Esztergom és Vidéke, 1893

1893-10-06 / 81.szám

Első az, hogy a hatóság tegye meg a kötelességét. Mert a szövet­kezetek nem elégednek meg azzal, hogy a fönálló törvény amúgy is tág teret enged nekik, de túlteszik ma­gukat rajta, és egyes igazgatók oly dolgokat követnek el, hogy itt végül nagyon furcsán csattan majd az ostor. Tény ugyanis, hogy van olyan szövetkezet, hol az igazgatóság tagjai összejátszva, kölcsönöket szavaznak meg egymásnak, sőt a szeméremér­zet annyira ki is vesz belőlük, hogy , elég vakmerők hamis és hamisított számadásokkal, intézeti mérleggel állani a közgyűlés elé; s midőn vesztesé­gük van és derüre-borura költik el a tagoknak befizetett törzsbetéteit, még akkor sem átallnak a tagoknak nyereségről beszélni. Képzelhetjük, hogy milyen ke­zelés folyhatik, midőn még az itt érintett dolgok elkövetői is kényte­lenek egyes igazgatókat kizárni, a kiknek nagyon is maguk felé hajlik a kezük. Noha oly „apró szabályta­lanság", mint, egy szaklap szerint, egy esetben 7 ezer írtnak az eleme­lése, nagyon fel sem tűnik. Azonban, hogy a szegény ma­gyar köznépre mily csapást képeznek e szövetkezetek, megítélhetjük azon egy tényből is, hogy csak az egyik ilyen országos szövetkezetet, „keresz­tényi" indulatból csupán egy évben 200 ezer forintot akart pör utján sa­ját tagjaitól behajtani, mely czélból ügyvédjének 35 ezer forint előleget is adott; ugy hogy az óriásira rugó perköltséggel, 300 ezer forintot szán­dékoztak kipréselni csupa szegény emberek véres verejtékével szerzett vagyonkájából. Egy másik országos szövetkezetnél, ennek volt jogtaná­csosa, e sorok írása közben, az igaz­gatókat nyomtatványban a legválo­gatottabb, a legczifrább czimekkel illeti. Röviden szólva, ezek a mi szö­vetkezeteink bebizonyítják ismét azon, t egyik közmondásunkban rejlő bölcse­séget, hogy a szegény embert még az ág is húzza, midőn oly intézmény lesz veszedelmére, mely másutt min­denütt áldásos és a nép javára szolgál. Az itt érintett dolgok sürgős kötelességévé teszik a kormánynak azt, — a mit első czikkünk megje­lenése óta a Miskolczon megtartott „Országos Iparosgyülés" is kimon­dott, — hogy a szövetkezeti ügyet rendezze és az országgyűlés elé al­kalmas, czélszerü törvénytervezetet terjeszen. Sürgősen szükséges a segély annyival is inkább, mert a szövetke­zetek kóborló ügynökeinek magyar vidékeken már veszett hirük kelvén, most már a nemzetiségi vidékeket szemelik ki prédául, zsákmányul, és egy, hozzánk beküldött levél szerint „mint kolerajárvány járnak faluról­falura, ámítva a népet" ; szóval kez­dik a nemzetiségeket is magyar jelszó és a magyar kormányzat védpaizsa alatt fosztogatni és ezáltal ellenünk a nemzetiségekben gyülölségre okot tá­masztani, mert azok minket magya­rokat, a vezérlő elemet fognak vá­dolni, ha őket meg nem védjük. Szükséges az intézkedés a sok jóhiszemű érdekében is; hisz az igaz­gatók nagy része is az, de itt meg az a baj, hogy sokszor egy pincze­oduból igazgatósági taggá választott ügynök, kefekőtő vagy zsirfőző annyit ért a szövetkezet ügyéhez, mint a hajdú a harangöntéshez. Az egyes ember pedig, ha ügyes bajos dolga akad, forduljon ügyvéd­hez, mert a szövetkezetnek a saját tagjai elleni perei mind kereskedelmi törvényszéki perek és bennök maga a féi el nem járhat. És itt fontos sze­repe van a törvényszéknek és nagy feladat hárul reá; nem szabad meg­engednie, hogy ezentúl a törvény ellenére szövetkezet czége alatt holmi kétéletű szervezeteket csempészszenek be és nyerjenek ezek czégjegyzést, és különösen, hogy hangzatos czim alatt valóságos részvénytársulati jo­gokkal