Esztergom és Vidéke, 1893

1893-04-23 / 33.szám

Lát nemhogy száz aranyat, de még di­csérelet sem kap egyik is. És most következik a pose: Azt mondták a bírálók : Nehogy pe­dig a t. c. publikum kételkedjék Íté­letünk igazságában, az egész pályáza­tot áttesszük a Petőfi-társasághoz. Lel­jen ez újra. A Petőfi társaság meg hogy, hogy nem, helybenhagyta a hamis Ítélkezési. (Száná Tamás, a Petőfi-társaság titkára egyúttal belső dolgozótársa volt a Magyar Hírlapnak.) De azért a félrevezetett, az elámi­mitott közönség szereti a M. Hírlapot. Azt tartják róla sokan, egy kissé — hogy is mondjam ? szédelgő, de hát élénken van megírva, sok szenzációsat hoz és jól van mindenről értesülve. Jól értesülve? Erről hallgassunk kérem. Hallgassunk és akkor meg fog­juk hallani, milyen pompásan kacagott egész Budapest, mikor a M. H. egy teljes nappal később értesült arról, hogy Edeishem-Gyulai báró meg­halt, pedig az összes pesti újságok egy nappal előbb vezércikkekben, lálcák­ban, hosszú hírekben siratlak el a vi­téz tábornokot. Majd még elmondunk egyetmást a jeles lap viselt dolgairól. SENKI PÁL. JÍIUIIK. — Az esztergomi kaszárnya ki­egészítő részeinek, a kórház-halottas­kamra és mosókonyha építését már tényleg megkezdenék a város külső telkén a Rozália-kápolna mellett. Meg pedig e hó 13-án foglak az alapok ásásához és 15-ón kezdték meg a fa­lazást. A nagy arányú építkezésnél Összesen körülbelül kétszáz munkás fog­lalatoskodik, kik közül vagy száz esz­tergomi földműves, kiket ilyenformán Esztergom-város, illetőleg a válalkozók ebben a filokszerás, munka nélküli idő­ben tisztességes napszámhoz juttattak. A kilenc helyiségből álló mosókonyha és hallott ás-kamra alapozása már tel­jesen kész. A kórház éjszaki oldalán a falak eddig 3 méternyire emeltettek a földszintől, mig a déli oldal alapjainak kiásása még csak most van folyamatban. Az építés vezetésével Ditter mérnököt bízták meg a vállalkozók. Érdemes megtekinteni azt a sürgés-forgást, mit a színhelyen harmadfélszáz ember mun­kája okoz. Az egész területen nagy garmadában állanak a fölhalmozott íéglarakások, épületköyek, ajtóragasz­tók, homokbegyek.. Óriási meszes­gödrökben napszámosok kavarják a maltert és talyigákon viszik a kőmű­vesek kezeihez. Máshol az épületek alapozásához szükséges árkokat ássák és fuvarozzák a kiemelt földet. A munka olyan rohamosan halad, hogy tizennégy nap múlva fen lesz az egész földszint. 21-én délelőtt a komáromi katonai fölügyelő bizottság, a genie-alezredres vezetése mellett, szemlét tartott és min­dent a tervezet szerint épültnek talált. Ott járt pénteken az ötös városi ellen­őrző bizottság is s mindent rendben ta­lált. A fölhasznált anyagot is kifogás­talannak mondta. A külső épületek tehát augusztusra készen is lesznek. A belső, buda-utcai kaszárnya telken álló magánházak körülbelül május éltjén iAnnak í»sákánv »lá — Vaszary Kolos arcképe. Az esztergomi főkáptalan, elhatározta hogy a főpap életnagyságú arcképét lefesteti tauácsterme számára. A nagy olajfest­mény elkészítésével a főkáptalan Vaszary János fiatal festőművészt bizta meg, a ki már legközelebb hozzá fog a kép elkészítéséhez. — A Katholikus kör elhalasztott nafcélvfi f. hó '2f>-án fnir mednriatni. — Vaszary Kolos bib. hgprimás a helybeli Kath. Kör feliratára a me­rénylet alkalmából a következő választ küldötte: «Méltóságos ós fl. Elnök ur! Az esztergomi Kath. Kör szives rész­vétét és üdvkivánatait igaz örömmel vettem és kérem méltóságodat, hogy a nagyrabecsült megemlékezéséért való hálás köszönetemet a kör tagjai előtt tolmácsolni szíveskedjék. Fogadja Mél­tóságod kiváló tiszteletein őszinte nyil­vánítását. Budapest, 1893. april 18. Vaszary Kolos s. k. bibornok, érsek.» — A prímás megmentője. Kohl Medárd, a hercegprímás önfeláldozó titkára, mindennap jobban érzi magát, annyira azonban még nem épült fel, amint ennek hire járt. A beteg a nagy vérveszteség miatt igen gyenge s még több hétig fog eltartani, mig ágyából fölkelhet. Királyi kitüntetése dolgában megtörtént már a felterjesztés. Hir szerint magasabb kitüntetésben fog ré­szesülni. Kohl egyházi férfiú lóvén, egyházi kitüntetésben is részesülne, ha nem volna szerzetes, igy azonban csak pápai diszpenzncióval kaphat egyházi ki­tüntetést. A diszpenzáció valószínűleg meg is történik. — Egy bencés kitüntetése. Sokan emlékeznek még az esztergomi főgym­nasium volt tanítványai közül egy ro­konszenves fiatal beuedekrendire, ki az esztergomi kathedráról egyenesen József főherceg udvarába jul ott, a főherceg fiainak nevelőjéül. Malatiu most azon kitüntetésben részesült, hogy ő felsége a Fereuc-József rend lovagkeresztjét adományozta neki. A napokban adta át Fehér Ipoly, pannonhalmi főapát Mala­tinnak a keresztet, mely alkalommal a rend fő-székhelyén fényes lakoma is volt. — Uj ügyvéd és uj orvos. Dr. Weisz Sándor ügyvéd Budapestről, és Dr. Seidner orvos Bécsből városunkba telepedlek. — Telefonhálózatunk végre a meg­valósulás stádiumába jut. A keresk. minister Bayler István kir. mérnököt bizta meg az esztergomi állami köz­használatú távbeszélő-hálózat építésének vezetésével, aki munkálatait holnap, hétfőn meg fogja kezdetni. Mindazok, kiknek a telefon-ügyben kérdezősködni valójuk vau, forduljanak egyenesen Bayler István úrhoz. Az ^Esztergom és Vidéke» a lap és a közönség érdeke szempontjából három állomást* fog bérelni. Egyet a szerkesztői, egyet a nyomdai ós egy nyilvános telefon-állo­mást a kiadóhivatali helyiségben. — Az uj doroghi bányatelep ki­lencven épületét szintén az esztergomi kaszárnya válalkozó, a Grünwaid test­vérek cég épiti. E nagy telep a Drasche­féle társulat tulajdona. Mull év augusz­tusában kezdték az építést, eddig har­minc ház készült el, miknek egyrészét már lakják. Az iroda és tiszti lakok is készek. A házak nagyobb része a modern technika vívmányai szerint épült munkás-lakóház lesz; áll mindegyik négy osztályból, négy család számára. A házak közül 10—10 áll egy sorban. - Vármegyei közgyűlés i<sz — mint már jeleztük apr. 29-én. Az ülés rendkívül gazdag tárgysorozatát már szól küldi ék nem kevesebb, mint hetven­kilenc tárgyalásra váró ponttal. Ezek közül a legérdekesbb a 74 és 75-ik, ahol vármegyénk atyái Budapest törvény­hatóságának nevezetes átiratát lógják tárgyalni, amelyben a főváros a kor­mány egyházpolitikai-programmjának tá­mogatására hívja fel vármegyénket. Lesz tehát valószínűleg nagy polgári­házassági vita es zsúfolt karzat. — A bencések fógymnasiumához az idei éretiségi vizsgálatok ellenőrzé­sére dr. Kisfaludy Bélát, a budapesti tud. egyetem hitldudományi karának tanárát nevezte ki ministeri biztosul. - Felmentett községi elöljárók. A komáromi törvényszék Nyit raj Károly állásától felfüggesztett lábatlaui köz­ségijegyzőt ós ifj. Kapu János volt lá­batlaui községi pénzt .írnokot a sikkasz­tás és közokirat hamisítás vádja alól apr. 1-én hozott végzésével felmentette. — Tanitókpzö vizsgálat. A hely­beli lanitóképezdében a jelen 92-93 tanév képesítő vizsgálatai a köveikező napokon fognak megtartatni. Junis 24. írásbeli ; 26., 27., 28. pedig a szóbeli. Jelentkezhet ni e vizsgálatokra alulírott­nál június 20-ig. Esztergom, 1893. april 22. Dr. Walter Gyula igazgató. — Tűzrendelet. «Jobb félni, mint meg­ijedni.* Ezt tartja Esztergom város előre­látó rendőrkapitánya is, és nehogy keser­vesen megbánjuk nembánomságunkat, apr. 15-én tüzrendeletet adott ki, melynek pont­jai a következők: Minden háztulajdonos vagy bérlő köteles márc. 1-től okt. végéig az udvaron vizzel töltött edényt, egy fel­mászó és két tető-létrát folyton készletben tartani. — Mindenki köteles az általa ész­revett keletkező tüzet kikiáltatni; azon ház­tulajdonos vagy bérlő, kinek házában tüz ütött ki, tartozik a tűz kiütését a legkö­zelebbi rendőri avagy tűz-őrtanyán hala­dék nélkül bejelentetni. — A tűzvész szín­helyén a közveszély elhárítására a vezénylő oltóparancsnok felhívására köteles mindenki — amennyiben alapos okok által nem aka­dályoztatik — személyesen vagy háznépei­nek, cselédeinek munkájával, vagy egyéb eszközeinek, lovainak, szekereinek a ható­ság rendelkezése alá bocsájtásával közre­működni. — A bérkocsi tulujdonosok kö­telesek kocsijukkal tűzjelzés idején nyom­ban a rendőrkapitány esetleg helyettese és a tűzoltó főparancsnok hivatala vagy lakása előtt megjelenni és azokat a vész színhe­lyére kiszállítani. — Éjjel kiütött tűzvész esetén a tüz színhelyét környező házak ablakai azonnal ki világitandók. Esztergom, 1893. ápr. 15. Niedermann J. rkapitány. — Beküldetett. A megyei utépitó­szet illetékes közegei irányában köszö­netünkett kell kifejeznünk azon kész­ségekért, hogy a szt. tamás-vízivárosi főutcán összegyűjtött por és szemét buckáknak az áprilisi szellő által épen hagyott részeit eltávolítani szíveskedtek. Ezzel kapcsolatban nem tagadhatjuk el azon utógondolaluukat hogy elisme­résünk tárgyát képező intézkedésre, nem ezen intézkedés szükségessége iránt meggyőződés mint inkább az Eszter­gom és Vidéke legutóbbi számában töri étit felszólalásunk inely a helyi la­pok ha8onirányu közleményeivel talál­kozott, képezte az intézkedő közegek cselekvési rugóját. Több vízivárosi lakos. *) Müller Gyula (ezelőtt Bischitzky J.) vaskereskedéséheu, egy jó házból való fiu ki legalább 3—4 latin vagy reálosztályt végzett, tanulónak felvétetik. — Veszedelmes szállítmány. Schen­ker és társa bécsi cég ötvenháromezer kilogramm lőport fog legközelebb a bolgár kormánynak szálitani. A belügy­minister értesítette megyénk al ispán ját­hogy mivel a szálitás a Dunán törté­nik, a duuamenti halóságok tegyék meg a szükséges intézkedéseket. *) Egy gyakorlott zongora-hangoló és zongora-javitó Budapestről ajánlja a n. é. közönségnek pontos kiszolgálását és mérsé­kelt árait. Bővebb értesítés nyerhető Kel­ler Józsefnél a «Fürdő» vendéglőben. — Gyümölcseink és a fagy. Azon alkalomból hogy a napilapok és szak­lapok a téli fagy károkról több közle­ményt bocsátottak közhírré, a földmive­lésügyi minisztérium az állatni gazda­sági faintézeteket különféle iskolákat és telepek igazgatóságait stb. felhívta, nyilatkozat tétel végett, hogy mennyi­ben és mily mérvű kárt okozott a gyümölcsfákban a tél. A beérkezett jeleni esek szerint a fagykár különböző arányú, egészben véve azonban az 1879/80-iki nagy mérvű fagy kárral össze nem hasonlítható. A főoredmény a következő: a) a nyirkos kövérebb talajú aljakban