Esztergom és Vidéke, 1893

1893-01-01 / 1.szám

— A polgári OivaSÓkÖY évi rendes [ közgyűlését karácsony második ünnepén saját helyiségében szokatlan érdeklődés mellett tartotta meg. A közgyűlés figyel­mét legnagyobb részben a különböző tárgyú ésálalános helyesléssel fogadó t jelentések foglalták le A liszt ujiiás nem okozott nagyobb mozgalmat, mert a tavalíak kivétel nélkül újra megvá­lasztatlak. Frey Ferenc orsz. képviselőt egyhangúlag diszelnöknek választották. Egy küldöttség nyomban kézbesité is Freynek a megválasztásról szóló disz­okmányt. Elhatároztatott egyúttal, hogy a terem nagyobbít ás ünnepélyét t á r­a a s v a c s o r a és tánc nélkül jau. 6-án tartják meg, január 8-án ren­des beléptidij mellett táncmulatságot rendeznek. 1893-ra negyvenöt uj tag lépett a körbe, s a könyviári állapo tok és kedvezőek. Szóval derék egye­sülelünk nagyon jó uton halad, és kitűzött célját komely misszió gyanánt fogja föl. — Reáliskolai segélyzö-egyesület. Az esztergomi reáliskolai sególyző-egye­sület megalakulása céljából 1893. évi január hó 2-án d. e. 10 órakor a yá­xosház tanácstermében értekezletet tart. A reáliskolai igazgató. — A helybeli kir. járásbíróság azon gyakorlatokat vette szokásba, hogy azon, a telekkönyvvezetői pályára ké­szülőknek, kik ismereteiket helyben szerezték, mielőtt szakvizsgára jelent­keznének, előbb próbavizsgát kell ki­állaniok a járásbiró elnöklete alatt lévő bizottság előli. — A kereskedő-ifjak január 8-án a «Fürdő» vendéglő nagytermében tartandó felolvasással és hangverseny­nyel egybekötött táncvigalmánuk tárgy­sorozata a következő : 1. Trio Haydntól. Előadják Brenner Lujza úrhölgy, Boro­vicska Adolf ésS>raka Iván urak. 2. Magyar népdalok. Énekli Perónyi Irma úrhölgy, kiséri Perónyi Kálmán ur. 3. Elbeszélés. Irta és felolvassa Nógrádi •fenő ur. 4. Zougora négyes Mozarttól. Előadja Takács Imre ur, kisérik Boro­vicska Adolf, Sztraka Iván és Zsako­vec Náudor urak. 5. Duó két hege­dűre. Előadják Feigler János és Boro­vicska Adolf urak.6. Legóny-bncsu. Ma­gáujelenet. Előadja dr. Dacó György. — Érsekujvárott az ottani uj beton-hid teljesen elkészült; dec. 27-éu törtónt meg a főpróba, mely után átadták a közforgalomnak. loppirozzad magadat, ha szerelmet vallasz. Mikor egy etherikus keringő-tur alatt az imádott angyal froufrouja arcodat simo­gatja, s te boldog szerelem kéjében úszol, sose mondd ö nagyságának, hogy «nagy­sád : én szeretem önt . . .» hanem inkább hajolj le hozzá s reszkető ajkaddal te kér­dezd : tnagysád, szeret maga engem ?» — S ha ő szegény behunyva szemét, ön­feledt percében azt mondja, bogy «Igen...», akkor te légy oly kegyes ós néz/ rá biz­tatóan, s mondd neki bátorítólag: — «Jól van angyalom . . .> Fiu csak vigyázz, szégyent ne vallják veled ... Ah fiu, csak bálba először . . még egyszer mehetnék Brummel. — Beváltott ezüstpénzek. Az esz­tergomi kir. adóhivatal az év végéig 7QOO frt ára ezüstöt váltott be, mely nagyrészt a város területéről került elő. Az öreg nénikék máriás-húszasai sorban napfényre kerültek s az adóhi­vatal pénzváltó asztalán vidám csen­géssel vettek búcsút nehéz szivú tu­lajdonosaiktól. A régi osztrák-pénzek, tallérok egész regimentje adott egy­másnak találkát, hogy a lezajlott év­vel ők is elköltözzenek tőlünk. Pénz­intézeteink is lókat váltottak be. — Tisztelgés. A kereskedő-ifjak ér* tekezlerének határozatából több tagból álló küldöttség fog újév napján főtiszt, dr. VYalter Gyula egyesületi elnök­nél, Mezey Ferenc alelnök vezetése alatt tisztelegni, egyrészt az újévi üdvözlet szokásos megtétele végett, másrészt pe­dig azért, hogy hálájukat fejezzék ki, azon nemes ügy buzgalmáén, mellyel az egyesületet a virágzás tetőpontjára emelte. A küldöttség vezetője egy emlék­iratot fog átnyújtani. — Komárom, város törvényhatósága 29-én Kudnay Béla főispán elnöklete alatt, rendkívüli közgyűlést tariott a regálé bérbevevése folytán az állam­mal kötött szerződés jóváhagyása és a regálé mikénti kezelése ügyében. A közgyűlés 23 szóval 4 ellen elfogadta a szerződést, melylyel a város a regá­lét három évre évi 75,000 fitért bérbe vette. Ennek követkéz ében a regálét házilag fogják kezelni. A kezelés felü­gyeletével Tálray József polgármester elnöklete alatt. Tuba János, Zigler Sándor és Kirchner Mihály bízatlak meg. A kisebbség nevében Mike Ká­roly ügyvéd fellebezést jelentett be a határozat ellen. — Szoktató vacsora. Több elő­kelő városi polgár a «Magyar Király* vendéglőben e hó 29-én vidám han­gulatú társasvacsorát rendezett, a me­lyen közéletünk szereplői páriosziályo­zás nélkül vetlek részt. Felköszöntők­ben sem volt hiány. , — Népkonyha. Két hónapi készü lődés után végre m. hó 24-én megnyi­tói ták a népkonyhát. A jó forró krum­pli levesre és a karácsonykor el marad­hat lau mákos csuszára összesereglet! Esztergom szegény sorsú népe és bár az ebédkiosztás ideje 2 órára volt ki­hirdetve, már fél 12 órakor ott állot­tak kisebb-nagyobb bögrékkel és faze­kakkal felfegyverkezve, s a hidegtől bokázva várták a percet, mikor Fara­góné főztjét kiosztják. Azon persze, hogy ne igy a hidegben kelljen vára­kozniok egyelőre segíteni nem lehetett, de február 2-ától ez az akadály is el lesz hárítva, a mennyiben e naptól fogva a konyhától jobbra és balra eső e gy-egy szoba szintén át lesz adva az étkezőknek. Az egész heti menti Esz­tergom egyik legkitűnőbb gazdasszo­nyának utasításai nyomán is oly sike­rülten lett összeállítva, hogy naponként 50—60 étkezői, számítva, egy napi kiadás átlag 5 frt 77 kri tesz. A kony­hai berendezést a káptalan adományai­ból szerezték be, bár még több cikk bevásárlása lenne szükséges. — Egé­szen ingyen nem kapnak a szegények ellátást, mert erre nagy alaptöke lenne szükséges,hanem m.hó 24. 25. és 26-íra a város házi pénztára fizette ki helyet­tük az étkezési Összeget, a további napokon pedig — azok, kik a nép­konyhában szándékoznak enni — Bniu­ner Ferenc és Schönbeck Imro fü.v/er­kereskedők üzletében, valamint Grósz Ferenc dörögni uti kereskedésében egy ebédre való jegyet kapnak 10 krért. — Karácsony a bányában. Gschwandtner Albert, a Drasche-féle doroghi kőszónbányatelepek főmérnöke a doroghi köszénbáuyatelep iskolájába járó három szegény bányász fiút Kará­csonyra teljes téli öltözet ruhával és lábbelivel ajándékozott meg. A nemes tett dicséretre nem szorul. — A Baross-szobor kibocsájtott gyűjtői veinek hőszolgáltatási határideje december hó 25-én lejárván, tisztelet­iéi felkéri a kamara elnöksége a gyűj­tőket hogy a birtokukban levő szá­mozott gyöjtőivet a gyűjtött öszszeggel együt' 1893-iki évi január hó 10-ig a győri kerületi knreskedelmi ós ipar­kamarához böküldeui sziítískedjeuek. — Kfszörkeeztés. Ifem #óre Gábor urtÓl, hanem Vilhelm Is« ván uramtól, aki különben Köbölkuton községi pénztár­nok, vesszük a következő tudósítást. Megjegyezzük, hogy Vilhelm uram keze­irása nem igen olvasható s azért, ha nem azt betűzük ki az ákom-bákomból, a mit 6 irni akart, ám legyen 6 fele­lős. — «Köbölkut, 1892. december 30. Kérem szerkesztő ur, legyen szives la­punkban be'enni, vasárnap olvasni akar­juk. — A köbölkuti nagy vendégfoga­dóban december 28-án a suszterinasok nagy mulatságot, tartottak, mert a dragyva-csinálók felszabaditási áldomást titák. Ez az első teremben volt. Meri, a 'földműves gazjlákat kiszorították a maradik helyre. Őket megest mink dob­tuk kiaz első szobádul. Hasonló lyókat kí­ván — Vilhelm I., kö/.ségi pénztárnok.