Esztergom és Vidéke, 1893

1893-05-14 / 39.szám

szellemi is, mert az egyesületek által képviselt, s az anyagiakkal egybekapcsolt segélyezési műveletek szépen megfértek ugyan a szellemi téren való együttes haladással; — azonban Baross által inaugurált törvény a socialismusnak vélt szolgálatot tenni, midőn a betegsegítő pénztárak jogköréből a szellemi rész kultiválását kizárva, tisztán és egyedül a szükségbeü segítség nyújtására, — s nem másra **— adott a pénztáraknak törvényes meghatalmazást. E fő elv hatása élénk viszbangra és kedvező fogadtatásra talált az ország munkásköreiben, már csak azért is, mivel az iparosmunkás a kötelező tagság mellett jogos védelemben részesül akkor, ha netalán valami balsors vagy betegség áldozata lesz, — de még azért is, hogy az önálló munkaadók 1

/

8-ná résznyi hozzájárulása szintén biztositva van a munkások pénztára számára, sőt a munkaadó végrehajtás terhe alatt vagyoni felelőséggel bir arra nézve, hogy nemcsak a maga illetményét fizeti be a munkások baleseteinek enyhítésére alakult betegsegitő pénztárba, hanem munkásainak egyedeitől ő tartozik levonni az esedékes tagilletvényt, s 8 szavatol azok be- vagy be nem fizetése tárgyában ; végűi a tanulók után szintén az iparosgazdák tartoznak bizonyos megállapított heti járulékot beszolgáltatni. Esztergom kir. város ipnrosközőusége a törvény szellemében óhajtván eljárni, megállapította az iparosiíjasági egyesülettel egyeteinleg, a betegsegitő pénztár alapszabályait, — mely alapszabályok a minisztérium jóváhagyási záradékával ellátva, immár előttünk feküsznek. S minthogy az egységes ipartestület egésze alatt fog a pénztár jogérvónyesen megalakulni, azért a pénztár megalakítása mindaddig függőben hagyatott, mig az ipartestületi ügyek véglegesen el nem intéztetnek. A segélyezési illetve alapszabályilag megállapított hozzájárulási tételek a következők : Segédeknek heti 10 kr befizetésével szemben 3 frt heti segély, nők és 18 éven aluliaknak heti 8 Irja ntáii 2 frt ; iparostanulók után hetenkint járó 5 kr után 1 frt 25 kr heti segély van megállapítva. A milleniumi kiállítás. A földmivelésügyi minisztérium a milleniumi kiállítás sikere előmozdítására ezen fölhívást teszi közzé : — Hah, nyomorult! — kiáltott vad dühhel Judith és egy Őrült tekintetével felragadja a földről Tibor eldobott pisztolyát, Werner felé szalad és közvetlen közelből a terrorista szivébe lő. Werner hang nélkül halva esett össze. Rémült kiáltással rohannak a segédek Judithra. — Mit tett őn, szerencsétlen! —- Meggyilkoltam őt, mert megölte Tibort — hörgé Judith és üveges szemekkel a halottra meredt. Volt ebben a tekintetben valami, a mit nem jó sokáig nézni. Kibontották Werner öltönyét s az orvos fülét mellére fektetve szívverését hallgatta. Pár percnyi kinos csend után a tudomány embere igy szólt: — A golyó nemesebb részeket ért. A szívverés megszűnt. A másik sebesült pedig felnyitotta szemeit és meglátva Klárát, kezét feléje nyújtotta. Él, él, ő él! ujongott a lány. VI. Folt A városliget egy félreeső részében áll egy cicomátlan sirkő, hasonlatos valami határjellel, rajta semmi más, csak ez a négy betű: Fűit. Volt és inár nincs többé. Éltes meghalt. íme e szűkszavú filozofban is meg volt csekély része az emberi hiúságnak, mely pompás kövekkel ékiti az elhaltak siijait. Herfc nyugodhatott volna jelöletlen föld Fölhívás az orsz ág gazdaközönségéhez, erdőbirtokosaihoz és erdészei h e z. A magyar állam megalapításának ezredik évfordulóját készül 1896-ban megünnepelni a magyar nemzet. Hogy ez ünuep minél méltóbb legyen, elhatározta a törvényhozás, hogy annak egyik részleteként az ország fővárosában országos kiállítás rendeztessék, mely bemutatja nemzeti kultúránk fejlődését a múltban s állását a jelenben. 