Esztergom és Vidéke, 1892

1892-12-01 / 97.szám

— Periculjum in mora! Hiteles] kézből nyert értesülésünk szerint, a herczegprimás azou hazafias és kultu­rális szempontokból fontos terve, a melylyel az egyházmegye három fenn­álló tanitóképzőjétEsztergomban egygyé vonni szándékozik, városunkra nézve kedvezőtlenül kezd alakulni, a mennyi­ben tekintélyes befolyás azoknak B u­dapesteu leendő egyesí­tése mellett küzd. Addig is, mig e kérdés részletes tárgyalásába bocsátkoz­nánk, felhívjuk rá illetékes köreink fi­gyelmét. Mert: v id e a n t co n s o 1 e s! ... — Az egyház köréből Ö Felsége a király a rozsnyói székeskáptalanbau: Schelleng Emil idősb mestorkauonok­nak az őrkauonokságra és Fábián Fe­rencz ifjabb mesterkanonokuak az idő­sebb mesterkanonok ságra való fokoza­tos előléptetését jóváhagyván, az ek­ként megüresedő ifjabb mesierkanonok­ságot Marzsó Géza pápai tiszteletbeli káplán és sávolyi plébánosnak adomá­nyozta ; továbbá dr. Forróy János vá­mos-családi plébánosnak az általa bírt szent Péterről nevezett nagy váradhegyi czimzetes própostságról való lemondá­sát tudomásul vévén, dr. István Vilmos alsó-lendvaifőesperes és utolsó mesterka­nonokot szent Péterről nevezett nagyvá­rad-hegyi czimzetes préposttá nevezte ki. — Wahrmann Mór f. Nov. 29 én temették a Lipótváros uagyvagyouu és nagy befolyású bankár képviselőjét: Wahrmann Mórt. Negyvenezer ember kisérle végső ulján. Az utczalámpákat fekete fátyollal vonták be s a keres­kedők bezárlak boltjaikat, hódolatul a munka emberének, a ki érettük oly sokat dolgozott. A közélet kitűnőségei közül ott voltak Wekerle Sándor mi­niszterelnök, Csáky, Fehérváry, Lukács, Szilágyi s a többi miniszterek, Bánffy Dezső. Podmauiczky Frigyes, Ráth Károly stb. Három kocsi telt meg a diszes koszorúkkal. A halottas házban Schweiger Márton, Ráth Károly és Falk Miksa mondott búcsúztató beszé­det. Különösen szép volt Falk remi­niscentiákbau gazdag szónoklata. — Minket ez országszerte fájdalmas rész­vétet keltett gyászeset annál is inkább érdekel, mivel a megboldogult sógora, Renóe leányának férje, Megyeri Krausz Izidor városi képviselő testületünk mű­ködésében is tevékeny részt vesz. — Benczések működése. A pan­nonhalmi szt. Benedekrend megjelent névtára szerint a tudományos szerzetnek vésnek alá kell rendelnie mindent, alá a nyugodalmat, a biztosított, kényelmes exís­tencziát, mert a politikus csak azért él, hogy az államigazgatásról alkotott ideál­jait megvalósítsa. A Hieronymi Károly ál­tal hozott állítólagos áldozat csak annak a bizonyítéka, hogy vannak ideáljai : ideálja az intézményeiben erős, a közszabadságot intézményekkel biztosító magyar állam. Ennek fölépítésén dolgozott kora ifjúsága óta a közgazdaság terén, és ezen fog mun­kálni most a közigazgatás terén. Az or­szág érdekében óhajtjuk, hogy tevékeny­sége ezen a téren legyen oly sikeres, nagy eredményekben oly gazdag, mint volt azon a téren, melyen eddig működött. — Uj siker. A nemrég lefolyt brüsszeli kiállítás alkalmából a kiállítás elnöke a kö­vetkező levelet intézte a gróf Esterházy Géza féle cognacgyárboz, mely e kiállítá­son tudvalevőleg a díszoklevelet az arany­éremmel nyerte el: «Különös és kiváló örömömre szolgál, hogy önökkel tudatha­tom, mikép kiállításunk zsűrije a küldött ós kiállított cognacot oly kitűnő minőségű­nek találta, hogy ezért a legnagyobb ki­tüntetést, a díszoklevelet aranyéremmel Ítélte oda. Midőn e kiváló és jelentékeny sikerhez, mely egyszersmind hazájuk cog­nac-iparának sikere is, őszinte szerencse­kivánataimat nyilvánítom, tudatom egy­szersmind, hogy a díszoklevelet egyidejű­leg elküldöttük. Üdvőzlem stb. . . . kétszázhat tagja van. Ezek közül okleve­les rendes tauár negyvenöt, rendes vagy helyettes tauár