* — Sajtóhiba. A «Komárommegyei Közlöny* figyelmeztet minket egy kel­lemetlen sajtóhibára, a mi dec. 25-i számunknak egy A keleti marha­vész cimüujdonságábacsuszott.Hirünk ugyanis mindössze annyit akart mon­dani, hogy a kereskedelmi miniszter fi­gyelmeztette a halóságokat a Kelet­Enrópában ismét fellépett marhavészre ós felhívja őket, hogy az óvintézkedé­seket tegyék meg. Megyénkben volt száj- és körömfájás, de a keleti marha­vész — hála Isten — még nem jutott idáig. — Karácsonyi ünnepély a szent, Anna zárdában. Karácsonykor, a szere­tetnek nagy ünnepén, a földiekéről egy ropnant karácsonyfa nyúlik fel, mely­nek gyökerei ott erednek a szent föld ama kis városkájában, a hol az Isten fia, emberi testet öltvóo magára, szüle lett. Az irgalmas Megváltó példája kö­nyörületre indítja az emberi szivet a szeretet melegétől eltelt lélek nem hagyja e nap-Mi fázni, éhezni embertársait. A szerei étnek szép ünnepe volt december 24-én a szent Anna zárdában, hova e vendégsereget egyrészről a gvermekek szivneinesitésének egyik legsikeresebb eszköze az ünnepélyes előadás ; másrészt pedig a szegény és elhagyatott gyerme­kek felsegélyezése vonzotta.Megérkezvén, Maszlaghy Ferenc prépost-kanonok ur ő nagysága, először az óvodások mutatták be tudományukat. A kicsikék ügyes sza­valata, talpraesett, kedves párbeszédei edes gyönyörködtetésére szolgáltak a közönségnek. Külünösen a párbeszé­dekben ügyesen szerepeltek, hogy nem egy előkelőbb vendég adott kifejezési csodálkozásának, mikép lehet a kicsi­kéket ily kellemes hanglejtésre s ügyes­ségre lanitani. Az óvodások vidámiló szavalatai után az egyik tanterembe vonult a közönség, hol a «K ; irácsonyi színjáték* cimü 3 felvonásos gyenuek­szinmüvet adták elő az iskolás leánykák, e meglepő szabatosággal s ügyességgel. Keletiesen öltözve, szakállal s bajuszo­san oly eredetiséggel játszottak, hogy hallottunk ilyen észrevételt: chonnan kérték kölcsön e fiukat?* A színpadon való otthonosságuk bátor, fesztelen fel­lépésök vilóbau dicséretet érdemel. De dicséretet s méltó elismerést érdemel­nek a tiszt, irgalmaimas nővérek, kik szakértelemmel és tigybuzgósággal fá­radoztak az egyszerű leánykák szerepei­nek betanításában, meg is volt türel­mes fáradozásuknak szép sikere. E fé­nyes eredmény mellett tanúskodik az, hogy december 26-án meg kelleti ismé­telni az egész ünnepélyt s ámbár csak belépti díjjal lehetett a terembejutni, mégis zsúfolásig megtelt* A szini-elő­adás végeztével következett a gyerme­kek legnagyobb örömére, az ajándékok kiosztása. Két nagy karácsonyfa állott gazdagon megrakva a gyermek-öröm legkedvesebb tárgyaival. Azonban a sok ajándék tíz karácsonyfán sem fért volna el, a ruhák asztalokon valának elhe­lyezve, 76 gyermek kapott teljes ru­házatot, tovább kiosztatotfc még 28 pár csizma és cipő*, 86 kendő, 4p pár ha* risuya, számtalan taneszköz, 55 baba, 500 kalács és igen sok játék. Minden gyermeknek jutott ajándék, pedig az aján­dékosztásra megjelentek 600-an is. öröm volt nézui a gyermeki