Esztergom és Vidéke, 1893

1893-04-13 / 30.szám

Németországban már néhány éve bo Van hozva, ma, Judtunkkal még csak az országos gazdasági egyesület szakiéi fi JI i t foglal l<ozl a i j a. Lényege ezen rendszernek a következő : Az a birtokos, aki birtokából járadékbirtokokat akar csinálni, alkalmas vevőkre találván, az e célra felállított, 11. n. generál kommissiókboz fordul. A komissió megbecsüli az eladandó birtokot s ha látja, bogy a kikötött vételár mellett a vevő megél, kifizeti az eladónak a birtok árának körülbelül báromnegyedét járadékpapi rok ban. A vételár, többi részével a Tevő adós maradhat. Tiz évig csak 4 százalék kamatot tartozik ez után fizetni, tiz év múlva a vételár kifizetetlen része felmondható. A járadékpapirokban kifizetett vételár törlesztéséül a vevő 62 és fél évig 4 százalékot fizet. Tiz év múlva, midőn az egynegyed fölmondliató, — a vételárból már annyit törlesztett a vevő, hogy az eladónak az egynegyed részt, járadókpapirban kifizetheti, mert a generál comissió a háromnegyed értékig megint ad járadék papir kölcsönt. A vevő kaphat még gazdasági instrukciója értékének háromnegyed részéig is kölcsönt a járadék banki ól. E szerint egy szakképzett, tevékeny s személyi tulajdonainál fogva kellő kaucióval biró gazda, Kémet országban aránylag kis tőkével saját földbirtokokra tehet szert; a törlesztés mellett saját megélhetése is biztosítva van, az eladó pedig a vételárat csaknem egész összegében kapja meg. A járadékpapírok ma parin fölül állanak. Tőkeszegény országunkban a járadék birtokok rendszere különös figyelmet érdemel, — s nagyon plauzibilisnak látszik, a farm rendszert is a járadék intézmény közbejöttével [megteremteni. Hogy a farm és járadékbirtok rendszemek viszonyaink közé illesztése egész mezőgazdasági és kulturális élelünkre mily beláthatatlan áldásos hatással volna, bővebben fejtegetni a bevezető sorainkban elmondottak utáu legalább fölöslegesnek látszik. III KEK. — Simor és Vaszary. Egy klerikális újság igy ir a prímás-merényletről : «A szomorú esetnek előzményeit, nem kutatjuk, de kérünk mindenkit, a kit illet, vonják le a megrendítő esetből az erkölcsi tanulságot. Mert a seb ma már nyíltan szó), hogy az uj rendszer, az áldott emlékű Simoniak rendszerével való szakítás, sem erkölcsi, sem anyagi kincseket nem tud felmutatni, keserít, gyilkos merényletekig keserít anélkül, hogy használna. Az a megmagyarázhatatlan ellenszenv, mely a boldogult Simoniak minden emberéi, még a szolgákat sem kímélte, bizonyára legmesszebb áll az ő szeretőszivéről ismert, jós/igáért tisztelt bíborostól, sőt még közvetlen környezetétől is,ezt az ellenszenvet léha hízelgők csempészték be a hírlapokba és az uj intézőkbe, de immár a harmadik évnek szomorú tapasztalata mutatja, hogy az n j rendszer nem mindig egy » jó rendszerrel.