Esztergom és Vidéke, 1893

1893-01-19 / 6.szám

~ Vaszary Kolos bíbornoki kinevezése A 16-i Kóiu.-'iban. tar olt titkos konzisztóriumban a pápa bibornokká kinevezte Mg re Persicot, a propaganda titkárát, mgre Mocenni helyettes államtitkárt, mgTedi Pietro madridi nunciust, mgre -Galimberti bécsi nunciust, mgre Malagola fermei érseket, mgre Quarinó messiuai érseket, mgre Thomas roiieui érseke^, mgre Maignau toursi érseket, mgre Krementz kölni érseke', mgre dr. Kopp boroszlói hercegpüspököt, Vaszaryt, Magyarország hercegrimását, mgre Torez sevillai érseket, mgre Vaughau wesiminsteri érseket és mgre Lognet Írország prímását. A pápa több metropolitai és püspöki szók uj birtokosait prekonizálta, ezek közt Kohu Tivadar olmützi érseket és Marcelics József kattarói püspököt. A pápa által tartott allokáció kizárólag püspöki jubileumának és a bibornokok kinevezésének volt szentelve. A pápa hálát mondott Istennek, hogy megengedte, hogy megünnepelhette jubileumát. Ez üdvös benyomást fog tenni, mert a pápa életének megtartását, dacára magas korának, különösen a jelenlegi súlyos időkben, mindenki az isteni oltalom zálogának fogja tekinteni az egyház részére. A f. hó 19-én tartandó nyilvános kouzisztóriumban a pápa számos érceket és püspököt, ezek közt a franciákat, fogja prekonizálni. — A pápa a magyar egyházpolitikai kérdésekről. Kómából jelentik a Pol. Corr.-nak: A pápa az utóbbi napokban többek előtt szóba hozta a magyarországi egyházpolitika függő kérdéseit és azt mondotta, hogy erősen bízik benne, hogy nem kerül nyílt harcra a dolog a magyar kormány és a katholikus egyház közt s az emiitett kérdésekben lehetséges lesz a kölcsönös megesrvozés. - Bende püspök beiktatása csak ahnsvéti ünnepek után fog végbeinenni. Addig a palotának az utóbbi években felelte elhanyagolt helyiségeit fogják adautálni ós uionan berendezni. — Vörös öves szentszék. A hercegprímás tudvalevőleg megengedte az uj budapesti szentszék összes tagjainak, hogy kitüntetósképen vörös övet viselhessenek. E kedvezményt kiterjesztette a nagyszombati vikariátusbau működő szentszék azon tagjaira is, a kik eddig distinkcióval nem bírtak. Az uj vörös-ővesek: Concilia Emil belynöki titkár és sz. széki fiskus, Znamenák István, nagyprépost; Sujánszky Antal püspök, a legkiválóbb magyar egyházi költő, Knauz Nándor püspök, a kitűnő történettudós és kutató, Maszlaghy Ferenc apátkanonok, a francia tollú belletrista és Palásthy Pál püspök, a mennydörgő szavú kath. publicista. Budapesten van Cselka Nándor püspök és érseki helytartó, a kit angyalfiába adott a prímás a fővárosnak és Bogisich Mihály prépost, az egyházi zenetudós. Pozsonyban Dankó József nagyprépost, a ki az ország legtudósabb amateurjeinek és legtanultabb ízlésű gyűjtőinek egyike. Nagyváradon van Bunyitay Vince, a kiváló historikus és Rómában a kath. főpapság legnagyobb történetírói talentuma, a szép lelkű Fraknói Vilmos püspök. A szerzetesrendek közül a domináló bencések méltó főpapja Fehér Ipoly, pannonhalmi főapát, ez az éles elméjű és fényes dialektikai erővel dolgozó író és tudós. íme pillanatnyi fölvételekben a kath. magyar főpapság. A diszes tábor karácsony ünnepe előtt viribus unitis-szövetséget kötött a hercegprímás budai palotájában, honnan ki-kihallatszott néha a nehéz fegyverek c>örömpölése. De a karácsony szent ünnepköze, a béke nagyhete. A hadvezérekből csöndes pásztorok iettek, a kik az illatos tömjénfüst égbe szálló felhőin küldik föl imádságukat százezrek fohászaival az egyház és az ország boldogságáért a magyarok Istenéhez. És ez az ö legmagasztosabb hivatásuk. - ... KÖRÖSI LÁSZLÓ dr> István főgymn. tanár, sz. széki jegyző PS Klimstein József főgymn. tanár, sz, sjzóki ülnök. — A szombathelyi püspök pasz torlevele. Hidnssy Kornél szombathelyi negyés püspök újévi pászlorlevele meg) ml ékezik az egyházpolitikai k erdeiekről ós viszonyokról, melyeket aggaszóaknak mond; azután igy folytatja: * mindnyájan érezhetjük, hogy az isteni segélyre nagy szükségünk van, mert gonosz napokat élünk, ádáz viharok )stromolják Jézus Krisztus szentegyíázát, istentelen emberek pokoli terveket szőnek ellene* stb. Majd később : sasért szükséges, hogy az njév küszöbén azon erős eltökólóssel legyünk ellelve, miszerint minden tehetségünk és arőn k megfeszítésével törekedni fogunk «móliólag járni a^hivatásban, melyre hivatva vagyunk*. A pásztorlevél azután ismét a Mindenható áldását kéri a papságra, hogy ez a vallásos buzgóság élesztése és a közművelődés előmozdítása által sikeresen közreműködhessek egy jobb korszak megállapítására. — Cselka Nándor vikárius tegnapelőtt megkezdette hivatalos működését ós erről levélben értesítette a fővárosi tanácsot. A levélben egyebek közt azt mondja, hogy a hercegprímás sietett, a a főváros kívánságának eleget tenni s nem csak hogy az óv legnagyobb részét a fővárosban tölti, hamun vikanál ust is nevezett ki. A vi kariátus élére őt, Csel kát állította s ó, aki 33 évig működött a fővárosban, örömest tért ide vissza, hogy fáradhatatlan munkával s a vallási élet ápolásával a főváros jólétét előnozdiisa s ezáltal szeretetét és háláját rója le a főváros iránt. Kéri a tanácsot, hogy munkájában támosrassa őt. — Kollányi Ferenc esztergomi áldozópap Rómába utazott, hogy a vatikáni levéltárban búvárkodjék. — A katholikus lelkészi kongnia >8 a katholikus lelkészi autonómia ügyeién összehívott tizenöiös bizottság kedlen délután 5 órakor tarioHa első ülését a budapesti hercegpúmási palotában. Az értekezlet. Vaszary Kolos )ibomok hercegprímás belső szalonjában ?

olyt le. Az énekezletnek legfőbb moneutuma a hercegprímás megnyíló beszéde volt, a mely a kongnia és az uitonómia ügyének szabályozása illeőleg szervezése kiinduló poníjait, a :ovábbi tanácskozások alapjául részletesen körülirta. A bizottság ennek alapján s a püspöki konferencia Utal elvileg elfogadott Schlauch-féle lavaslat kellő figyelembe vételével fogja i két egyaránt fontos kérdést tárgyalni. A bizottság végleges megállapodását az elnöklő hercegprimás a király elé fogja terjeszteni. A félhivatalos Bud. Korr. szerint a tizenöiös bizottság tanácskozásának alapja az a terv, hogy tíz milliós forintnyi kongrua-alapot. létesítsenek az összes egyházi javak megterhelése mellett felveendő kölcsön utján. A félhivatalos ezt a tervet gyakorlatilag keresztülvihetetlennek tartja és a mellett argumentál, hogy sokkal célszerűbb, ha a püspökök és a káptalanok évenként 500,000 frtlal járulnak e célhoz. — A tanítóképezde uj zászlója. Utólag megemlítésre méltónak tartjuk, hogy a dr. Walter Gyula igazgató ur állal az intézetnek ajándékozott, zászló egészen városukban készült. A vízivárosi zárda t. nővérei dolgoztak raj;a és ujabb szép bizonyítékát, szolgáltatlak finom Ízlésük és ritka ügyessógöknek. — A kaszárnya építésre vonatkozó