éljenek, szóval a törvényszé­kek minden beadványukat necsak egyszerűen lajstromozzák, hanem el is bírálják. Bizonyos dolog, hogy azelőtt a bíróság is akaratlan elősegitője volt ezek üzlemeinek, és sietett nyakra­főre pereiket, követeléseiket megítélni; de ujabban, miután már dereng előt­tük is annak sejtelme, hogy egyik­másik szövetkezet eljárásában ismér­vei látszanak a büntető törvények által tiltott cselekményeknek, jobban vizsgálgatják az uj meg uj alapsza­bály-módosításokat, és utasítják el őket követeléseikkel; mire a szövet­kezetek elégf merészek magát a biró­ságot is „fölvilágositás" czimén meg­támadni, jelezvén ezen eljárásukkal azt, hogy a kit az Isten meg akar büntetni, elveszi az eszét. Minden emberre, minden szö­vetkezet ellenébsn általános tanácsot azért nem adhatunk, mert nem egé­szen egyformák alapszabályaik, és le­het, hogy az egyik ellenében adott tanácscsal egyik tag megnyerheti a pert, mig a jobban kieszelt szövet­kezeti alapszabály mellett nemcsak benne maradna a hínárban, hanem jól el is vernék rajta a port, és fizethetne busás perköltséget, sőt ko­tyavetyére is kerülhetne kevés hol­mija is. De meg akadnak tisztességes szövetkezetek is, és ilyeneknél ha va­laki aláirt, kell ís hogy fizessen. — Példakép fölhozhatjuk, hogy egy szö­vetkezetet elutasítottak a bíróságok, mert jegyzőkönyvét nem mutatta be, melyen a tagot fölvették; máskor elutasították, mert a nem fizető tag megszűnik a szövetkezet tagja lenni, vagy mivel a fölvételi írásban valami hiba volt. Addig is, mig jó törvény hoz­nának, a magyar nép egyes szédel­gők miatt ne ejtse el az áldásos esz­mét ; hanem községenkint, vidéken­kint, hol az emberek egymást ösme­rik, alakítsanak szövetkezeteket, hon­nan a pénzt nem viszik el a köz­pontba, a kiismerés folytán pedig az emberek arra való embert választanak igazgatóknak, és bocsánat a kifeje­zésért, de nem bízzák ebre a hájat. Sok példa van, hogy a helyi szövet­kezetek rövid időn nagy eredményt érnek el, és az alkotmányos szabad­ságra nézve is nagybecsű s végtele­nül fontos, ha a nép e téren is meg­tanulja magát kormányozni. Dr. Rácz Géza. HÍREK. Esztergom, okt. 5. — Ítélet a Csólics-perben. Csolics Mi­hály bünpörében szerdán déli egy órára volt kitűzve az Ítélet kihirdetése. Zsit­vay Leo, a birósag elnöke, kiemelve, hogy az Ítéletet most csak vázlatosan fogja megokolni, annak testet adni pedig Eördögh András biró fog, a következő ítéletet hirdette ki: A törvényszék Cso­lics Mihályt bűnösnek találta a Vaszary Kolos herczegprimás sérelmére m e g­kisérlett gyilkosság (btk. 278. és 65. §§.) és a Kohl Medárddal szem­ben megkisérlett szándékos emberölés bűntettében és ezért a 66. §. 1. és 3. pontjai, továbbá a 89. rs 96. §-ok alapján összbüntetésképpen t i z é v i fegyházra és 10 évi hi­vatalvesztésre ítélte. A vizsgálati fog­ságból semmit sem számítanak be. Az ítélet kihirdetése után az elnök igy szólt: — Hallotta, Csolics, a törvény­szék ítéletét. Megnyugszik vagy feleb­bez? Csolics előbb meghajtja magát s aztán közömbös hangon feleli: — Meg­nyugszom. Havas föügyészhelyettes a büntetés mértékét illetőleg, Eötvös Bálint dr. pedig ugy a minősítés, mint a kiszabott büntetés mennyisége tekinteté­ben felebbezést jelentett be. Ezz,el a tárgyalás véget ért, a törvényszék az elitéltet átadta a kir. ügyészségnek, mely Csólicsot visszavezettette a fogházba. — Az új hid. Azon szerencsés hely­zetben vagyunk, hogy lapunk olvasóival az Esztergom és Párkány közt építeni szándékolt nagyszabású új hid építésére vonatkozólag igen érdekes és anyagi ér­dekeikkel szoros összefüggésben álló