Esztergom és Vidéke, 1893

1893-06-22 / 50.szám

Az uj benczés apát. Bita Dezső szül. 1832. old. 3, Keszthelyen Zalamegyében ; 1850 szept, T5. lépett a pannonhalmi szt.-Beuedekrendbe, a pesli egyetemen végezte theológiai tanulmányait, mire 1857. aug. 31. misés pappá szenteltetett. 1861-ig a biblia magyarázat, 1866-ig pedig a dogmatica tanára volt Pannonhalmán, 1868-tól a budapesti egyetemen a hittani kar rendes tanára, 1873 -74 és 1883—84-beu rectori hivatalt viselt. Simor János herczegprimás a szt. Istvántársulat érseki vizsgálójává nevezte ki és a pannonhalmi főapát szt.-széki tanácsossá.Neve a hittudományi irodalom terén eléggé ismeretes ugyan, de ezúttal alkalomszerű lesz irodadalmi működésére is visszapillantani. Munkái: 1. Egyházi beszéd Borbély Kornél Kálmán e 1 s ő s z 1. m i s e-á 1 d o z a t j a a 1k a 1 m á v a 1 Komáromban, decz. 26. 1858. Bécs. 2. Egyházi beszéd a s z t. László-társulat v é dszen tjének névünnepón. Pest 1870. 3. A hittudomány közötti viszony. Bpest 1874. (Rectori beszéd Aeta Reg. Scient. Univ. Hung.) 4. A keresztény vallás isteni eredete ós szükséges volta korunk tóvelyóvel szemben. U. ott 1875. (budapesti m. kir. tud. egyelem, hittud, kara által a Horváth-féle jutalommal koszorúzott pályamunka 2. kiadás. U. olt 1876.) 5. A kath. e gy ház isteni szervezete. U. ott 1883. (A budapesti egyetem hittud. kara ál- • fai dicséretet nyert pályamű. 6. Atu-I, d o m á n y szabadsága. U. ott 1884. (Rectori beszéd acía R. S. Univ Hung.) 7. B e 8 z é d P á z m á n y P ét e r tudom á n y o s érdemeiről. U. ott 1885. (A budapesti egye- , lem 105. évfordulója alkalntái•6'.) Jegy- , zeteket irt Hoványi Fen8<>bb kathoü- ( eisimus elemei I. kötetéhez, Budapest , 1881. Hittani, kritikai értekezései a j következő lapokban és folyóiratokbanje- , lentek meg :'Relágió 1861—t 9. 1880. j 1885. ), Egyházi Lapok (1868. Guz- ( nics Izidor életrajza), M. Állam (1875. $ 1885. 132. sz.) Idők Tanuja, Pesti'( lirnök és Uj M. Sión (1883-tól); többi \ izikket irt. a Szent István-társulat j Sncyclopaediájába is. j Az idei iskolai évvel töltötte be 25 huszonöt évi) tanári működését a bu— A gróf megbízásából volt távol ? — Persze hogy. Hisz a méltóságos ur a városba küldött a bírósághoz. Ez fölkelté figyelmemet. Mi sürgős teendője lehetett a grófnak a bíróságnál, hogy készakarva lovas embert küldött a városba ? És gondolja csak, az együgyű legény elmeséli hogy egy nagy lepecsételt levelet vitt oda, a melyet a hagyatéki bírónak adott át. — Van-e sejtelme arról, hogy mit tartalmazhatott ez e levél ? kérdem. — Hisz azt egész határozottan is tudom, mert a gróf ur saját kezűleg egész világosan irta a boritókra: «Ez Palzov Konrád gróf végrendelete . . .» — Ez a dolog ámulatba ejtett. Hogy jutott az az egésszéges, alig 35 éves ember, a kit mi gond sem bántott, arra a gondolatra, hogy végrendelkezzék ? néhány órával rá pedig golyója megölte fiatal feleségét ? — Hát— az «első benyomás* — tűnni kezdett. Hirtelen felvillant agyamban a gondolat, hogy e két esemény között öszszefüggésnek kell lenni. A gróf iratai átkuttatásához fogtam. Oly annyira a pillanat hatása alatt történt itt minden, hogy lehetetlon volt ezen szörnyű tett előzményének minden nyomát eltörülni. És valóban a gróf elzárható, de nyitvahagyott levéltartójában ráakadtam egy iratra, a mely az utolsó órákban történtekre némi világosságot látszott deriteni. F—p. (Folyt, köv.) dapesfci egyetem hittudományi karánál s ez alkalommal érte azon legmagasabb ó- kitüntetés, hogy 6 felsége a Krotky • ' K. J ó z s e f esztergomi kanonok halála • által megürült, sz.-Margitról nevezett, b ó 1 a i apátság cJmét ós jelvényeit dijmentesen neki. ajándékozta. Itt a va. * lódi érdem nyert méltó és épen i IJ