részletes rajzokon erősen dolgoznak. Az építőmérnökök a napokban megérkeznek ; s mihelyt az idő engedi, az építkezést azonnal megkezdik. — Felh'vás a népkonyha érdekében. Mélyen tisztelt közönség! A ; inélióságos főkápialannak 300 frtot , tévő nagybecsű adománya folytán a ( «Népkonyha» mult évi december hó 23-án megnyílt s azóta naponként 30—40, sőt 50 ember is kap ingyen ebédet. Ámde csnpán a királyi város ' területén 644 oly szegény Íratott össze, 1 kik a könyörületre, a gyáurolilásra, részben munkaképtelenség, másrészt pe- 1 dig nagyszámból álló családjuk, avagy szerény házi szegényeink reá vannak utalva. Ez idő szerint csakis azok a szegények veszik igénybe a jótékony- • ság eme alamizsnáját, kikkel mint kéregetőkkel amúgy is lépten-nyomon találkozunk és kik nem szégyenlik elrejteni szegénységüket, v agyon talán ságukat; pedig a «Népkonyháuak» igazi célja az 7olna, hogy azok a szerény házi szegények is — kik valójában nagyobb nyomor és ínséggel küzdenek, mint a mindennapi kéregetek, — rószesitesseuek eme jótéteményben. Szőlőhegyeink elpusz'ulasa, a tél dermesztő fagyával járó muukahiány megtízszerezte szegényeink számát s nagyon soknak nincs meg mindennapi betevő falatja. Adakozzunk ezek részére tehetségünkhöz mérten ! De nemcsak a könyörületesség szemponijáhól, de egészségügyi tekintetből is kívánatos, hogy a közönség a város szegényeit, tőle telhetőleg segélyezze, a mennyiben nincs kizárva azon eshetőség, hogy a tavaszi melegebb évszak beálltával a kolera ismét féltti-i fejét, már pedig raiut a tapasztalás igazolja, az erős test. sokk kai nagyobb mérvben bír a kolerának ellentállni, mint a kiéhezett, elcsigázott üres gyomor. Ezek azok az okok mélyen tisztelt közönség, a melyek engem—mint a népkonyha szervezésével megbízottai arra késztetnek, hogy a szegények részére kérelmezzek. Készséggel elfogadok mindennemű adományt, legyen az pénz, vagy a népkonyha által felhasznállunó tormesztmóny. Különösen Esztergom lelkes hölgyeihez járulok köuyörgósemmel ós kérvén őket, hogy áldó kezeiket ne vonják meg Esztergom szegényeitől. És aki sem pénzbeli adománynyal, sem termeszt mén nyel nem akar segélyt nyújtani, — Brunner Ferenc, Schönbek Imre és Grósz Ferenc urak szívesek voltak 10 kros népkonyha jegyeket elárusítani, — legyenek a jótékony célnak előmozdítói oly kép, hogy a szegényeknek, kéregetőknek alamizsna heIyert, ily jegyeket osztogassanak. Niedermann József r. kapitány. — Az iparos ifjak egyesületének január 15-ón megtartott táucvigalma igen jól sikerült. A mulatságnak csak a késő reggeli órákban lett vége. A jókedv növelését elősegítette a nemzetközi világposta is. Előkelőbbjeink közül is többen kitüntették a mulatságot megjelenésükkel, ott voltak : Maszlaghy Ferenc, Michovics Gyula, Frey Ferenc, dr. Földváry Isiván, dr. Fehér Gyula síb. Az első négyest 40 pár táncolta. Jelenvoluk a következő hölgyek. Borz Juliska, Dócy Terka, Dudás Jánosné és Mariska, Draxler Ahjosné, Draxler Fereucné, Rrdélyi Isi váu né és Szidike, Fehér örzsike, Hegedfisné és Mariska, Kégli nővérek, Kagyelkáné és Teréz, Kovács Doitát-hné és Gizella, Kiizinger Józsefné, Kecskeméthy Mariska, Király Sáudoruó ós Mariska, Krechuyák Fereucné, Lerner Jánosné és Otília, Mészáros Rózsika, Márkus Győzőuó, Petrik Mariska, Rojcseknó és Anna, Rózsáué és Mariska, Szabó Terka, Simcsákné és Irma, Vass Jánosné és Anna, Viola Antalné és