Esztergom és Vidéke, 1893
1893-07-13 / 56.szám
késiek a reformmal. A német rendőri államszervezet azonban görcsösen ragaszkodott az ő régi intézményéhez. Az írásbeliség azonban még |fémetor«zágban sem tudott sokáig ellenállani a liberális intézmények támadásának s az uj német porrendtartás ma már szintén a szóbeliségre van alapítva. Századunk nagy politikai küzdelnioi és gazdasági váltságai közben, Magyarországon maradt legtovább vissza a polgári törvénykezés végleges reformja. Az 1868-ikéviLIV.t .-cikket az akkori törvényhozás is csak ideiglones szabályozásnak tartotta. Tudatában volt annak, hogy e perrendtartás nem felel meg a kör .igényeinek. Az írásbeliség akkor már ellenszenves volt a közvélemény előtt. A francia törvénykezési rendszer intézményei, a nyilvánosság, a szóbeli közvetlen tárgyalás, a bizonyítás szabadsága, a mik a birói lelkiismeret szabadságát jelentik, akkor már bejárták volt egész Európát. A közjogi és közgazdasági küzdelmekkel tulon tul is elfoglalt magyar törvényhozás az 1868. évi 54. t. cikkel huszonöt esztendőre letette volt a gondját a polgári törvénykezés reformjának. A reformok oly nagy sorát vitte keresztül ez idő alatt, s a társa dalmi működésnek annyi elágazása igényelt ós nyert a kornak megfelelő szabályozást, hogy a polgári törvénykezés átalakítására alig lehetett gondolni. S midőn Szilágyi Dezső miniszter a törvénykezés átalakításának programmjával foglalta el helyét a kormányban, akkor ebez az átalakításhoz az előkészítő intézmények egész sorozatára volt szükség: A középfokú bíróságokat ujjá kellett szervezni, s azokat a szóbeli eljárásra alkalmassá kellett tenni. Meglörtónt a kir. táblák szétosztásáról szóló 180. évi 25. t. c. által. Az alsó fokú bíróságokat ís ujjá kelleit szervezni, s az egyes birói rendszert a társas bíróságival kapcsolatba hozni. Megtörtént az 1891, XVII- t. c. által. A szóbeliséget minden kónszekvenciáival együtt szigorúan keresztül kellett vinni ez ügyek azon tömegénél, a melyek eddigi porjoga a szóbeliséghez legközelebb állott Megtörtént az 1893. évi 18. t. c. által, A bíróság színvonalát kellett emelni, a fiatal jogász nem edéfc kiválóbb részét az ügyvédség mellől oda is kellett terelni, a bíróságokat egyes kinevezések által napról napra erősíteni kellett, hogy az a szóbeli eljárás kezelésére megerősödjék .... Ez történik napról napra, lassan és biztosan, Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter céítudó, következetes tevékenysége által. Egy jó törvényjavaslat értékét uem kívánjuk tul becsülni. Sőt egyáltalán uem tulajdonítunk annak több értéket, mint egy szépen hangzó, sokat ígérő parlamenti beszédnek, a mely a szónok párthiveinek tapsaiban vész el. Mulier formosa desinit in piscem. De az az államférfiú, a ki nem csak beszédeket tart, uem csak törvényjavaslatokat terjeszt be, hanem elveinek javát intézményekké képes emelni, hatalmas örökséget hagy maga után az utókorra. Örömmel üdvözöljük a kormányt, midőn az igazságügyi reformok utján egy hatalmas lépéssel ismét előbbre láttuk haladni. Hiszszük, hogy a reform keresztülvihető lesz, mert gondosan elő van készítve, és hiszszük, hogy keresztül vive áldásosau fog hatni, mert a jogállamnak egy uj garanliáját látjuk benne. Dr. B. S. HÍREK. — Vaszary Kolos biboros hercegprímás helyettese, De Montéi szombaton fogadta birtokába a biborosi cimet a Sz. Márton és Szilveszter templomban. A bullát az apostoli protonolárius olvasta föl, a karmeliták prokurátora pedig, a kiké a templom, meleg szavakkal üdvözölte a