Esztergom és Vidéke, 1893

1893-04-09 / 29.szám

nniiüK. - Vaszary Kolos hercegprímás csütörtökön saját fogatán Buda pestre utazott s a mostani megállapodások szerint e hó közepéig marad a fővárosban s aztán Esztergomban tölt néhány napot és elnökölni fog a szt. Adalbert napi főkáptalani konziszió"riumban. Vaszary Kolos Rómába utazása előtt ismét visszatér a fővárosba s innen indul Rómába. A hercegprímás ez útját egyrészt abibornoki kalap átvevése céljából leszi, másrészt egyúttal a vele egy időben induló nagy zarándoklatot is személyesen vezeti a pápa elé. A zarándoklatban a katholikus világ sok előkelősége vesz részt. A prímás római utja május elejére esik. Kisérni fogja a primási a nagyszabású zarándoklatban, a kalocsai érsek, több megyés püspök és a katholikus arisztokráciából sokan. A zarándoklat rendezése König Gusztáv fővárosi s. lelkész és Való Simon tanulmányi felügyelőre van bizva. — A pnmas pénzzavara cimmei pgy fővárosi napilap cikket közölt tegnapi számában. Tény az, irja a P. N., bogy a hercegprímás egy idő óta nehéz anyagi gondokkal küzd. Tény az, hogy BZ az önmagára nézve legszerényebb igényű főpap, szegényekre, kuli urális Í9 hazai célokra kölii egész jövedelmét fes ő a legszegényebb jövedelmű főpap ebben az országban. Oka pedig ennek az állapotnak első sorban is az, hogy Vaszary nem egy gazdag püspöki javadalomból jött elfoglalni székéi, a honnan kellő befektetéseket hozhatott volna magával, hanem egy szerzetes rend főapáli stallumból, a mely tartaléktőke szerzésére neki alkalmat nem Jiynjtott. A szó szoros értelmében egy krajcár nélkül foglalta el székét, a hol » roppant kiterjedésű birtokok felszerelési szükségleteire nettó hatszázezer forint volt és lenne ma is szükség. E hatszázezer forint nélkül a primási birtokokat instruálni nem lehet, instrukciók nélkül pedig a birtokok sem jövedelmeznek. Vaszary hetven ezer fr'ot vett fel az alapítványi pénztárból. De mivel a hatszázezer frtnyi felszerelési költségek beszerzésénél a kormány részéről nehézségeket támasztottak, kényszerült a birtokok bérbeadására. A bérlet első kísérlete megtört Csáky miniszter ellentállásán. Ebben is a P. N lutrikat lát a prímás ellen, amit annál is inkább megró, mert ő eddig a kultuszminiszter terveit a legmesszemenőbb jóakarattal támogatta. Hogy meddig fog a primás ellen ez az aknaharc folytatódni — igy végzi cikkét a P. N. cikkírója — és mire fogja Vaszary elkedvel lenedésében magát elhatározni, az még a jövő titka. — Mi igaz, s mi nem e közleményben, annak eldöntése nem a mi hivatásunk körébe vág. De hogy habár némi túlzással, nem igen messze járhat a valóságtél, azt a mi értesülóspiiiK is megerősítik. — A primás nagypénteki beszéde fenkőllségéhez méltó feltűnést keltett mindendenfelé. Újólag vissza kell térnünk erre a szónoklatra annál is inkább, mivel a bibores főpap egyes szavai mindenféle kommentálásokra adtak alkalmat. Vaszary Kolos beszédének szorosan egyháztörténet mi részein kivül ezeket mondta a kiemelkedő részek szószerintiségében Krisztus kinszen védéséről és az áruló Judásról beszélve: «Judás meghalt, de Judások ma is vannak nagy számmal. Most is számosak a hit ellenségei, kik istenségét tagadják, hatalmával dacolnak és ha ujol?»g leszállana az égből, ujolag megfeszítenék. Valóban, születni, szenvedni és meghalni az ember öröksége a földön. Az élet a bölcsőtől a sirig keskeny ösvény ritka virággal és számtalan tövissel. Mennyi a csalódás a gazdagok palotáiban és a szegények kunyhóiban ! Ez volna hát a mi rendeltetésünk ? Lehetetlen, hogy egy jobb jövő ne várjon ránk e nyomorult élet után. Azért ti mindnyájan tekintsetek a szenvedő és megváltó Jézus Krisztusra. Sokszor igen nehéz elviselni a szenvedéseket, de ne feledjük, hogy erős küzdés nélkül nincs érdem. Krisztus azt monda, szeressük ellenségeinket. De vájjon szeretjük-e mi ellenségeinket igazán ? Oh mily szomorú példákat mondhatnék. Egy bántó tekintet, sértő szó, Benézel, vélemény-külömbség, anyagiak feletti viszály sokszor gyűlöletet, haragot gyújt meg keblünkben, sokszor még a jóbarátok, rokonok és testvérek között is. Ezek a mérges indulatok sokszor évekig fogva tartják sziveinket.