Esztergom és Vidéke, 1893

1893-01-22 / 7.szám

második esztendejében kardinálissá legyen. Pázmány kinevezése ulán 16, Batthyány 6, Éudnay 10, Scitovszky 5, Simor 6 évig kormányozta a magyar egyházat, mig e legnagyobb egyházi kitüntetésben részesült. Ez is arra mutat, hogy Vaszary gratissima persona a Vatikánban. — A hercegprímás és a budapesti katholikUSOk. Január 20 án, pénteken délután 4 órakor a budapesti uj városházán konferencia, lesz. A tanácskozás tárgyát az fogja képezni, mi módon vegyenek részt a fővárosi katholikus polgárok az ünnepélyben, mikor Vaszary Kolos hercegprímás a bíbornoki kalapot átveszi. — Papszentelés. Palásthy Pál püspök, a szt. Istvánról nevetett ősrégi papnevelő-intézet házi kápolnájában f. hó 14-én áldozárokká szentelte Frohner Béla, Juriga János és Lihi Géza szerpapokat. — A polgári házasság kérdése. Egy, a döntő körökhöz közel álló magas állású főpap a Pesti Hírlap esztergomi levelezője előtt ugy nyilatkozott, hogy a király a polgári házassághoz beleegyezését nem adta. Kérdésére, hogy egyházi körökben minő módozatok mellett vélnék a kérdést megoldhatónak, a mágnás-főpap ezt válaszolta: Kötelezze az állam a házasulandókat a polgári hatóság előtt olyan egyesség kötésére, a minőt szükségesnek tart és annak megtörténte után következzék az egyházi egybekelés és csak az igy kötött házasságot tekintse az állam érvényesnek. Igy az állam jogai érvényesülhetnek és meglesz a béke, máskülönben örökös harc lesz egyház és állam között. — A kereskedő ifjúság egyesülete rendes üavi estél vét februárban kivételképen nem a hó első vasárnapján, hanem 2-áu; (Gyertyaszentelő napján) tartja meg. Ezen estély táucvigalommá' lesz egybekötve. Külön meghívókat a rendezőség nem ad ki, hanem ez nton kéri a legutóbb meghívottakat, hogy minél számosabban megjelenni szivoskediene.k. — A párkányi járáshoz tartozó községeknek a községi bíráskodás alá tartozó kisebb polgári ügyforgalma a muzslai főszolgabiróság jelentése szerint az 1892. évben következő volt: Megindittafott 702 ügy, ezek közül egyezséggel elintéztetett 122, ítélettel 278, felebbeztek 70-el. Az óv végén elintézetlen maradt 22. - Délelőtti előadások és délutáni szünetek. A közoki a' ásügyi minist ur leiratot inézett helybeli reáliskolánk tanári karához, a hol felemlíti, hogy több magyar középiskola kórvényt intézett hozzá, melyben ez iskolák tanárai a délutáni előadások beszüntetése iránt való engedélyért folyamodnak. Kérdi tehát a miuisier, vájjon kiváuná-e a tanán kar ez intézkedés behozatalát az esztergomi reáliskolánál is, és ha igen, milyen alaposan előadott okokból ? A tanári kar e kérdésre n e m-mel válaszolt, mivel a helyi viszonyok, közegészségi és paedagogiai tekintetek miatt nem vél-e tanácsosnak az eddigi beosztástól való eliérést. Ez értekezleten szóba került a tűrhetetlen tanári fizetések rendezésének kérdése is, a melynek tüzetes megvitatása és esetleg a városi közgyűléshez és a közoktatásügyi ministerhez intézendő petíció megszerkesztése céljából az igazgató külön értekezletet fog már legközelebb összehívni. — Halászati társulatok szervezése sé íjából a föld müve lésügyi minister leiratot intézett megyénk közönségéhez. «A halászatnak — úgymond a leirat —• közgazdasági szempontból is fontos emelése érdekében rendszeres üzemtervvel működő halászati társulatok szervezését óhajtván, e célból a szükséges adatok beszerzését rendeltem el. Ezen előmunkálatok a Dunán egyenlőre Dévénytől Drávatorokig foganatositaniók ós ezzel Laudgraf János orsz. halászati felügyelőt bíztam meg. Felhívom a törvényhatóságokat, hogy megbízottamat a közérdekű feladatnak teljesítése körül hathatósan támogassa. A dunamenti érdekelt községeket és rendezett tanácsú városokat pedig sürgősen utasitani szíveskedjék, hogy térképeket, föld könyveket és kataszteri birtokiveket a he 1\színen megjelenő felügyelőnek vagy igazolt segédmunkásainak bocsássák rendelkezésünkre s a cél érdekében saját részünkről is közreműködjenek.* — Esztergomi posta és távírda Csaby Andor kir. főmérnöknek a megyei közigazgatási bizottsághoz beterjesztett hivatalos jelentéséből veszszük ki az 1892. év második fele postatörténetének következő adatait: A posta és lávirda-forgalom és ezzel kapcsolatban a jövedéki bevétel a mult év második feléhez képest arány latosan emelkedett. 1892. aug. 1-től kezdve a budapesti központi meteorológiai intézet időjóslatairól a bál ork eszi ós esztergomi postahivatalok naponként táviratilag értesítve lesznek és kötelesek ezen időjoslatokat a közönséggel egy kifüggeszte:t táblán közölni. (Esztergomban « tálnál, a postahivatal egyik a Buda-n cára nyíló ablakában helyezték el.) Ezen időjósló • táviratok rendes távirat lapra felvéve egyeseknek 2 tn 50 kr havi dijért . kézbesittel neje is Tokod községben ; postahivatal felállítása engedélyeztetett. Az Almás-füzitő-esziergomi vasút To- : kod anuavölgy-sárisápi szárnyvonalainak ; «Aunavölgy—Sárisáp* nevü vasúti ' távírda állomása felhatalmazást nyert állami és magán-táviratok kezelésére. 1 A megszállott tartományokba küldhető csomagok súly-maximuma 15 kgról 20 kgra emeltetett. A levélként felvehető küldemények maximális hossza 30 cinről 35 cinre emeltetett, de az ily 1 levelek szélessége a 15 cm és vastag- 1 sága az 5 cint meg uem haladba iá. — Ló statisztika. 1893. évre a kereskedelmi minister elrendelte az Esztergommegyébeu levő lovak ós szekerek összeírását. — A photoplastikum jelenleg az ó-korból mutat be érdekes látnivalókat;a jövő héten pedig a francia főváros nevezetességeit ismerteti a közönséggel. — Nagyközségből város. Toron fáimegye alispánja énesitetie E^ziergomvármegye alispánját, hogy Nagy Kikinda nagyközség rendezett tanácsú várossá alakult. — Dunai malom működésben volt az esztergomi járásban 1892. év IL felében 30 db, a párkányi járásban 32 db. A Garam folyó esziergomi szakaszán működésben volt a párkányi járásban 12 db malom. — A vízivárosi közbiztonság. A kir. városi kapitány kifüggeszthet hnsz rendeletet is, rászegeztetheti a város utcáinak minden sarkára, s fölhívhatja a kutyatulajdonosokat húszszor is, hogy csak szájkosárral ellátott kutyáknak engedjék meg a promenádirozást, ez mind hiába van, mert a vízivárosi és szenttamási kutyák külön tőrvényhatósági testület alá tartoznak és élvezik természetadta szabadságukat, óvatosan el kerülvén azon helyet, a hol természetes szabadságukat a zsarnoki hurok korlátozza, el lentien saját területükön élnek ősrégi jogaikkal, és megtámadják az embereket. E hó 20-án pénteken, nem hiába, hogy szerencsétlen nap ez ; éppen a primási palota előtt egy sárga véresszájú eb me.harapta báró Jeszenák Gábor párkányi plébánost, szerencséje, hogy csak a téli kacatjának ártott s nem a testének is, mert az előbbit itt helyben is tudják kigyógyítani, nem Hőgyes hanem szabó-féle kúrával. (Bekü detett.) — Veszett kutya garázdálkodott pénteken délelőttől szombat reggelig váróinkban, nekirontott a járókelőknek, leszaggatta ruhájukat és többeket meg is mari. Rendőrségünk több ízben űzőbe vette ós sikerült agyonlőni a bestiát. A boncolás kiderítette kétségtelenül, hogy a dühödt, állát csakugyan veszett és igy a megharapott szegény áldozatok nagyon szomorú sorsnak néznek eléje. — A kath. iparos ifjak képző és betegségélyző egyesüleiéuek e hó 15-óu tartott táncvigalma alkalmával a következő adakozások és fel ül fizetések torién tek : Dr. Fehér Gy. 6 frt, Majer I., Frey F., Héya T., Dócy F., 5—5 frt, Munkácsi K., Mii Mer Gy., Helc K., Waldvogel J. 3 -3 frt, Krecbnyák F. 2 frt 60., Dr-xler F. 2 frl. 50., Machovits Gy., dr. Walter Gyula., Lene S., Havasi I., Rotlmagel F., Bi.ver Á., dr. Áldory M., dr. Borényi Gy., Dudás J., Sterníeld R., Farkas T., Nagy P., Horváth R., Földváry I. dr., G.ál I., Petiik J., Drax'er A., S^íinord I., 2-2 frt, Kitzinger J. 1 frt 50. Sándor Aug. 1 frt 50. Maszlaghy F., dr. Szende A., Baesek I., Sebuller P., dr. Helc A., Lais/.ky J., Niedermann J., YVanitsek J.-ué., Brui*y J., Dukátli K., Fráter Zs., Debnarik V., Bayer K., B-nderek I., Ganz M, Kratz A., Okányik ÍJ., Frank I, Mied'er G., llétsker J.j Viola A., Dudás F,, Frey J., Kecskeméthy M., Kollár K., D')cy A., Aliorjay L, Iványi G. 1 ~l.fr*, Sarkbauer Gy. 60 kr, Krajuiker F 60 kr, VVeisz B-rthöld 50 kr, Hofbauor J.-uó Erdélyi I., L'rner J„ S'.imhardt K., Hicker F., Vass J., Fehér A., R>zsa M., Hegedűs M., Rojcsek A., Troli F., Perlgrund L. 40 -40 kr, B.rgel M., 30 kr. Az összes bevétel 206 fn 90 kr, kiadás 104 frt 63 kr, maradvány 102 frt 27 kr. Fogadják a szives adakozók iz egyesület hálás köszönetét. Wanitsek Rezső egyl. pénztáros. — Tanitóválasztás akadályokkal. Mily könnyedén ítélkeznek iskolák és tani lók sorsa felett a fölöttes hatóságok, álljon itt a következő eset: Barátoson tanitóválasztásra került a sor. Az iskolaszók tagjainak fele egyik, fele a másik jelöltre, maga az elnök a harmadikra szavazott s odahagyta a gyűlést. A két ellenpárt tehát egyenlő számban marad' s a közigazgatási bizottság kiküldöite nem látott más kisegítő utat, mint fölhívni a két pártot, hogy nyugadjanak bele a sorshúzás által való eldöntésbe. A két párt egyhangúlag belenyugodott s a «kíhuzoi.U tani tót az illetékes egyének be is állították az iskolába. Mintegy három hónap óa csöndes a láthatár; a tanító dolgozik s várja a miniszteri megerősítést. Dohát mi történik ? A minap hire fut, hogy a beállított taniló nem sokáig szívja ám a baráiosi iskola porát, mert az ellenpárt megfelebbezte a dolgot s most a közigazgatási bizottság megsemmisítette a hu/ásos választást. Az érdekeli tanító mit tegyen mást, megy a tanfelügyelőhöz: Uram, mint áll a dolog? Mi van a hírben, hiszen engem formaszerint beállítottak, érvényes határozat alapján. «Hja barátom, az mind meglehet. A baj csak az, hogy én a beállításról nem tudok semmit, a közigazgatási bizottság határozata azonban való.» S íme, az interpelláció végén kitűnik, hogy az ügyre vonatkozó iratok itt-ott elkallódtak s tulííjdonkópen csak a közig, bizottság végzése van meg, mely a választást tényleg megsemmisítve uj választást rendel el. Az illető tanító és pártja természeteseu felebbezett s ha szükséges a minisztériumig megy a felebbezéssel. — A dorogi bányatisztek fizetését a bányafelügyelőség ajánlatára az igazgatóság 100—200 írttal javította. Igy most évi fizetésük 1000—1600 frt közölt váltakozik. Újévi ajándékul is minden liszt 100—200 fitot kapott. A uéptanítók fizetését is az igazgatóság a bányafolügyelőség ajánlása folytán évi 540 frtra emelte. — Irodalmi pályázat. Alulírott egy hazafias és vallásos szellemben szerkesztendő s a legközelebb megindítandó gyermeklapnál első sorban a tanítás- és nevelésügy tollforgató munkásaiból óhajtván egy irói gárdát szervezni, ugy az emiitett vállalat érdekében, mint altból a célból, hogy a magyar tanító testület hivatott munkásai számára a gyermek-irodalomban is megfelelő működési tért nyisson, pályázatot hirdet: 1. erkölcsös, vagy hazafias irányú gyermek elbeszélésekre. A munkák terjedelme az iró tetszésére van hizva. Az ezen műfajra beérkező, viszonylagosan legjobb, de irodalmi színvonalon álló, első pályamű jutalma 3 dl) 20 koronás, a második 4 db. 10 koronás arany, 2 humoros tárgyú, a gyermek kedélyére ható verses elbeszélésekre. A viszonylagosan legjobbnak itélt első ilyen pályamű dija 5 db. 10 koronás, a másodiké pedig 3 db 10 koronás arany, 3. kisebb terjedelmű tetszés szerint választható tárgyú gyermek-versike re. Dija 3 db 10 koronás arany. A pályamunkák idegen kézzel irva, a szerző nevét rejtő jeligés levéllel ellátva, 1893. évi március hó 1-sö napjáig, alulírott címére (Budapest, VII. Muraoyi-utca, községi iskola) küldendők be. A beérkezett műveket a vállalat élén álló szakférfiúk legkésőbb 1893. évi március hó 15-ig fogják megbírálni, amikor az érdekeltek a pályázat eredményéről haladéktalanul sajtó utján fognak értesíttetni. A nyertes művek szerzők tulajdonai maradnak ugyan, de azok első izben való közzé tételének joga alulírottat illeti. Megjegyeztetik, hogy a pályadíjat nem nyert, de közlésre alkalmas művek szerzői közzététel esetén szintén megfelelő irói tiszteletdíjban fognak részesittetni. A pályázatból nem tanítással foglalkozók sincsenek kizárva. Budapesten, 1892. évi december hóban. Jubay Antal. —- Tejgazdaságok figyelmébe. Kíllog H. J. amerikai likos igen egyszerű módszert talált fel, mellyel a tej bármily hosszú időre frissei eltarttutó. A tejet erős üvegekbe teszi, mint a minőket a szódavízhez használnak ; az üveg ürt azonban egy hüvelknyire töltetlenül hagyja, lazán bedugaszolja vagy viaszkos vászonnal ideiglenesen Beborítja, azután 2% font sóból és 3 quart (3 liter) vizból ál I o oldattal telt edényóe helyezi és az oldatot, illetve a tejet is 10—15 percen at 230 Fahrenheit fokig forralja: azután az üveget spanyolviasszal és sodronnyal légmentesen elzárja és ismét főzi a tejet vagy 20 percig. Az oldat kihűlése után — előbb nem. — kiveszi az üvegeket. Ha az elzárás parafával történik, ez utóbbi mielőtt a dugaszolásra használják forróvizbe teendő, melyben a • dugasztásig maiad. mi erre kihívtuk párbajra boxolni. Természetesen volt esze és nem jött ki. Ettől a perctől kezdve fölényünk meg volt alapítva s minket veszedelmes don Juonokuak tartott az egész gymnázium. Alakítottunk clubbot. Olyan «Ifju óriások* féle kör volt az és szépirodalmi alapokra nyugodott. Egyik kollegánk drámákat irt, a- melyek mellett szerintünk «Az ember tragédiája* és a Csiky darabok feltétlenül eltörpültek. Másik " társunk nem irt, azt univerzális zseninek tartottuk, az volt az orákulumunk. Én verseltem (már akkor is !) (Szörnyűség ! Szedő), és verseimet ugy találtak, hogy rokon hangulatúak Arany, Petőfi és Tompa költeményeivel. Mindezeken kivül azt hittük, hogy szabadon gondolkozunk és felvilágosodottabbak vagyunk számtalan sok embernél. Egyszer elkövettem egy hexameterekben irt zötyögményt (lehetett ugy 100—150 sor) melyben osztálytársaimat megénekeltem, ezért sedes elé kerültem és «Kevésbé szabályos* jegyet kaptam erkölcsi magaviseletből a klassifikáció alkalmával. De megérdemeltem ! (Pedig akkor mártír voltam.) Bizony szép idő volt az, de eltűnt viszszahozhatlanul, elmúlt az a szép álom, azóta mindnyájan a csupasz, kietlen v;i lóságban élünk, a hol az ebédért nekünk kell fizetni 8 a havi pénzt két kezünk szerzi meg, uem pedig az áldott «öregek» küldik. Sokkal szabadabbak lettünk, de olyan boldogok, mint akkor voltunk, nem leszünk soha I LEOCÜTE.