Esztergom és Vidéke, 1893

1893-07-27 / 60.szám

A zsidókén kivül még más nép tör­ténetében is feljegyzésre méltó eszmék találhatók. Igy az ind nagy eposzban a Mahabarata-ban, mely a királyfiak kötelességét is előírja. — Például idé­zem a következőket: «A királynak nem szabad meg­ölni a íoglyot, kinek fegyvere ketté tört», továbbá: «A ki, bármily hatalmas legyen is, irgalmas a foglyul esett hős ellen­séggel — érdemli meg igazán az em­ber nevet.* Aztán : « Vágyunk beteljesedése, a királyi disz, figyermek születése együttesen sem érnek annyit, mintha a halálos félelemben levő ellenséget megszaba­dítod.* Végül : «A győzőnek az ellenséget ápolni kell, vagy pedig hazájába szállitani.» Nem csodás szép szavak-e ezek ? De a harc zajában elhangzottak ! Görögország ós Róma kegyetlen há­borúi csakis a vallásos eszmék hatása folytán vesztettek valamit vadságukból, — amott, miut a mitológiából tudják, az amphyctiouok tanácsa — emitt a Fatumok gyülekezete fékezé a barba­rizmust. De azért a harcterek és ostro­molt városok elrettentő képet mutattak. Csakis a szónokok bilincselték le hallgatóikat, — különösen a latin ékes­szólás nagy mestere, Cicero — az er­kölcs igazságainak hangzatos emlegeté­sével ós a költők álliták szembe a béke áldásait a háború gyászos követ­kezményeivel. Igy az édesszavu költő, kinek márványszobra Mantuabu a Piazza di Virgiliót díszíti, énekli: «Nincs raj­tad áldás háború, mindnyájan béke után epedünk.* De hiába! A tömeg megtagadta az elveket, hiányozván fogalma a szeüd­ségről, miután az örökös csaták arra tanították, hogy a felsőbséget csakis az erőszak biztosi Íja. Pedig már akkor derengett az uj kor hajnala. A könyörületesség és ön­feláldozás istenei keresztezéséből kelet­kező uj élet nemcsak a lelkeket; ha­nem minden intézményt áthatván, meg­ujilá az emberi társadalmat a fele­baráti szeretet alapjáu. És ennek rugója oly hatalmas volt, hogy a ke­resztény hitre tért első legionáriusok, semhogy harcolván hűtlenek legyenek az imádott mesterhez — inkább le­rakták fegyvereiket. Hogy a győző a legyőzött népnek életét meghagyja, ezt a jogot a keresz­ténység biztositá. A pogányság polgá­rosult korszakában is találkozunk ezzel, de csakis a métányosság ténye ként. Igy alakult át a kegyetlen öldöklés már a pogány népeknél a legyőzöttnek leala­osonyitásába — rabszolgává ; de hogy ez az enyhítésnek tetsző gyűlöletes ha­gyomány formáján változtasson és a váltságdíj, majd a foglyok kicserélése bekövetkezhessek — az igazság tör­vényéhez hozzá kell szegődni az irgal­masság törvényének. Az irgalmasság egy különleges tu­lajdonság, melyet az ó-korban nem is­mertek, bírtak ugyan igazság által sarkalt kötelességérzettel, mely rá­parancsolhatta a hadviselő félre, hogy a sebesült ellenséget ápolja, de nem is sejték azt az önzetlen lemondást, melyet egy nemes sziv akkor tanusit, midőu láthatlau kísértés által vezetve megy a föld egyik végétől a másikra, hogy az ismeretlen sebesülteket szenve­déseiktől megváltsa. E kitérésre szükségem volt, hogy tiszta világításba helyezzem önök elé e század leghumauisztikusabb intéz­ménye ; a vörös-kereszt-egyletok kelet­kezésének művelődéstörténeti jelentő­ségét. Folyt, köv, Színház. Mielőtt belekapnánk városunkban mű­ködő