arcokat, melyekről Csak ugy sugárzott a bol­dogság. Ez alkalmat felhasználva as elnöklő própost-kauonok ur, szép be­szédet intézett a gyermekekhez, meg­indító szavakban intvén őket szeretetre és hálára a jótevők, különösen a jó prímás bácsi iránt. Mély hálával tar­toznak a szülők ós gyermekek a ked­ves nővéreknek, kik heteken át varr­tak, munkálkodtak s fáradtsággal ké­szítettéit a kicsinyeknek a legszebb, legkedvesebb fát, mely után már ré­gen sóvárogtak. Azonban az irgalmas szeretet e nagymérvű segélyezésére csak ugy volt képes, hogy a nemesiéi kft adakozók bőkezű adományaikkal támo­gatták a fáradhatatlan nővéreket. Ezek közölt első helyen áll főm. Vaszary Kolos hercegprímás, ki 100 frtot volt kegyes adományozni. Továbbá az esz­tergomi takarékpénztár 25 frt, a ke­reskedelmi és iparbank 10 frt, jóté­kony-egyesület 10 frt Palásthy Pál 3 frt, Sujánszky Antal 3 frt, Knauz Nándor 2 frt, Blümelhuber Fereuc 2 frt., Rijner Lajos 3 frt, Szilányi Fe­renc 2 fn, Cibulka Nándor 2 frt, gr. Csáky Károly 2 frt, S-ilányi Fereuc 2 frt, Rosszival István 8 frt, gr. Maj­láih Gusztáv 10 frt. Fehér Gyula 1 frt. Ezen kívül: Maszlaghy Ferenc 3 öltö­zet ruhát, játékokat és cukrot, Szik­lay Nándor imakönyvet és sok tanesz­közt, W^nitsek Rezsőnó 3 pár cipőt, Brntsy Gyula pamutot ós nyakravalót, Weisz Mihály 150 db. cserépjátékot, Kitzingor József 2 doboz cukrot és gyertyácskákaf, Popper Lipót 12 pár harisnyát adományozott. Fogadják e ne­mes szivá adakozók a nyilvánosság ut­ján is kegyességükért a legmélyebb hála őszinte kifejezését. Boldogságot szereztek adományaikkal a kicsinyek­nek, de öröm fogja el az ő szivüket is, mert a jótevők csak kölcsön adják ajándékaikat s kamatostul visszakapják azon örömben, melyet élveznek akkor, midőn látják a vidám, a boldog gyer­meksereget. Elfelejtik ilyenkor a fel­nőttek az élet keserűségét s a gyer­mekek szemeibői felcsillámló, örömfény nekik szerez néhány boldog, örömtel­jes percet. Szálljon az ég áldása a jó­evőkre, a gyermekeknek szerzett örö* mökéri I Sz. — A Pallas nagy lexikona nemc3ak szó­tár, de egyszersmind az egyetemes ismere­tek legteljesebb gyűjteménye, a tudás és műveltség kulcsa. Az eddigi korai lexiko­nok ma már elavultak. A Pallas ir. ós nyom­dai részvénytársaság korunkhoz és viszo­nyainkhoz mért uj magyar lexikont akar a közönség kezébe bocsájtani és arra fektet különös súlyt, hogy a hazai legjobb munkaerők közreműködése mellett első sorban a magyar föld, a magyar nép, a magyar állam, magyar tudomány és mű­vészet alkotásait ismertesse. A Nagy lexi­kon versenyre kel a legjobb francia, angol, német, amerikai lexikonokkal a nyugat szellemi és anyagi adatainak feldolgozásá­ban is. A munkatársak fényes névsora, mely hazánk legkiválóbb szakférfiait fog­lalja magában, kezeséget nyújt továbbá arra nézve, hogy fölkeltve a magyar közönség érdeklődését és bizalmát, nemzeti misziót fog teljesíteni s gátat vet a külföldi, ma­gukkal idegen szellemet árasztó, különösen német lexikonok beözönlésónek. A mint­egy 13,000 héthasábos oldalra terjedő szö­veget több mint 2,000 fametszetü ábra fogja díszíteni, ezenkivül mintegy 500 kü­Ön melékletet ad. Megjelenik lő kötetben, vagy 240 füzetben. Ára kötetenként 6 frt; füzetenként 30 kr. Közvetlenül megrendel­hető a Pallas irodalmi és nyomdai részvény-­társaságnál, vagy 1 frt 50 kros havi rósz* letfizetésre Révai testvérek könyvkereske­désében (Budapest, váoi-utoa.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom