Esztergom és Vidéke, 1892

1892-12-15 / 101.szám

Inn jósága, baráti szivélyessége, humánus nyájas modora, mindnyájunk szírét melegen áthatotta, ki hazafias lelkesedéssel, erélyes kötelesség-teljesítéssel, hivatásának nemes felfogása mellett, kölesen, igazságosan, kegyelettel és 'szeretettel kormányozta e megyét ós a várost, azoknak érdekeit ós igazait hatalmasan védte és ápolta és igy nem csak e megye és város, de a haza irányában is a közjót eszközölte, mely ily utou szerzett bokros érdemei elismerése jeléül, ő cs. és apostoli királyi Felsége részéről méltó kiiüntetósekben részesült. «Denique laudari sacrato Caesaris ore emeruit,» a mint a római íköltő mondja. Azért sajog váratlanul ejtett fájdalmas sebünk. Enyhíti azonban vesztesége fölötti fájdalmunkat azon vigasztaló tudat, hogy tőlünk való elválásának oka legszebb férfikorában nem testi fogyatkozás, vagy betegség, sem munka melletti kimerülés, sem aggkor és vele járó testi és szellemi gyengeség, hanem oly nézet és vélemény eltérés, melyet, az élet, az idő., a társadalmi viszonyok ós a politikai exigentiák talán könnyebben, talán hamarább ki fognak egyeuliteui, mint azt gondolnók, azért biztos azou hitünk és azon meggyőződés szilárd bennem, hogy midőn mai napon ő méltósága politikai munkásságát e megye és város administrationalis terén beszünteti, fényes szellemi tehetségét, magas társadalmi és jwlilikai állását habár uem Esztergomban, de mindenesetre a magyar haza ós nemzet javára más téren, a közgazdászat, a társadalom, a közjótékonyság, a eultura, valamint a hazaíiasság egyéb téréin fogja áldásosán érvényesíteni. Es uem fog megszűnni soha vigasztalója ós istápolója lenni az ügyefogyottaknalr, maecenása a tudományoknak, barátja és védője minden jónak, nagynak s nemesnek. És azért dicső nevo körtünk mindenkor az édes és hálás visszaemlékezés magasztos tárgya leend és maradaud. Családjával együtt az egek ura őt sokáig éltesse. A főjegyzői lelkes indítványt melegen pártolom, szivemből elfogadom ós elfogadásra ajánlom.* Ezenkívül szép beszédet mondott dr. •Htílc Antal polgármester Esztergom •város és Villányi Szaniszló gymuásiumi igazgaió a szent Benedek-rend s a papság képviseletében. Felolvastatott dr. Wekerle Sándor miniszterelnöknek leirata, a melyben értesíti a megyébizottságot az uj kormány megalakulásáról és a megye közönségének támogatását kéri. Egyhangúlag tudomásul vétetik; a. megye támogatását igéri és ennek feliralílag kifejezést is fog adni. Mattyasovszky Kálmán ügyvéd tekintettel arra, hogy a főispán a levél szövege szerint a jelenlegi kormány program mja folytán volt kényteleu . visszalopni, hozzájárul ugyan ahhoz, hogy a miniszterelnöknek és kormányának bizalom szavaztassák, de érinteni indítványozza a szövegben azt, hogy a mennyiben a nagy veszteségnek, melyet a megye a főispán leköszönése folytán szenved, a kormány az okozója, a feliratban ennek is nyoma legyen. A közgyűlés mellőzi ez indítványt, mert a határozat kimondása után tétetett. Donnány Imre rövid felszólalásában Mattyasovszky indítványát mellőzni kéri ós pártolja a főjegyző indítványát. Az ülés második fontos tárgya volt a kis Duna kikotrásának és a téli kikötő létesítésének kérdése, Barta Ármin tb. főjegyző felolvassa a kereskedelmi iniuistemok Esztergom vármegye törvényhatósága és Esztergom kir város képviselő-testülete által a minisztériumhoz intézett feliratra adót' válaszát, a