Esztergom és Vidéke, 1893

1893-01-22 / 7.szám

második esztendejében kardinálissá le­gyen. Pázmány kinevezése ulán 16, Batthyány 6, Éudnay 10, Scitovszky 5, Simor 6 évig kormányozta a magyar egyházat, mig e legnagyobb egyházi kitüntetésben részesült. Ez is arra mu­tat, hogy Vaszary gratissima persona a Vatikánban. — A hercegprímás és a budapesti katholikUSOk. Január 20 án, pénteken délután 4 órakor a budapesti uj város­házán konferencia, lesz. A tanácskozás tárgyát az fogja képezni, mi módon ve­gyenek részt a fővárosi katholikus pol­gárok az ünnepélyben, mikor Vaszary Kolos hercegprímás a bíbornoki kala­pot átveszi. — Papszentelés. Palásthy Pál püs­pök, a szt. Istvánról nevetett ősrégi papnevelő-intézet házi kápolnájában f. hó 14-én áldozárokká szentelte Froh­ner Béla, Juriga János és Lihi Géza szerpapokat. — A polgári házasság kérdése. Egy, a döntő körökhöz közel álló magas állású főpap a Pesti Hírlap esztergomi levelezője előtt ugy nyilatkozott, hogy a király a polgári házassághoz beleegye­zését nem adta. Kérdésére, hogy egy­házi körökben minő módozatok mellett vélnék a kérdést megoldhatónak, a mág­nás-főpap ezt válaszolta: Kötelezze az állam a házasulandókat a polgári ha­tóság előtt olyan egyesség kötésére, a minőt szükségesnek tart és annak meg­történte után következzék az egyházi egybekelés és csak az igy kötött há­zasságot tekintse az állam érvényesnek. Igy az állam jogai érvényesülhetnek és meglesz a béke, máskülönben örökös harc lesz egyház és állam között. — A kereskedő ifjúság egyesülete rendes üavi estél vét februárban kivétel­képen nem a hó első vasárnapján, hanem 2-áu; (Gyertyaszentelő napján) tartja meg. Ezen estély táucvigalommá' lesz egybekötve. Külön meghívókat a ren­dezőség nem ad ki, hanem ez nton kéri a legutóbb meghívottakat, hogy minél számosabban megjelenni szivoskediene.k. — A párkányi járáshoz tartozó községeknek a községi bíráskodás alá tartozó kisebb polgári ügyforgalma a muzslai főszolgabiróság jelentése szerint az 1892. évben következő volt: Meg­indittafott 702 ügy, ezek közül egyez­séggel elintéztetett 122, ítélettel 278, felebbeztek 70-el. Az óv végén elin­tézetlen maradt 22. - Délelőtti előadások és délutáni szünetek. A közoki a' ásügyi minist ur leiratot inézett helybeli reáliskolánk tanári karához, a hol felemlíti, hogy több magyar középiskola kórvényt in­tézett hozzá, melyben ez iskolák ta­nárai a délutáni előadások beszüntetése iránt való engedélyért folyamodnak. Kérdi tehát a miuisier, vájjon kiváuná-e a tanán kar ez intézkedés behozatalát az esztergomi reáliskolánál is, és ha igen, milyen alaposan előadott okok­ból ? A tanári kar e kérdésre n e m-mel válaszolt, mivel a helyi viszonyok, köz­egészségi és paedagogiai tekintetek miatt nem vél-e tanácsosnak az eddigi beosz­tástól való eliérést. Ez értekezleten szóba került a tűrhetetlen tanári fize­tések rendezésének kérdése is, a mely­nek tüzetes megvitatása és esetleg a városi közgyűléshez és a közoktatás­ügyi ministerhez intézendő petíció meg­szerkesztése céljából az igazgató külön értekezletet fog már legközelebb össze­hívni. — Halászati társulatok szervezése sé íjából a föld müve lésügyi minister le­iratot intézett megyénk közönségéhez. «A halászatnak — úgymond a leirat —• közgazdasági szempontból is fontos emelése érdekében rendszeres üzem­tervvel működő halászati társulatok szervezését óhajtván, e célból a szük­séges adatok beszerzését rendeltem el. Ezen előmunkálatok a Dunán egyenlőre Dévénytől Drávatorokig foganatositan­iók ós ezzel Laudgraf János orsz. ha­lászati felügyelőt bíztam meg. Felhí­vom a törvényhatóságokat, hogy meg­bízottamat a közérdekű feladatnak tel­jesítése körül hathatósan támogassa. A dunamenti érdekelt községeket és rendezett tanácsú városokat pedig sür­gősen utasitani szíveskedjék, hogy tér­képeket, föld könyveket és kataszteri birtokiveket a he 1\színen megjelenő felügyelőnek vagy igazolt segédmunká­sainak bocsássák rendelkezésünkre s a cél érdekében saját részünkről is köz­reműködjenek.* — Esztergomi posta és távírda Csaby Andor kir. főmérnöknek a megyei közigazgatási bizottsághoz beterjesztett hivatalos jelentéséből veszszük ki az 1892. év második fele postatörténe­tének következő adatait: A posta és lávirda-forgalom és ezzel kapcsolatban a jövedéki bevétel a mult év második feléhez képest arány latosan emelkedett. 1892. aug. 1-től kezdve a budapesti központi meteorológiai intézet időjósla­tairól a bál ork eszi ós esztergomi posta­hivatalok naponként táviratilag érte­sítve lesznek és kötelesek ezen időjosla­tokat a közönséggel egy kifüggeszte:t táblán közölni. (Esztergomban « tálnál, a postahivatal egyik a Buda-n cára nyíló ablakában helyezték el.) Ezen időjósló • táviratok rendes távirat lapra felvéve egyeseknek 2 tn 50 kr havi dijért . kézbesittel neje is Tokod községben ; postahivatal felállítása engedélyeztetett. Az Almás-füzitő-esziergomi vasút To- : kod anuavölgy-sárisápi szárnyvonalainak ; «Aunavölgy—Sárisáp* nevü vasúti ' távírda állomása felhatalmazást nyert állami és magán-táviratok kezelésére. 1 A megszállott tartományokba küldhető csomagok súly-maximuma 15 kgról 20 kgra emeltetett. A levélként felvehető küldemények maximális hossza 30 cinről 35 cinre emeltetett, de az ily 1 levelek szélessége a 15 cm és vastag- 1 sága az 5 cint meg uem haladba iá. — Ló statisztika. 1893. évre a kereskedelmi minister elrendelte az Esz­tergommegyébeu levő lovak ós szeke­rek összeírását. — A photoplastikum jelenleg az ó-korból mutat be érdekes látnivalókat;a jövő héten pedig a francia főváros neveze­tességeit ismerteti a közönséggel. — Nagyközségből város. Toron fái­megye alispánja énesitetie E^ziergom­vármegye alispánját, hogy Nagy Ki­kinda nagyközség rendezett tanácsú vá­rossá alakult. — Dunai malom működésben volt az esztergomi járásban 1892. év IL felében 30 db, a párkányi járásban 32 db. A Garam folyó esziergomi szaka­szán működésben volt a párkányi já­rásban 12 db malom. — A vízivárosi közbiztonság. A kir. vá­rosi kapitány kifüggeszthet hnsz rendeletet is, rászegeztetheti a város utcáinak min­den sarkára, s fölhívhatja a kutyatulaj­donosokat húszszor is, hogy csak szájko­sárral ellátott kutyáknak engedjék meg a promenádirozást, ez mind hiába van, mert a vízivárosi és szenttamási kutyák külön tőrvényhatósági testület alá tartoznak és élvezik természetadta szabadságukat, óva­tosan el kerülvén azon helyet, a hol ter­mészetes szabadságukat a zsarnoki hurok korlátozza, el lentien saját területükön él­nek ősrégi jogaikkal, és megtámadják az embereket. E hó 20-án pénteken, nem hiába, hogy szerencsétlen nap ez ; éppen a primási palota előtt egy sárga véresszájú eb me.harapta báró Jeszenák Gábor pár­kányi plébánost, szerencséje, hogy csak a téli kacatjának ártott s nem a testének is, mert az előbbit itt helyben is tudják ki­gyógyítani, nem Hőgyes hanem szabó-féle kúrával. (Bekü detett.) — Veszett kutya garázdálkodott pénteken délelőttől szombat reggelig váróinkban, nekirontott a járókelőknek, leszaggatta ruhájukat és többeket meg is mari. Rendőrségünk több ízben űzőbe vette ós sikerült agyonlőni a bestiát. A boncolás kiderítette kétségtelenül, hogy a dühödt, állát csakugyan veszett és igy a megharapott szegény áldoza­tok nagyon szomorú sorsnak néznek eléje. — A kath. iparos ifjak képző és betegségélyző egyesüleiéuek e hó 15-óu tartott táncvigalma alkalmával a követ­kező adakozások és fel ül fizetések tor­ién tek : Dr. Fehér Gy. 6 frt, Majer I., Frey F., Héya T., Dócy F., 5—5 frt, Munkácsi K., Mii Mer Gy., Helc K., Waldvogel J. 3 -3 frt, Krecbnyák F. 2 frt 60., Dr-xler F. 2 frl. 50., Macho­vits Gy., dr. Walter Gyula., Lene S., Havasi I., Rotlmagel F., Bi.ver Á., dr. Áldory M., dr. Borényi Gy., Dudás J., Sterníeld R., Farkas T., Nagy P., Horváth R., Földváry I. dr., G.ál I., Petiik J., Drax'er A., S^íinord I., 2-2 frt, Kitzinger J. 1 frt 50. Sándor Aug. 1 frt 50. Maszlaghy F., dr. Szende A., Baesek I., Sebuller P., dr. Helc A., Lais/.ky J., Niedermann J., YVanitsek J.-ué., Brui*y J., Dukátli K., Fráter Zs., Debnarik V., Bayer K., B-nderek I., Ganz M, Kratz A., Oká­nyik ÍJ., Frank I, Mied'er G., lléts­ker J.j Viola A., Dudás F,, Frey J., Kecskeméthy M., Kollár K., D')cy A., Aliorjay L, Iványi G. 1 ~l.fr*, Sark­bauer Gy. 60 kr, Krajuiker F 60 kr, VVeisz B-rthöld 50 kr, Hofbauor J.-uó Erdélyi I., L'rner J„ S'.imhardt K., Hicker F., Vass J., Fehér A., R>zsa M., Hegedűs M., Rojcsek A., Troli F., Perlgrund L. 40 -40 kr, B.rgel M., 30 kr. Az összes bevétel 206 fn 90 kr, kiadás 104 frt 63 kr, maradvány 102 frt 27 kr. Fogadják a szives adakozók iz egyesület hálás köszönetét. Wanit­sek Rezső egyl. pénztáros. — Tanitóválasztás akadályokkal. Mily könnyedén ítélkeznek iskolák és tani lók sorsa felett a fölöttes hatósá­gok, álljon itt a következő eset: Ba­rátoson tanitóválasztásra került a sor. Az iskolaszók tagjainak fele egyik, fele a másik jelöltre, maga az elnök a har­madikra szavazott s odahagyta a gyű­lést. A két ellenpárt tehát egyenlő számban marad' s a közigazgatási bi­zottság kiküldöite nem látott más ki­segítő utat, mint fölhívni a két pár­tot, hogy nyugadjanak bele a sorshú­zás által való eldöntésbe. A két párt egyhangúlag belenyugodott s a «kíhu­zoi.U tani tót az illetékes egyének be is állították az iskolába. Mintegy három hónap óa csöndes a láthatár; a tanító dolgozik s várja a miniszteri megerő­sítést. Dohát mi történik ? A minap hire fut, hogy a beállított taniló nem sokáig szívja ám a baráiosi iskola po­rát, mert az ellenpárt megfelebbezte a dolgot s most a közigazgatási bizott­ság megsemmisítette a hu/ásos válasz­tást. Az érdekeli tanító mit tegyen mást, megy a tanfelügyelőhöz: Uram, mint áll a dolog? Mi van a hírben, hiszen engem formaszerint beállítottak, érvé­nyes határozat alapján. «Hja barátom, az mind meglehet. A baj csak az, hogy én a beállításról nem tudok semmit, a közigazgatási bizottság határozata azon­ban való.» S íme, az interpelláció vé­gén kitűnik, hogy az ügyre vonatkozó iratok itt-ott elkallódtak s tulííjdonkó­pen csak a közig, bizottság végzése van meg, mely a választást tényleg meg­semmisítve uj választást rendel el. Az illető tanító és pártja természeteseu felebbezett s ha szükséges a miniszté­riumig megy a felebbezéssel. — A dorogi bányatisztek fizeté­sét a bányafelügyelőség ajánlatára az igazgatóság 100—200 írttal javította. Igy most évi fizetésük 1000—1600 frt közölt váltakozik. Újévi ajándékul is minden liszt 100—200 fitot kapott. A uéptanítók fizetését is az igazgató­ság a bányafolügyelőség ajánlása foly­tán évi 540 frtra emelte. — Irodalmi pályázat. Alulírott egy ha­zafias és vallásos szellemben szerkesztendő s a legközelebb megindítandó gyermek­lapnál első sorban a tanítás- és nevelés­ügy tollforgató munkásaiból óhajtván egy irói gárdát szervezni, ugy az emiitett vál­lalat érdekében, mint altból a célból, hogy a magyar tanító testület hivatott munkásai számára a gyermek-irodalomban is megfelelő működési tért nyisson, pá­lyázatot hirdet: 1. erkölcsös, vagy hazafias irányú gyermek el­beszélésekre. A munkák terjedelme az iró tetszésére van hizva. Az ezen mű­fajra beérkező, viszonylagosan legjobb, de irodalmi színvonalon álló, első pályamű jutalma 3 dl) 20 koronás, a második 4 db. 10 koronás arany, 2 humoros tárgyú, a gyermek kedélyére ható verses elbeszélésekre. A viszonylagosan leg­jobbnak itélt első ilyen pályamű dija 5 db. 10 koronás, a másodiké pedig 3 db 10 koronás arany, 3. kisebb terjedelmű tetszés szerint választható tár­gyú gyermek-versike re. Dija 3 db 10 koronás arany. A pályamunkák idegen kézzel irva, a szerző nevét rejtő jeligés le­véllel ellátva, 1893. évi március hó 1-sö napjáig, alulírott címére (Budapest, VII. Muraoyi-utca, községi iskola) küldendők be. A beérkezett műveket a vállalat élén álló szakférfiúk legkésőbb 1893. évi már­cius hó 15-ig fogják megbírálni, amikor az érdekeltek a pályázat eredményéről ha­ladéktalanul sajtó utján fognak értesíttetni. A nyertes művek szerzők tulajdonai ma­radnak ugyan, de azok első izben való közzé tételének joga alulírottat illeti. Meg­jegyeztetik, hogy a pályadíjat nem nyert, de közlésre alkalmas művek szerzői közzé­tétel esetén szintén megfelelő irói tiszte­letdíjban fognak részesittetni. A pályázat­ból nem tanítással foglalkozók sincsenek kizárva. Budapesten, 1892. évi december hóban. Jubay Antal. —- Tejgazdaságok figyelmébe. Kíllog H. J. amerikai likos igen egyszerű módszert talált fel, mellyel a tej bármily hosszú időre frissei eltarttutó. A tejet erős üvegekbe teszi, mint a minőket a szóda­vízhez használnak ; az üveg ürt azonban egy hüvelknyire töltetlenül hagyja, lazán bedugaszolja vagy viaszkos vászonnal ide­iglenesen Beborítja, azután 2% font sóból és 3 quart (3 liter) vizból ál I o oldattal telt edényóe helyezi és az oldatot, illetve a te­jet is 10—15 percen at 230 Fahrenheit fo­kig forralja: azután az üveget spanyol­viasszal és sodronnyal légmentesen elzárja és ismét főzi a tejet vagy 20 percig. Az oldat kihűlése után — előbb nem. — ki­veszi az üvegeket. Ha az elzárás parafával történik, ez utóbbi mielőtt a dugaszolásra használják forróvizbe teendő, melyben a • dugasztásig maiad. mi erre kihívtuk párbajra boxolni. Termé­szetesen volt esze és nem jött ki. Ettől a perctől kezdve fölényünk meg volt alapítva s minket veszedelmes don Juonokuak tar­tott az egész gymnázium. Alakítottunk clubbot. Olyan «Ifju óriá­sok* féle kör volt az és szépirodalmi ala­pokra nyugodott. Egyik kollegánk drámá­kat irt, a- melyek mellett szerintünk «Az ember tragédiája* és a Csiky darabok fel­tétlenül eltörpültek. Másik " társunk nem irt, azt univerzális zseninek tartottuk, az volt az orákulumunk. Én verseltem (már akkor is !) (Szörnyűség ! Szedő), és versei­met ugy találtak, hogy rokon hangulatúak Arany, Petőfi és Tompa költeményeivel. Mindezeken kivül azt hittük, hogy sza­badon gondolkozunk és felvilágosodottab­bak vagyunk számtalan sok embernél. Egyszer elkövettem egy hexameterekben irt zötyögményt (lehetett ugy 100—150 sor) melyben osztálytársaimat megénekel­tem, ezért sedes elé kerültem és «Kevésbé szabályos* jegyet kaptam erkölcsi magavi­seletből a klassifikáció alkalmával. De meg­érdemeltem ! (Pedig akkor mártír voltam.) Bizony szép idő volt az, de eltűnt visz­szahozhatlanul, elmúlt az a szép álom, azóta mindnyájan a csupasz, kietlen v;i lóságban élünk, a hol az ebédért nekünk kell fizetni 8 a havi pénzt két kezünk szerzi meg, uem pedig az áldott «öregek» küldik. Sokkal szabadabbak lettünk, de olyan boldogok, mint akkor voltunk, nem le­szünk soha I LEOCÜTE.

Next

/
Oldalképek
Tartalom