huszonhárom, lelkipász­tor huszonhat, gazdasággal s egyéb tisztséggel foglalkozó negyvennyolcz, növendék negyvenkilencz. A rend veze­tése alatt van egy főiskola, a pannon­halmi, negyvenhat növendékkel; három főgymnázium : az esztergomi, a győri, és a soproni ezerszáz tizennégy tanulóval ; három algimnázium: a kőszegi, a pápai s a rév-komáromi ötszázhuszon nyolez ta­nulóval. Negyvenhárom templom és kápolna és harminczöt község tartozik a rend kegyurasága alá. Husz népiskolát gondoznak külön egyházterületeken, kö­zel negyedfólezer tanulóval. A haza­fias rendnek 997 óta hetvenkét apátja és főapátja volt. A szt. Mártonról czim­zett «minden egyháztól független s az apostoli szentszéknek közvetlenül alá­vetett, a Cassino-hegyi társulattal jog­közös pannonhalmi főapátság* ez idő­szeri nt való feje Fehér Ipoly főapát, főpásztor és örökös elnök. A nagyér­demű rend irodalommal foglalkozó tag­jai a következők : Abday Asztrik, Acsay Ferencz, Fojtényi Kászon, Francsics Norbert, Fiissy Tamás, Gergye Lénárt, Halbik Czipriáu, Haudek Ágoston, Hol­lóssy Jusztinián, Jagicza Lajos, Jedlik Ányos, Kohl Medárd, Lóskay Fidél, Mérei Kálmán, Nyulassy Antal, Récsey Viktor, Szentinuei Márton, Várkonyi Odilo, Villányi Szaniszló, Wargha Samu, Zoltvány Irón Lajos. A haza­fias rend Vaszary Kolos herczegprimás és érája alatt, nagyszabású munka tervével a virágzás legszebb korszaka felé tart. - A régészeti és embertani tár­sulat, Budapesien mint már múlt szá­munkban jeleztük kedden tartotta ren­des havi ülését, melyen Czobor Béla dr. elnökölt. Az ülés Frőhlich Róbert­nek a pilismaióthi római táborról szóló felolvasásával kezdődött. Ez a római tábor az úgynevezett «Kishegyen» fek­szik, a falu déli végén. Bástyáiból legtöbb maradt fenn a déli részen, a hol több félköralaku rondellá­nak nyoma is látható, valamint a fal szerkezete is megítélhető ; keleti vé­gén pedig felismerhető két sarok tornyá­nak a romja. A tábor fekvésénél ós alakjánál fogva eltér a többi pannóniai táborhelytől és ezért olyan nagyon fon­tos. A magvas előadás után R ó­csey Győző benczés tanár lépett a felolvasó-asztalhoz, hogy az esztergomi szt. Lőriucz-teniplom alap­jainak kiásatásairól értekezzék. A de­rék archaeologus rokonszenves előadás­ban fejtette ki, hogy az első szt. Lő­rincz-teinplom romjai fölött Mátyás ki­rály jLonlbaji épült a gotliikns uj egyház, melyet a törökök rombolla k össze. Az idők viszontagságai csak a falak töveit óvták meg jó m.MéÜn.é.­ernyire a szabályozott Széchenyi-?tér alatt. Az ásatás sikere Récsei érdeme Előadását megéljenozték. A gyöngél­kedő Pulszky F. helyett elnöklő Czo­bor Béla azután a pénztár jelentésót olvastatta föl. A társulat vagyona ma már több tízezer forintnál. Végül a helyettes elnök ugy az előadó tudó­soknak, mint a közönségnek a társulat nevében köszönetet mondott. — Verái János búja. Hazafi Verái Jánost, a városunkban is járt «nép­költér»-t nagy megróvási kaland érte. Két leányzó, a kiket elvitt a lakására, hogy kalapját és ruháját újra beszeg­jék, meglopta őt, elvi vén 40 frlját, ezüstóráját, és két érmét, melyeket Ha­zafi Verái János a népből térség terén kifejlett érdemeiért önmagától kapott. A rendőrség zajos derültséggel fogadta a feljelentést s a panaszosnak azt a tanácsot adta, hogy máskor egyszerre csak egy láuynyal szegesse be a ruháit. — Győrfiry-konyvtar. Győrffy Lajo tanár kétszáz kötetből álló könyvgyüj temónyt küldött S e p s i-s z.-I v á n y háromszékmegyei székhely község isko­lai elöljáróságának, egy iskolai és nép­könyvtár alapjául. Az értelmes ós olvasni szerető szókhely nép derék plé­bánosa és tanítója köszönettel fogadták e becses küldeményt s elhatározták, hogy azt kultúregyesülete, kiadók, ma­gánosoktól kérendő és remélhető könyv­adományokból legalább ezer kötetre kiegészítve Győr ff y-k ö n y v t á r­n a k fogják nevezni, az Esztergom­szentgyörgymezei temetőben nyugvó or­szágos nevűpaedagogus és író Győri fy Iván megörökítő emlékére, a ki sze­rény, de fényes hírnévvel koszorúzott, tanügyi pályáját nevezett községben kezdette s a mely a Győrffyek anyai ágának is törzsfészke. — Felolvasás. Dr. Fehér Gyula az ipa­rosifjak egyesületében vasárnap este tartotta felolvasását a «Szoczialismus magva* czim­mel, mely^ igen tartalmas és tanulságos volt. Az anyag megválasztása és feldol­gozása a legműveltebb körök figyelmét is lekötötte volna, — mert a tartalom oly irányban mozgott, mely nem csupán az ipa­rosokat, hanem a társadalom minden réte­gét érdekelte. A szocziálismus magvát nem annyira az emberekben, mint a gépekben és gépek által teremtett tulproductióban ke­reste. Előadó szerint, a gépek használása előtti időszakban a kézművesnek ügyessége, szorgalma és képessége a kézi szerszámot a megélhetés eszközévé avatta és a teljesí­tési képesség csak a beállott szükséglet és kereslet szerint hullámzott, miglen a gépek elterjedésével és általánosításával uj éra fej­lődött, előrenyomult a töke hatalma, mely változó szerencsével, egyedül a nyereség­vágytól hajtatva, vállalatokat, vállalkozókat teremtett, melyek a zakatoló gépek oltalma alatt gyári productiójuk emelésében a ke­reslethez sohasem alkalmazkodván, oly hely­zetet hoztak létre, hogy a tőke harezra kelt a tőkével, az erősebb elnyomta a gyön­gébbet s e versenyben a kis kézműves ipara tönkre silányulva, a kézművesség képvise­lőiből napszámost, egynevü gyárimunkást alkotott. Ezen felül a gyári munkást a gé­pekhöz állítva, a tudatos kézművesség kö­réből kiragadta, mert a gyári munkafel­osztás révén csak egynemű — az összeté­teles munkát teljesen kizáró — foglalkozásra készteti, vagyis a gép a minden, a munkás pedig eszköze a gépnek. E megfordított ál­lapot, az emberi foglalkozásnak gépekhöz idomított egyhangúsága, örökös egyforma­sága, melyre nő és tanulatlan egyén egya­ránt pályázhat, csak a foglalkozás olcsósága a tőke és vállalat javára gyümölcsöztethető legyen, az ok, mely miatt a bérmunkások elégületlensége napról-napra nagyobb ará­nyokat ölt, s jogaik érvényesítése czéljá­ból szocziális szövetkezetekbe tömörülnek. Miután a túltermelés által a fogyasztási szükséglet határait túllépik, előáll a gyári ü/.let pangása, mely a töke és vállalat si­keres mozgását megakasztván, rövid uton a bukás következik, melyben a legsiralmasab­ban osztoznak a gyári alkalmazottak, a ke­nyerüktől megfosztott bérmunkások. A ke­resztény szocziálismus arra törekszik, hogy útját vágja a gyári tulproductiónak és több jogot biztosítson a munkásnak, mely ha eléretik, ugy a szocziálismus már nem fog veszély alakjában kisérteni. (Ejjy jelenvolt.) — Sertéshizlalók panasza Köz­tudomású, hogy nincs szegényebb nép­osztály manapság, az esztergomi föld­mi velőnél, mert a miből családját táp­lálta, ruházta, azt elnyelte a filloxera. Minthogy az esztergomi földmivesnek is van joga az élethez, ugy életrevalósága által ösztönöztetve serléshizlalás által vélt baján enyhíteni, annál is inkább, mivel kukoriczáját alacsony árak miatt elpotomározni nem akarja. Sertéshizla­lás levén a földmives és szegényebb iparososztály monopóliuma, azért e té­ren szivesen láttuk működésüket. Azon­ban manapság ez is meg van nekik szerfölött nehezítve, mert az esztergomi lientesszövetkezet alkalmat nyert oly alacsony árakat kínálni, hogy a sertés­hizlaló vagy potom áron kénytelen el­prédálni jós/ágát a hentesnek, vagy pedig maga fogyaszthatja el, — mert a harmadik mód az önkéntes kimérés, j húsvágás — mely eddigelé a rotunda­téren gyakorlatban vo-U, — a hentesek kórelmére felsőbb hatóságilag eltilta­tott, — oly alapon, üogy a hentesek, mint adófizető iparosok, az időszaki és alkalmi versenyt elviselni nem tartoz­nak. Ha a boriermós és boráldás idő­szakát él nők, hát mi is a hentesek parijára állnánk, — de oly helyzetben mint a milyen a vagyontalan tönkre­silányitott földműveseké, nem méltányos és nem igazságos az emiitett eltiltó rendeletnek kibocsátása. Ez ellen kel­lene óvást emelni, mert 2-3 hentes érdeke nem kerekedhetik fölül a ser­téshizlalók nagy tömegének igazáu ke­nyérkereseti, életföntartásí érdekén. — A Duna zajlása. Kedden reg­gelre a Duna vize egész szélességében tele volt jéggel s a zajlás azóta foly­ton tart. Rendkívül korán kezdődött az idén a zajlás, úgyannyira, hogy ha az idő enyhébbre nem fordul, kará­csonyra be is fagyhat a Duna, a mi ilyen korán már évek óta nem történt meg. Az esztergomi dunahidat már ki­szedték, s ilyenformán a világgal való közlekedést csak a propeller járatok eszközlik. — Vasúti szerencsétlenség. A tatai vasútállomásról vasárnap este 10 óra tájban indították útnak a 22. számú gép vonatot, a mely két lokomotivból állott. A mint a vonat a 61. számú őrház átjárójához ért, épp abban a pilla­natban akart azon keresztülhajtani Köraendy, a tatai uradalmi kovács kocsisa, mivel az átjáró nem volt elzárva, s a nagy sötétségben és ködben uem látta a vonat közeledését.. A kocsin, Körmendyn s kocsisán kivül még három tatai családapa is volt, de ezek sem vetiek észre semmit. A teljes erővel haladó vonat magával ragadta a kocsi hátulsó részét s a bent ülőket a szó szoros értelmében darabokra szakította, u gy> n °gy kettő azonnal szörnyet halt, a többiek pedig többó-kevósbbó élet­veszélyes zuzódásokat szenvedtek. A sze­rencsétlenség színhelyén a tatai és füzi­IŐÍ állomás főnökei azonnal megjelentek és intézkedtok, hogy az ujszŐuyi köz­ponti állomásról segítséget küldjenek. Az ujszőnyi állomásról a jelentés vétele után azonnal egy mentőgépvonatot indí­tottak a vész színhelyére, a mely több munkást ós Klein Adolf dr. ujszőnyi orvost vitte magával. A szerencsétlen­séget az okozta, hogy az őr az átjárót uem zárta el. A szerencsétlenül jártakat a vész színhelyére érkezett mentőgép­vonat felvette és bevitte a komáromi kórházba ápolás végett; a meghaltakat pedig az ujszőnyi temető halottas kam­rájába szállították. A vizsgálatot ez ügyben holnap fogják megindítani 8 azt Balogh Lajos tatai főszolgabíró vezeti. — A burgonya termelésről Ha a bur­gonya a kemény időjárás folytán még a verembe lerakás előtt megfagyott, azon már többé segíteni nem lehet s tanácsos az ilyen burgonyát lehetőleg azonnal fel­használni, vagy ha erre sem volna alkal­mas, a komposzt-telepre hányni. Ha azon­ban a burgonya jó állapotbau van, akkor csupán a verem minőségétől függ, hogy azt a jövő tavaszig jó állapotban megtart­suk. Ha a verem talaja nedves, posványos, egyedüli radikális módszer, amelylyel se­gíteni lehet, egy szellőztető lyuk beépítése. Ahol pedig ez nem lehetséges és a bur­gonya mar rothadásnak indult, ott legjobb a rothadó ós kicsirázott burgonyákat, leve­leket, földet ós tisztátalanságokat eltávolí­tani, az egészségeseket pedig vékony ivé­tegben léczrácsozatra elteregetni. E lécz­rácsozatnak a földtűi legalább 30 cm. ma­gasságban kell téglaalapon nyugodnia, ugy hogy alatta a levegőnek átjárása legyen ós a veremnek a közepén legyen elhelyezve, hogy a burgonyahalmaz a falakkal ne jöj­jön érintkezésbe. Hogy ha nagyobb fagyok nincsenek, a verem ablakai és ajtói nyitva hagyandók, hogy a pincze kiszáradjon és szellőztetve legyen. Az egészségtelen bur­gonyák természetesen időről-időre eltávoz litandók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom