Esztergom és Vidéke, 1893
1893-07-06 / 54.szám
is jelen lesz. Szeptember 22-én megkezdik a csapatok helyőrségeikbe való visszavonulásukat. — Katonai Szemle. Holzbach János vezérőrnagy dandáinok a 65. dandár parancsnoka pénteken este városunkba érkezett házi ezredünk megszemlélésére, mely alkalommal 3 napi itt időzésével a legszigorúbb vizsgálattal volt minden irányban. Szombaton délelőtt volt az első szemle, a nagy gyakorlótéren; vasárnapon az összes helyiségek és raktárak lettek tüzetesen megvizsgálva és hétfőn volt a nagy táborozási gyakorlat délután 2 óráig. — Miután a dandárnok teljes megelégedését fejezie ki az ezredesnek, és a tiszti karnak, még aznap délután elhagyta városunkat. — A budavári merénylet. A budaI pesti királyi ítélőtábla kedden tárgyalta a budapesti királyi törvényszéknek a budai merénylet ügyében hozott ismert vádhatározatáf. A tábla a törvényszék vádhatározatát megváltoztatta. A másodbíróság három órán át tai tó tanácskozás után, megváltoztatva a törvényszék vádbatározatát, Csolies Mihályt a Vaszary Kolos hercegprímással szemben megkisérlett gyilkosság büntette ós a Kohl Medárd elleu elkövetett szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt helyezte vád alá, ugy, miut azt a királyi ügyészség elejétől fogva indítványozta. A megokolást a tábla még nem foglalta irásba, de a megváltoztató határozat főoka az, hogy az elsőbiróság egy részről helytelenül állapította meg a tényállást, a mennyiben a merénylet alkalmával Csolies a kést nem akkor bontotta ki a papirosból, a mikor a hercegprímás titkára már földre teperte, mert ez csak a meztelen kés villog tatására rontott neki. Másrészt pedig azért kellett Csolicsot a primás sérelmére is elkövetett bűntett miatt bünvád alá fogni, mert maga beismerte, hogy szándéka a hercegprímás meggyilkolására irányult és ezt az önbeismerósót a vizsgálat egy adata sem döntötte meg. — A közönség köréből. Tek. szerk. ur! Kérem tisztelettel jelen soraim szives közzétételét: A helybeli.csavargőzös társulat jóllehet szabályozta az idén a kirándulási jegyek elárusitását, a mennyiben azok drágábbak lettek — hogy ne minden szegény ember élvezhesse a Kovácsi-patak ezen ólenydus levegőjót — de ritkította egyszersmind a menetrendet is. Még nemrégiben olvastam b. lapjábau, hogy a set az élö irodalom helyébe lépő napisajtó meg nem rendeli, a poéta pedig, ha megírja és kiadja, az antikvárok penészes készletét gyarapítja. Nincsen mai napság hit és kultusz a magyar költészetben. A ki tud valamit, az Arany tanítványa, Heine másolója vagy C o pp é e tolvaja. Nem hiszünk a magyar költészet eredeti Őserejében. íróink és költőink a napisajtó kegy elemkenyerén tengődnek át a halhatatlanságba. Nagy ismereteinket pedig majd akkor fogjuk drága monographiánkkal fölfedezni, mikor mát nem kenyeret kérnek, hanem ércemléket kapnak. A milyen a közönség: olyan az irodalom. Aesft hetikai képzettséghijávai levő közönségünknek a meglevő nemzeti élő iroda 1 o m i s híjával van, mertnem látja, nem ért i, nem méltatja, nem csodálja, nem koszorúzza. Eanyi sötét panasz után mit szóljon a magyar szónok ? Hiszen az is csak olyan művész, mint a többi, s ha többinek nincsen aranyos sora, miért legyen épen az élő szó mestere a kivétel ? A szónoknak is meg van a maga saját neheztelése : — A napipolitika rabszolgája vagyok. Nem korszakalkotó eszméket, hanem pártbontó vagy pártgyarapitókortesideákat keresnek és méltatnak bennem. Hiába elmélkedem philosophiai mélységű gondolat járáson. A hírlapírók elalszanak a karzaton s a gyorsírók kétségbeesetten ásítanak. Egy kis botrány, egy kis leleplezés, egy kis dorong lázas elismerésre