színtársulat játékainak bírálatába, nem lesz fölösleges néhány szót előre bocsátani: -Legelőször e helyt is felkérjük a tisztelt közönséget Dobó Sándor igaz­gató nevében, hogy vesse le közönyét és ne átalljon néhány fillért áldozni a művészet oltárára. Úgyis folyton azért panaszkodunk, hogy nincs elég szóra­kozásunk ; most itt van, csak hasz­nálni kell; valóban ritkán jutunk hozzá. Egyúttal azonban szükségesnek lát­juk, hogy a működő társulatot is figyel­meztessük valamire. Ez a valami pe­dig a játákrend helyes és ízléses össze­állítása. «Ne hagyd magad Schle/in­ger* és «Sanyaró Vendel»-féle darabok színre hozatalát igen helyes lesz a mi­nimumra redukálni. Az ilyen csak a fejletlenebb ízlésű közönségnek szolgál gyönyörűségül ; annak a közönségnek, mely a karzaton szokta tenyereit össze­verni. A földszinten megjelenő közönség is megtapsolja ugyan a művésznők és művészek kiválóbb alakításait, melyek elleplezik a darab, szegénységét, de a földszinti közönség nemcsak ilyet kíván. A földszinti közönség «Bánk bán»­ban, «Ember tragoediájá#-ban, Csiky­ben, Tóth Edében ; Schakespeareben, Moliéreben fog igazán gyönyörködni. És mi annyit föltételezünk Esztergom intelligenciájáról, hogy nagyobb lelke­sedéssel fogja pártolni a társulatot, ha a játókreudjében az előbb emiitett szerzők darabjait is felveszi. Végtére bocsánatot kérünk ugy a közönségtől, mint a társulattól, hogy az eddig tartott előadásokról részlete­sen nem emlékeztünk meg, de ezt nem tehettük az iméut történt szerkesztő­változás miatt. HÍREK. — Olvasóinkhoz. A mennyibnn a lapunk szerkesztésében és kiadásában történő változások ofvasóközönségünket is bizonyára érdeklik, tudatom az «Esztergom és Vidéke* olvasóival, mely nekem már ugy is régi, kedves ismerősöm, hogy a lap felelős szer­kesztését ismét én vettem át, azonkí­vül, hogy kiadólulajdonjogát is Tábor Adolf úrtól megszereztem. Minden erőmből arra fogok törekedni, hogy az esztergomi újságolvasó közönség régi rokonszenvét, mellyel kitüntetni kegyes volt, ismét kiérdemeljem. Egyelőre legyen szabad csak epár rövid szóval for­dulnom az «E. ós V.» olvasóihoz ad­dig a tervbe vett változásig mig e lapoknak nyomdai kiállítása is — hi­szem, hogy előnyös — változáson fog átmenni. Nógrádi Jenő. — A budapesti papnevelő intézet igazgatója a legújabb hírek szerint Poor Antal dr. pozsonyi kanonok lesz, aki városunkban is plébánoskodott. - Feichtinger Sándor dr. váro­sunk főorvosa ágyban íekvő beteg ; de a sorjk Írásakor arról értesülünk, hogy jobban vau s néhány nap múlva ismét teljesítheti kötelességét. — A telki apátsággal Kohl Medárd, primási titkár nem lesz kitüntetve sem a Felség, sem az érdemekben gazdag szent Benedek-rend részéről. Mint ille­tékes forrásból közölhetjük, két telki apátság van. Az egyik Horvátországban, Kőrősmegyében, a Szent Keresztről cím­zett apátság, minden javadalom nélkül. A másik telki apátság Jenő és Páty közelében van s ez a szent István királyról címzett javadalmas apátság, mely a skót benedektumi főapátság történeti jogot tart hozzá. Ebből az indokból kísérlet is tétetett a 80-as évek elején, hogy e javadalmas apát-] ság bekebeleztessék a szt. Benedek­rend birtokaiba, de nem sikerült s ekkor a tanulmányi alaphoz csatolta­tott, hol máig is van* Azt hisszük, hogy a derék papnak a vaskoronarend nem az utolsó kitüntetése ; de a fen­tebb emiitett kitüntetést a lapok töké­letesen a légből kapták. — Perényi Margit kisasszony a leg­utóbb tartott operai énekpróbán vett részt s énekével Zichy grófot annyira meglepte, hogy ez hatszáz forintnyi össztöndijjal azonnal szerződhette. Pe­rényi k. a. először a «Prófélá»-ból énekelt, majd Zichy ur kedélyes kíván­ságára a seálába kezdett és ezt felvitte egészen a felső «e»-ig, amivel meg­hódította ugy a szakértőket, mint a a hallgató közönséget. Gratulálunk ehhez a dicsőséghez, csak az esik rosz­szul, hogy Perényi kisasszony édes anyjával elhagyja városunkat. Azonban reméljük, hogy Esztergom csalogánya nem fogja elfeledni fészkét, amelyikben megszerezte azt a hangot, mellyel ké­sőbb az egész hazát fogja meghódítani. — Esküvő. Teichert Klementin kisasszony és Bargel Mihály, fiatal vaskereskedő kedden délelőtt esküd tek egymásnak örök hűséget a vízivárosi templom oltára előtt. — Öngyilkossági kísérlet. Feigl Ignác, lókupecnek kocsisa Gröszler József valami miatt összezördült gazdá­jával, aki Őt ezért elcsukatta. Mond­ják, bogy a legény nem volt a legjó­zanabb, amit abból következtettek, hogy a börtönben nem nagyon csendes han­gon adott kifejezést érzelmeinek. Egy­szer csak elhallgatott, ami kiesit gya­nús volt. Benyitottak hát és nem csekély meglepetésre Gröszler Jóskát az ajtó fölötti vasrácsra felakasztva találták. Azonban sikerült a nadrágszíjat ideje korán elvágni s az öngyilkos jelöltet viszaadni az életnek. Nagyon valószinü, hogy a kiáll ott fájdalmak után többé nem lesz kedve az öngyilkossághoz, még borközi állapotban sem. — Dr. Eisler Mátyás kolozsvári főrabbinak — a helybeli izr. hitközség főrabbijának, Dr. Weisz Ignácnak jövendőbeli veje — a vallás és köz­oktatásügyi miniszter a sémi nyelvek és irodalmak előadására a kolozsvári tudomány-egyetem bölcsészet — nyelv és történet — tudományi karán magán­tanárrá lett képesítését megerősítette. Ez alkalommal értesítjük a helybeli és vidéki közönséget, hogy nevezett főrabbi f. hó 29-én szombaton d. u. 3 órakor az esztergomi zsinagógában szónoklatot fog tartani. — Szerencsétlen halál. Kis János nagyvárosi földműves, amint jószágát hordta szekerén, véletlenül lebukott ülő helyéről ós a szekér kerekei alá került. A megrakott szekér oly erős nyomást gyakorolt a szerencsétlen ember testére hogy azonnal szörnyet halt. — Yasutlink. Talán már egyszer meg­valósul a régen óhajtott terv: az esztergom-budapesti vasútvonal. Lega­lább erre mutat az a kérvény, melyet, Zichy Nándor gr. a város tanácsához benyújtott. Ugyanis azt kéri, hogy az épülendő vasútnak fedezetlenül maradt egy millió százezer forintnyi költségé­ből, biztosítsa azt a harmincezer forin­tot, mely Esztergom városára esik. — A katolikus kör tegnap a Kovácspataknál jól sikerült mulatsá­got rendezett, melyre csak a katolikus kör tagjai és ezek vendégei voltak meghiva. A rendezőség már reggel ki­ment, hogy a sziues lampiónokat fel­függessze és élvezze a szabad levegő gyönyöreit. A hölgy közönség pedig délután vonult ki a katona zenekarral amely lapunk zártakor még mindig húzza a talpalá valót. — - Dunába futt t hő 24 én