* — Hálaadó isteni-tisztelet a papnevelőben- Abból az alkalomból, hogy Vaszary Kolos hercegprímás életét az isteni gondyiselés oly csodálatos módon megvédelmezte, az érseki papnevelőintézet, elöljárói, tanárai és növendékei hálaadó Te Deum-ot tartoltak a szeminárium házi kánotnájaban. — A szent Adalbert napi prédikációt vasárnap, 16-áu dr. Halmos Ignác szemináriumi iheologiai tanár fogja megtartani a bazilikában. — Hálaadó Te Deumok. Majer István ált, érseki helynök, az esztergomi főegyházmegye összes templomaiban Vaszary Kolos hercegprímásnak az ellene tervezett merénylet tről való szerencsés megszabadulása alkalmából hálaadó isienii iszl eIetek i a riását rende11 e eI. — Állandó Duna hid Esztergomnál. Az Esztergom és Párkány közölt építendő vasúti hidat, amely személy- és áruforgalomra van szánva, a köveikező módon tervezik : A hid hossza 480 méter lesz és két parti, továbbá négy folyó cölöpön fog nyugodni. A hídszerkezet alsó része 14 méterrel áll a Duna színvonala fölölt, tehát magasabb lesz, mint a budapesti lánchíd. A két parti oszlop közötti távolság 90, a 4 folyó-oszlop közötti tér 100-100 méterrel van tervezve. A két inunáció hid hosszát ós a hid vámot később fogják megállapítani. Törvényhatóságok és egyházpolitika. Három lörvényhaióság emelte fel szavát minap a kormány egyházpolitikája mellett.: Pestmegye, Baranyamegye és Szatmár város t örvényhat ósá ga i. Vá rm egy é u k törvény Ii a tósága n a k jogügyi szakosztálya, is foglalkozott e kérdéssel s egyhangúlag a kormány egyházpolitikája ellen szavazott, de a végleges határozást e kérdésben csak a megye közgyűlése lesz hivatva hozni. Eszt ergoin megye t örvény batóságá nak jogügyi szakosztálya tárgyalta Budapest fő- és szókváros törvényhatóságának átiratát. A szakosztály előadója Bariba Ármin Ii. főjegyző volt, aki azt indítványozta, hogy a szakosztály a fővároséhoz hasonló értelemben a kormánynak bizalmat szavazó javaslatot terjesszen a törvényhatósági bizottság eléAz előadó hazafias szellemben szerkesztett indítványai egyhangúlag leszavazta a bizottság. Az előadó indítványát a holnap tartandó állandó választmányi ülés elé viszi s ha ott is leszavazzák, a 29-én tartandó megyebizottsági ülés előtt mégis feltartja és határozatot provokál. A közönség köréhen élénk érdeklődéssel várják, hogy Esztergommegye, a primás megyéje, miként fog határozni. — Leo-Unnepéiy. XIII. Leo pápa félszázados püspöki jubileuma alkalmából a sz. Istvánról nevezett esztergomi ősrégi papnövelde 11-éu ünnepélyt rendezett. A végig kitűnően sikerült ünnepély programmja a következő volt: 1. Kardal. Irta Weber. Előadja az énekkar hegedű- és zongorákiséret tel. 2. XIII. Leo pápa és a társadalom. Felolvassa Htdvéghy Árpád IV. éves hittanhallgaió. 3. Pápai hymnus. Irta Bellovits Ferenc. Előadja az ének kaizene kísérettel. 4. Óda. Irta és szavalja Semler Ferenc III. éves hittanhallgató. 5. Méditation sur le 1. proliidé de Bach. Irta Gounod. Hegedűn játszsza Hacskajló Mihály I. éves hittanhallgató ; zongorán kiséri Sikray Kolmár Imre III. éves hit tanhallgató ; harmóniumou Labuda Ferenc III. éves hittanhallgató. 6. Az angyalok versengése. Párbeszéd. Irta Jeszenszky Kálmán I. éves hittannalIgató. Előadják : az őrzőangyal : Horák Ede VIII. oszt. a halál angyala : Pécsi Gusztáv VIII oszt. ; a hit angyala : Lacó Győző VIL oszt.; a remény angyala : Paxian József VI. oszt.; a szeretet angyala: Augeli József VII. oszt. gymn. tanuló. 7. Az alpok világából. Idyll. Feyert ágtól. Hegedűn játszsza Závodszky József II. éves hit tanhal Igató. Kisérik citerán Molnár Iván és Valnitsek Béla III. éves hittanhallgatók; zongorán Demény Dezső IV. éves hittannal Igató. 8. Carmen. Irta Mulschonbacher Gyula; szavalja Bliesz Ádám IV. éves hittanhallgató. 9. Egyveleg. Balfe-tól. Hót hegedűn zongora kísérettel játszák a zenekar tagjai. 10. Kardal. Gounod-lól. Előadja hegedű ós zongorakísérőt mellett az énekkar. — A szegényügyhöz. «Egy anya* aláírással igen okos levetel kaptunk, amit az Esztergom és Vidéke hasáb jain felvetett szegény ügy-kérdés megoldása érdekében szószerint kinyomatunk. A levél igy hangzik : Tekintetes szerkesztő ur! Mindig érdeklődéssel veszem kezembe becses lapját és mondhatom, nagy örömmel olvastam nem régen azon cikket, melyben az Esztergomban dívó koldulási mód, az a házról-házra járása a szegényeknek, vau szóvá téve. Nem tudom, meghallgatja-e egy nőnek is panaszát, kinek nem régen ezen koldulók egyike egy igen értékes tárgyát lopta el. E/t a dolgot habár nehezen, de már elfeledtem. Most már nem az ijeszt, hogy valami birtokomban lévő tárgyat ellopnak tőlem, hanem az, hogy e világon legnagyobb kincsem van veszélyeztetve. Ez pedig az én drága gyermekem. A veszély pedig az, hogy a sok koldus-asszony közt vau több, aki maga elmondja, hogy a héten halt meg gyermeke torottbajban. Három nap alatt vége volt, még csak orvosra se volt pénzünk, ugy kel leit segély nélkül megfúlni engedni a szegénykét. A másik asszony pedig segélyt kér beteg gyermeke számára. A ki már egyszer elvesztette egy gyermekét, az ladja, mily rémületbe ejti az anyát az ilyen beszéd. Még a legtisztább családot

4 is messze elkerülik, a hol egy difteritiszes beteg volt. A koldusnak pedig szabad minden pénteken bázról-liázra járni, szabad a kapuk kilincseihez nyúlni és a difteritisz terjedésén mégis csodálkozunk. Ha kis városban pénteken valaki a koldulókat elküldi adomány nélkül, ezt megszólják. En e tuegszólással semmit, sem törődve kiadtam a parancsot, hogy hozzám többé koldus nejőjjön, nem adok nekik semmit. Nemcsak ón, de tudom, az egész város közönsége szívesen adakoznék mint eddig, ha a házról-házra járó koldusnak egy helyen osztogatnának. Vagy járjanak e koldusok egy csopor ban pörsölylyel. Az egyik bejön és az ember bele dob a pörsölybe annyit, a mit rendesen pénteken szán a szegényeknek. Vagy legyen ugy, mint Bécsben, hol a kapu vagy boltra ez vau felírva: «E házban tilos a koldulás. Önkónytes adakozás a szegényeknek. «A koldusok ezzel csak nyernének. Mert először nem jöhet no az elő, ami sok helyen megtörténik, hogy a cseléd elküldi a szegényt és maga dugja zsebre a pénzt azon ürügy alatt • szegényeknek volt szánva, én is az vagyok. Másodszor még az is biztos, hogy ezentúl minden koldus krajcár helyett csak egy fillért fog kapni még gazdag helyen is. Mig ellenben ha egy nyilvános kasszába adakozunk, egyik se fog visszamaradni akarni a jótékonyságban és ez csak szegényeinknek lesz jó. — A primás szegényei. Magyarország bíboros főpapjának az egész országot érdeklő egyházpolitikai kérdések megoldásán kivül, egész primássága ideje alatt a legtöbb gondot az ingyenélők serege okozta és okozza. A primás titkári hivatala 1892. évben 57426 frtot osztott szét a pumpolók seregének. Iíz év három havában 2046 kórvény érkezett könyöradomány végett s kerek 25.000 frtot osztott szót a primás titkárja alamizsnaként. Az adományokról a titkár rendes számadást vezel, bár a primás ezt nem kívánja. A nagy hét egyik napján 700 koldus volt a palotában s valamennyien segélyben részesültek, — Katonai lóvásár Érsekujvárott. A cs. és kir. közös badügymin,ister, valamint a honvédelmi in. kir. min isler rendelete következtében Érsekújvár írott május hó elsőjén a nyítra megye gazdasági egyesület lóvásárjü alkalma" val a közös hadsereg és a honvédség részére lóbevásárlások fognak tétetni. szerkesztő': NÓGRÁDI JENŐ. Nyilttér.*) Nemzeti Baleset- és Munkásbiztositó Részvénytársaság Budapesten. Az első hazai biztositó-társaság, mely kizárólag baleset- és munkásbiztositásokkal foglalkozik. 1.000 000 korona teljesen befizetett alaptöke. A Nemzeti Baleset- és Munkásbiztositó Részvénytársaság. Elfogad baleset elleni biztosításokat halál esetére, állandó és múlékony munkaképtelenség esetére és pedig : I. Egyenkénti biztosításokat a hivatásszerű foglalkozás közben vagy azonkívül ért halesetek ellen ; II. Mindennemű baleset biztosításokat szárazföldi és tengeri utazások tartamára. III. Csoportos baleset-biztosításokat ; IV. Szavatossági kötelezettségek biztosítását ; A Nemzeti Baleset- és Munkásbiztositó Részvénytársaság baleset biztosításokat 18—60 életévek közt a biztositandók nemére való tekintet és orvosi vizsgálat nélkül a legjutányosabb dijak mellett eszközöl. Több évi biztosításoknál a társaság rendkívüli előnyöket nyújt. Példa: Egy üqyvéd, bankár, irodahivatalnok, keieskedő, tanító, pap, szerkesztő díjtétele az í. kockázati osztály szerint a következő biztosításokért és pedig: 5,000 korona után halál esetére á 0.50%

0 = korona 2.50. 15,000 korona után állandó munkaképtelenség esetére á 0.70%

0 = kor. 10.50. 5 korona naponkinti kártalanításért ideiglenes munkaképtelenség esetére á korona 1U0 7.—. a biztosításnak egy évre való kötése esetén korona 20.— fizet a biztositásnak öt évre való kötése esetén (évi díjfizetéssel) évenkint korona. 18.— fizet a bi/tositásnak tiz évre való kötése esetén (évi díjfizetéssel) évenkint korona 16 — fizet. A Nemzeti Baleset- és Munkásbiztositó Részvénytársaság Elvállalja továbbá szerényebb anyagiviszonyok közt élő egyének, mint tisztviselők, segédhivatalnokok, kisiparosok, munkások stb. életbiztosítását csekély heti díjfizetésekkel : I. Halálesetre élethossziglan tartó díjfizetéssel ; II. Halálesetre korlátolt tartalmú díjfizetéssel ; III. Halál- és élet esetére korlátolt tartalmú díjfizetéssel ; IV. Gyermek (kiházasitási) biztosításokat korlátolt tartalmú díjfizetéssel. Pédal: Eyy 30 éves egyén az I. táblázat szerint20 fillér (10 kr) heti díjért biztosithat halál esetére 316 korona (158 frt) tőkét, 40 fillér (20 kr) heti dijért 2-szer 316=632 korona (316 frt) tőkét, 60 fillér (30 kr) heti dijért 3-szor 316=948 korona (474 frt) tőkét, 1 korona heti dijért 5-szor 316=1580 korona (790 frt) tőkét. Bővebb felvilágokat a prospectusok nyújtanak, melyek a társaság igazgatóságánál,, továbbá az Első Magyar Általános Biztosító-Társaság — a Bécsi biztosító társaság és a Magyar-Francia biztosító-részvénytársaság minden ügynökénél — minta Nemzeti Baleset- és Munkásbiztositó Részvénytársaság képviselőinél — kapható és kívánatra bárkinek ingyen és díjmentesen, megküldetik. *) Ezen rovat alatt közlőitekért nem vállat feleloV séget A szerkesztősén. Hirdetések. Szép, nagy leáuderok eladók. $ Tudakozódhatni sz. Tamás, Fő ut 71. házszám alatt Wiplingernél.