a fagy főleg a fiatalabb oltványok és csemetékben tett legna­gyobb kárt: b) a déli melegebb fekvé­sekben a kar jóval nagyobb, miuc a hidegebb oldalakon; c) a fák közül legtöbbet szenvedett a dió, szőlő, kaj­szibarack, és legkevesebbet: az alma és szilva. — Artózi-kút Nagy Olveden. Ez a virágzó község nemrég nagy részben le­égett. A tűzvész elbeszélői mint kie­mellek, hogy leginkább azért nem le­hetett a veszélynek elejét venni, mert Ölved nagy vízhiányban szenved. Ezen a bajon a falu ugy akart segiteni, hogy artézi-kut fúrásának engedélyéért folya­modott a földmivelésügyi ministerium­hoz. A minister kiküldte Gezell Sán­dor m. kir. bányatanácsost és bánya­főgeologust, hogy vizsgálja meg, vájjon ilyen kút fúrása lehetséges-e Nagy­Ölvedeu. Gezell a faluban járt, szem­lét tartott, s aztán a látottakról jelen­tést tett a ministernek. Jelentésében kiemeli, hogy a vidék vízrajzi viszo­nyainál fogva az artézi-kutat nagyot mélyre kellene vezetni, amit a község anyagi helyzete meg nem enged. En­nélfogva inkább azt tanácsolja, hogy ? nagyol vediek a falu felső és alsó vé­gén fekvő két kutat mélyítsék meg 15 -20 méterrel, s igy lesz vizük elég Különösen — igy szól a bányataná­csos ur jelentése — ha ezt a vizel csak «ivási célokra* használják. Hát ha tűz üt ki, mit csináljanak a szegé­nyek ? — kérdezzük mi. — Allatégetö kemence. Egy maros vásárhelyi orvos állathulla égető ke­mencét talált föl, melyet a kereskede­lemügyi miniszter megvizsgáltatott és célszerűnek talált. Ezért a ministel törvény hal óságunk figyelmét fölhivtí erre a kemencére, különsen azért, meri az elhullott állatok szabad levegői hagyva, vagy földbe eltemetve vésze deimes módon terjesztik a fertőző anya­gokat. Az égető kemencékre zsirfelfogt! készülék is van alkalmazva, miálta lehetségessé válik, hogy az állati hul­lák egyes részei ipari célokra is fölhasz­náltassanak. - A süttöi tüz. Apr. 18-án dél­után 3 órakor kigyulladt Áprily János lakatos mester műhelye. Habár viz és mentő kéz bőven volt, mégis leégett s műhely, két lakószoba, konyha ós is­tálló födele, ezenkívül takarmány éí gazdasági tárgyak ós ruhanemük. A tűs Eipel István szomszédos házára is át terjedt, amelynek ugyancsak fedele jó­részben a lángok martalékául lőn. A vészes elemet délután ötkor már loka­lizálták. Oka gondatlanság, mert a ko­vács műhelyből felszálló szikrák átha­toltak a hiányos falon a padlásra és felgyújtották. Az összes kár két ezei forint, minek csak egy negyede fog biztosítás utján megtérülni. — Komáromi hirek. A komárou megyei közművelődési egyesület májú 13-án a sziukörbeu műkedvelői elfl adást és utána a vármegyeház nagj termében táncmulatságot rendez, J mozgalom élén Rudnay Béla főispá áll. — Megírtuk már, hogy Komáromb Rakodcai Pál kapott sziniengedélyt nyári évadra, ki azonban Ó-Budát nyei vén el Komáromot mellőzte. Eune folytán Dobó Sándor színigazgató fogj társulatával a komáromiakat mulattutn: — Brunner József kereskedősegéd öc gyilkossági szándókból mérgett ivoti azonban idejekorán észrevették s a gyoi san alkalmazott orvosi segély VÍSSZÍ adta őt az életnek. — Egy fiatal leán] Szónási Teréz foszforoidattal megrnéi gezte magát s a mérgezés következte ben meg is halt. Valószínűleg a szé gyenérzett kergette a szép leányt, halálba. —- A negyedforintosok bevonása. A m. kir. miniszterelnök a következő rendeletet adta ki: A birodalmi tanács­ban képviselt királyságok és országok

Next

/
Oldalképek
Tartalom