Esztergom és Vidéke, 1893

1893-01-19 / 6.szám

gesekké mindaddig, amíg végtére tra egész épület le nem bontauk. Ilyen eredménytől kell a tekintetes Jíépv. testületnek inagátmegóvuúi, mert habár a t

fŐgymnásiuffi bajait az általános jóakaró hallgatás sirja el is takarja, mégis jönni fog olyan idő is, amikor a költséget és a felelősséget komolyan veszik; ekkor aztán késő lesz a felelősséget másra tolni s a káró* ikért bűnbakot 'keresni. 3iom akarom én az esztergomi kaszárnya nagyrabecsült építő-vállalkozóit, «em a felügyelettel megbízott tervező építész ur iránt, kit közelebbről nem is ismerek, előre bizalmatlanságot kelteni, amire egyáltalán semmi okom nincsen. Hogy a vállalkozók tiszta jelleme iránt mily nagy bizalommal viseltetem, azt nyíltan kimutattam azzal, hogy ajánlatuk elfogadására szavaztam, a felügyelettel megbízott építész ur iránt pedig tartozom azzal, hogy Őt minden tekintetben teljes bizalomra érdemes szakembernek tartsam. Előre óvást emelek azért minden netaláni félreértés, vagy félremagyarázás ellen, mert én •csak a tárgyat tartom szem előtt, minden személyes tekintet nélkül. A bizalom azonban csak barátság, de az óvatos elővigyázat, kivált közérdekű ügyekben, mellŐzhetlen kötelesség ; mert senki sem kívánhat mástól saját érdekei iránt nagyobb gondosságot, mint a milyennel azok iránt o* maga viselkedik. — Aki sok emberrel dolgoztat és felügyeltet, annál kikerülhetlen az, hogy itt-ott valami hiba iie történjék. Különösen az építési vállalatoknál leggyakoribb hiba az -építési anyagok megválasztása körül fordul elő, kivált akkor midőn az építő vállalkozó egyszersmind téglaégető és fakereskedő, tehát önmagának szálHója is. Ilyenkor többnyire alárendelt embebereiben kell megbíznia, akik nem fogják neki az el követet hibát, például egy kemence rosszul égetett léglát vagy egy pár talp rosszul választott fenyő' bevallani, hanem azokat a jó anyagba fogják belekeverni. Az pedig már az ember természetében vau, hogy enyhébb szemmel ítél meg olyan megtörtén' hibát, mely által ő maga nem károsul. De a dolog természeténél fogva sem kívánható az épitö-vállalkozótól, hogy mindeu egyes téglát, mely az épitő helyre kerül, maga megkongasson, minden láda maltert, minden szál vasal. jvagy fát megszemléljen; neki ezt több más személyre kell bíznia, kiket csak ideiglenesen, az épités tartalmára fogad föl. Ezen még teljesen ismeretlen egyének irányában pedig a lek. közgyűlés bizalma nem terjedhet annyira, hogy az épület-anyagok kellő megválasztását és a munka tartósságának megítéléséi egészen az ó belátásukra és lelkiismeretességükre bízza. Az építési felügyelőről már fenébb elmondottuk azt, hogy tőle magától egy ily, minden legkisebb részletre kiterjedő ellenőrzés okszerüleg nem várható s azért ő a felmerülő hibákért nem is vonható felelősségre. (FolyL köv.) A tanár mozgalomhoz. A kolozsvári középiskolai tanárok a következő felhívást intézték a magyar képviselőházhoz ós küldték be lapunkhoz közlés végett: Mélyen tisztelt Képviselőház! Kolozsvár szabad kir. város öt középiskolájának tanárai, — ugy az állami igazgatás alatt állók, mint az autonóm felekezetiek, — január 7-ikón közös összejövetelt tartván, ennek határosaiéból intézzük jelen fölterjesztésünket Magyarország törvényhozó testületéhez, kérvén annak meghallgatását és teljesítését. Szerencsétlen, sőt veszélyes gondolatnak (ártjuk a magyar társadalomnak ujabb rangfokozatokra való felosztását. Mintha nem volna elég a rendi, nemzetiségi és felekezeti elkülönzés s az ebből természetszerűen fejlődő ellentétek és súrlódások : további széttagol tat ásunk van tervbe véve és napirendre tűzve, a Képviselőház elé terjesztendő pénzügyi javas lai bau. Ellenkezik a demokrácia alapelveivel, bogy az egyének értéke hivatalos rangosztályok által legyen megszabva. Méltatlan éppen hozzánk magyarokhoz, kik ezer évig az alkotmányos szabadság védbásiyáiként állottunk Európa közepén ; hol az uralkodó nemesi osztály tagjai, kicsiny és nagy, szegény és gazdag jogokban egyenlők voltak : hogy most, az egyenlőség és emberi jogok proklamálásának első százada végén, ily középkori és a zsaruoki uralomhoz illő iutézméuyt a ka rj u k m egho n o si t an i. Egyik részen áll Kína és Muszkaország megraugoszláiyzott társadalma, másikon a Rzabad Éjszak-Amerika, hol még a cseléd is egyenlő ember és polgár, mihelyt elvállalt kötelességének eleget trti. Melyik felé törekedjünk? Milyen lenne a nemzeti magyar állam csak két nemzedék múlva? mikor a bürokratizmus már gyökeret vert s a polgárok is egyenruhákba bujtatott szolgákká lennének átidomítva. Nemzetünk jellemét, erkölcseit féltjük : mely már is sokat vesztett régi tisztaságából. Mi középiskolai tanárok, önérzettel hivatkozhatunk rá, hogy társadalmi állásunk elég díszes ós közbecsülésbeu álló. Nem pénzfizetésünk aránya vagy rangosziály szerint mérlegelnek minket, hanem tehetségünk és munkánk szerint, melyet ideális czélokért küzdve, a nemzet jövője érdekében teljesítünk. Tudjuk jól, hogy tanítványainknak jelentókeiiy, minket tehetségre és képzettségre nézve meg nem haladó része, nem sokára a hivatalok lépcsőin magasi) és jövedelmesebb állásra fog jutni, mint mi. Pedig az is valószínű, — sőt talán önhittség nélkül mondhatjuk bizonyosnak, —• kogy közülünk is többen más pályát választva vagy arra á;lépve : vagyonban, méltóságban előbbre vihet nők. De kötve tart a költő által megénekelt «arany középszer* és hivatásunk szeretete ! Erkölcsi tekintetben lefokozásnak tartják magunkra nézve a rangfokozatokba való beosztást. Az anyagi javadalmazás szűkös voltát békén lümők, miként eddig, várva hazánk anyagi jobbrafordulását: mikor a nemzet az ő hü munkásairól meg kell, hogy emlékezzék. De a mostani úgynevezett pénzügyi rendelkedést, eltekintve másnemű hiányától és hátrányaitól, főként a fenébb kifejezett okokból : magunkra nézve megalázónak, önérzetünket sértőnek tekintjük, mely ellen tiltakozó és kérő szavunkat felemelni kötelességünknek ismerjük. Méltóztassék, mélyen tisztelt Képviselőház, az országos lörvény meghozatalakor, a fizetéseket rangfokozatok felállítása nélkül rendezni s ily alakban, bölcs belátása szerint, rólunk középiskolai tanárokról is méltányosan gondoskodni. Bár magas helyről hangzott el hasonló kéréssel szemben : már késő! mi azt hisszük, hogy az igazság sehonnan el uem késhetik. A ffönnebbi indokolás alapján a kolozsvári középiskolák tanári testülete alább következő határozati javaslatot fogadta el : A kolozsvári középiskolai tanárok mély megütközéssel értesültek arról, hogy a magyar országgyűlés pénzügyi bizottsága, a vidéki középiskolai tanárokat szerzett képzettségük, eddig kivívott társadalmi állásuk és a hazai közművelődés előbbvitelébeu kifejtett hasznos munkásságuk méltányoló tekinteten kivül hagyásával, a hivatali rangosztály IX-ik fokozatába osztotta be. Ennek folytán a pénzügyi bizottságnak a magyar középiskolai tanári testületet lenéző és sértő határozata ellen óvást emelnek s feliratot-intéznek a képviseld* házhoz, melyben kérik: 1. A tanárok ne osztassanak be semmiféle hivatali rangfokozatba, hanem előtanulmányuk, hivatali állásuk és a magyar közművelődés előmozdítása ügyében szerzett érdemeikre való tekintettel számukra külön status alkottassák, melyben ne legyen külömbség az ugyanazon egy kvaüfikációju és foglalkozású fővárosi ós vidéki tanárok közt. 2. Ha e kérés teljesíthetőnek nem találtatnék s a középiskolai tanárok is a lisztviselők rangfokozatában helyet kell kapjanak : ez esetben minden középiskolai rendes tanár az ötödéves korpótlék épségben hagyásával a VIII. rangosztályba vétessék fel olyanképen, hogy ennek 3 fokozatán minden tanár 30 szolgálati év alatt három tiz éves ciklusnak megfelelő előléptetéssel, átjuthasson. 3. Hogy az igazgatói állás valóban előléptetés legyen, óhajtandó, hogy a középiskolai igazgatók a VH-ik rangosztályba és pedig annak, a szolgálati éveknek megfelelő fokozatába osztassanak be, csak is lévén meg a természetes kapcsolat a középiskolai tanári, — és a reájok nézve egyedüli e'őlópfetést képező főigazgatói és egyetemi tanári állások közt. JlllllüK. — A hercegprímás a mult napokban meghűlés következtében gyengélkedett. E miatt nem tarthatta meg f. hó 16-ik audienciáját. De baja csak muló gyöngéikedós, rekedtsóg volt, ugy hogy a kongrua-bizottság ülései már személyes elnöklete alatt nyílhattak meg. A pozsonyi káptalan. Nagyprépostja: Dankó József püspök. Kanonokjai: Horecky Ferenc, Rimely Károly, Blaskovics Ferenc, Pór Antal, Nóvák Pál, Ürge Sándor, Miklosovich Alajos, Szemerényi Károly, Santhó Károly, Poeck József, Cselka Nándor, Varga Mihály. A nagyszombati káptalan. Érseki vikárius: Boltizár József püspök. Tagjai; Oesovszky Ferenc, Schulc János, Klempa Simon, Volíinan József, Keller János. Az esztergomi főkáptalannak tizenkilenc kanonokja van. Két stalluma üres. A pozsonyi káptalannak tizenhárom kanonokja van. Valamennyi stalluma betöltve. A nagyszombati káptalannak öt kanonokja van. Egy stalluma vákát. Vaszary Kolos hercegprímás hatáskörébe tehát harminchét tényleges kanonok tartozik. A tiszteletbeli kanonokok száma nyolc, a kiknek azonban sem a káptalan konzisztóriumáhan sem a stallum jövedelmeiben semmi részök sincsen. A primás udvarának tagjai a primási kancellária elöljárói és pedig: Igazgató Csernoch János dr. apátkanonok. Titkár: Machovich Gyula dr. pápai káplán. A hercegprímás titkára: Kohl Medárd dr. bencés. Jegyző: Széchenyi Imre gróf jáki apát. Levéltáros és ceremoniárus: Haicl Kálmán. Vaszary Kolos a főegyházmegyei ügyek vezetését egészen a világi papságra bizta. Belső emberei azonban mindannyian bencések. Igy a fejedelmi primási uradalom főkormányzója Lóskay Jeromos, a primás nélkülözhetetlen titkárja Kohl Medárd dr., a püspöki konferenciákon jobb keze Febér Ipoly pannonhalmi főapát s az országgyűlésen és a kormány tagjaival való közvetlen érintkezésre alkalmas bizalmi férfia Francis Norbert volt győri főgymnáziuini igazgató. A hercegprímás suffragens püspökei : Zalka János győri püspök szerény megvonulasban teljesiti megyéje lelki ügyeit és nem szereti, ha emlegetik. Dulánszky Nándor pécsi püspök, a hazai egyházművészet fölvirágoztatója. A legrégibb és legfönségesebb emlékű pécsi bazilika fénye és pompája hirdeti irányát és ízlését. Schuszter Konstantin a katholikus episkopatus legtakarékosabb képviselője. Legendaszerü fösvénységéből azonban legfőbb haszna van a humánus intézményeknek. Hidassy Kornél szombathelyi püspök a profeszor-főpapok typusa. Okosan és hígad tan tölti be hivatását. Bende Imre a legszerényebb dotációs püspökséget tölti