£ 1 e n d ő kitüntetést! n

" Ezen kitüntetés a pannonhalmi ben^

n czések régi jog igényének csak föl* ^ elevenitése. Tudva levő dolog ugyanis, hogy a kitüntető czimül hazánkban adatni szokott apátságok és prépostságok '

(

Í kivétel nélkül benczés, czisztercita vagy '

n premontrei pr-ielátusok c<5Íin<i voltak. m Erről meggyőzhet bennünket egy pil^ lantás. Fux Hoffer-Cziuár «Mouasterio11 logiájába».*) Ezen apátságok és préposiságok felosztatása után czuneiket nagyobbrészt 11 egyes világi papoknak kitüntetésül adományozzák. A pannonhalmi főapátságnak 1876-ban ^ II. József által való megszüntetéséig a főapátnak jogkoréhez tartozott a • Szentkeresztről nevezett telki és a y szent Margitról nevezett b é I a i apát• ságok cziuieinek adományozása.**) Mint• hogy pedig a tihanyi, bakó n y- ] béli és d ö m ö 1 k i ja vadai mas apát- < ságokat is az illető monostorok kiváló I férfiaiuak adományozta, a dolog termé- t • szelében rejlik, hogy a megszüntetett J benczés apátságok czimeivel és jelvé- t nyeivel is csak bencV-seket díszített fel. I • Igy olvassuk, hogy Göncz Cöiestin pan- i 5 nonhalmi főapát 1716-ban, a Szent- i • keresztről nevezett telki apátságot, « "I melynek birtokát 1702-ben a scot ben- * 'jcósek bécsi apátsága váltotta vissza a f ' «tudománya és életszentsége miatt* á irigylésre méltó Wohlf art h Mihály n ' íőmonostori hittanárra ruházta.***) i Ugyanezen apátságnak czimeit bírták c még a pannonhalmi benczósek kö- 1< zül C s e r n á t o n y Miklós 1« (f 1706. oki. 9.) Ez győri kanonok a volt, de a világ hiúságát belátván tö- v kéletesebb életre vágyódott és a pan- k nonhal mi sz. Benedek-rend tagja lett. r Mint. ilyen nyerte el szerénysége daczára n azapáti czimet. Ház A m a n d (f 1718. jt ápr. 25.) Schleilier Elek il j (f 1738. jan. 6.) Báuizs D o m o n- b [kos (f 1772. nov. 9. és J a nkovics Márton (f 1782. márcz. e 27.)****) o A sz. Margitról nevezett bólai_apáí> 6 ságot következő pannonhalmi bencések ^ kapták megtisztelő czimül: K is s Z s i g- st mond (f 1720. decz. 7.) K u-t i D é- V{ n e s (f 1781. jun. 9.)*****) Ebből vi- ai lágos, hogy a pannonhalmi benczések rc a nélkül hogy tényleg monostorok sz vagy apátságok főnökei lettek volna, 11 viselték föloszlatott apátságaik czimeit. ni Azóta Bita kitüntetése első eset, u; hogy a bencésekezen föloszlatott £ apá'ságaik czimei visszanyerik. ÍU A telki apátságnak visszaszerzése °

{ a bécsi skót beuczésektől tudvalevőleg m Trefort. minisztersége alatt történt és °^ egy uj főgyinn. vezetése fejébeu a pan- *}• nonhalmi főapátságnak volt szánva. tl! Kruosz Krizosztom főapáttal ai az átveendő intézetre nézve a tárgyalások eredményre nem vezetvén, az ,se ügy legújabb időig függőben maradt. u

' m *) Ily szent Benedekrendü nagyobbrészt kiváltpngolt egyházi joghatósággal van az esztergomi ^ egyházmegyében vagy 27, többi között a ail sz. benedeki, lekéri, sz. jobbi és kapornaki m apátságok. j [ | **) Czinár Monasteriologia 1858. I. k. 58. I. ***) Fan nonhalmi levéltár Fascic 64, 21. — kg Tudvalevő különben az is, hogy a pannonhalmi f3ap:t régi pápai bullák értelmében az összes magyarhoni benczés apátságok prímása, főapátja és a * örökös elnöke ta] ****) Halbig Cyprian „Az 1638. óta elhunyt Da pannonhalmi benczések" Névtár 1880. alt Hallomás szerint a pannonhalmi sz. Benedek-rend a sz. Keresztről nevezett telki apátságra nézve is, amely M árkus G- y u 1 a központi szemináriumi rektor halálával megürült, megakarja újítani jogigényét. ESZTERGOMI. Kereskedelmi utazók a csalárd verseny ellen. A kereskedelmi utazók nagyon sok i, esetben tapasztalták, hogy üzleti utjui kon a csomagokban vagy már burkoÍ latban eladott áruknál oly csalárd verf sennyel állanak szemben, amelylyel . megküldeniük lehete len. Ennek kö- vitkeztében a csomagokban, végekben, - ™gy egyéb burkolatokban árult, csikkek meiiiiyisógtartalmának kötelező és - helyes megjelölése dolgában a Magyarfc országi Kereskedelmi Utazók Egyesü- lete a következő feliratot intézte a kereskedelmi miniszterhez : «Nómelj árufajtáknál, különösen azoknál, a melyek csomagokban, végekben, dobozokban vagy más tartókban kerülnek forgalomba, oly kereskedelmi szokás honosodott meg, hogy egy a különböző vidékek szükségleteinek megfelelő ós megszokott alakú csomag vagy tartó egy bizonyos, mármegszokoft ós a forgalomba általánosan ismert súlyt, hossz-j mértéket vagy mennyiséget tartalmaz. Ezt az általánosan bevett szokást már most sok gyáros csalárd módon jogtalan vagyoni előnyök kiaknázására kaszuálja fel. Teszik pedig ezt, kétféle módon. Az első, még valamivel enyhébb mód az, hogy az illető gyáros magadja ugyan az árucsomagnak vagy burkolatnak a forgalomba megszokott külalakját, de az áru mennyiségét a csomagon nem jelöli meg és a csomagba kevesebb mennyiségű irut helyez el, miut a mennyi az ily csomagba az általánosan elfogadott kereskedelmi szokás szerint foglaltatni szokott. A másadik mód pedig az, midőn a csomagon a szokott mennyiség ki van tüntetve, de a csonvigban mégis kevesebb áru van. Mindkét, eljárás egyrészt a jóhiszemű közvetítő kereskedő, másrós/.t a fogyasztó nagyközönség kijátszása, mivel az ily csomagokat az illető gyárosok, mint teljes tartalommal bírókat, bocsátják áruba. Az óvakodás a visszaélések eme faja ! ellenében igen nehéz, mert, rendszerint, oly árukról vau szó, amelynek minden egyes esetben való ellenőrzése csaknem ] ki van zárva. Pamutot, czérnát, vásznat stb. igen bajos dolog motringok vagy : végek szerint njból megmérni, ós igy az ilyen áruknál esetleg teljesen a gyá- i ros rosszhiszemű eljárásának van ki- I szolgáltatva. És éppen az ellenőrzésnek nehézsége okozza azt, hogy a csalárd í manipulációt legnagyobb részt sikerrel űzhetik. Mert nem kell a tisztességtelen 1 gyárosnak mást tennie, mint egy csomag 1 árut csak valami csekélységgel olcsóbban adni ós a tisztességes versenytársak 1 már is le vannak verve. Valamivel r

