Esztergom és Vidéke, 1893

1893-10-06 / 81.szám

Első az, hogy a hatóság tegye meg a kötelességét. Mert a szövetkezetek nem elégednek meg azzal, hogy a fönálló törvény amúgy is tág teret enged nekik, de túlteszik magukat rajta, és egyes igazgatók oly dolgokat követnek el, hogy itt végül nagyon furcsán csattan majd az ostor. Tény ugyanis, hogy van olyan szövetkezet, hol az igazgatóság tagjai összejátszva, kölcsönöket szavaznak meg egymásnak, sőt a szeméremérzet annyira ki is vesz belőlük, hogy , elég vakmerők hamis és hamisított számadásokkal, intézeti mérleggel állani a közgyűlés elé; s midőn veszteségük van és derüre-borura költik el a tagoknak befizetett törzsbetéteit, még akkor sem átallnak a tagoknak nyereségről beszélni. Képzelhetjük, hogy milyen kezelés folyhatik, midőn még az itt érintett dolgok elkövetői is kénytelenek egyes igazgatókat kizárni, a kiknek nagyon is maguk felé hajlik a kezük. Noha oly „apró szabálytalanság", mint, egy szaklap szerint, egy esetben 7 ezer írtnak az elemelése, nagyon fel sem tűnik. Azonban, hogy a szegény magyar köznépre mily csapást képeznek e szövetkezetek, megítélhetjük azon egy tényből is, hogy csak az egyik ilyen országos szövetkezetet, „keresztényi" indulatból csupán egy évben 200 ezer forintot akart pör utján saját tagjaitól behajtani, mely czélból ügyvédjének 35 ezer forint előleget is adott; ugy hogy az óriásira rugó perköltséggel, 300 ezer forintot szándékoztak kipréselni csupa szegény emberek véres verejtékével szerzett vagyonkájából. Egy másik országos szövetkezetnél, ennek volt jogtanácsosa, e sorok írása közben, az igazgatókat nyomtatványban a legválogatottabb, a legczifrább czimekkel illeti. Röviden szólva, ezek a mi szövetkezeteink bebizonyítják ismét azon, t egyik közmondásunkban rejlő bölcseséget, hogy a szegény embert még az ág is húzza, midőn oly intézmény lesz veszedelmére, mely másutt mindenütt áldásos és a nép javára szolgál. Az itt érintett dolgok sürgős kötelességévé teszik a kormánynak azt, — a mit első czikkünk megjelenése óta a Miskolczon megtartott „Országos Iparosgyülés" is kimondott, — hogy a szövetkezeti ügyet rendezze és az országgyűlés elé alkalmas, czélszerü törvénytervezetet terjeszen. Sürgősen szükséges a segély annyival is inkább, mert a szövetkezetek kóborló ügynökeinek magyar vidékeken már veszett hirük kelvén, most már a nemzetiségi vidékeket szemelik ki prédául, zsákmányul, és egy, hozzánk beküldött levél szerint „mint kolerajárvány járnak falurólfalura, ámítva a népet" ; szóval kezdik a nemzetiségeket is magyar jelszó és a magyar kormányzat védpaizsa alatt fosztogatni és ezáltal ellenünk a nemzetiségekben gyülölségre okot támasztani, mert azok minket magyarokat, a vezérlő elemet fognak vádolni, ha őket meg nem védjük. Szükséges az intézkedés a sok jóhiszemű érdekében is; hisz az igazgatók nagy része is az, de itt meg az a baj, hogy sokszor egy pinczeoduból igazgatósági taggá választott ügynök, kefekőtő vagy zsirfőző annyit ért a szövetkezet ügyéhez, mint a hajdú a harangöntéshez. Az egyes ember pedig, ha ügyes bajos dolga akad, forduljon ügyvédhez, mert a szövetkezetnek a saját tagjai elleni perei mind kereskedelmi törvényszéki perek és bennök maga a féi el nem járhat. És itt fontos szerepe van a törvényszéknek és nagy feladat hárul reá; nem szabad megengednie, hogy ezentúl a törvény ellenére szövetkezet czége alatt holmi kétéletű szervezeteket csempészszenek be és nyerjenek ezek czégjegyzést, és különösen, hogy hangzatos czim alatt valóságos részvénytársulati jogokkal éljenek, szóval a törvényszékek minden beadványukat necsak egyszerűen lajstromozzák, hanem el is bírálják. Bizonyos dolog, hogy azelőtt a bíróság is akaratlan elősegitője volt ezek üzlemeinek, és sietett nyakrafőre pereiket, követeléseiket megítélni; de ujabban, miután már dereng előttük is annak sejtelme, hogy egyikmásik szövetkezet eljárásában ismérvei látszanak a büntető törvények által tiltott cselekményeknek, jobban vizsgálgatják az uj meg uj alapszabály-módosításokat, és utasítják el őket követeléseikkel; mire a szövetkezetek elégf merészek magát a biróságot is „fölvilágositás" czimén megtámadni, jelezvén ezen eljárásukkal azt, hogy a kit az Isten meg akar büntetni, elveszi az eszét. Minden emberre, minden szövetkezet ellenébsn általános tanácsot azért nem adhatunk, mert nem egészen egyformák alapszabályaik, és lehet, hogy az egyik ellenében adott tanácscsal egyik tag megnyerheti a pert, mig a jobban kieszelt szövetkezeti alapszabály mellett nemcsak benne maradna a hínárban, hanem jól el is vernék rajta a port, és fizethetne busás perköltséget, sőt kotyavetyére is kerülhetne kevés holmija is. De meg akadnak tisztességes szövetkezetek is, és ilyeneknél ha valaki aláirt, kell ís hogy fizessen. — Példakép fölhozhatjuk, hogy egy szövetkezetet elutasítottak a bíróságok, mert jegyzőkönyvét nem mutatta be, melyen a tagot fölvették; máskor elutasították, mert a nem fizető tag megszűnik a szövetkezet tagja lenni, vagy mivel a fölvételi írásban valami hiba volt. Addig is, mig jó törvény hoznának, a magyar nép egyes szédelgők miatt ne ejtse el az áldásos eszmét ; hanem községenkint, vidékenkint, hol az emberek egymást ösmerik, alakítsanak szövetkezeteket, honnan a pénzt nem viszik el a központba, a kiismerés folytán pedig az emberek arra való embert választanak igazgatóknak, és bocsánat a kifejezésért, de nem bízzák ebre a hájat. Sok példa van, hogy a helyi szövetkezetek rövid időn nagy eredményt érnek el, és az alkotmányos szabadságra nézve is nagybecsű s végtelenül fontos, ha a nép e téren is megtanulja magát kormányozni. Dr. Rácz Géza. HÍREK. Esztergom, okt. 5. — Ítélet a Csólics-perben. Csolics Mihály bünpörében szerdán déli egy órára volt kitűzve az Ítélet kihirdetése. Zsitvay Leo, a birósag elnöke, kiemelve, hogy az Ítéletet most csak vázlatosan fogja megokolni, annak testet adni pedig Eördögh András biró fog, a következő ítéletet hirdette ki: A törvényszék Csolics Mihályt bűnösnek találta a Vaszary Kolos herczegprimás sérelmére m e gkisérlett gyilkosság (btk. 278. és 65. §§.) és a Kohl Medárddal szemben megkisérlett szándékos emberölés bűntettében és ezért a 66. §. 1. és 3. pontjai, továbbá a 89. rs 96. §-ok alapján összbüntetésképpen t i z é v i fegyházra és 10 évi hivatalvesztésre ítélte. A vizsgálati fogságból semmit sem számítanak be. Az ítélet kihirdetése után az elnök igy szólt: — Hallotta, Csolics, a törvényszék ítéletét. Megnyugszik vagy felebbez? Csolics előbb meghajtja magát s aztán közömbös hangon feleli: — Megnyugszom. Havas föügyészhelyettes a büntetés mértékét illetőleg, Eötvös Bálint dr. pedig ugy a minősítés, mint a kiszabott büntetés mennyisége tekintetében felebbezést jelentett be. Ezz,el a tárgyalás véget ért, a törvényszék az elitéltet átadta a kir. ügyészségnek, mely Csólicsot visszavezettette a fogházba. — Az új hid. Azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy lapunk olvasóival az Esztergom és Párkány közt építeni szándékolt nagyszabású új hid építésére vonatkozólag igen érdekes és anyagi érdekeikkel szoros összefüggésben álló híreket közölhetünk. Városunk elöljárósága igen dicséretes serénységgel dolgozik azon, hogy az épp oly fontos érdeket képviselő, mint modern alkotás mentül hamarabb létesüljön. Mult kedden Kruplanicz Kálmán alispán felhívást bocsátott ki, melyben felhívja az építés érdekeltjeit, hogy e hó 12-én délelőtt 10 órakor a megyeház nagytermében teljes számban jelenjenek meg s az ott tartandó tárgyalásra úgy a községek, mint az uradalmak oly meghatalmazottakkal képviseltessék magukat, a kik fel vannak jogosítva küldőik nevében a tárgyaláson felmerülő egyes kérdésekben jogérvénye.sen intézkedni, alkudni, valamint a létrejövendő megállapodásokat keresztül is vinni. A tanácskozmány javaslatai azonban a tárgyalások befejezte után egy rendkívüli közgyűlésen fognak bírálat alá vétetni. Az alispán felhivta egyszersmind Csaby Andor királyi főmérnököt, hogy nyújtsa be a hid építése végett a hídfőnél kisajátítandó területek térrajzát, hogy az az érdekeltség tanácskozásain tájékozásul szolgálhasson. — A vármegye törvényhatósága részéről Frey Ferencz, K ob e k István és Reviczky Károly országgyűlési képviselők, továbbá Csaby Andor királyi főmérnök, M a 11 y a s o v s z k y Vilmos tiszti főügyész, járási főszolgabíró és Bartha Ármin tiszteletbeli megyei főjegyző felhivatnak, hogy az október 12-én tartandó tárgyalásokon okvetetlen jelenjenek meg. Reményünk van tehát, hogy a régi rozoga fahíd helyett a lehető legrövidebb idő alatt az újkori forgalom minden igényeinek megfelelő és kiáltó szükséget képező hatalmas új hidat kapunk. — Kolera. A fővárosi sajtó nagyrésze f. hó 4-ről azt jelenti, hogy Esztergomban egy katona kolerában megbetegedett. Tudomásunk szerint szerdán reggel a Bottyán-utczán az úgynevezett Viola-féle házban egy közkatona jól lakott tepertővel s minthogy rosszul lett tőle, be kellett vinni a Buda-utczában levő katonai maródi-házba, hol rögtön lefektették s megvizsgálták, de kolerát nem konstatáltak rajta. Lapunk egy munkatársa hallván a riasztó hirt, hogy városunkban kitört a rettentő betegség, azonnal a maródi-házba ment, hol a katona-orvostól azt az értesülést nyerte, hogy koleráról szó sem lehet, még ürüléke sem volt a betegnek azóta, mióta beszállították, tehát ürülékvizsgálatot sem eszközölhetett, nemhogy kolera- diagnosist állapithatott volna meg. Egyébként gyanús esetekben a beteg ürülékét rögtön felküldik a belügyminisztériumba s csak ott konstatálják hivatalosan, ha koleraeset forog fenn. Munkatársunk kikérdezte a beteg katonát s ez fejfájásról és lábgörcsről panaszkodott—Ma tudósítónk meglátogatta dr. H a u g h Lambert városi alorvos urat; ki kijelentette előtte, hogy diagnosist még eddig nem állapithatott meg, mert még nem volt vizsgálatra alkalmas ürülék. Az alorvos ur nézete szerint a betegedés legfeljebb csak gyanús, de valószínűleg nem kolera. Megtudakoltuk a katona-orvos véleményét is, mely abban áll, hogy a kolera esete a szóban forgó betegedésnél ki van zárva. — Iskolaszék. Szent-Tamáson a róm. kath. elemi tanoda számára f. évi okt. 11-én d. u. 3 órakor történik meg az ottani városház termében az iskolaszék választása. A választók lajstroma a választást megelőzőleg három napon, az ottani városházán megtekintésre ki leend téve. A szentgyörgymezei pénztárosi állásra egyhangúlag Kömives László helyettesittetett. — Esküvő. Dr. Weisz Sándor esztergomi ügyvéd f. hó 17-én tartja mennyekzöjét menyasszonyával: Weisz Szeréna kisasszonnyal az esztergomi izr. imaházban déli 12 órakor. — Új szénbánya. A pesti Drascheféle köszénbánya és táglagyár társulat Mogyorós község határában szénbányát nyittat s a fúratásokat okt. 2-án már megkezdette. — Helyreigazítás. Mult számunkba kellemetlen sajtóhiba csúszott. Megemlítettük ugyanis a primási uradalomban legközelebb történt változások közt, hogy Farkas uradalmi intéző nyugdíjaztatást nyert. Farkas Ferencz dunamocsi intéző úr, kinek neve tévedésből lett kinyomatva, levelet intéz hozzánk, melyben elmondja, hogy ö ez ideig még sem nyugdíjazva nem lett, sem szándék az illetékes körökben erre nem mutatkozik. Hanem Farkas Gyula komárommegyei mocsai intéző nyert nyugdíjaztatást. Mely kiigazításnak im készséggel adunk helyet. — A süttői rejtélyes női hulláról ezt irja utólag levelezőnk: A vizsgálat ma — okt. 4-én — tartatott meg, ezt Reviczky Győző főszolgabíró vezette. Miután orvos rendőri bonczolás is elrendeltetett, jelen voltak még Dr. Mátray Ferencz járásorvos, Dr. Kerndorfer Ármin körorvos s Dr. Deutsch Ármin gyakorló orvos Süttőröl. A vizsgálat eredménye: az ismeretlen női hulla ócska öltözetben a határföldeken találtatott, kora mintegy 18—20 év, kiléte, úgyszintén hogy honnan jött e vidékre, megállapítható nem volt. Bonczolás folyamán kiderült, hogy a nevezett maró lúgot ivott, ez okozta halálát. — Tehát valószínűleg öngyilkos. Vizsgálat befejezése után a hulla szokásos szertartások betartásával eltakarittatott. A 19-ik század végre meghozta, hogy egy öngyilkos hullájának is megadják a kellő végtiszteletet. — Megjárták a 26. ezred egyévi önkéntesei, hatan, kiket e hó 2-án menesztettek Komáromba az önkéntesek iskolájába. Odaérkezve az özönlő eső fürösztötte őket, mig 10 óra felé a régi várban levő kaszárnyába jutottak. Ott pedig, a még vizsgákat tevő múlt évi önkéntesek nagy szemeket meresztettek reájuk, hogy helyeiket elakarják foglalni, midőn ők még nem távozhatnak. Az összesen érkezett nyolcz ifjúnak, kik között városunk kiválóbb családjai fiaiis vannak, három ágyon kellett elhelyezkedniük. Az álmatlan éjjel alatt eleget elmélkedhettek a katona élet czifra nyomoruságairól, melyet már bevezetésül ily adagban kell megkóstolniok. Élelemről sincs gondoskodva, mert előbb nem léphetnek igényeikbe, mig a multéviek el nem távoznak. Kérdés előttünk, hogy miért halasztották Komáromban oly későre a multéviek vizsgáját, holott országszerte e vizsgák már rég megtörténtek és eredményeik a hírlapokban már jó ideje, hogy közölve voltak. — Párkányi vá6ár. A régóta kitűnő hirnek örvendő Simon-Judai vásárt Párkányban okt. hó21—28-ig fogják megtartani. — Az esztergomi kereskedelmi társulat leközelebb küldöttséget meneszt a kereskedelmi miniszterhez a szenttamási helypénzszedés visszaéléseinek megszüntetése érdekében, mely törekvést a győri kereskedelmi és iparkamara legutóbbi ülésén, melyben dr. Szávay Gyula, a győri iparkamara titkára is részt vett, feliratilag támogatni határozta. Úgy fogják elintézni a dolgot, hogy a miniszter, mikor a küldöttség elébe megy, már birtokában legyen a hasonló czélú feliratnak. — Hirtelen halál. Piszkén folyó évi szeptember 26-án Takács István lábatlani bányamunkás hirtelen elhalt, a felvett hullavizsgálati jegyzőkönyv tanúsága szerint nevezett nagymérvű pálinka-ivás következtében gutaütést szenvedett. — Póttartalékos honvédek, kik folyó évi október 6-ára gyakorlatra vagy kiképzésre behivattak, nem tartoznak bevonulni, mert a póttartalékosok kiképzése beszüntettetett. — Képezdék kritikája. Az országos közoktatási tanácsnak az 1892193-ik tanévi működéséről szóló évi jelentésében a felekezeti tanítóképzők állapotáról a