be, mely püspökfalatnak csakugyan mérsékelt porció, de pozíciónak mindig szerencsés volt. Hornig Károly báró veszprémi püspök a legsugár/óbb kedélyű főpap. Egyetlen egyszer látták borult homlokkal, mikor Simor haldokló ágya előtt állott. Steiner Fülöp nemcsak Simor szülővárosának, de sok részben elveinek is a püspöke. Szigorú katholikus, állhatatos bajnok, folyton csatára kész hadvezér. Császka György kalocsai érsek Haynald Lajos utóda. Eszményi jóságú főpap, a ki mindenét az egyház s a kultúra oltárára rakja Műemlékeket restaurál, templomokat épít, alapítványokat szervez, iskolákat egyszer találja meg Niké koszorúját. teremt, a hazai művészeteket istápolja s mindezek mellett még szűkölködő papjait is megváltja a gondoktól. Az Ö megyéjében nincsen kongrua-kérdés. Csás/.ka Györgyöt a szepesi fenyőerdők illatával hozta le Csáky Albin gróf Kalocsára. A kegyes érseknek inkább Kunszt az ideálja elődjei közt, mint Tomori. Apostoli jóindulatával már is birja Róma kegyét s igy Haynaldnak nemcsak az érseki széken, de a bíbor díszében is utóda lesz A kalocsai érsekség alá tartoznak a következő suffragens püspökök : Dessnwffy Sándor Csanádi püspök, Lönhardt Ferenc erdélyi püspök és Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök. Dessewffy Sándor a gentry-püspök erős végvárat épit dél-Magyarországon a magyar katholikusság számára. Lönhardt Ferenc egészen az oltáré. Nem avatkozik sem politikába, sem testületi ügyekbe. Belefáradt a jól teljesített hivatás nagy munkájába s imazsámolyán piheni ki az élet küzdelmeit. Schlauch Lőrinc philosophiai elme, a ki alapos tudásával és ragyogó esprit jé vei nemcsak Magyarországnak, de az egész római katholikus egyháznak egyik legfényesebb alakja, Lonovits és Haynald szerencsés összetéte. Elegáns tolla és választékos szónoki tehetsége már régóta vezéri szerepre avatta őt a főrendek között. Samassa József egri érsek a vitézlő főpapok közé tartozik. Eredetiség, határozottság, erély és elszántság minden porcikája. Bajnoki természet minden izében, a ki nemcsak szereti, de keresi a harcot s nem Az egri érsekség püspökségei : Bubics Zsigmond kassai püspök, Schopper György rozsnyói pü pök, Meszlényi Gyula szatmári, püspök és Szmrecsányi Pál szepesi püspök. Bubics Zsigmond a legfinomabb izlésü tudós püspökök közé tartozik. Medici hajlamai már sok fényt árasztottak az ama* teur-szellemü főpap dolgozó terméből a magyar tudományosságra. Schopper György nemcsak arról nevezetes, hogy ö ajándékozta a fővárosnak az i ország egyik legnagyobb harangját, hanem ! arról is, bogy nem egyszer válik vészbajranggá az ő aggodalma is s akkor az egész ország meghallja a rozsnyói kongatásokat. Meszlényi Gyula Kossuth Lajos sógora, a ki komáromi plébános korában mesteri i kézzel tudta a pápistákat Összebarátkozi tatni a katholikusokkal. Jó diplomata, előkelő modorú főpap s daliás termetű férfiú. . Doré bibliai képeiben vannak olyan alakok, mint a milyen Meszlényi, ki egyszerű i kanonok korában megjelenésével annyira magára vonta a király figyelmét, hogy rögtön megkérte Simor prímást a ceremoniárus bemutatására. Meszlényi mint püspök sokkal jobban szeret bárányai, mint a közélet farkasai között tartózkodni. I Szmrecsányi Pál, Samassa érsek kedvelt püspöke, a ki csak az imént lépett a szej pesi püspökség örökébe. Hogy Samassa tanítvány a-e, azt még nem árulta el az országnak. + I Meg kell még röviden emlékeznünk a kath. főpapság egyéb kitűnőségeiről is. Esztergomban van az országosan ismert . István bácsi, a legkedvesebb püspök* M^er