Esztergom és Vidéke, 1893

1893-09-17 / 75.szám

.19. és 40. gyalogezred (8 zászlóalj), i 2 osztály a 6. huszárezredből (3 és egy negyed század), 10. ütegosztály (3 üteg), 5. hadtest:üzérezred (5 üteg); összesen 26 zászlóalj, 6 század, 12 üteg. Ezen V. hadtest az északi had­sereghez tartozik, eszeriut a déli ós északi hadseregek összesen 160 zász­lóalj, 106 és egynegyed század, 70 üteg; vagyis 86.000 gyalogos, 15.000 lovas; mindkettő összesen 100.000 ember és 288 ágyúból áll. — Halálozás. Egy szép asszonnyal kevesebb van. Éppen most értesülünk, hogy Bokross Károly, a Magyar-király tulajdonosának fiatal felesége hosszú szenvedés után jobb létre szenderült. A megboldogult asszonyt három apró gyermeke siratja. — Vízbe esett leány. Csütörtökön délután egy kis leány az uszoda kö­zelében levő talpakon játszadozva egy­szer \csak megbillent s belefordult a Dunába. Többen látták a szerencsétlen bukást, de először senki sem volt haj­landó a vizbe ugrani, mig végre egy polgártárs, neki vetköződött s szeren­csésen kitíuzta az evickélő leányt, aki biztonságban érezvén magát kedélye­sen fölkiáltott: hála Istenuek, hogy kihúztak, inert külömheu nem láthat­tam volna a mamámat. — A szálkai pecsét nyomók — melyeket elloptak —- Komárom vár­megyei Sándor pusztán letartóztatott Glaser József és Polyák Mihály ismert betörők elfogatása alkalmával megta­láltattak. — Torontál vármegye alispánja, mint a községi és közjegyzői tanfolyam igazgatója közzéteszi, hogy a hézag pótló jegyzői tanfolyamot mig az ál­lamit tényleg felállítják, megnyitja a vármegye protektorátusa alatt Nagy­Becskereken. — Körözések. Udvarhely várme­gye alispáni hivatala Lőrinc Béla tíz éves betlenfalvi fiút köröztet, ki f. évi július 17-én az ottani erdőból ismeret­len helyre eltávozott és többé vissza nem tért. — Fölhivatnak a hatóságok, sik­kasztás bűntettével vádolt s Vükéről (Nógrádmegye) ismeretlen helyre tá­vozott, körülbelől 30 éves, r. hath., magas, kövér termetű, gömbölyű árcu, kék szemű, beretvált szakáin S i n k a Endre volt segédjegyzőt területükön köröztetni s feltalálás esetén jelenlegi lakhelyét e kir. jbiróság vbirójával tudatúi. — Húzd Gyuri ide a fülembe, amíg én iszom. Húzd Gyuri! Nem bánom akármit, csak szomorú legyen. Gyurinak pedig az az induló jutott eszébe, amit cigány temetésen szoktak húzni a cigányok. Ez igazán szomorú. Az embernek a szive olyan keményre szorul tőle, mint a szikla. Az erek mintha acél dró to kká lennének s egy-egy hang hallatára, mintha szétpat­rannának. Gyuri húzta keservesebben, mint cigány valaha húzhatta. Talán érzett valamit. Ta­lán érezte, hogy Vigh Jóska utoljára hall­gatja nótáját. Szájához vette az üveget, aztán nyelt egyet; aztán pihenőt tartott ós Gyurira vetette szemeit, amelyekből azt lehetett kiokoskodni, hogy még szomorúbban azt a nótát. Gyuri még szomorúbban húzta. Vigh Jóska arcán valami kéjes tüz é­gett, olyan átszeliemülés-féle. Csak az az üveg ne lett volna az ajkán. Egyszer csak hátra esett feje, a palac­kot kidobta kezéből, mosolyogva lezárta sze­meit, hogy soha többé ne nyissa fel. Gyuri cigány pedig húzta a cigányindu­ÍÓt . LEHEL. — Furfangos csizmadia. Eddig mindenki