* íme dióhéjban igy beszélt Magyarország hercegprímása Magyarország legszebb templomában nagy-péntek szent napján. Híí maradt jelszavához, a «Pax»-hoz és elhintette ájtatos hallgatói lelkében a béketűrés magvait. Vajha szétvitték volna ezeket azok, kik jelenvoltak, ebbe a viszálykodással teljes Matryarhonba mindenfelé ! — Mérnöki kinevezések. A pénzügy m i liist eri lúii v eze tesó vei m egb i zo tt miniszierelnök a kataszteri felmérés rendes létszámában Pintér Béla, gróf Siomm Lajos és Palást hy Béla felmérési növendékeket inérnöksegédekké, Öhm Jenő dijiiokot pedig felmérési növendékké -nevezte ki. — A felfüggesztett nagyöívedi jegyző, Országh Elek április 1-én állásába visszahelyezteti s ennek folytán ez állás ideiglenes vezetője, Meszes Ferenc kuráli jegyző helyeites-hivatalának viteléiől felmentetett. — Uj telefon hálózatok. A kereskedelmi minister városi távbeszélő-hálózatok felállítását tervezi M.-irosvásárhelyl, Baján és Zomborban, A feltétel az, hogy mindegyik városban jelentkezzék 25 előrizelő. A kereskedelmi minister az állami telefonhálózatok előfizeiósi diját évi 60 frtra szállította le. Hát a mi telefon hálózatunk ugyan hol alszik az éji homályban ? — Vármegye. Tegnap a tiszti nyugdijalap igazgató-választmány ölést tartott, amikor több vármegyei tisztviselő nyugdíj ügyét elintézte. A közigazgatási bizottság e hó 11-én, kedden ülésezik. — Agyonzúzott munkás. Az esztergomi fokáptalan dömösi kőbányájában, melyet Roheim bérlő bir áreudábau, veszélyt nem sejtve, dolgozott e hó 4-én Komár Imre nevü 75 éves bányamunkás. A bánya felső részén, a munkások kiástak egy nagy, két mázsás követ és sehogy sem tudták feszítő indáikkal kiemelni. Amint igy erőlködtek, egyszerre megindult az ormótlan kődarab és lezuhant vészes útjára, összezuzva-törve mindent, ami elébe állt a meredek hegy lejtőjón. Komár nem hallotta az esés zaját, nem is láthatott semmit, mert egy bokor mögött dolgozott. Az iszonyú kődarab mellére esett, koponyáját ivalakbaii kihasi i ott a, összezúzta a szó szoros értelmében a szerencsétlent. E hó'6-án ejtették meg a járásbíróság és szakértők közbenjötlével a boncolást. Komárt a bányabérlők temettették el. A tett szándékossága mellett semmi mellékkörülmény nem bizonyít. Komár Imre halálát egyedül a kellő felügyelet hiánya okozta. — Ezredéves kiállítás. A budapesti kiállítás területén egyesek által létesítendő pavi Ilonok ós egyéb építkezéseket illetőleg már most élénk az érdeklődés. Minthogy pedig a kiállítási terület végleges megállapítása előtt a kiállítási főépületeken kivül a magánépületek és pavillonokra nézve is kellő tájékozással kell bírnia a kiállítási országos bizottságnak, az igazgatóság fel kéri mindazon társulatokat, testületeket, cégeket és magánosokat, kik és a melyek a kiállítás céljaira szolgáló pavillonokat és egyéb építkezéseket, ugy nem különben kávéházakat, vendéglőket és efféléket terveznek, hogy ebbeli szándékukat az épület rendeltetésének és alapterületének me^jolöiéseveí a kiállítás igazgatóságával, f. évi április b<^ ííO-íir IrrW.ftliii «7.i PP«IÍí>d i«n f»1r. — Baromfi-tenyésztési szakelő adás. Par'hay Géza orsz. baromfitenyésztő-felügyi lői teendőkkel megbízott egyl. igazgató a .földművelésügyi miuisterium rendelete folytán f. hó 11-én d. u. 4 órakor fogja szakelőadását a városház tanácstermében megtartani. — Ismét elgázolt gyermek. Tóth András esziergomi földműves kocsisa pénteken terhes kocsival hajtatott kérésziül a Tabánon. Az utcán egy csoport gyermek játszolt a porban. A vigyázatlan suhanc-kocsis gyors ügetéssel közéjük hajtatott ós Bánzi Mihály földműves 3 éves fiacskája olyan szerencséi lenül került a kocsi alá, hogy a kis gyermek súlyos zuzódásokat, szenvedett A szegény kis fiu talán életben marad. Fölhívjuk rendőrségünk figyelmét Tóih András uram brutális kocsisára. — A kanyaró Dághon. Esztergommegyei Dágh községben a kanyaró még mindig roppant mértékben pusziit. A főszolgabirósághoz érkezett hivatalos kimutatás szerint az elmúlt négy hét alatt megbetegedett 47 gyermek, akik közül tizenhat meg is halt. Meggyógyult 6, gyógykezelés alatt van 25 ártatlan kis szenvedő. — Szerencsétlenség a téglagyárban. Böhm Béla nyergesujfalui téglagyári munkás, a téglaégető kemencében ledült aludni, amikor hogyan, hogyan nem, zsebében lévő gyufája tüzet fogott és ettől egész ruhája egy pillanat alatt lángba borult. A szerencsétlen munkás ugyan súlyos égési sebeket szenvedett, de fölgyógyulásához móir van remén v. — A nagyöívedi tűzvész. Szomorú képet nyújt a nagyöívedi katasztrófa szintére, irja odavaló tudósítónk. Csak most látható a nagy pusztulás egész valóságában, a midőn a rémület után nyugodt szemmel tekinthetünk végig a falu feletti magaslatról. Mindenütt csak romokat és megszenesedett törmeléket láthatunk. A házak és udvarok üregek, kihaltak, csak néha tűnik elő egy-egy szurtos alak, hogy a még füstölgő perjére vizet öntsön. — Nagy-Ölved község hozzá van már szokva az ilyen képhez. Alig vau óv, hogy kisebb-nagyobb tűzvész ne pusztítana házai közt. Tavai négy ház égett le. Az a házsor, mi most a lángok martaléka lelt, már többször elpusztult. Van közötte olyan ház is, a mely az utóbbi 30 év alatt h a t s z or leégett. Annak a gazdának szérűjében, kinél most kigyulladt, pár óv előtt is ütött ki tűz, de akkor egynehány kazal és pajta révén a község megszabadult a nagyobb veszedelemtől. Nagy haja Öl vednek a vízhiány. A kutakban már most is kevés a viz, nyáron meg épen csak egynéhányban akad. Igazán idején való a községnek ama törekvése, hogy artézi kutat fúrasson. A legutolsó gyújtogatás tetteséről még semmit sem sikerült megtudni a hatóságnak. — Burány János ügyvéd haláláról a megszomorodott család ezt a gyászjelentést adta ki: Alulírottak fájdalomtelt szívvel jelentik Burány János ügyvédnek élete 57., boldog házasságának 26. évében, hosszas szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után f. hó 5-én reggel 7 órakor történt elhunytát. A boldogultnak hült teteme f. hó 7-én d. u. 4 órakor fog az esztergom-k irály városi temetőben örök nyugalomra tétetni ; az engesztelő sz. mise-áldozat pedig f. hó 8-áu reggel 10 órakor fog a sz. ferencrendiek templomában a Mindenhatónak bomutattatni. Pénteken nagyszámú résztvevő közönség' jelen) ói ében fconiellék el Esztergom város volt főügyészét; Leííven neki kőnnVü a föld nora í — Bátor asszony. Az Esztergom^ nánai ós muzslai állomások között a Varjú korcsma előtt lakó Piski József vasutUőr felesége, a a hajnali órákban elindult, hogy Nánán vonatra üljön és Vácra induljon a vásárra. A vasiit mentén haladt s már elérte a másik őrházat, mikor valaki hátulról megtámadta* bottal fejbe ütötte ós belökte a sínek mellett levő árokba; De az asszony, amikor az árokba bukott, revolvert ráütött elő és lámadójára sütötte. Piskiné a halálosan megsebesült emberben Halata András vasúti őrrö ismert, aki állítólag rablási szándókkal támadt reá. Piskiné küpeckedni szökött járni a vásárokra s ebben az .útjában is volt nála kétszáz forint; Felelfjs szerkesztő: NÓGRÁDI JENŐ; Nyilttér.*) Egészselyem, mintázott Foulardokat (mintegy 450 különböző fajban), méterenkint 85 krtól 3 frt 65 krig valamint fekete, fehér és Színes selyemszöveteket 45 krtól II frt 65 krig szállit —sima, kockás, csíkos, virágos, damaszolt minőségben (mintegy 240 féle dispositió és 2000 különböző szín ós árnyalatban) szállit postabér-'ós vámmentesen Henneberg G. (cs. kii. üdv. szállító) selyemgyára Zürichben. Minták postafordulóval küldetnek. Svájcba címzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Az Esztergomi Borászati Egyesület/ csarnokának közelében, az úgynevezett «Előhegy»-en fekvő 12 kapás szőlő bérbeadó, vagy szabadkézből eladó/ Bővebb felvilágosítást ad lapunk szerkesztősége. Köszönetnyilvánítás. Mindazon igen tisztelt jóakaróknak és ismerősöknek, kik forrón szerető tesfvérüuk és nagybátyánk fájdalmas elhalálozása alkalmával vigasztaló szavaikkal ós soraikkal fölkerestek, hálás köszönetet mond Krotky család. Köszönetnyilvánítás. Mindazon jóbarátaink- és ismerőseinknek, kik boldogult férjem, illetőleg édes atyánk Burány János ügyvéd elhalálozása alkalmából fajdalmunkat részvétük nyilvánításával enyhítették és részvétüknek a temetés szertartásán való megjelenés* sel megható jelét adták, különkülön személyesen megköszönni lehetetlen lévén, ez utón mond hálás köszönetet Esztergom, 1893. április 8-án* a gyászoló család. *) Ezen rovat alatt közlött ékért nem vállal íelelóV A