Esztergom és Vidéke, 1892
1892-11-03 / 89.szám
— A főkáptalanhoz esztergomi rendelkező főerdészszé Nadhera Pál, kisapáti főerdészszé pedig Taxner Béla lett kinevezve. — Reáltanodái ünnepély. Abból a kettős alkalomból, hogy Körösi László dr. elbuesúzott az intézeti öl s Nógrády Jenő átvette tanszékét, szép ünnepély folyt le kedden d. e. az intézet falai között. Az egybeseregiett ifjúsághoz dr. Feichtinger igazgató tartott boszezabb szónoklatot, bővebben emlékezvén mog a távozó tanár érdemeiről s méltatva az uj tanár törekvéseit. Körösi László az ifjúsághoz a munkáról és szorgalomról tartott elmélkedése után a legmelegebben búcsúzott el volt tanítványaitól. Nógrádi Jenő néhány szóval köszönte meg a beléje helyezett bizalmat s a magyar nyelv lángoló szeretetére hívta föl a tanulóságot. Az iskolai ünnepély Obermayer György igazgató tanár vezetése mellet folyt le. — A városi főjegyzői állás pályázati határideje holnap pénteken délelőtt 10 órakor jár le. Lapunk zártáig Kollár Károly aljegyző és dr. Magyary Győző nyújtották* be pályázatukat. A választást tehát minden valószínűség szerint nem fogják többfelé forgácsolni a képviselők szavazatai s mind a két pályázónak erős pártja lévén, nagy küz delem fog kifejlődni. Az esetre, ha Kollár Károly nyerne többséget, a megürfileudő aljegyzői állás egyedüli jelöltje Rothnagel Ferencz volna. A választási napot Kruplanicz alispáu már legközelebb ki fogja tűzni. — Ünnepelt vendégünk. Dr. Hampel József egyetemi tanár, akad. tag vasárnap — okt. 30. — a déli személyvonattal érkezett Esztergomba a csarargőzösön, melynek állnmásánál dr. Walter Gyula, a hangverseny rendezőségének elnöke és Récsey Vikior várták. A gőzhajótól egyenesen a benézek székházába hajtatat Ott, a hol szívélyes vendégszeretettel fogadták. Tiszteletére Villányi Szaniszló igazgató díszebédet adott, melyen előkelőbb köreink több tagja vett részt. Az ötödik fogásnál dr. Walter Gyula emelkedett fel és igy szólott : M. T. uraim ! Talán sohasem bizonyult igazabbnak a régi mondás: «Los extremes se touchent*, mint városunkban ma, midőn a legrégibbb mult dicsőítése ós a legújabb jelen ünnepelése találkoznak; midőn a dicső multak emlékei és a jelen nagy érdemei egyszerre magasztaltatnak; midőn a rég elhalványult fény és a csak most felcsillantott ragyogás együttesen nyújtanak gyönyörködtető látványt szemeinknek. Állandóan előttünk tündökölvén nemcsak e város, de az egész ország díszének ós büszkeségének, reményének ós vigaszának, gyámolának ós oszlopának sziveket hódító ritka erényei, századok hálás elismerésére ós magasztalására méltó tettei, valamint azok számába, sorozható tervei : önkéntelenül érezzükmegrezdülni szivünk legvidámabb húrjait és oly lelkes hangokat hallatni, melyek a fellegeket áttörve, a Mindenható trónjához hatolnak ós hosszú, boldog életet könyörögnek bőn szeretett kegyelmes főpásztorunk, városunk legújabb és azt valóban díszítő díszpolgára számára. A távol multunk dicső emlékeit bizony talán homályba burkoló rejtekben azonban, nem vagyunk képesek tájékozni magunkat, képtelenek vagyunk felmelegedni már—már elhaló parazsainál oly alapos tudomány fénye, oly nagy lelkesedés kiolthatlan tüze nélkül, minta minőt ő nagysága dr. Hampel József egyet, tanár ur, azon ünnepelt férfiú személyében vau szerencsénk bírhatni, kit midőn a kedvező véletleu városunk szerény falai között enged tisztelhetünk, lehetetlen elmulasztanunk, hogy ünnepélyesen ne biztosítsuk őszinte tiszteletünkről és ennek zálogául azon forró óhajról, melylyel részére lankadhatlau tevékenységének folytatására viruló egészséggel és zavartalan munkakedvvel füszerzett igen-igen hosszú életet kivánnok. Éljen !» Az éljenzés lecsillapnltautáu dr.Hampel József ragadta meg a szót. «Három éve körülbelül —• monda — hogy utoljára lehetett szeiencsés e székház vendégszeretetét élvezni. Minél ritkábban lesz azonban osztály részóvó e szereucse, annál magasabbra becsüli azt, annál nagyobb Örömet érez felette, mivel igen gyöngédek azon kötelékek, melyek őt a hazafias sz. Benedek rendhez fűzik. Áldott mestere, kinek legtöbbet köszön; kinek emlékét kegyelettel ós áldva őrzi a magyar tudomány, e rendnek volt tagja : Rótner Flóris. A mily kegyelettel viseltetik azonban megdicsőült mestere iránt, ép oly őszinte tisztelettel viseltetik ez érdemdús rend azon élő tagjai iránt, kik a tudományosságnak mindannyira hivatott művelői, a nemes érzelmek ápolói, az igazi hazafiság lelkes bajnokai. Két férfiúról azonban különösen is meg kell ez atkalommal emlékeznie. Az egyik a sz. Benedekrend jelenlegi főapátja, kinek megválasztásában a rend oly fényes tanúságát szolgáltatta azon elismerésnek és nagyrabecsülésnek, melylyel a tudományos érdemek iránt viseltetik. Fehér Ipoly ő méltóságára emeli tehát első sorban poharát, ki a hazai tanügy teróu már eddigelé is elévül hetién érdemeket szerzett és meg van győződve, hogy ezen érdemeit jelen magas állásábau csak növelni ós gyarapítani fogja. Másodszor a rend egyik jelenlevő tagjáról kivan megemlékezni, Villányi Szaniszló igazgató úrról, ki a tanügy terén kifejtett lelkes tevékenységét oly serény irodalmi munkássággal tudja párositaui. Üdvözli őt különösen, miut Esztergom városának egyik alapos történészét és kívánja, bogy annak múltjára vonatkozók utatásik még igen sokáig folytathassa. Lelkesen éljenezték meg a jelen voltak Hampel tanár szép szavait és feszült figyelemmel hallgatták aztán Villányi Szaniszló lelkes felköszöntŐjét, melylyel először a uévünnepét ülő horezegprimást, másodszor Hampel tanárt éltette. Ebéd után Hampel Récsei kíséretében^ Knauz Nándor püspök által kiásott Ákos-palota megtekintésére rándult ki a Szenlgyörgyinozei határba. Visszatérvén Knauz Nándor püspöknél tisztelgett és behatóan megtekintette mindazon tárgyakat, melyek az ásatások körül felszínre jutottak Hampel nagy jelentőséget tulajdonit ez ásatásoknak ós a felfedett alapokat az ország legbeesebb emlékei közé számítja. Hétfőn ugyanesak Récsei tanár kíséretében több látogatást tett ós a déli gyorvonattal visszautazott a fővárosba. — Csillaghullás. A novemberi előléptetések alkalmával ezredünkben a következő emelkedések történtek : Müllenaui Müller őrnagy alezredessé.KornhaberA. másod osztályú kapitány első osztályuvá,SchützA. főhadnagy kapitány nyá, Peyer József hadnagy főhadnagygyá s Müller Emil tiszthelyettes hadnagygyá lett. — Áz aranyifjúság impozáns számban élénkíti városunk társadalmi életét. A fölsőbb-tanodák hallgatói már az intézeteknek bezárása után haza-vonult a kolera elől, többen pedig a vasárnapi estély alkalmából rándultak haza s töltenek itthon néhány szabad napot. Ilyenkor látszik meg leginkább, hogy milyen más élet volna az, ha Esztergomnak csakugyan volna aranyifjusága, mely üdítő szellemmel adna pezsdületet az aluszékony hétköznapoknak is. A rögtönzött vakácziók immár véget érnek, amennyiben nov. 7-én a főváros területén lévő összes főiskolákban újból megkezdődnek a félbeszakított előadások. — Halottak estéjét a hagyományos kegyeletes pompával ülte meg a lakosság. A ragyogó őszi időjárás a temetőkbe való zarándoklást nagyban előmozdította s kivált a városi teme'őbeu ember erab^t hátáu mozgott. A gymuaziumi ifjúság fél hatkor tartotta meg halotti ünnepélyét s Biross VIIL oszt. tanuló mondott érzísteii szónoklatot. Az ifjúság két gyászdalát Schedl Arnulf tanár vezényolte, A gyászoló közönség hét óra felé hagyta el a sírok birodalmát. — A városi kolera-kórház, melyre mint az egészségügyi viszonyok mutatják aligha lesz már szükség, teljes fölszerelései rendelkezésre áll. A fölszerelés költségei 576 frt 83 krt tettek ki. — A Széchenyi-téri kövezés