hí­reket közölhetünk. Városunk elöljárósága igen dicséretes serénységgel dolgozik azon, hogy az épp oly fontos érdeket képviselő, mint modern alkotás mentül hamarabb létesüljön. Mult kedden Krup­lanicz Kálmán alispán felhívást bocsátott ki, melyben felhívja az építés érdekelt­jeit, hogy e hó 12-én délelőtt 10 órakor a megyeház nagytermében teljes szám­ban jelenjenek meg s az ott tartandó tárgyalásra úgy a községek, mint az ura­dalmak oly meghatalmazottakkal képvi­seltessék magukat, a kik fel vannak jo­gosítva küldőik nevében a tárgyaláson felmerülő egyes kérdésekben jogérvénye­.sen intézkedni, alkudni, valamint a létre­jövendő megállapodásokat keresztül is vinni. A tanácskozmány javaslatai azon­ban a tárgyalások befejezte után egy rendkívüli közgyűlésen fognak bírálat alá vétetni. Az alispán felhivta egyszersmind Csaby Andor királyi főmérnököt, hogy nyújtsa be a hid építése végett a hídfő­nél kisajátítandó területek térrajzát, hogy az az érdekeltség tanácskozásain tájékozá­sul szolgálhasson. — A vármegye törvény­hatósága részéről Frey Ferencz, K o­b e k István és Reviczky Károly or­szággyűlési képviselők, továbbá Csaby Andor királyi főmérnök, M a 11 y a ­s o v s z k y Vilmos tiszti főügyész, járási főszolgabíró és Bartha Ármin tisztelet­beli megyei főjegyző felhivatnak, hogy az október 12-én tartandó tárgyalásokon okvetetlen jelenjenek meg. Reményünk van tehát, hogy a régi rozoga fahíd he­lyett a lehető legrövidebb idő alatt az újkori forgalom minden igényeinek meg­felelő és kiáltó szükséget képező hatal­mas új hidat kapunk. — Kolera. A fővárosi sajtó nagy­része f. hó 4-ről azt jelenti, hogy Esztergomban egy katona kolerában megbetegedett. Tudomásunk szerint szerdán reggel a Bottyán-utczán az úgynevezett Viola-féle házban egy közkatona jól lakott tepertővel s minthogy rosszul lett tőle, be kellett vinni a Buda-utczában levő katonai maródi-házba, hol rögtön lefektették s megvizsgálták, de kolerát nem konstatáltak rajta. Lapunk egy mun­katársa hallván a riasztó hirt, hogy városunkban kitört a rettentő beteg­ség, azonnal a maródi-házba ment, hol a katona-orvostól azt az értesü­lést nyerte, hogy koleráról szó sem lehet, még ürüléke sem volt a be­tegnek azóta, mióta beszállították, te­hát ürülékvizsgálatot sem eszközöl­hetett, nemhogy kolera- diagnosist állapithatott volna meg. Egyébként gyanús esetekben a beteg ürülékét rögtön felküldik a belügyminisztéri­umba s csak ott konstatálják hiva­talosan, ha koleraeset forog fenn. Munkatársunk kikérdezte a beteg ka­tonát s ez fejfájásról és lábgörcsről panaszkodott—Ma tudósítónk megláto­gatta dr. H a u g h Lambert városi alor­vos urat; ki kijelentette előtte, hogy di­agnosist még eddig nem állapithatott meg, mert még nem volt vizsgálatra alkalmas ürülék. Az alorvos ur né­zete szerint a betegedés legfeljebb csak gyanús, de valószínűleg nem kolera. Megtudakoltuk a katona-orvos véleményét is, mely abban áll, hogy a kolera esete a szóban forgó bete­gedésnél ki van zárva. — Iskolaszék. Szent-Tamáson a róm. kath. elemi tanoda számára f. évi okt. 11-én d. u. 3 órakor történik meg az ot­tani városház termében az iskolaszék választása. A választók lajstroma a vá­lasztást megelőzőleg három napon, az ottani városházán megtekintésre ki leend téve. A szentgyörgymezei pénztárosi ál­lásra egyhangúlag Kömives László he­lyettesittetett. — Esküvő. Dr. Weisz Sándor eszter­gomi ügyvéd f. hó 17-én tartja mennyek­zöjét menyasszonyával: Weisz Szeréna kisasszonnyal az esztergomi izr. imaház­ban déli 12 órakor. — Új szénbánya. A pesti Drasche­féle köszénbánya és táglagyár