0 cs. és Apostoli királyi Felsége, legkegyelmesebb Urunk és Királyunk, ezen országos kiállítás védnökségét legkegyelmesebben elfogadni méltóztatott. A kereskedelemügyi miniszter ur, kire fiz 1892, évi Il-ik törvénycikk e kiállításnak az illetékes miniszterek és egyéb!) szakkörök közreműködésével leondó rendezését reá ruházta, annak érdekében lelkes hangú felhívást intézeti a nagy közönséghez, felszólítván az ország minden egyes polgárát, hogy e feladatában a kormányt lelkesedéssel támogassa, s járuljon hozzá a nagy nemzeti mű sikeréhez. E felhívás kapcsán most én, mint a kormány, az ország mezőgazdasági ügyeinek vezeiésére hivatott tagja, kire egyszersmind a létrejött megállapodások értelmében az 1896-iki országos kiállítás VI. ós VII. mezőgazdasági és erdészeti csoportjainak rendezése bízatott, ezen minőségemben fordulok hazánk mezőgazdáihoz, erdőbirtokosaihoz és erdészeihez azon kérelemmel, hogy engem ezen feladatom megoldásában hazafias buzgalommal, szakértelmükkel lelkesen támogassanak, s járuljanak közre, hogy a kiállításon hazánknak, mint első sorban ngrikuliur államnak, mezőgazdasága és erdészete nagy fontosságukhoz méltóan legyenek bemutatva.

1 A magyar mezőgazdáknak és erdészeknek meg kell mutatuiok, hogy az általuk birt föld nem parlag, hogy dacára azon nránylag rövid időnek, mióta a haladás ösvényén járnak, serényen dolgoztak és fel küzdöttek magukat oda, a hol bátran kiálIhatják az összehasonlítást Nyugot-Európa gazdáival. Meg kell mutatnunk mit tudunk, be kell mutatnunk, mink van s ez által felismerhetővé tenni azon erőt, mely mezőgazdaságunkban és erdészetünkben rejlik, mely kulturális missiónk teljesítésére bennünket első sorban képesít, mely alatt is, de ő emlékébe akarta hozni az arra járónak, hogy emberi csontok fölött jár. Mást aztán nem tartott fontosnak tudtul adni, csak hogy: volt. Kicsoda, micsoda, mikor született és halt meg, siratja-e szülő, gyermek vagy rokon, az nem tartozik ide. Mintha valami népmesének a kezdetét hallanánk : «volt» egyszer egy ember . . . hogy aztán mi történt vele, azt mindenkinek máshogyan suttogják el a ráboruló árnyas falombok. Kekem ezt suttogták: Volt egyszer egy lány, a ki szeretett egy ifjút, de ez nem szerette őt viszont. E miatt a lány sokat szenvedett és elkeseredésében az ifjú halálát kívánta. Ez volta lány vétke, a miért bűnhődnie kellett. Mert mikor Judith — mondjuk, hogy igy hívták a lányt — meglátta a gyilkos kezében a pisztolyt, a mivel kedvesét lelőni akarták, kiragadta azt és agyonlőtte magát a gyilkolni akarót. Az emberi igazságszolgáltatás ezért életfogytiglani börtönre ítélte volna Judithot, hanem az itten kegyelmes volt hozzá: magához vette őt. Meghalt az ideglázban, mi a szörnyű jelenetek után hatalmába ejtette a gyönge testalkatú leányt. Tibor felgyógyult sebéből és egy hét múlva nyilvánosan eljegyezte Klárát. Judith halálos ágyánál arra kérte őket, hogy temessék a szép helyre, hol annyiszor sétált és sírkövére csak ezt az egy szót vésessék : Fűit. Ez a rut lány epitaphiuma. állami életűnk legfontosabb alapját képezi. Ha mezőgazdáink, erdőbirtokosaink, és erdészeink, áthatva ennek tuda á ól körül lem csoportosa Inak, teljes buzgalommal ós odaadással vesznek részt a kiá'litás munkálataiban, biztos a siker: s a nagy mü minden egyes munkatársa részesóvó lesz azon felemelő tudatnak, hogy ő is tényezője ezen üdvös eredménynek, mely továbbhaladhatásuuknak egyik útmutatója és nyugodtan elmondhalja, hogy híven teljesítette hazafiúi kötelességét. A jelen a határ a mult és jövő között, az évezredes ünnep halára leend a múltnak, de egyúttal a jövő kezdete. Mulassa be tehát a kiállitás is a mult hü képét, legyen tükre a jelen életerős munkásságának s tanúságot szolgáltató útmutató a jövőben haladásra. Egyesek, testületek, szövetkezetek ós a törvény hat óságok mindannyian közremu uká11 ak mezőgazd asági haladásunkon, de mindmegannyian elszórtan, elkülönítve cselekedtek. Reményiem, hogy a nagy mii sikerének biztosítása végett végre egyesülni fogunk s ez alkalom szorosabban füzend bennünket egymáshoz. Hiszem, hogy a közélet minden érdekelt tényezője együttesen és fokozott mérvben fog a nagy cél érdekében munkálkodni: — összegyűjtik mindazt, a mi mezőgazdaságunk ós erdészetünk múltjának megismerésére fontos, valamint mind azt ami azoknak jelen szellemi és anyagi megizmosodását feltüntetni képes. Budapest, 1893. ápril Gr. BETHLEN ANDRÁS, földmivelésügyi m. kir. miniszter. HÍREK. -f Az olvasóközönséghez. Tisztelettél értesítem az «Esztergom és Vidéke* mélyen tisztelt olvasóközönségét, hogy lapom eddigi szerkesztője Nógrádi Jenő ur, a lap szerkesztésétől megvált. Middn nevezett urnák köszönetemet nyilvánítom eddigi önzetlen buzgó munkásságáért ért esi lem a mélyen tisztelt közönségei,hogy a közjóért, városunk és megyénk szellemi és anyagi elő haladásáért önzetlenül harcoló «Esztergom és Vidéke* lapot, ideiglenesen belső munkatársaink fogják szerkeszteni, kiknek irodalmi munkásságuk az olvasóközönség előtt már előnyösen ismeret es. Rövid idő múlva kiváló fordulattal lesz szerencsém n. é. olvasóközönségünket, lapom belszerkesztésóhf'U meg lepni, mely ideig a lap szerkesztéséért teljes felelőséget vállai TÁBOR ADOLF, az «Esztergom és Vidéke kiadótulajdonosa. — Püspökök felszentelése. Áldozó csütörtökön — mint már mult számunkban jeleztük— szentelte fel hercegprímásunk a budapesti belvárosi plébánia templomban Cselka Nándor fővárosi érseki helynököt és Jung János váci őrkanonokot püspökökké. A gyönyörűen feldíszített templom zsúfolásig megtelt a főváros papi és világi előkelőségeivel ; Vác városa küldöttségileg jelent meg az ünnepélyen. — A hercegprímásnak a szertartás alatt báró Hornig veszprémi és Desewffy csanádi püspökök, Csernoch és Czibulka kanonokok, Bogisich prépost, Zoványi szentszéki jegyző és dr. Purt fővárosi szemináriumi felügyelő segédkeztek. Cselka Nándornak a veszprémi püspök és Jung Jánosnak a csanádi püspök voltak a vezető és felavatói. A herczegprimás a főoltár legfelső lépcsőjén felállított karszékben foglalt helyet szemközt vele a felszentel endők. Miután Csernoch kanonok a pápai docretumokat felolvasta, előbbiek letették a püspöki esküt. — A herczegpriinás torokbaja miatt nem tartott énekes misét, a mindenszentek litárnáját Hornig püspök mondta. Ezután a hcre/egprimás a felszentelendők vállaira tette az evangéliumot, mit a fel kenés követett. Mise végén a primás átadta a püspöki jelvényeket, a pásztorbotot és gyűrűt, feltette a két uj püspöknek a föveget és kezükre húzta a püspöki keztyüt. A Te Deum alatt a felszentelt püspökök végig vonultak a templomon, mintegy bemutatva magukat a híveknek, azután első püspöki áldásukat osztották szét. Végül a herc/egprimás elé járultak jó kivonatai likai, mire ez megölelte és megcsókolta őket. Ezzel az ünnepélyes szertartás véget ért. - A nagy magyar zarándoklat e hó 18-án indul Rómába. Vaszary Kolos hercegprímás külön szaloukocsit rendelt magának, a melyen ő és kísérete fog utazni. A hercegprímást római útjában Francsies Norbert országgyűlési képviselő, Ziskay Antal királyi tanács a prímás jogtanácsosa ós dr. Machovics Gyula érseki in kár kisérik és vele utaznak a zarándoklatban résztvevő püspökök is. A herceg primás Rómába a Collegium Hungaio-Germanicuinba száll. A zarándoklatban rendkívül számosan vesznek részt és sok értékes ajándékot is visznek a pápának ; igy a hercegprímás átadja az esztergomi főegyházmegye 33.000 arany lírányi ajándékát s a magyarországi tanítók, tanítónők s iskolásgyermekek péterfilléreit. A zarándokok fogadásakor a bíboros hercegprímás nagyszabású latin beszéddel fogja üdvözölni a pápát magyar hívei nevében. A püspökök hódolati feliratát .szintén ez alkalommal adja át a hercegprímás a pápának. — Dr. Csernoch János hercegprimásunk kiséretében részt vett e hótei a főrendiház ama hires ülésein, melyé' ken a kormánynak bizalmatlanságot szavaztak. A kanonok urnák külön asztala volt, ezzel volt jelezve, hogy nem tagja a főrendiháznak. — Fehér Ipoly pauonhaimi főapát miut az országos közoktatásügyi tanács uj elnöke május 10-én szép programúibeszéddel foglalta el a tanács elnöki széket, a reá következő napou a tanács tagjainak fényes bankettet adott a Hungária szállodában. — Kohl Medárd primási tiikár már annyira jobban érzi magát, hogy a nap nagyobb részét ágyáu kivül töltheti, szobáját azonban még nem hagyhatja eí. — Dr. Simonyi Zsigmond egyet. tanár az akadémia rendes tagjának választatott, — és az akadémia nagy diját (300 db. arany) Szarvas Gáborral együtt nyerte meg. Lapunkban azért regisiráljuk e hírt, mert dr. Simonyi az esztergomi gymnásiumbau nyerte kikópeztetósót és tehetsége által már azon időben is nagy reményekre jogosított. — Haziezredünk hadkiegészítő parancsnokságát e héten vette át Hartmaiiti őrnagy ezredünk uj törzstiszte, kit f. hó elsejével nevezett ki a hadügyminisztérium a két hó előtt elhunyt Wettendorfer őrnagy helyébe. — Adókivetés. Felhívjuk közönségünk figyelmét, hogy az adókivető-bizottság, mely uj 3 évi cyclusra fogja az adó póuzt kivetni, f. hó 10-éa kezdte meg működését és egész hónapon át a megyeház nagy termébeu fogja üléseit tartani. — UVOOa megnyitás. Az Esztergom szab. kir. városi kisdedóvó-intézet, miután a kis gyermekek között előfordult difteritisz esetek megszűntek, f. hó 15-én ismét megnyittatik. Az idő alatt, mig az intézet zárva volt, annak helyiségei és felszerelése alaposan megoltva desinfieiál tátott. A negyedik fehér lány pedig boldog lett. (Vége.)