sarkalja vezércikkíróinkat, ötletekre lelkesíti tárcaíróinkat, s hasábokra telétől ti lapjainkat. Eszmék sorozata helyett alkalmi toasztokat rebegek, s lábaim előtt lobog több vármegye hódolatának fáklyája. Ismerem Demosthenest, de félek tőle, mert nevetségessé válnék miatta, ha egyetlen egy Ph il ipp i káj át mai viszonyainkra fordítanám. Becsülöm C i cer o t 4 de tartok tőle, mert végem volna, ba classikus mélyével rontanék neki ünnepelt C a t i 1 i n á i n knak. M i r a b a u nekem csak röppentyűs. Kossuth szenvedélyes forradalmár. Deák bölcs nyárspolgár. Pongyolaságot keresek, hogy műgondot találjanak beszédemben. Sima és lágy vagyok, hogy szeretetreméltónak tartsanak. Nem elveket támadok, hanem azok képviselőit. Sajnálom Kölcseyt, a ki legelőször álmodozott magyar szónoki stílről. Nincsen arra szükség. A művészi forma kell e métlen. A mesteri stílus mesterkélt. Szerkezetlen beszédemben csak személy ellen forduljak és classicussá avat a publicista. Jogtudomány, bölcsészet, világtörténet, nemzetismeret, világtájékozottság unalmas és egyetemi polgárhoz illő colloqum. A fődolog az, hogy ne én vezesek, hanem engem vigyenek azok, a kik nem tudnak eligazodni a saját lábukon és biztos a siker. A régi r h e t o r o k, a nag} o r átorok régóta meghaladott álláspontok. Hév és ihlet affectatio. A készültség iskolás. Pongyolaság, formátlanság, szarvas-okoskodás, a próza s, kiméle tlenség, in dulatkorbáesolás mai mesterségem. Művésznek tartanak mihelyt hatást érek el. A hatás szerszámai pedig nagyon egyszerűek. A mai divat hőse vagyok. Nincsen más mintaképem, csak önmagam. Igy szeret a közvélemény s a közönség, mely a szónoklat művészetét márnem ismeri, titkait nem kutatja, örök mestereit nem tanulmányozza. Hőse és áldozata v a[g y o k a mai összehasonlítás nélkül magasztaló kornak,! melynek csak az az egy erénye és bűne van, hogy nem ismeri a multat. Ennek az erénynek köszönöm mai nagyságomat s ennek a bűnnek leszek áldozata holnap, a mikor reám ismernek és elfelednek. (Folyt, köv.) — Magyar divat 1896 ban. A milleniumi kiállitás alkalmából azon eszme merült fel, hogy a kiállitás alatt újból behozzák a magyar divatot, legalább ideiglenesen s a kiállitás idejére. Fényes rámás csizmák, világos színű magyar nadrágok, testhez ál Ló attilák lennének láthatók a kiállitás területén s a főuraktól megkezdett divatnak valószínűleg a középosztályban is sok követője fog akadni. A szerkesztésért ideiglenesen felelős: A KIADÓTULAJDONOS. Előléptetés, Wenninger Mátyás, a. szt. Benedek-rend derék gazdatisztje, a ki rmnt gazdasági iró is szép hírnévre *ett szert, Zala-Apátiba helyeztetett át és kasznárrá lőn előléptetve. — Uj plébánia. A szt. Benedek-rend, Nagy-Hadán ?uj plébános-lakot ós templomot építtet. A felszentelési szertartást fehér Ipoly panonhalmi főapát fogja augusztus hóban végezni. Az uj plébániára Gyürkis Anaklet, zala-apáti plébánost fogják kinevezni. — Jegyzőválasztás. Víziváros tegnapi közgyűlésén Horváth Lajos jegyzőhelyettest — lapunk kiváló munkatársát — négy pályázók közül e g yh a n g u J a g jegyzőnek megválasztották. Gratulálunk!! — A polgári házasság. Arról értesítenek bennünket., hogy a polgári házasságról szóló törvényjavaslatot, mely most az igazságugyminisztériumban van kidolgozás alatt, körülbelül július '20-ikáig teljesen elkészítik s ekkor Jschlbe viszik, hogy a király oló terjesztek. — -Hullafogás. Tegnap Nyergesujfalnn egy tüzér katona hulláját fogták ki a Dunából, melyben felismerték Baranek József tüzért az 5. tüzér ezredből. A vizsgálatot nyomban megejtették. — A mérték hitelesítő bivatai BEtter Nándor elhalálozása folytán üresedésbe jött, melynek betöltésére Wibor ILajos rendőrségi írnokot nevezték ki, aki e napokban sikeresen tettele ebbeli államvizsgáját. A bivatai helyisége, a Schalkhász féle ház Simor-János utcai részén, minden hétfőn, szerdán és péntekén délelőtt a közönség részére nyitva van. — Ezredünk 2-ik zászlóalja f. hó 31-én Győrből városunkba jön és itt marad aug. 24-ig, a midőn az egész «zred a kőszegi hadgyakorlaton részt veendő, elhagyja egy hónapra városunkat. — A hadgyakorlatokra a következő intézkedések tótettek : a 26. sz. gyalogezred 3 zászlóalja városunkból, a 2-ik pedig Győrből aug. 24-én a dandárgyakorlatokra Komáromba megy és 30-ig ott marad. Az aug. 30. ós szept. 10-ike közötti időben ezredünk részt vesz a 33. gyaloghadosztálynak Komárom és Sopron között tartandó gyakorlataiban. Szept. 11—16. között Vasvár mellett lesznek gyakorlatok, 18-tól 21-ig pedig nagy zárhadgyakorlatok Kőszeg körül, melyen Ő felsége • délelőtti budapesti vonathoz annyi időt i kell várni a csavargőzösön és a vasúti állomáson, a mely idő alatt a legi lassúbb tehervonat Budapestre érkezik. • Éz ellen az igazgatóság még máig sem i intézkedett. Továbbá az idén, mert drágábbak a kirándulási jegyek, a vasárnapi tömeges kirándulásoknál folyton csak egy csavargőzös közlekedik, mig , a mult évben, átlagos 10 kros jegyek mellett, ha sok volt a kiránduló, mind a két csavargőzös váltakozva közlekedett. Vasárnap, f. hó 2-áu is a kirándulók tömeges része oly rémitő tolongással sietett a 8 és fél órai csavargőzösre, hogy szerencsés véletlennek tulajdonítható egy nagyobb szerencsétlenségtől való menekülés —• mert elég rosszul cselekednek hogy a kikötőt a hajó érkezése előtt el nem zárják és a közönséget uem értesitik hogy még egy menet lesz. Végül pedig a közóhajnak felelne meg az igazgatóság, ha azou süketítő füttyülést megjavíttatná a kellő hangzásúra, mert valahányszor a «vizi huszár» azt megrángatja, ugyanúgy rángatódzik utána az utasok nagy része. A reményben hogy a csavargőzös társulata ezen bajokat orvosolni fogja maradok a tek. szerkesztő uruak őszinte tisztelője. Egy polgár. — Hirdetmény. A magyar kir. honvédelmi ministeriiim 1893. jun. 25-én 33399/XIV. szám alatt kelt magas intézvénye folytán alulírott által ezennel közhírré tétetik, hogy Székhelyi Gróf Mailáth György Esztergom vármegye volt főispánja által a honvédségi Ladovika Akadémia tisztképző tanfolyamán a nevezett Gróf ur foispánsága alatt a vármegyénél és Esztergom városánál szolgált tisztviselők fiai és leszármazói részére fenntartott elsőbbséggel alapított ingyenes hely az 1893—94-ik tanév kezdetével be fog töltetni, miért is felhivatnak mindazok, akik a jelzett tisztviselők közül a fennti ingyenes alapítványra igényt tartanak, hogy az előbb jelzett módon felszerelendő folyamodványaikat az alapitó Grófhoz leendő elküldhetése végett a m. kir. honvédelmi minisztériumhoz címzetten hozzám legkésőbb 1893. évi július hó 31-ig beterjeszék. Az alapítványi hely elnyeréseért a szülők, esetleg a gyámok által beadandó szabályszerűen bélyegzett folyamodványhoz csatolandó: 1. A pályázó magyar állampolgári minőségét és községi illetőségét igazoló s a törvényhatóság avagy a járási tisztviselő által kiadott bizonyítvány ; 2. a pályázó testi alkalmas voltáról és életkorának megfelelő testi fejlődöttségéről valamely honvéd vagy közös hadseregbeli tényleges szolgálatban levő orvostudor által szabályszerűen kiállított orvosi bizozonyitvány; 3. a pályázó életkorát igazoló /keresztlevél; A pályázó életkora amárbe* töltött 14-ik évtől kezdve a még be nem töltött 16-ik évig terjedhet* Az életkor meg» állapítására az iskolai év kezdete, azaz J október hó 1-je mérvadó. He pályázó lö^ik életévet már betöltötte, az akadémiába Való felvételére ő felségének legmagasabb en» gedélye mellett történik meg és akkor is rendszerint csak azon esetben, ha aí is* kolai év kezdete és azon nap között, *• amelyen az emlititt életkort betölti, 6 hó* napnál több idő nincsen, 4. ajánlatos erkölcsi magaviseletéről szólló — s az illé* tékes polgári hatóság által kiállított külön bizonyítvány azon esetben, ha pályázó erkölcsi minositvénye a folyó tanévben nyert iskolai bizonyítványban nem foglaltatnék; 5. valamely gymnásium, reálgymnásiüm, reáliskola, polgáriskola, vagy az emii tettek kel egyenjogúsított egyébb tanintézet négyosztályának legalább is jó eredméuynyel lett elvégzését, esetleg a IV. osztály tény* leges látogatását igazoló és az egyes tantirgyakban való előmenetelt előtüntetöi «iskola-látogatási bizonyítvány »,mely utóbbi esetben az előző Ill-ik osztály elvégzéséről szólló iskolai bizonyítvány is lehetőleg melléklendő. A ki az emiitett IV osztályt már valamely előző tanévben végezte el a IV-ik osztály elvégzéséről szólló iskolai bizonyítványon kivül, elkölcsi magaviseletének igazolásául a netalán magasabb osztályokban nyert iskolai (vagy évközi) bizonyítványokat is csatolni, vagy pedig kimutatni tartozik, hogy az emiitett IV. osztály elvégzése után mivel foglalkozott. Akik a felvételi kérvény benyújtása ideiében az elősorolt iskolák valamelyikének IV. osztályát látogatják, a befejezett iskolai évről nyert bizonyítványukat a felvételi vizsgálat alkalmával bemutatni és átadni tartoznak. Az említett IV osztály sikeres elvégzéséről szólló bizonyitvány bemutatása előtt a felvételi vizsgára senki sem bocsátható. 6. A pályázó szülője esetleg gyámja a kérvényben azt is kijelenteni tartozik, hogy a havonként három forintnyi zsebpénznek lefizetésére magát kötelezi. Esz* tergom, 1893. évi június hó 27-én. Krupianicz kir. tanácsos, alispán. — Törvényileg megállapitottorvosl dijak. Az orvosokat ós a nagy közönséget egyaránt érdekelni fogja az a hir, hogy a belügyminiszter ujabb reformtervei közé az orvosi dijak törvényes megállapítását is fölvette, sőt a törvényszerű díjtételeket már az illetékes fővárosi hatóságokkal is közölte. A díjtételeknek ez a törvényszerűi ti megállapítása annak a viszás állapotnak a megszüntetésére akar szolgálni, mely oddig az orvosok díjazása s az ebből eredt félreértések és pörös eljárások körül uralkodott. A jelenlegi állapot ugyanis az, hogy a közönség a gyakorló orvosokat mindenkor a saját belátása szerint díjazza, hol kisebb, hol nagyobb összeggel, e mint amit az orvosremél, mert követelni egyáltalán uem szabad. Voltak esetek, a mikor az orvos hónapokon keresztül látogatta jobbmódu betegét s mikor a gyógykezelés* nok vége volt, aránylag olyan csekély összeget kapott honorárium gyanánt, amit inásut öt-hat napi kezelés után szoktak neki adni. A mostani törvényileg megállapított díj tétel szeriut a gyakorlóorvosoknak minden egyes beteglátogatásért, ha nappal történik két forint, ha éjjel törtóuik három forint jár r . a mi azonban csak a közönségre kötelező, mert az orvos a megállapított díjnál kevesebbet is elfogadhat. Kiterjeszkedik ez a rendelkezés az orvosi gyakorlat összes ágaira, de sőt az orvosi kezelés részleteire is, sorra mog* állapítván, hogy ilyen és ilyen műtétekért az orvost ennyi és ennyi tiszteletdíj illeti meg, Mindez, mint látható, bizonyos rendszer létesítésére való, de hogy ez nem válik-e a szegényebb néposztály hátrányára és nem idéz-e föl az orvosok közt bizonyos üzleti versengést, azt majd a díjszabás gyakorlati megvalósítása fogja meg* mutatni.