Etelka, Waldvogel Józsefné és Ida. — A «Baglyok» jau. 21 ón Párkányban, a Tóbiás-féle helyiségben Bagolyestólyt rendezuek. Kezdete 8 órakor. — Megyei ülések. Január hó 28-án állandó választmányi ülés, 30-án pedig megyei rendkívüli közgyűlés lesz a megyeházán. - Uj orvosdoktori szigorlati rend. \. budapesti egyetem orvoskari tanártestülete uj rendszabályt dolgozott ki, uely az 1874 óta fönnálló szigorlati rendet az azóta szerzett tapasztalatok jzeriut jelentékenyen megváltoztatja. Az uj szabályzatot, az egyetemi tanács ís elfogadta s jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé terjesztette. — Esztergomiak a szakirodalomban, Dr. Rigler Gusztáv, egyetemi közagészsógtani tanársegédtől egy alapos szakismeretekre valló értekezést vettünk, a mely az «Orvosi Hetilap* különlenyomata gyanánt jelent meg e eimmel : *A Berkefeld-féle vízszűrő bacmriologiai vizsgálata.* Ugyancsak iiz Orvosi Hetilap közölt tőle érdekes észleleteket is a Koch-féle cholera-baíillus 1886-iki és 1892-iki szerepéről. - Kardpárbaj. Dormány Imre, tagja a megyénkbeli fiatalságnak, a Komárommegyei Tarján községben tartott megyebizottsági-tag választások alkalmával összetűzött dr. Batizfalvy Istvánnal, a minek következménye egy budapesti vívóteremben tartott kardpárbaj lőu. A lovagias elintézésnél Dormány Imre jobb kezének kis ujján jelentékeny sérülést szenvedett, ami őt az orvosok egybehangzó véleménye szerint harcképtelenné teszi. Dr. Batizfalvy mellére és hálára kapott egyegy vágást. M __ é a • • . f - Az esztergomi kaszino-egylet tegnap, 18-án délután 6 órakor választmányi ülést tartott, melynek legnevezetesebb tárgyát a második kaszinói mulatság részleteinek megbeszélése képezte. A házi-estélyi 26-áu tartják meg. — A tonuegysület f. hó 16-áu tartott közgyűlése a tagok meleg érdeklődése mellett mint határozatképes választotta meg egyhangúlag titkárrá Éter Gyulát, házuaggyá dr. Prokopp Gyulát. — Á Tarkaság február 5-én (vasárnap) összes helyiségeiben tagjai és azok családja részére tánc- ós egyéb szórakozással egybekötött estélyt rendez. Kezdete 7 órakor. — Blaháné első kritikája. Hetéuyi társulata az 1856—57-iki s/iui évadban Győrött szép sikerrel működött, le mint mindenütt, ugy GyőröU is, hol ÍI német színészet ekkor virágzásban roll, a sziutársulatok sorsa nagyon változott. — Hegedűs társulatának jyőri szezonja sok egyéb között uról is nevezetes, hogy ekkor lépett fel először uagyobb szerepben Kölesi Lujza ós pedig 1858. jan. 5-ón a «KoldusuŐ»-bftii a kis Mari szerepében. A kis Lujza már az előző színi évadban Várai Lujza név alatt, fel-fellépett gyermekszerepnkbou a győri színtársulatnál, melynél édes anyja Várainé szerződve volt, ez évadban azonban már novet. cserólt, mert Kölesi Antal festőhöz ment nőül. Kölesi Lujza e fellépéséről a színi kritikus, a minden téren áldott emlékű dr. Kovács Pál, igy irt és nyilatkozott: «Dicsérettel kell ma megemlítenünk a kis Kölesi Lujzát, ki Mari, a gyáros kis leányának meglehetős nagy szerepét meglepő színpadi otthonossággal, természetességgel s minden adakozás nélkül játszd, miért méltán megtapsol tátott. Ajánljuk s/üleiuek a kis gyermek további szorgalmas kiképeztetósót, mert ily rejtett bimbókbŐI nyílnak később a büszke rózsák.* Sok ilyen jósló kritika nora teljesedett, de ez fényesen megvalósult: e kis Lujzából lett a magyar színpad büszkesége, a nemzet csalogánya: — Blaháné.