i olcsóbban pedig könnyen adhatja az ilyen gyáros az ő csomagját, mint a 1 tisztességes gyáros a magáét, mert hisz amannak csomagja sokkal kevesebb árut 1 tartalmaz, miut emezó. Az áruk mennyiségének ilyetén megcsonkítása sok hely- p ütt annyira korrumpálta a kereskedői- í met, hogy egyes közvetítő kereskedők 3 iirekte ily megcsonkított tartalmú A isomagokat rendelnek meg a gyárostól, I ima czólból, hogy azokat teljes tártai- s nuak gyanánt eladván, maguknak I lletéktelenül nagyobb hasznot biztosittanak. A földmiveiós-, ipar- ós keres- £ redelemügyi miniszter ur 1887-ben ridolgozott ugyan egy törvényjavaslatot T , csomagokban árult czikkek mennyiség- G ártalmának helyes megjelölése tárgyáén, de e javaslat tudomásunk szerint 4 Ikotmínyos tárgyalás alá nem került. s( A javaslat alapelvei oda irányultak, liogy ama áruknál, a melyek csomagokban, végekben vagy tartókban jutnak a kereskedelmi forgalomba, s a melyeknél feltehető, hogy a vevő vételi szánléka bizonyos darabszám'a, mórere vagy súlyra van irányozva, a csomagok t benfoglalt mennyiség megjelölésével íényleg megegyezőnek kell lennie. E lendelkezesekhez azután büntető intézkedése!? voltak kapcsolva. Egy ily alapelvek szerint készített törvény utján véljük mi most is a mindinkább terjedő* visszaéléseket megszüntethetni. Ama tiszteletteljes kéréssel járulunk ennélfogva Nagyméltóságod elé, hogy az 1887-ben kidolgozott javaslat alapelveinek megfelelő törvényjavaslatnak az illetékes kereskedelmi körök meghallgatásával való kidolgozását elrendelni, azután oda hatni kegyeskedjék, hogy i viszsziiólések törvényhozási utou orvosoltassauak.» A vízivárosi nöneveló intézet beinövendékeinek záróvizsgája. Előkelő, diszes és nagyszámú, főleg hölgyközönség gyűlt össze a vízivárosi nőuevelő első emeleti nagy termében f. hó 17-én d. e., hogy tanúja legyen a belnövendókek záróvizsgájának, moly a következő gazdag tárgysorozattal lőu megtartva : 1. Nyitány: «Üdvözlet hazámhoz.* Kéler Bélától. 4 kézre játszák Vaskovits Gizella és Trautweiu Irén. 2. «A szentek unokáihoz.» Mtudszeuty G.-tól. Szavalja : Színek Zsófia. 3. «Népdalok.» Czimbalmon előadják : Wéber Laura ós Kiss Irón. 4 «Le dimauche du berger.» KrenzerLől. Kardal. 5. «La montanara.» (A pásztorleányka.) Comedia'di Pietro Thouar. Előadják : Schéda Ida, Vaskóvits Gizella is Fischer Helén. 6. «Symphonia,.» Rombergtől; zongora, íegedü, 3 trombita, 2 dob, 2 kerep, riaugel, csörgőrecze, 2 ostor, kakuk. I papagenosip, fülemüle, czintányór. Sióadják : Borovicska Adolf ur, FIache >,opoldin k. a., Vaskó vits Gizella, >zuczy Lenke, Lányi Olga, Bencze trauka, br. Kaas Terike, Majer Stefánia, Jteinbacli Frida, Színek Zzófia, Schiper Melánia, Fischer Elza, Hamar Ilona, Vinternicz Ida, Martinovits Katícza, i'ischer Helén, Marschalkó Ilonka. 7. «Zrinyi Ilona.» Garaytól. Szavalja : £iss Irén. 8. «Grandé marche.» Schuberttől, kézre játszák : Schéda Ida, Láng [argit, Winteruitz Ida és Sully Mariska. 9. «A szabadbau.» Súark L.-tól. Karai. 10. «Hussarenritt.» Spindlertől. 6 ezre játszák : Mindszenty Teréz, Goikovszky Erzsi és Rédly Gabriella. 11. «Etwis zub*hör.» Párbeszéd, llőadják: br. Kaas Erzsi, br. Kaas 'erike ós Fischer Elza. 12. «Rószlet» Abfc Rübezahljából. 3 augbau énekli az intézeii énekkar. 13. «Marsche.» Vollenhaupttól. 2 ezre játsza : Láng Margit. 14. «Les oiseanx.» Fantaisie á hűit ersounages en un acte avec danse par mile Gouget. Előadják : Fischer Heléu, lajer Stefánia, Unger Aranka, Bencze, ranka, Fischer Elza, Steinbach Frida, ányi Olga, Sully Mariska, Mattyatvszky Ilona, Trautwein Vilma, Helle ózsa és Brokes Irón. 15. «Eriuuerung.» Abttól. Énekli : chóda Ida. 16. «The last rose of snmmer.* By homas Mfore. Szavalja : Fischer abriella. 17. «Bártfai emléke Kéler B.-től. kézre játszák: Prausz Teréz és Fi-' her Gabriella.