azt hitte, hogy a csizmadiák nem tudnak egyebet, csak ideálisan politizálni. Bebizonyult azonban, hogy a czizmadiák közt vannak reális spe­kulánsok is ; ez pedig Esztergomban bizouyult be. Még pedig úgy, bogy, N. csizmadia gondolt nagyot és me­részet s gondolatát nyomban a tett kö­vette. Összekunyerált kartársaitól egy forintot, lezouázolt Nagymarosra és ott két német atyafinak bemutatta magát, hogy ő szőlőtulajdonos, aki szeretné termését hámozatlanul eladni. A nagy­marosiak nagyon megörültek s rögtön megkezdték az alkudozást N. csizmadia úrral s a jó vásár jelében vacsorára is meghívták a szőlő tulajdonost. Va­sárnap együtt jöttek fel Esztergomba, hogy a szőllőt megtekintsék s megal­kudjanak. Kimentek hát a hegyek közé s megállapodtak háromszáz fo­rintban, amely összegből N. csizmadia azonnal felvett kétszáz forintokat. A nagymarosi németek örvendő kebellel távoztak s egy hét múlva rugós ko­csikkal megjelentek a szőlőben, hogy a fürtöket szépen becsomagolhassák tiszta fehér kosarakba. Már megtelt vagy harminc kosár, mikor ott termett a szőlőcsösz s kérdőre vonta a nagyma­rosi atyafiakat, hogyan mernek N. ui szőlőjében garázdálkodni ! A nagyma­rosiak kardoskodtak, hogy ők ettől és ettől a csizmadia úrtól háromszáz pen­gő forintért vették meg a termést, er­go joguk vau hozzá ; azonban a csősz is sietett kinyilatkoztatni, hogy a sző­lő nem N. csizmadia uró, hanem N. ügyvédé, aki nem szokta a termést eladni hámozatlanul. Nagyot néztek erre a németek s megindultak tüstént a város felé tudakozódni az ügy mi­benléte iránt. Hát bizony a csősznek volt igaza. N. csizmadia urat pedig sehol som lehetett megtalálni. — Pénteken a kis Duna ágból eg) három-négy hónapos embriót 7og­tak ki. — Iskolai játéktanfolyamot akai létesíteni a székes fővárosban Csákj Albin közoktatási miniszter. A tanfo­lyamra a vidékről körülbelül 50 tanát jön fel. A miniszter már megkereste a székes fővárosi tanácsot, hogy a varosligerben levő mesterséges jégpálya helyét ahol az utóbbi években a tor­naversenyeket tartották, a tanfolyam céljaira engedje át. A tanfolyamot, miut a miniszter a tanácsot értesíti, ha a a kolera nem fog nagyobb mérvei ölteni, szeptember 23-tól 30-ikáig fog­ják tartani. — Uj Szaklap indult meg a fővá­rosban «Mészárosok és hentesek lapja» címen, melyet az egész napi sajtó ki­vétel nélkül elismeréssel fogadott és elhanyagolt szakirodalmunkra való te­kintetből, melegeu üdvözölt. A bekül­dött 3-ik számból látjuk, hogy ez az uj újság, mely a mészáros és hentes ipar- valamint az állattenyésztés és kapcsolatos érdekek ügyét szolgálja, igen elevenen van összeállítva és fel­ölel mindent ami keretébe .tartozik. Cikkei magyarosak és aktuálisak. Ro­vatai : «MindenfóIn,» «Állatpiac,» «Zsi­radók, bőr és takarmányáruk mind élénkek ós változatások és különösen a két utolsóval a szakköröknek egész Európára kiterjedő tudósításaival nagy hasznára lehet. A «Mészáros és hente­sek lapja», melyet Horváth János dr. iparhatósági biztos mint lapfelügyelő vezet ós Schatz Ármin szerkeszt, mé­szárosoknak henteseknek és állatte­nyésztőknek valamint a szakbavágó kereskedőknek igen ajáulható, Előfize­tési ára egész évre 6 frt., félévre 3 frt. — Az előfizetések a kiadóhivatal­ba (Hunyadi-tér 11. sz. a.) küldendők. r**- Gyászjelentés, özv. Feigler Sándomó szül. Vimmer Éva ugy a maga mint az összes rokonság nevében fáj­dalomtól megtört szívvel tudatja felejt hetién jó férjének, illetőleg a szere­tett rokonnak : Feigler Sándor urnák a primási uradalmak nyugalmazott szám­vevőjének, munkás életének 67-boldog házasságának 32-ik évében, folyó hó 13-án hajnalban, elgyengülésben tör­tént gyászos elhunytál. A drága halott hűlt teteme szept. 14-én d. u fél 5 órakor fog Víziváros, Fő-utcai 18 számú házban beszenteltetni és onnan a szent­györgymezői temetőbe örök nyug lemsa helyez-tetni. Az engesztelő szent mise­áldozat az Esztergom-vízivárosi temp­lomban folyó hó 15-én reggeli 9 óra­kor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Esztergom, 1893. szept. 13-án. Az örök világosság fényeskedjékueki! — A csákvári fölmives iskola október 10-én nyílik meg. Az iskolába való felvételre október 5-ón délelőtt 8 órakor kell személyesen jelentkezni kérvénynyel keresztlevéllel ós a szülők beleegyező nyilatkozatával arra nézve, hogy amennyiben a tanuló az intéze­tet a két tanév lefolyása előtt elhagyná, a reá forditott napoukiuti 40 krajcái költséget megtérítik. A felvétel to­vábbi felvételei ezek : betöltőt 17 éves életkor, erős testalkat, jó erkölcsi ma­gaviselet ós írni-olvasni tudás. A ta­nulók, kik csakis földmives fiuk le­hetnek, évi 34 forint díjazásban is ré­szesülnek- A kik már voltak katonái elsőbbséggel birnak a felvételre. — A bábu haja Kedves Helén, n< kinozz továbbra is. Hányszor kórtelek mondanád meg, hogy kinek a hajfürt jót hordod annyi kegyelettel a medai Ionodban. Hány álmatlan éjszakát o kozott ez már nekem. Mert már i féltékenység is kezd gyötörni. Neu tűrök tovább, vagy megmondod kié i hajfürt, „vagy pedig elfelejtjük egymás Őrökre. — Ha már annyira megijesz tettél, hát mégis csak megmondom. A legutolsó bábum hajából való, — monda nevetve Helén. — Magyarország városai, mindet modem nemzeti politika arra törekszik hogy az ország kultúrájának, iparának kereskedelmének ne csak egy fcözpontj; legyen, hanem a főváros mellett a: ország nagyobb városai tereintsenel centrumot, a melyen az élet pezsegjen a mely irányt szabjon egész környéké nek. Magyarország városai dicséretei buzgalommal versenyeznek, hogy társa dal mi vagy politikai utou egy aránybai fejlődjenek a fővárossal, hogy a megyéi fővárosai a szók legigazabb érteimóbei fővárosok legyenek, a melyek magukbi gyűjtik az erőt, a képességet, a talen tumot, a megye erkölcsi és anyagi tő kéjét. Különösen fontos ez a jelenséf most, a mikor a magyar nemzet a hon foglalás ezredik évfordulóját, a mille niutnot készül megünnepelni. A váró sok mutatják majd az ország igazi ké pét, fejlődésük lesz a mi energiánk fó nyes bizonyítéka. De vájjon ki ellenőriz heti a városok polgárainak lázas, d< zajtalan munkáját, hogyan ismerhet meg Budapest, az ország szive a kelet kező apró fővárosok képét, mi ismer teli meg a városokat egymással, hog] jótékony, eleven áramlat lüktessen min­denütt, ahol munkás kezek dolgoznak a jövő demokratikus Magyarország meg­teremtésén ? A Pesti Napló vállatkozott arra a nehéz, de szép feladatra,, hogv az ország városait a magyar közönség­nek bemutassa. Időközönként egy-egy magyar város kimerítő monográfiáját közli, nem annyira a város történetét irva le miud inkább jelenlegi képét, eleven szemléltető formában, hogy a a; monográfia egyszersmind kellemes olvasmány is legyen. Bemutatja a vá­rosok kulturális intézményeit, egyesüle­teit, hatóságait, iparát, kereskedelmét, irodalmát, embereit ós társadalmát, egyszóval értókét ós szerepét az ország életében. De kiterjednek a Pesti Napid monográfiái azokra a kívánalmakra is, a melyeket egy-egy város polgársága érez és felhívja a városok érdekeinek mogvédósóre, jogos követelményeinél) kielégítésére, pártfogásukra és támoga­tásukra a kormány figyelmét. A közön­ség nagy szimpátiával kiséri a Pesti NaplÓ vállalatát s figyelmével, érdeklő­désével munkájában is elősegíti. Taláu még soha egy magyar újságot se támo­gatott a közönség olyan feltűnő módon, miut a Pesti Naplót, amióta formál cserélve, tartalmával és szellemével ÍI magyar sajtón dominál. Ezt az érdek­lődést és támogatást megérdemelni less ezután is főcélja a Pesti Naplónak. — A n. é. zongora tulajdonosol figyelmében ajánljuk Végh B. Károh budapeti zongora- ós orgona gyáros helyben való ideiglenes tartózkodását^ mely alkalomból hangszerek megren­delésén kívül hangolásokat és javítá­sokat elfogad, s úgy helyben mint vidéken pontosan, teljesít. Szives meg­bízások Tábor Adolf az Esztergom óf Vidéke c. lap kiadójához intózendők. *j Bérletbiztosítás. A cs. és kir katonaság részére. Mai számúukbai közölt hirdetményre, — a kenyér óí zab bérbeadása érdekében Győr-Szabad­hegy ós Esztergomban állomásozó cs és kir. katonaság részére 1894. ói január 1-től december 31-ik. — Fel­hívjuk az érdekeltek figyelmét. A kö­ze.ebbi feltételek a cs. ós k. élelme­zési raktárnál Komáromban f. hó 28-il — mely napon a nyilvános tárgyalái tartatik — betekinthet ők és feltételei füzete, 4 kr. ivenkint ugyanott meg szerezhetők. — ügyvédi irodámat folyó h< 18 áu Budautca 357 sz. a. saját há zainba tettem át. Esztergom 1893 szeptember 17-én. Dr. Buriáu János, ügyvéd. — Telep engedélyezés. Megyer Krausz Izidor által kenyérmezei bír tokán felállítandó mezőgazdasági szesz­gyár telepengedélyezóze iránt a tár gyalus f. hó 14-ón Kollár Károly fő­jegyző, iparhasósági kikülgött Vezetés* mellett a helyszínén megtartatott. A jelen volt Csabi Andor kir. főmérnök Niederman József rendőr kapitány Haugh Lambert dr. városi alorvos ró szóről kazán felállítási, köz ós tűzreu dészeti életbiztonsági ós egészségügyi szempontból kifogás, vagy ellenvetés nem emeltetvén, a városi építészeti bi­zottság által a födél szerkezetben kö vetélt kisebb változtatások elő föltó tele mellett a telep engedélyezés ja­vasoltatik. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ. férfi szabó Esztergomban. Ajánlja az Őszi ós téli idényre belföldi valamint Londonban és Parisban személyesen vásá­rolt angol ós francia szöveteit, dus választékban, a legjutányosabb árak mellett. Helyi és vidéki megrendelések gyor­san és pontosan eszközöltetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom