Esztergom és Vidéke, 1893

1893-07-20 / 58.szám

tenyefák jobban megizmosodtak, ágaik sűrűbbre lombosodtak, a kis-Dunára boruló füzek még szomorúbbak lettek és az uszodába menő lányok ugy megszépültek. Béli tizenegy óráig nem fogy ki az ember a hangulatból és gyönyörűségből. Az alakok is a régiek. Ott van a sneidig hadnagy ur, a ki ugy tesz, mintha semmivel sem törődnék a világon, holott mindjárt mosolyra derül az arca, mihelyt egy-egy nagyon világos ruha jelenik meg a láthatáron ; a nagy diák, a ki legújabb hódításaival dicsekedik, mialatt kis kollégája Hoífmann ifjúsági irataiban lapozgat; a fiatal tanító, ki szintén nem pedagógiát jött ide tanulni, meg az üreg ur, a ki csendesen elmélkedik a fiatalok bohóságain. S hogy a kép teljes legyen, a dadák sem hiányoznak sii'órivó bóbéikkel. Középütt pedig jönnek-mennek a lányok. Az egyik gráciával lépeget, a másik tettetett non chalance-szal, a harmadik palástolt zavarral, a negyedik édes mosolylyal; de ki győzné a sokféle változatot mind elősorolni, mely a leányok külső megjelenésében nyilatkozik ? Csak annyit moodhatok, hogy azért mégis ennivaló valamenuyi. Egy panaszom is volna, nem anynyira a hölgyek, mint inkább az uszoda Cháronja ellen, a ki néhány obuluszért egész sereg Fürdő-nymfat szokott átjuttatni a Kis-Dunán, örökös boszuságot okozván a fasor habituéinek, a kik várakozásaikban miatta gyakran csalódni kény terének. Azt hiszem, a Jóska az ifjabb finemzedék részéről egyhangú hálára tarthatna számot, ha önző vágyait némi korlátok közé szorítaná. (Sz— ó) HÍREK. — Személyi hirek. Dr. Majer István püspök, ált. érseki helytartó ós Hidassy Kornél, szombathelyi püspök mult héten hosszabb időre Emsbe utaztak. — A kereskedelmi és iparbank vasárnap f. hó 16-án ünnepelte meg fennállásának negyedszázados jubileumát. Dacára az esős ós szeles időjárásnak igen nagy és előkelő közönség telitó egyhamar az — ilyen alkalommal szűknek bizonyult — bankhelyiséget. Az ünnepély sorrendjét díszközgyűléssel kezdték meg, melyet Dr. Feichtinger Sándor kir. tanácsos, elnöki beszédével megnyitott. Szép előadásában hosszasan ismertette az intézet negyedszázados áldásos működését, élénken ecseteié a kereskedelmi és iparbank vázlatos történetét, hogy mily szűk körben és annál szűkebb anyagi viszonyok mellett jött létre ezelőtt 25 évvel «az esztergomi ipar ós kölcsönösen sególyző egylet* miként alakult át «kereskedelmi és iparbankká» és mily jelentékeny tényezőt képvisel ma városunk kereskedelmi és iparában. Ekkor a részvényesek Kaán János igazgatónak egy nagyértékü gyémántgyűrűt nyújtották át az intézet érdekében kifejtett fáradozásai ós hálájuk fejében. Az elnök megnyitó beszéde után felszólalt Reusz József takarékpénztári igazgató és a bank részvényesei nevében megköszönte, az elnök és igazgatóságnak a mai ünnepély rendezését. Ez ünnepély úgymond a kezdeményezők keblére a megnyugvás érzetét áraszthatja, az elhunyt kezdeményezők emlékére a kegyeletteljes hála füzérét teszi le, az ifjú nemzedéknek pedig példát nyújt, a szerény munkásságra és anuak kitartására. Megköszönté továbbá a rendező bizottságnak az esztergomi takarékpénztár meghívását. Ezen meghívásban a korosabb társintézet iránti szívélyes jóindulat jelét és azon felfogás igazolását találja, hogy e két pénzintézet egymás mellett haladhat, fejlődhet a nélkül, hogy haladásukban ogymást gátolják. Végül éltetve közóle tünk előkelő bajnokát, nagyságos Feichtinger Sándor kir. tan. társulati elnököt továbbá az igazgatóságot, indítványozta hogy elnök ur tartalmas megnyitó beszéde tt

egész terjedelemben jegyzőkönyvbe vétessék, — mely indítvány egyhangú határozattá emeltetett. —i Az intézet alapitóinak nevét ez alkalomból órctáblán örökítették meg. Ezzel az ünnepély lelkes éljenzések között véget ért. Este a Fürdő vendéglő kertjében egy 140 terítékű diszes bankett volt melyen városunk előkelőségeinek sziue — java részt vett, és számos pohár, köszöntőkben az intézet összes vezetőit igen sokan üdvözölték. —Eljegyzés. Dr. Aldori Mór, városunk egyik tekintélyes orvosának kedves leányát Áldori Zelma úrhölgyet szombaton este jegyezte el Schvarc Izidor budapesti állatorvos, Schvarc Samu egykori esztergomi füszerkereskedő fia. A családi üunepélyen igen diszes vendégsereg vett részt. — Esküvő. Istvánfy Gabriella úrhölgyet özv. Istvánfy Kálmánné párkányi postamesterné szép leányát keddeu délelőtt vezette oltárhoz a párkányi r. k. templomban Reiner Ödön esztergom-nánai vasúti hivatalnok. — Gyászjelentés. Tarr Géza mint férj, ugy a saját valamint Szmatanay Józset mint apa és az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik a forrón szeretett jó feleség, illetve leány és rokonnak Tarr Gézáné szülelett Szmatanay Karoliunak folyó hó 14-én esti 7 órakor hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 28 boldog házasságának 6-ik évébeu történt gyászos elhunytát. A drága halott földi maradványa folyó hó 16-áu délutáu 5 órakor fog a vízivárosi sírkertbe örök nyugalomra helyeztetni; az engesztelő szent mise-áldozat pedig folyó hó 18-án reggeli fél 8 órakor a vízivárosi plébánia-templomba fog a Mindenhatónak bemulattatni. Esztergom, 1893. július 15. Béke lengjen porai felett! — A Dunába ugrott f. hó 15-én este 10 órakor a helembai szigetnél az Iris nevü bécsi gőzhajóról G-abhart Vince fors-i (Kariuthia) illetőségű 21 éves sörfőző. A hajós kapitány rögtöri elrendelte a vízbe ugrott utas keresését, de nem találhatták meg. A. jelentést ez ügyben azonnal megtették. — Tájszótár. A M. T. Akadémia nagyszabású-irodalmi vállalata aSzinnyei József dr. egyetemi professzor szerkesztésében megjelenő Magyar Tájszótár I. füzete került ujabban a könyvpiacra, mely minden müveit ember által haszonnal forgatható mü teljes gyűjteményét képezi a hazának különböző vidékein divatozó tájszavaknak. Megtaláljuk benne a speciális esztergom-vidóki tájszólásokat is, melyek a Magyarnyelvű hasábjain láttak eddig élő napvilágot. Nevezetes és feljegyzésre méltó körülmény, hogy e kiváló tudományos munkának egy tekintélyes része a székely tájszavak gazdag gyűjteménye, egy esztergomi iró több évtizeden át tartott tudományos nyelvészeti munkálkodásának nagybecsű eredménye. Tudvalevőleg, hogy a székely származású Győrffy Iván több miut 30 évig dolgozott a székely szótárán, mely nagybecsű nyelvészeti munkának kéziratát Ballagi Mór ajánlatára a M. T. Akadémia vásárolta meg a tudós iró halála után. Ez a közel 8 ezer szóból álló gazdag gyűjtemény most a Tájszótárban lát napvilágot, miuden egyes szónál hivatkozás történvén a szerzőre, a kinek neve e szerint mintegy 8 ezerszer fog előfordulni e nagy munkában. Oly emlék mely nemcsak maradandóbb, de beszélőbb is minden kő vagy érc monumentumnál. — Elázott népünnep. Már t. i. az ünnep ázott el, de a nép nem, mert Jhpiter pluvius megirigyelvén a prímásszigeti városligetben tervezett honi ünnepséget, azt egy másfél napos esővel elmosta, s igy abból egyelőre nem lett semmi; ami azonban nem zárja ki azt, bogy a jövő vasáruap ott mégis remasuri lészen, — ha eső nem lészen. — Duuából kifogott hulla. Hétfőn a déli órákban egy a Duna közepén uszó férfi hullát fogtak ki a szentgyörgymezei molnárok. A partra kitett és a halak által már kikezdett holttest külseje után ítélve, szereucsótlen, tót arató munkás lehetett, a ki északi hegyes hazájától távol a szentgyörgymezei temetőben lelte örök nyngodalmát. — Uj Serfőzde. Megyeri Dr. Krausz Izidor, Kenyérmező birtokosa ottani gazdaságában a mai kornak megfelelően berendezett mezőgazdasági szeszfőzdét állit fel, mely már ez év október havában üzembe lesz helyezve. Sok szerencsét kívánunk az uj vállalathoz ! — iskolai értesítés. A soproni m. kir. állami felsőbb leányiskolában a jövő 1893—4 isk. évre a beiratások szeptember 1 — 4 napjain lesznek. A soproni m. kir. állami felsőbb leányiskolával ugyancsak az állam által fen tartott s a paedagogia és hygienia legkényesebb igényeit is kielégítő internátus vau kapcsolatban, melyben a növendékek évi 300 frtért nyernek teljes ellátást. Úgy az iskolát, mint az internátust illető bővebb felvilágosítással mindenkor szívesen szolgál az igazgatóság. — Értesítés a késmárki államilag segélyzet községi polgári és középkereskedelmi iskoláról. A polgáriskola I. osztályába azon tanulók iratkozhatnak be, kik életkoruk 9. évét már betöltötték s az elemi iskola IV. osztályának sikeres elvégzéséről bizonyítványuk vau. A középkereskedelmi iskola I. osztályába oly tanulók vétetnek fel, kik a gymnásium, a reál- vagy polgáriskola 4 alsó osztályát legalább elégséges sikerrel végezték, vagy a kik felvételi vizsgálat utján bebizonyilják, hogy a szükséges előismeretekkel rendelkeznek és legalább 14 évesek; a II. osztályba azok, a kik valamely hazai középkereskedelmi iskola, vagy keresk. akadémia I. osztályának tárgyaiból legalább elégséges osztályzatot nyertek. Ez iskola III. osztálya pedig 1894. évi szept. hó 1-én nyilik meg. A kereskedelmi iskola három évfolyamának befejezése után minden tanuló zár(órettségi) vizsgálatot tesz. Az erről nyert érettségi bizonyítvány egyenlő értékű a kereskedelmi akadémiák által kiállított érettségi bizonyitványnyal. Tandíj fejében a polgáriskolai tanulók, ha késmárkiak 5 frtot, ha vidékiek 10 frtot, a kereskedelmi isk. növendékek pedig 30 frtot tartoznak fizetni. Vagyontalan szülék gyermekei kik egyúttal szorgalmas tauulók is, szegénységi bizonyítványuk alapján tandíj elengedésben részesülhetnek és tankönyvekkel is elláttatnak. Ugy szintén tanárok és tanítók fiai folyamodás esetén, szegénységi bizonyítvány nélkül is, a tandíj fizetése alól felmenthetők. Vidéki tanítványaink a helyb. ev. lyceum alumneumában vagy convíctusában étkezhetnek. Azou növendékek, kik az alumneumba fognak járni, hol csak ebédet kapnak, egész évre 20 frtot, azok kik a convictusba fognak járni, egész évre ebéd- és vacsoráért 66 frtot, csupán ebédért 44 frtot, csakis vacsoráért 33 fitot kötelesek fizetni, 4 ki\ ebédet |az alumneumban és vacsorát a conric* tusban fogadnak, egész évre 53 frt 50 kr. fizetnek. Városunk ós vidékének lakossága német és igy kiváló alkalom kínálkozik, hogy a tanulók a német nyelvet társalgás utján rövid idő alatt teIjesen elsajátithássák. — Orsz. ipartestületi gyűlés. A szept. 8, 9 és 10. napjain Miskolcon tartandó harmadik orsz. ipartestületi gyűlés előkészítő bizottsága most küldi szét a részletes programmot az ország iparos testületeihez. A központi bizottság a következő kérdéseket kívánja a napirendre felvétetni. 1. Az iutézmóny fejlesztése. 2. Iparoktatás reformja. 3. Műhelybelí oktatás reformja (tanviszony rendezése). 4, Munkaviszony rendezése. 5. Betegsegélyezési pénztári ügy. 6. Iparosok nyugdíjügyének országos rendezése. 7. Szövetkezeti ügy. 8. A testületek országos szervezése. 9. Vásárügy. 10, Fegyencipar ügye. 11. Házalási ügy. 12. Ezredéves kiállitás ügye. 13. Vám- és kereskedelmi szerződés ügye. 14. Az iparosok hatályosabb érdekképviselete érdekében a választási census leszállítása. 15. Az iparosok hadkötelezettségének ügye. Hogy minden iparosközegnek módjábau legyen netaláni óhajait, kívánalmait és sérelmeit ez alkalommal szóba hozhatni és esetleg tanácskozás tárgyává tehetni: felkéretuek az ipartestületek, hogy ha valamely, indítványuk volna, melyet a napirendre felvétetni kíván, azt lehetőleg tömören formulázva az előkészítő bízottságnak f. évi aug.. l-ig beküldeni szíveskedjék. A beérkező indítványok vételével fogja a központi bizottság a III. orsz. ipartestületi gyűlés napirendjét végleg megállapítani, s a napirend tárgyainak kellő előkészítéséről gondoskodni. — A «Magyarországi központi Frőbeínőegylet* gyermek-kertészuő képző-intézetben az 1893/4. tanévben az előadások első napjaiban veszik kezdetüket, miért is mind*azok, kik magukat gyermekkertésznőkké kiképezni, s ekkép tiszteletre méltó állásra, szert tenni óhajtanak, felhivatnak, hogy folyamodványaikat 25-éig az egylet iskolaügyi bizottságának elnökénél, RosenzweigSaphir Sarolta úrhölgynél (lakik Margitsziget, nagy szálloda 237, sz.) vagy pedigPéteri! Sándor urnái, az intézetigazgatójánál (lakik: VII., Damjanich utca 3. sz.) nyújtsák be. Az I, évfolyamba felvétetnek oly tisztességes előéletű nők, kik: a) 14-ik életévöket betöltötték, vagy a kik 40-ik életerőket még meg nem haladták ; b) polgári vagy felsőbb leányiskola IV., avagy a felső népiskola II. osztályát nyilvános tanintézetben sikerrel végezték ; vagy a megfelelő tananyagból jó eredményű felvételivizsgálatot tesznek; c) tiszta hanggal és jó* zenei hallással birnak ; d) a kisdednevelői pályára alkalmasak, egészségesek és ép testüek. 2. §. Olyan nők, kik valamely nyilvános felsőbb leányiskola VI. osztályát* vagy az elemi tanítóképezde I. osztályát legalább is jó sikerrel végezték, 15-ik életévöket betöltötték és a fentebbi pontban megszabott többi feltételeknek megfelelnek, azonnal beléphetnek a gyermekkertésznő képző intézet II. osztályába. Úgyszintén felvétetnek az intézet II. osztályába olyan nők is, a kik az első osztály tananyagát magánután elsajátítván, abból jó eredménynyel felvételi vizsgálatot tesznek 15-ik életévöket betöltötték és az 1. §. b) és d) alatti feltételeknek megfelelnek. Pályázók kérvényükhöz csatolni tartoznak r a) a keresztlevelet vagy születési bizonyítványt ; b) a legutóbbi két tanévről szerzett iskolai bizonyítványokat ; c) a testi épséget igazoló hatósági orvosi bizonyítványt; d) a második védhimlőoltást igazoló bizonyítványt : végül e) ha a jelentkező a megelőző tanévben nem járt iskolába egy, ezen évból származó hatósági erkölcsi bizonyítványt. A növendékek kivétel nélkül ingyea tanításban részesülnek, taneszközökről lakásról és ellátásról azonban maguk gondoskodnak. i szflrkBsztésM Weígtenfisen feleló's: A KIAttáTÜLAlDOnaSL