melyben értesíti az illető testületeket, hogy ezen kérdés a földművelésügyi minister hatáskörébe tartozik és az ezzel töri ónt megbeszélés folytán tudatja, hogy mindkét miniszter a kis Duna kikotrását egészségügyi ós közgazdasági Szompontból helyesnek találja és szakközegeit a kérdés tanulmányozására utasítani fogja. Kijelenii egyúttal, hogy ezen kérdésnek megoldása az állandó hid fölépítését nem fogja elodázni. — A kikötőre vonatkozólag egyelőre határozott ígéretet nem tesz, mivel előbb más hasonló kérdések megoldása veszi igénybe a minisztérium munkásságát. Ezenkívül még több kisebb jelentőségű ügy elintézése után az ülés véget ért. — Végül az összes választókerületekben a megyebizottsági tagok választására dec. 28. tüzetett ki. Az állandóhid kérdéséhez. Aktuálisabb dolog alig van szőnyegen, mint az állandó hid kérdése. December 12 én a kir. városi tanács tagjai a pénzügyi bizottsággal együttesen tanácskoztak a kérdés megoldása felöl, nem mintha a tanácskozás eredményével ordítás, s az emberek megfeledkeznek nem is magukról, hanem táncosnőikről s felpofozzák egymást! A megfeledkezés proceszu^a roppant rohamos, s uz ember csakhamar elfelejt mindent, a mi útjába áll a szabadságnak. Mert éljen a szabadság, le a íabsággal. Ha a szivünk tele van jókedvvel, öntsük ki a kurjantások csatornáján, s ha a lelkünk megdagad az Önérzettől, kenjük oda ezt a fölösleg önérzetet a szomszédunk arcához. Hanem a mámorom csakhamar elszáMott, 8 azt láttam, hogy azok az urak egy csöppet sem dühösek s egy csöppet sem jókedvűek. Hogy csak azért kurjongatnak, mert ugy hallották, hogy a csárdás eredeti tánehelyén a falusi korcsmában is elkurjantja magát a jókedvű legény. A kijózanodásnak ebben a pillanatában jobban láttam, mint a józanság óráiban. A tekintetem megkapta egyszerre a társaság képét, s ugy látta, hogy az e fotográfia az olyan Schlesingerek egy egész világának fényképe, a kik nem hagyják magukat, és nem is hagyhatják magukat, mert önmaguk nincsenek is jelen, hanem csakis a maguk választott mintáiknak erőszakolt kópiái. S azt a fotográfiát szerte felismerték, s a szegény Schlésingert elfogadták a lefényképezett világ szimbólumának. Nem reklamálom a fölfedező dicsőségét, még a keresztapaságét sem, bár büszke vagyok erre a komaszerepre. Valamikor valaki ugvis szimbólummá lett volna. Ha nem Schlésinger, hát Huber Tóni, s ha nem Huber Tóni, hát Wewrewch Pista. Mert mkd a három ennek aa affektált jókedvnek nyilvánulásaival mulat, mert mind a három a magamegfeledkezést hazudja s a duhaj kodást játsza, mert mind a három a magyar báltermet a komédiázás segélyével csapszékké akarja alakítani. Éa Schlésinger képe megint feltűnik a látó határon. Már olvassuk a báli készülődésekről szóló jelentéseket. Bizottságok, mamák és leányok nagyban készülődnek az évadra. Az egyiket a rendezés gondja bántja, a másikat a toilettek kérdése, a harmadikat az az újság hidege rázza, hogy mi lesz, s hogy milyen is az a világ, a melyen keresztül hivatalosan vezetik be az igazi nagy világba? A három közül egy sem gondol Schlésingerékre, akik pedig valószínűleg az idén is megzavarják cirkulusaikat. Talán nem ártana, ha legalább a rendezőbizottságok vetnének ügyet a Schlésinger kérdésre, mert igazán kár volna, ha a fiatal leányoknak világbavezető cicerone]a az idén is az a Schlésinger volna, a ki nem hagyja magát. — Artézi kutak fúrásának előmozdítására a földmivelési miniszter a vármegyei törvényhatóságokat körrendeletben hivja fel. A kutakat fúratni óhajtó érdekeltek figyelmeztetnek, hogy a földmivelésüííyi miniszter ugy geológiai, mint műszaki közegeit az érdekelteknek rendelkezésére bocsátja. Az erre vonatkozó kérvények a fölemivelésügyi miniszternek terjesztendök fel. fölfelé imponálni akarna, hanem a városi [ kiküldettek kérlek tanácsot, melynek alapján nézeteiket összeegyeztetve, a minisztériumnál azt kifejthessék. A tanácskozások nézetei különfélék voltak. Leginkább az állandó hídhoz vezető útvonal megállapítása körül történt az eszmecsere. Voltak olyanok, kik a városi gyógyszertár-épület kisajátításánál aLőrinc-uieát szemelték ki, do voltak olyanok kik a Klastrom utca ós az ezzel kapcsolatos Plébánia-utca kiszélesítése mellett a templomiért jelölték ki a hidhoz vezető útvonalul. Kombinációba vétetett még a Szél-utca, sőt Hévíz-utca is, azonban a suly a Klaslrom-uteára lőn fektetve azon okból, hogy itt tulajdoukép csekély -összegű kisajátítással áll szemben a város. Midőn a tanácskozás menetét itt felemlítjük legyen szabad az említett tervekhez nekünk is hozzászólnunk. A mi nézetünk szerint a hidhoz vezető ut nem lehetne mármint az ókteleitsógéről híres Árok-sor. Miután Esztergom jövőjének súlypontja a vasul felé gravitál, miután a természetes terjeszkedés határai nem a hegyek tövében keresendők, som pedig velencei módon a Duna tükrein, hanem okvetlen a magasabban fekvő siklói felé kell irányuluiok, a mire a tátid országút és a kend^resi-pincék közöt i nagy terület alkalmas ; csalódik a ki azt hiszi, hogy a vasutak csoportosításakor Esztergom kir. város belső része azon arányban fog emelkedni, mint a külső rész. A közvetlen közelünkben levő Párkány természetes képet nyújt erről. Látjuk hogy az ingoványos talajon egész utca keletkezett a vasút mentében. Mígnem a sokkal egészségesebb fekvésű terület a róvháztól balra eső ós elegendő magos niveaun álló dunapart, egy árva magánháfl kivételével, egészen elhanyagoltaid!. Ugyan miért ? — mert a vonatok járásától messzebb áll. Esztergom jelenlegi középpontja meglehet,hogy házaival a levegőég felé fog emelkedni, mert másként nem is goudo ht'ó, azonban a szemmel látható terjeszkedés jövője a külső résznek hagyatott fon. A mostani Csillagutca leendő alakulásának alapvető munkáját most kell megkezdeni^ még pedig akként, hogy a rajta végighúzódó árok eltávolitlassék, a Pach-féle ház kisajátításával az Arok-sor betömése után a közforgalomnak átadassék és szolgáljon egyúttal az állaudó-hidhoz vezető legszélesebb ós igen kevés kisajátítási összeget felemésztő legalkalmasabb útvonalul. Tudjuk, hogy egy nagy kérdés támad erre. Hát a hegyekről lezúduló záporok vize hova és merre vegye utját ? Mielőtt erre felelnénk, jöjjünk tisztába azzal,helyen való-e hogy a Simor-ulca és ezt keresztező, hegyekhez közelebb fekvő utcák minden zápor után sárfószkek maradjanak, záporok esetén pedig halászcsizinákban, vagy pedig csak gvalog hidak rögt önzése mellet! használhatók. Hóolvadás beálltával minden év tavaszán hasonló körülményekre bukkanunk. Szabad-e ennek továbbra is igy maradni ? Szabad-e egy város egészséges fejlődési viszonyaival kapcsolatban ily misériáknak előfordulni ? Ha nem, akkor építsünk egy hatalmas csatornát, mely kezdődhetik akár a Német-utcai Magyarovits-fóle ház szögleténél, akár a Siszler-ut tövénél a református imaház előtt. Ezen csatorna megfelelő mértékben húzódjék tova a temető alatt, a Gouér-utcán végig, bele torkolva a kolera-kórház előtt építendő nagy terjedelmű gyüjtömedencóbe, a honnét szabad árokban hömpölyögne a viz a doroghi vámházig, innen a Vámkereszt-utcán keresztül a táíhi vámházig futna és innen aztán szabad, födetlen árokbau keresne utat a kis-Dunaágig. Ha ezen terv inegvalósu-lna, ugy a Csillag-utca és Arok-sor megtisztulás állapotában Esztergom legszebb és leglátogatottabb utcáját képezné. őrszem. III KEK. — Vaszary Kolos hercegprímásnak kinevezése bibornokká most már bizonyosan meg fog történni a legközelebbi konzisztőriuiaban és 0 Pulsége a király a birétumfeltevés ünnepélyes tényét magyar udvari méltóságok közreműködése mellett Budapesten fogja végezni, valamint egyáltalán súlyt fektetnek az udvarnál arra, hogy ezentúl minden a magyar közjogot valamrkópeu csak érintő szertartás Magyarországon és magyar móltóságok segédkezése mellett történjék. — József főherceg és Vaszary KolOS. Vaszary Kolos hercegprímás megígérte volt Thewrewk Istvánnak, hogy «József föherczeg» cimü müve részére megküldi a József főherceggel való ismeretségének adatait. A hercegprímás ugy ígérte, hogy ha csak ideje engedi, ezeket maga irja meg, de rendkivüli elfoglaltsága e szándékában meggátolta s ezért az adatokat Vaszary tudósításai után titkárja Kohl M'-dárd irt a es küldötte meg Thewrewk nek, ki azokat most sajtó alatt levő művében fölhasználta. — A pápa jubileuma. Vaszary Kolos hercegprímás megbízta egyházmegyéjének tanfelügyelőjét, dr. Komlóssy Ferencet, hogy a katholikus tanítók nevében a pápa püspöki jubileumára hódoló feliratot szerkesszen. A feliratot a tanítók aláírják s az aláírási iveket albumba kötve adják át a pápának. A hercegprímás ugy tervezi a dolgot, hogy a mozgalomhoz többi egyházmegyék is csatlakozni fognak. E végből Komlóssy dr. megkeresi majd a többi egyházmegyék tanfelügyelőit is, a kik az aláírásokat az összes magyar katholikus tanítók körében gyűjteni fogják. Az album költségeit a hercegprímás vállalta magára. — Mailáth György helyettese. Esztergonimegye főispáni széke Mailáth György lemondása folytán megüresedett. A főispáni teendők ideiglenes vezetésével a belügyminiszter Rudnay Bélát, Kommárommegye főispánját bízta meg, a ki e minőségben már tisztelgett if Vaszary hercegprímásnál. — Csernoch János dr. apátkanonok több rendbeli egyházi ügy rendezése tárgyában, a fővárosba utazott. — Egyházi kinevezés. A hercegprimás Robitsek Foreuez drt, a központi papnevelő-intézetben felügyelő s több egyházi társulat titkárát cantusés assistonciárum magistérnek nevezte ki. — A primási birtokok bérbeadása ügyében az egyik kőnyomatos tudósító jelentése nyomán majdnem valamennyi fővárosi lap közölte a hirt, hogy a Thuru gróf féle bérbeadás teljesen dugába dőlt, mert a követelt bérösszeget megfizetni nem bírta. ^Az «Esztergom ós Vidóke»-uek leghitelesebb értesülése szerint e kir teljesen valótlan, mert a kérdéses 30,000 holdnyi birtok bérbevételének teljesen kész szerződésót a primatia elfogadta, Thurn gróf és neje a kir. közjegyző előtt aláirta és Lóskay Jeromos főkormányzó a primás aláírásának kieszközlése ügyében ma utazott Budapestre. — Városi közgyűlés. Tegnap, 14-én Esztergom város képviselő testület* választó közgyűlést tartott, melyei Kruplanicz Kálmán kir. *tau. alispá* elnökölt. Földváry István tiszti főügyésa