Maltt* Károlynak egyik lova* Amint kocsisa a szigeti vendéglő előtt hajtott, a lovak megbokrosodtak s neki vágtattak a Dunának, hol egyik megcsúszott S a másikat is magával rántotta. De egyik­nek mégis sikerült megmenekülnie* miután a szerszámot eltépte. — Színházi játékrend. Csütörtökön i Cigánybáró, operetté. Előkészület alatt í Két szerelem, Apja lánya, Pezsgő* Gerolsteini nagyhercegnő, A szultán. — Ölvedi tüzesetek. Az oivedi lakosság között nagy rémület uralko­dik ; félve fekszenek le, rettegve kel­nek fel ; senki sem tudja mikor kerül az ő házára a sor. Mert hogy gynjto* gátasról van szó, kétségen kivül álL A tavaszi óriási tűzvész óta kétszer volt kisebb tüzeset, s még nagyon em* 1 ékezetben vannak az éjszaka rémei 8 most újból tűzvészről kell tudósítást adnunk. Ugyanis e hó 24-én délután öt órakor Fekete József háza kigyúl* ladt s csakhamar három ház hamvadt el, mig nagy nehezen elfojtották 'át emésztő lángokat. — A színház. Hétfőn színre került » „Bolondok háza" cimü vígjáték \ ked­den az elhíresült, „Madarász" operettej tegnap este pedig Karczag V. „Le­mondás" drámája, melyről lapunk jövő számában részletes bírálatot fogunk közölni. — Zavargás a tokodi köszénbányá­ban. Néhány krajnai illetőségű bá­nya munkás e hó 33-áu fölzendült s többi társukat is bujtogatták, Ga­rázdálkodásaikat azzal kezdték, hogy a legények közül többet megvertek ; Úgy­annyira, hogy a fiatalabb munkások lakásyikat sem merték elhagyni a za­vargóktól való félelmükbeth A bánya­igazgatóság értesítésére a csendőrség azonnal kivonult s a garázdái kod >kab elfogta, kik most a börtönben várják méltó büntetésüket. — Ismét a rendőrség. Hétfőn reg* gel egy beborozott rendőr valami gyü­mölcsárus asszonynak holmiját (nem; tudni, mi okból) szótrugdalta s a meg* károsult asszony védelmére kelt tisz-­teséges polgárt épeu nem tisztességes­kifejezésekkel illette, a ki szerkesztő­ségükben keserüeu panaszkodott. Re-~ móljuk, hogy rendőrkapitányunk, kí«­nek méltányos működéséről meggyőzöd* tünk, meg fogja vizsgálni az ügyet s­ha igaznak bizonyul a panaszos álli* tása, megfogja akadályozni, hogy a város polgársága ilyen rendőri kihágás­soknak legyen kitéve. — Elveszett, f. hó 25-én egy kis fehér rattler, vágott farkkal és fülek­kel, melyek végei feketék. Nyakán egy vörös nyakszij és egy b.-pesti védjegy 2287. számmal és 4 csörgővel. Neve Vidu. A megtaláló kellő jutalomban .részesül. Átadandó a Magyar Kiráiy szál lóban. Körrendelet. — Valamennyi vár­megyei törvényhatóságnak. — Több külföldi európai államban szórvá­nyosan előfordult koleraeset és a ha­yáukban helyen kint fellépett heveny­gyomor- és bél hurut gyanús és ag­gasztó esetei arra indítanak, hogy a melegebb nyári időszak közeledtével ismételve felhívjam a törvényhatóságot az általam f. évi február hó 28-án kiadott 5856 számú körrendelet erélyes és gyors végrehajtására. Ezen felhí­vásommal kapcsoiatosau további intéz­kenések véget a következőket rende­lem el: Tegye a törvényhatóság a já­rási főszolgabiráknak és járási orvo­soknak, illetve a rendezett tanácsa városok polgármestereinek, rendőrka­pitányainak és városi orvosoknak a logzsigorubb felelőség terhe alatt tel­jesitfndő kötelességükké az alábbi íu*

Next

/
Oldalképek
Tartalom