bíboros helyettesét, mire ez szívesen válaszolt. — Vaszary Kolos bíboros hercegprímás udvarával együtt a jövő hó 15-én megy a fővárosba, hosszabb tartózkodásra. A főpap különben a legjobb egészségnek örvend. Titkára dr. Kohl Medárd, ismét állandóan mellette van s az ő egészsége is annyira helyre állott már, hogy hosszabb sétákat is tehet. A hercegprimás, valószínűleg még e hóban látogatást tesz Kalocsán Császka György érseknél. — Kohl Medárd apátsága. Pár hét előtt hire járt, hogy dr. Kohl Medárd, közelebb elnyeri a telkii apátságot. A hír valóságon alapul s az apátságot — mely a szent Benedek-rendé — a rend fogja kitüntetésképpen adományozni derék tagjának. — Dessewffy Sándor csanádi püspök nyolcvanezer koronás alapítványt telt a makói főgimnázium céljaira. — Aranymise. Vasárnap tartja a győri karmelita!emploinban aranymiséjét Nogáll János c. püspök és nagyváradi kanonok. — Tanfelügyelők országos kongresszusa. Dr. Komlóssy Ferenc egy házmegyei főtan felügyelő ós Tóth József tanfelügyelő a f. évi augusztus hónapban tartandó országos tanfelügyelők kongresszusára körlevelet küldtek szét kartársaiknak, melyben örömüket fejezik ki a felett, hogy gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter és Vaszary Kolos hercegprimás beleegyeztek a kongresszus megtartásába s hangsúlyozzák, hogy e kongresszus egybehivása már régóta érzett szüksége a magyar tanügynek. — Kitünteti hírlapiról működés. Nem mindenapi dolog, hogy újságírói működésért valakit nyilvános ovációban részesítsenek; a legkevésbé divat ez pedig nálunk. Annál is szívesebben vesszük és közöljük egy nagykikindai eset hirét. Az országos közegészségi egyesület Jeszenszky Ignác n.-kikindai evangélikus lelkésznek, aNagy-Kikindán dühöngött difteritisz járványnak elfojtása érdekében kifejlett hírlapírói tevékenységéért kitüntető -elismerését nyilvánít á. Jeszenszky ev. lelkész kezdeményezésére sikerült a másfél évig pusztító járványt 6 hét alatt elfojtani. — Közigazgatási bizottsági ülés lesz f. hó 25-én a megyei szókházban mely alkalommal a közigazgatás összes ágazatai fél évi jelentésben lesznek tárgyalva. — Villámcsapás. Az aradi pusztán, Köbölkút mellett, a tegnapelőtti zivatarban Czilling Grábor fiát a villám halálra sújtotta, és egy bérest megbénított. Azonkívül 2 istállót meggyújtott, melyek teljesen leégtek, de a benn levő marhákat még idejekorán megmentették. — Á bir. végrehajtók kérvényét e napokbau nyújtotta át az érdekeltek küldöttsége az igazságügyminiszternek, melyben arra kérik őt, hogy hivassók össze a fővárosban a birói ós ügyvédi kar tagjaiból álló szakértekezlet, mely a bir. végrehajtók helyzetének javítását célzó tanácskozás eredményéről a miniszternek javaslatot terjeszszen elő. A tárgyalások a díjszabályzat módosítására, az ügykor kibővítésére irányulnak. — Tüzfelügyelői állások szervezése. Az uióbbi időbeu az ország minden részében előfordult nagyobb tüzesetek ós katasztrófák következtében Hieronymi belügyminiszter a legszigorúbb intézkedésekéi, kívánja foganatosítani a tüzrendészeti kormányrendelet végrehajtása érdekében, E jégből az országban négy tüzfelügyelői állást rendszeresít, a melyekre azokat az orsz. képviselőket fogja kinevezni, a kik a tűzoltással elméletileg ós gyakorlatilag hosszabb idő óta foglalkoznak. — Ölvedi tüzesetek. Még nem épültek fél a múltkori nagy tűzvész által elpusztult házak, móg itt ott látni sötét nyomát ama borzasztó éjszakának s már ismét fel fel üti fejét a rettegett vészmadár. Csak pár nap előtt égett el minden nagyobb veszély nélkül egy szalmaboglya, s e hó 10-én már Jáger István háza esett annak áldozatául. Eme gyakori tűzesetnek oka az eléggé nem ellenőrizhető gyermeki gondatlanság. Ezt igazolja egy mai eset midőn Balázs István kis fiát épen akkor érték rajt, midőn egy szalma kazalt felgynjfaui akart. — Véres verekedés volt Csutora Lajos ós Rostás György táthi széntelepi kocsisok között, a kik heves összekoccanás folytán késekkel mentek egymásra. Rostás György oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállították. — Gyászjelentés. Özv. Leipolder Antalné szül. meyberg Meyroseu Vilma mint ueje, Sziklay Anna ós Suba Irón testvérei, valamint a számos rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelenti szeretett jó férjének, illetve testvérük Leipolder Antal cs. és k. nyug. őrnagy, a szolgálati kereszt és érdem-érem tulajdonosának 1893. jul. 10-én, reg. 6 órakor a halotti szentségnek ájtatos felvétele után, hosszas szenvedés következtében életének 63. óvóben történt gyászos elhunytát. A boldogult hült teteme f. hó 11-óu d. u. 5 és fél órakor fog lakásáról asz. kir. városi sírkertben örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szent mise-áldozat pedig f. hó 12-én reg. 9 órakor fog a belvárosi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni, Esztergom, 1893. július 10. Áldás ós béke leugjeu porai felett ! írták képekbe, A görög-római mythologia, a görög-római képzőművészet ismerete nélkül annyit ár, mint egy remek librettó, melynek még remekebb zenéje ismeretlen előttünk. A görögpótló tanárnak már határozott utasítása vau, hogy a görög m ü v és z e t e k r ő 1, főkép a képfaragásról •és képírásról összefoglaló említést tegyen. Hasonló rendszeres utasításokkal kellene ellátni az aesthetikai nevelésre dolgozó irodalmi és történeti szaktárgyak előadóit s akkor az összefüggés, a kapcsolat s a fejlődés korai történeti sorrendben épülnének föl a tanuló emlékezőtehetségében. A szabadkézi rajztanár is egyik önkéntelen munkatársa, az aesthetikai nevelésnek, mert tanítja a régi görög váza- ós szőnyegmintákon, a régi római mozaik- és freszkó-képeken talált motívumokat, a dór, ion és k o r y n t h i oszlopfőrendszereket, az ó-k e r e s z t y é n, r o m á n, g ó t h, m ó r, renaissanc e, barokk, rokokó és a k e 1 e t i s t i 1 alkotó részeit, sőt ha erösebb magyar vére van, akkor még a magyar díszito stílusról sem rös'tel megemlékezni. Szóval a jó rajztanár az épitó' és díszítő stil ismereteit vonalakkal örökíti meg tanítványai által s ez az irány az a e sthetikai nevelés javára még jobban tőkésíthető, ha kapcsolatossá, összefüggővé válik a többi tanár működésével. A mai középiskolában megvolnának az aesthetikai nevelés kontúrjai, csak harmóniát kell még a különféle és \ülönböző szakok művelőinek előadásába hozni, amit egy kis okosan megirt és megokolt utasítás nyomban megteremt, anélkül azonban, hogy a szaktanárok méltó panaszt emelhetnének tárgyuk csorbítása vagy egy uj tantárgy becsempészése miatt. A vidéki tanulók számára kevesebb madártojást, de több szemlélhető műtörténeti képet kell múzeumaikba gyűjteni. A szaktanárok az aesthetikai nevelést elősegítő illusztrált müvekkel világosítanák meg történeti, classicai, irodalmi, görögpótló éz rajzoló előadásaik közben. Evenkint csoportosan felrándulhatná n a k a Nemzeti Múzeumban fölállított classicus szobormüvek, gipszmásolatainak, a képtáraknak s a székesfőváros stílszerűbb épületeinek és szobrainak, képeinek, falés üvegfestményeinek megtekintésére. örömmel üdvözölhető, mert az aestjh etikai nevelés legkomolyabb szellemébe vág, a tanulókkal nemcsak Magyarország, de a külföld nevezetebb műemlékeinek megtekintése. Köpesdi Sándor igazgatóé a kezdeményezés érdeme, hogy tanítványaival az idei tanév folyamán egyenesen Rómába utazott, hogy az örök város classicus és modernebb, műemlékeit nemcsak é p ü 1 et « kben, romok ban, oszlop o kban, diadalkapu kban, t ft e r m á k ban, de s z o b r o kban, domborműve kben és k épek ben is bemutassa. Ez az aesjthetikaine veléslegtöb bet érőrendszere; elmenni a müemléj kékhez s bejárnia világhírű m u ze um o k a t. Esztendők és könyvtárak kellenek a hoz, a mit Róma ban néhány nap alatt teliét tanulni. Magasabb kiadá sban ugyanez az eszme érvényesült a közoktatásügyi kormány által a középiskolai tanárok számára rendezett görögországi kirándulás realiziálása alkalmával. Ez az ut az a e s t h e t i k a i nevelés utja s üdvös hatása nem fog elmaradni. A H e 11 a s classicus romjaihoz zarándokolt tanárokat Pasteiner Gyula vezette, ki az egyetemen a műtörténet úttörője. Ugyanez a kulturális karaván jövő évre Róma, Nápoly és Pompeji csodálatos műemlékeit fogja tanulmányozni. Igazság szerint tehát nem lehet állítani, hogy az aesthetikai neveléshez nem volnának meg a kedvező körülmények. Csak rendszerbe kell önteni azt, ami ez idoszerint rendelkezésünkre szolgál s egyetemesiteni az aesthetikai nevelést. A mint eredményeket lát az ország, meg lesz hozsánna és a diadal, mint a második tornaverseny alkalmával a testi n e v e1 é s sikerének megéljenzése után. Sokat várunk az aesthetikai müveltség átalánositására nézve a Szabad Lyceumtól, mely a nagy közönség hiányos ismereteinek kiegészítésére alakult. A , magyar kultúra ez az uj melegágya a társadalom kezemunkája. A társadalom nemesebb alkotórészei pedig érzik, hogy sok még a tudnivaló. A Szabad Lyceum aestheti kai kurzusai rendkívül sokat le:id itenének a z általános aesthetikai műveltség terjesztésén. Az eredményes példán okulna az intelligens magyar vidék is s az aesthetikai ismeretek rövid néhány eszteudő alatt az ország szellemi kincstárát gyarapítanák. Sokat várhatunk a hatalmas napisajtótól is, mely az egósz ország közvéleményét vezeti. A sajtó támogassa a legszerényebb művelődési mozgalmat is. Támogassa az aesthetikai nevelés eszközeit s a legnemesebb cél diadalát: az országos művelődés nagy eszméjét segiti előre. A magas tanügyi kormány jó indulatától várunk azonban legtöbbet. A mint sikerűit a testi nevelést rövid idő alatt mesés virágzásra fejleszteni, ugy sikerülne áz aesthetikai nevelés ügyének teljes diadala is, ha ugyanazzal a rekonszenvvel fognának hozzá. Az aesthetikai nevelés ideállsabb régiókba emelné ifjúságunkat. Az élet durva realismusa által ledöntött eszmények újra felépülnének. A magyar művészek sorsa tűrhetőbbé, a magyar művészet népszerűbbé válnék. Épitömüvészeiuk nem panaszkodnának a tudatlan tőke rémuralma miatt, képfaragóink föltámasztanák halhatatlanjainkat, képíróink megteremtenék a nemzeti stilü képírást, a magyar zenének nem kellene szemérmesen kitérnie a külföldi muzsika ünnepeltetése elől, a magyar színészet müvésziebbé, a szónoklat tartalmasabbá, az irodalom hatása egyetemesebbé válnék s a kritika nem tűrné azokat, a kiknél sokkal több aesthetikai ismerettel rendelkeznek a mindennapos olvasók. Tisztultabb, választékosabb, követelőbb, tanultabb izlés honosodnék meg. A művészet nimbusza előtt fejet hajtanánk, a művész remekeit ünnepeinők. Szóval az egyetemes aesthetikai sevelés •