fokozott erővel halad előre s a vállalkozó tőle telhetőleg mindent elkövet, hogy a munkálatok mihamarabb befejezést nyerjenek. Az idő rendkívüli kedvezése uagy előnyére vau ez iparkodásnak s azok az aggodalmak, melyeket a tér kereskedői hangoztatnak alig ha lesznek indokoltak. A mint a jelek mutatják a rendezés nagy munkája még az idén elkészül s tavaszra már csak a járók melletti fasor beültetése marad hátra. - A tabán feltöltése. Égető szükségnek igyekszik eleget tenni az az intézkelés, hogy a tabán városrész, mely az árvíz veszedelmének mindig első áldozata, tervszeriileg föliöltessók. Helcz polgármester javaslattételre szólította föl a város szakértőjét, ki ezen javaslatát már be is nyújtotta a tanácsnak. |E javaslat lényege egyelőre csak anynyibau kíván segíteni a mostani helyzeten, hogy az titczák járdái 50 centiméterrel emeltessenek föl, mi által a háztulajdonosok a belvíz levezethetése czóljából kénytelenek lesznek az udvarok nívóját is legalább ilyeu magasra fölemelni. — A Gohér-tltcza rendezésére vonatkozólag Szilágyi F. Lajos mérnök benyújtotta javaslatát a város tanácsához mely szerint a tervbe vett összes munkálatok 300 frtba fognak kerülni. Az uteza-rendezóst már a tavaszszal keresztül fogják vinni. — Bérkocsisok orczátlansága czim alatt mult számunkban hozott újdonságunkra reflektálva, a párkányi jár. főszolgabíró ur felkért bennünket annak közlésére, hogy hasonló esetekben az inzultált felek csak egy levelező lappal szíveskedjenek hozzá fordulni s a panaszon a kihágó bérkocsisok példás megfenyitésével fog segíteni. Nevezett főszolgabíró ur közli velünk, hogy hasonló kihágásokért a bérkocsisokat eddig már 300 frton felül büntette s már régtől fogva megegyezett az állomásfönökkel,. hogy minden vonat érkezéskor a kapuk becsukatnak, nehogy az alkalmatlankodókocsisok a perionon megjelenhessenek. Minden kocsisnak pénzbüntetés terhe alatt a bakon kell várnia; ha ez nem igy van, bármikor panasz tehető. — Adók kivetése. A pénzügy miöiszíM' körrendeletet intézett valamennyi pénzügyigazgatósághoz melyben az állami egyenes adók 1893. évre leendő kivetésének alapjánál szolgáló munkálatok megindítása czéljául egyelőre az adókötelezettek és adótárgyak összeírásáról, valamint az I. II. osztályú keresetadó és a házadó kivetéséről intézkedik. — Vasúti összeütközés. Az okt 31-én éjjel Bécsből Budapestre érkező személyvonat Almás-FüzitŐnél beléütközött az ottan álló tehervonat utolsó kocsijába, amely alkalommal három kocsi és a személyvonat mozdonya megrongálódott; az utasoknak és a személyzetnek azonban semmi baja nem történt. Az összeütközés következtében a vonat 35 percznyi késedelmet szenvedett. A vizsgálatot megindították. * Orvosok dicsérik s ajánlják. Peiu Gh. xv t gyakorló orvos, Hajíenbau- p. korneuhurg, ezt írja; „Mind azon esetekben, a hol Brandt Richárd gyógyszerész svájezi labdacsait használ <ain. a siker műdén tekintetben kitűnő volt. Ebből látható, mily hasznos ezer a Brandt Richárd gyógyszerész svájezi labdacsa (egy doboz 70 kr. a gyógyszertárban) gyomor-, máj-, epe stb. bajokban. De mindig óvakodni kell, ne hogy valami hamisítványt, hanem csakis a valódi, — Brandt Richárd gyógyszerész-féb) svájezi labdacsot, a fehér kereszttel vörös alapon, szerezzünk be. Főraktár: Budapesten, Török József gyógjsz ertárában, Király-utoza 12. azám. e összeB ingóértékekre vonatkozólag b. PaJocsai György, mint kiskorú fiacskájának természetes gyámja köteleztetik, eme részben igaztalanul s egyik-másik örökös praejudieiumával elfoglalt s bírt ingó javakból nekik a méltányos részt kiadni. Az activ és passiv adósságok pedig, — a Bottyán elisŐ házassága idejebeliek a Jósa-örökösök, — a második házassága idejebeliek viszont az adoptivus Bottyán-Örökösök és Palocsay György mint Forgách JuÜána fiának gyámja által szedessenek ki. Végre a ménes, gulyák, nyájak, barmok stb. miután azok eltartásának költségei az érdeklettekkel kiegyenlítetnének, — egyenlő arányban osztandók el az örökösök között. Mely osztály és liquidatió végrehajtására Tek. Ngos Köpösdi Tolvay Gábor kir. itélőmester rendeltetik ki, Sigray János és Paluska György kir. táblai bírákkal, kik is mindenben a föntebbiek szerint, a jog és igazságnak megfelelőleg járandanak el. Aetum Tyrnavie, dje 17. Augusti 1715. Gr. Forgách Júlia már 1713-ban elhalt; második férjétől származott egyetlen gyermeke is nemsokára követte anyját a kora sírba. Esztergom kir. város a Bottyán-félé hagyaték ellen intézett pereskedésnek a vérségi ós fogadott örökösökkel kötött s a kir. város részére 2500 frtot biztosító barátságos egyezséggel vetett véget. A kir. személynök, Fiáth János előtt 1714-ben Nagy-Igmándon (január 13.) történt magegyezés szerint Szabó Mózes, esztergomi lakos, két határidő alatt — a folyó évben — fizet a városnak összesen 937 raj. frtot és 50 krt. ; a Komáromban lakó Jósa Kata asszony pedig szintén két határidő alatt 312 raj. frtot és 50 krti A többi örökösök ellenben az 1250 frt adósság fejében az Esztergommegyében fekvő Alsó- és Felső Gyivát s Felső-Bélát, továbbá a Csongrád mellett fekvő Szántó és Felgyö puszták felét teljes haszonélvezeti joggal átengedi a kir. városnak (tehát zálogképen) mindaddig, mig csak a fentemlitett összeget a városnak le nem fizetik. Esztergom kir. város mindezen birtokokat teljhatalmú kiküldöttei utján — tényleg birtokába is vette már 1714-ben. A városi tanács, midőn teljhatalmú megbízattai e szerződést a tanács ülésben előterjesztették, egyhangúlag elhatározták volt, hogy ezen egyezség utján befolyó pénzből a plébánia-templomban főoltárt állítanak. A Bottyán kezén volt gr. Pálfi-féle birtokokat a grófi család beleegyezésével gr. Károlyi Sándor, a kuruez altábornagy vette át zálogjogon, a mennyiben a zálogpénzt lefizette (1713.) az örökösöknek (összesen 12.) Az esztergomi Bottyán-kastély 'továbbad (1. hátrább) is br. Kucklánder birtokában maradt, ki azt a város tiltakozása daczára nejének adományozta. A kastélyra azonban a kii. fiscus is igényt tartott ; mert Bottyán fiúgyermek nélküli halála következtében a kir fiskus kezére kellett volna szállania — ama kir. oklevélbe foglalt ígérete alapján, melyet még 1698-ban tett — kastélyának nemesi curiává avatásakor. Sok egyezkedés, ellentmondás és huzavona után a kastély végre is a 3200 frt erejéig viszontkövetelést támasztó őzv. br. Kucklanderné birtokában maradt. Az özvegynek 1726-ban bekövetkezett halálával a kastély valóban a kir. fiscus kezére szállt; a kamara végre 1728-ban 4400 frt lefizetése után a kastélyt átengedte a kir. városnak. Vak Bottyán tetemét a gyöngyősi barátok kriptájában helyezték el őrök nyugalomra, özvegye 2000 frtot fordított temetésére és szt. misékre. Esztergomban manap már csak a szájhagyomány, az oldalszárnyaival ma már kibővitett Bottyánkastély, a róla elnevezett tó és egy utcza őrzi emlékét. Kétségkívül a kuruezvilág és Esztergom múltjának egyik kiválóan emlékezetes alakja volt. VILLÁNYI SZANISZLÓ. ' ->^^<®C=>< — A Lujza egyesületet, melynek felhívását lapunkban szószerint közöltük s mely csak pár héttel ezelőtt nyitotta meg irodáját Budapesten, a Hatvani-uteza 12. -számú házában, oly tömegesen keresik föl a munkát kereső nők, hogy alig bir már nekik keresetet szerezni. Alig 14 nap alatt 30 szegény, de becsületes nőnek, köztük számos családanyának adott megrendeléseket. Az egyesület egész halom mindenféle jól elkészített ezikkol rendelkezik már. A derék egyesület tőlo (elhetojeg mindent elkövet, hogy nemes czéljainak megfelelhessen, de ezt csak is ugy teheti, ha a közönség részéről támogatásban'részesül, miben, tekintettel emberbaráti törekvéseire, kétségkívül lesz is íésze.