bevont bútorok, s egy tisztán fogászati czélokra szolgáló, kitűnő angol gyártmányú és czélszerüség dolgában fölülmulhatatlan szék, általános tetszésben részesül. Midőn fájós fogamtól ügyesen meg levek szabadítva, kétszeresen kellemes benyomásokkal távoztam. A fogbajokban szenvedők ne mulasszák el, Marx úr műtermébe ellátogatni I IRODALOIVÍ™ — Gyermekversek. Szecsányi-Antal verbóczi tanitó hirdet előfizetést ilyen czimü kötetre a következő felhívással, mit kartársainak küldött szét: Tekintetes kartárs ur 1 Bátor vagyok b. tudomására adni, hogy gyermekverseim egy részét „Gyermekversek" czim alatt sajtó alá bocsájtottam azon czélból, hogy azokat az iskolai növendékek között terjesszem. Füzetem a gyermek felfogásához mért 35 kisebb vegyes tartalmú versecskét tartalmaz, melyek világos rövid irályuknál fogva a gyermek emlékező tehetségének gyakorlására szánvák. A füzetkék árát tekintettel azoknak könnyebb beszerzésére — 10 krra szabtam mely ár minden füzetkére nyomva van ; mindazonáltal a tanitó uraknak bármily mennyiségű példányt 6 krjával adom darabonként. Ezeknek elörebocsájtása után tisztelettel kérem Tek. kartárs urat: szíveskednék mü* vecskémet szives pártfogásába véve, a vezetése alatt álló iskola növendékei között terjeszteni, becses megrendelésétpedig velem közölni, A megrendelés legczélszerübben posta-utalványon eszközölhető, mely esetben a füzetek portómentesen lesznek megküldve. Mielőtt szives megrendelését ismételten kérném, vagyok kartársi üdvözlettel