társulat Mogyorós község határában szénbányát nyittat s a fúratásokat okt. 2-án már megkezdette. — Helyreigazítás. Mult számunkba kellemetlen sajtóhiba csúszott. Megemlí­tettük ugyanis a primási uradalomban legközelebb történt változások közt, hogy Farkas uradalmi intéző nyugdíjaztatást nyert. Farkas Ferencz dunamocsi intéző úr, kinek neve tévedésből lett kinyo­matva, levelet intéz hozzánk, melyben elmondja, hogy ö ez ideig még sem nyugdíjazva nem lett, sem szándék az illetékes körökben erre nem mutatkozik. Hanem Farkas Gyula komárom­megyei mocsai intéző nyert nyugdíjaztatást. Mely kiigazításnak im készséggel adunk helyet. — A süttői rejtélyes női hulláról ezt irja utólag levelezőnk: A vizsgálat ma — okt. 4-én — tartatott meg, ezt Re­viczky Győző főszolgabíró vezette. Miután orvos rendőri bonczolás is elrendeltetett, jelen voltak még Dr. Mátray Ferencz járásorvos, Dr. Kerndorfer Ármin kör­orvos s Dr. Deutsch Ármin gyakorló or­vos Süttőröl. A vizsgálat eredménye: az ismeretlen női hulla ócska öltözetben a határföldeken találtatott, kora mintegy 18—20 év, kiléte, úgyszintén hogy hon­nan jött e vidékre, megállapítható nem volt. Bonczolás folyamán kiderült, hogy a nevezett maró lúgot ivott, ez okozta halálát. — Tehát valószínűleg öngyilkos. Vizsgálat befejezése után a hulla szokásos szertartások betartásával eltakarittatott. A 19-ik század végre meghozta, hogy egy öngyilkos hullájának is megadják a kellő végtiszteletet. — Megjárták a 26. ezred egyévi ön­kéntesei, hatan, kiket e hó 2-án menesz­tettek Komáromba az önkéntesek isko­lájába. Odaérkezve az özönlő eső fürösz­tötte őket, mig 10 óra felé a régi várban levő kaszárnyába jutottak. Ott pedig, a még vizsgákat tevő múlt évi önkéntesek nagy szemeket meresztettek reájuk, hogy helyeiket elakarják foglalni, midőn ők még nem távozhatnak. Az összesen ér­kezett nyolcz ifjúnak, kik között városunk kiválóbb családjai fiaiis vannak, három ágyon kellett elhelyezkedniük. Az álmatlan éjjel alatt eleget elmélkedhettek a katona élet czifra nyomoruságairól, melyet már be­vezetésül ily adagban kell megkóstolniok. Élelemről sincs gondoskodva, mert előbb nem léphetnek igényeikbe, mig a mult­éviek el nem távoznak. Kérdés előttünk, hogy miért halasztották Komáromban oly későre a multéviek vizsgáját, holott országszerte e vizsgák már rég megtör­téntek és eredményeik a hírlapokban már jó ideje, hogy közölve voltak. — Párkányi vá6ár. A régóta kitűnő hirnek örvendő Simon-Judai vásárt Pár­kányban okt. hó21—28-ig fogják megtartani. — Az esztergomi kereskedelmi társulat leközelebb küldöttséget meneszt a ke­reskedelmi miniszterhez a szenttamási helypénzszedés visszaéléseinek megszün­tetése érdekében, mely törekvést a győri kereskedelmi és iparkamara leg­utóbbi ülésén, melyben dr. Szávay Gyula, a győri iparkamara titkára is részt vett, feliratilag támogatni határozta. Úgy fog­ják elintézni a dolgot, hogy a miniszter, mikor a küldöttség elébe megy, már birtokában legyen a hasonló czélú fel­iratnak. — Hirtelen halál. Piszkén folyó évi szeptember 26-án Takács István lábatlani bányamunkás hirtelen elhalt, a felvett hullavizsgálati jegyzőkönyv tanúsága sze­rint nevezett nagymérvű pálinka-ivás kö­vetkeztében gutaütést szenvedett. — Póttartalékos honvédek, kik folyó évi október 6-ára gyakorlatra vagy ki­képzésre behivattak, nem tartoznak be­vonulni, mert a póttartalékosok kiképzése beszüntettetett. — Képezdék kritikája. Az országos közoktatási tanácsnak az 1892193-ik tan­évi működéséről szóló évi jelentésében a felekezeti tanítóképzők állapotáról a

Next

/
Oldalképek
Tartalom