Esztergom és Vidéke, 1892

1892-09-25 / 78.szám

engedélyével állítható csak fel. A pápai jóváhagyás ós a fejedelem engedélye az ügy végleges megoldását nem fogja kés­leltetni ; bár arról, hogy még ez évben a vikárius működését megkezdi, a fő- és székváros közönsége bízvást lemondhat. Hogy ha minden jul megy is, körülbe­lül nj évi ajándéknak marad. — Az elkeresztelési kérdés ren­dezéséről több budapesti és bécsi né­met lap azt jelenti, hogy az küszöbön áll s az 1890. februári rendelet elej­tése, illetőleg visszavonása utján fog megtörténni. E korai hírből egyelőre csak annyi igaz, hogy a képviselőház­ban már ma csütörtökön, többrendbeli interpellácziót fognak az elkeresztelési kérdésben Csáky gr. miniszterhez in­tézni, de bizonytalan, hogy a minisz­ter szükségét látja-e már ez idő sze­rint a nyilatkozásnak. — Fehér Ipoly főapát a napokban kimerítően nyilatkozott az iráut, miért óhajtja a rend Balaton-Füred eladatá­sát keresztül vinni, melyet eddig tö­mérdek áldozat ós fáradság áráu tartott fenn. A szent Benedek rendnek —monda a főapát — hazafias missziója a neve­lés és tanítás. A mi vagyona van, azt az iskolák feutartására fordítja ós a valláserkölcsös, hazafias nevelés előmoz­dítására törekszik. Magam is, mióta a rend kötelékébe léptem, folyton a ne­velós-lanitásnak szenteltem minden idő­rr met. Őszintén megvallva, csak most volt alkalmam foglalkozni Balaton-Füred kér­désével s arra a megállapodásra ju­tottam, hogy ha a zalai túlsó parion levő fürdők emelkedésével ós a siófoki fürdő-részvénytársaság pénzbefektetései-1 Tel lépést akarunk tartaui, ahhoz rö­vid két ér alatt legkevesebb egy mil­lió forintra volna szükség, annyi pénzt pedig, ha tehetnénk is, akkor sem volna szabad elvonnunk első ós legfontosb rendeltetésünktől. — Gróf Majláth György megyénk főispánja tegnap érkezett székhelyére s ugyancsak tegnap délután elnöklete alatt számonkérő széket tartott, mely alkalommal az összes megyei hivatalok hátralékai kerültek vizsgálat alá. — Frey Ferencz városunk képvi­selője az országgyűlés megnyitására a fővárosba utazott. — Magos Sándor kir. járásbiró szabadságideje letelvén, a bíróság ve­zetését hétfőn reggel vette át Szabó bí­rótól, ki távollétében helyettese volt. — Távbeszélő. Lukács Béla keres­kedelemügyi minister értesítette Esz­tergom sz. kir. város közönségét, hogy az esztergomi közhasználatú távbeszélő hálózatnak f. é. augusztus hó 2-án megtartott közigazgatási bejárásáról fel­vett jegyzőkönyvet jóváhagyta s ez ala­pon a hálózatot a jövő óv tavaszán fogja megépíttetni. — Récsey Viktor tanár, a ki annyi buzgalommal ós lelkesedéssel vezeti a föltalált Lörincz-templom ásatásait, az országos régészeti és embertaui társu­latnak f. hó 27-ón, kedden délután 5 órakor tartott rendes havi ülésének tárgysorozatában is szerepelt. A «Bod­rogközi la Téne leletek»-ről szóló fel­olvasást a fővárosi lapok tévesen tar­talják meg Rócseyvel, mert helyette, kit az esztergomi ásatások marasztaltak itthon, a társulat titkára, Szendrei Já­nos olvasta föl a beküldött kéziratot. — Czobor Béla dr. a műemlékek országos bizottságának elnöke, tegnap délután Récsey Viktor tanár sürgönyi meghívására városunkba érkezett, hogy a Lőrincz-templom ásatásainak ered­ményét megszemlélje. — Lörincz-temploma. A serény ása­tások most már a gyanított templom­nak s egész szentélyének szép arányait tárják elénk. E szerint a támpillérek­kel gazdagon köritett gótht épitmóuyl egy eléggé előhaladott művészeti kor­szakból való. Több szemlélőnek feltűnik a fal keskeny volta ós nem gondolja meg hogy épen a góth építészet jel­lemző sajátsága, miszerint az ablakok­kal sürüen áttört falazatot, a merész keskeny csúcsivekkel a külső támpillé­rek tariják össze. Feltűnően szép az a két oszloptalapzat, melyek egyike a szen­tély a templom-közepétől (hajójától) el­választó u. n. diadal-ivet (arcus trium­phalis), a másik a mellék-hajó csues­ivót támasztá. Balról látszik a mellék­hajó, sarkán hatalmas támpillérrel, ke­leti oldalán egy oltár kőtalapzatával. Ennek fala az iparbauk felé indul. Jobb­ról egy körős épületrész került, mely alatt boltivet kerestek, do még eddig nem győződtek meg másról, minthogy egy csigalépcső maradványaival biró román építménnyel van dolgunk. Mint­hogy Knauz oklevélgyűjteményében a templom alapítása a XIIE. századra té­tetik, ez a félkör-épitmóny az egésznek legrégibb része lehet. — A városi csatornázás, daczára a foganatba vett ásatásoknak, akadály­talanul halad előre s már tegnap a Szerencsés-ház előtti első oldal-csatorna is munkálatba került. A LŐrincz-tem­plomi romok felderítésére dr. Heicz Antal polgármester egy heti időt en­gedélyezett, a mit is a régészeti ós tu­dományos kutatási szempontok megkö­vetelnek. A munkálatok ez által éppen­séggel nem vesztegelnek, sőt a kövezésre nézve csak megtakarításról lehet szó. — Római lelet Esztergomban. A primási tégla-vetőnél már ismételve ró­mai kősirokat találtak. F. hó 26-án is agyag-ásás alkalmával ily kősercophagra bukkantak. Az intéző értesítésére R ó­csey Tiktor tanár, Villányi Szaniszló fŐgymn. és Walter Gryula dr. kóppzdei igazgatók jelen­létében két ilyen római kősir óriási lapjait fel táratta, de a csontvázokou ki­vül csak egy művészi féldomborműves és oszlopos dísszel ékített födő-lapot talált. A többi nagy kőlap disz- ós fel­irat nélküli volt. A szobormiutás emlék az érseki régiségtárba került. — A vármegyei szükségletek be­szerzésére és szállítására, mint legelő­nyösebb ajánlatok, a következő czégek ajánlatai fogadtattak el: Az irodai szükségletekre : Fried Arnold. A könyv­kötő munkákra Sziklay Nándor. A szabó munkákra Pelczmaun Ignácz özvegye. Csizmadia munkákra Dudás Ferencz. A világító anyagok szállítására Bren­ner F. A tűzifa szállítására Nagy Pál. — A kaszárnya-építés külső mnn­kálatai, melyek hétfőn vették kezde­tüket, serényen folynak tovább. A Grünwald vállalkozó czég már javában fúratja a szükséges kutakat s az épít­kezési anyagok a helyszínére való szál­lítása szünet nélkül folyik. Kedvező őszi időjárás mellett már az idén is szép eredmények lesznek elérhetők. — Örmester-önkénytesek. Ezre­dünk önkéuytesei visszaérkeztek; már Komáromból, a hol a tiszti vizsgála­tok izzadságait és izgalmait állották ki. Az eredméuyt a legfényesebb siker kí­sérte, a mennyiben 16 pályázó közül 15 nyerte el az aranyos kardbojtot s csak egy önkénytes marad vissza ön­kónyteleu másod évesnek. A kik kiál­lották a vizsgálatokat, őrmesteri ranggal szolgálják ki a hátralevő néhány napot. — BarosS-SZObor. A mozgalom, mely megindult, hogy Baross Gábor­nak az ország szobrot emeljen, miud nagyobb hullámokat vet. Egyelőre a kereskedelmi és iparkamarák lépnek sorompóba s az erre vonatkozó felhí­vást lapunk élén közöljük. A győri kamara átvette a vezórszerepet s a ka­marák képviselőit okt. 6-ára Győrbe hívta, hogy megbeszéljék, hogy men­től szélesebb körben és mentől hatha­tósabban támogassák az ügyet. ~ Első adakozás. Városunkban még meg sem indult a Baross-szobor alapjára való rendszeres gyűjtés s már is megtörtént az első lépés. A hely­beli kereskedő-ifjak egye­sülete a szobo r - alaphoz tiz forintot küldött s a gyűjtés további részleteire visszafogunk térni. — A komáromi főispáni állás, mely annyi ideig kisértett s a legtar­kább találgatásokra adott alkalmat, ugy látszik végleg meg van oldva. Egymás­után kerültek kombináczióba Laszberg gróf győri főispán, Andrássy János me­gyénk főjegyzője, Szombathelyi komarom megyei ós Sárközy fehérmegyei alispán, — mig végre Rudnay Béla orsz. kép­viselőben állapodott meg a miniszter­elnök. A kinevezendő főispánról egy el­lenzéki fővárosi lap a következőket irja : «Rudnay Bélát olyan embernek ismer­jük, a ki a mellett, hogy talpig uri em­ber, munkás, kötelességtudó hazafi s egyike azon ritka magyaroknak, a kik­nek rendkivüli érzéke van a nemzeti­ségi kérdések iránt. Figyelme a leg­kisebb dologra is kiterjed s a legap­róbbakat ép oly lelkismereteseu szereti elintézni, mint a legnagyobbakat. E mellett megnyerő, nyájas modorú férfiú, a ki rövid idő alatt közkedveltté fogja magát tenni uj állásában. — A honvédelmi minisztérium ren­deletet intézett az összes törvényható­ságokhoz, hogy jövőben a katonai gya­korlatok által okozott károk becslésé­nél oly értelmes gazdaembereket tar­talmazzon becsüsökül, kik legfeljebb 2—3 frt napidijat számítanak, ne pe­dig oly tekintélyes birtokosokat, kik 20—25 frt napi költségre tartanak igényt, mert a fent jelzettnél több nem fog megtéríttetni. — Tenyészállat kiállítás. A nyitra­megyei gazdasági egyesület, f. évi ok­tóber hó 8. és 9-én rendez tenyész­állat kiállítást. A programm szerint október 8-án d. e. 10 órakor lesz a jkiállitás megnyitása, aznap d. u. 1 arakor gazda-bankett 5 frtos teritókkel, este 8 órakor színielőadás, 9-én d. u. 2 órakor lóverseny, este 9 órakor táuczezal egybekötött gazdaestély, a hova a belépti dij családjegy 5 frt, személyjegy 2 frt. Elég borsos mulat­ságnak ígérkezik. — Vöröshere és luczerna meg­vétele- Figyelmeztetjük azon gazdáin­kat, kik vöröshere, luczerna, kender, len, muharmag, baltaczim, köles, bük­könymag termelésével foglalkoznak, hogy azokat legelőnyösebben a buda­pesti magyar kereskedelmi részvény­társaság utján értékesitheiik. Nevezett társaság nemcsak vétellel, hanem be­raktározás és bizományi eladással is foglalkozik, mely utóbbi esetben a leg­előnyösebb előleget ad. — Árverés. Az állami ménesekből kisorolt anyakauczák, fiatal kanczák és heréltek eladása f. ó. szeptember 30-án ós október hó 1-ón fog Budapesten a «TattersalI»-ban megtartatni. — Az orsz közegészségi egye­sület pályázatai. I. 1. Az országos közegészségi egyesület a Trefort-alap­ból a rendelkezésre álló kamatok ere­jóig (mintegy 700 frt több) 2—20 aranyra rugó jutalmat oszt ki, azonkí­vül díszoklevelet ád olyan egyéneknek (férfiak és nőknek), kik a mértékletes­ség, tisztaság, egészséges építkezés, la­kás ós életmód terjesztése, visszás szo­kások megszüntetése, egészséges játé­kok és szórakozások meghonosítása ut­ján vagy bármi más módon kisebb vagy nagyobb körben a közegészségügy elő­mozdításában érdemeket szereztek. 2. E pályázat első sorban a lelkészeket, tanítókat és községi elöljárókat illeti. 3. A kik a Treforfc-dijra számot tarta­nak, az egyesület elnökségéhez intézett levélben maguk jelentkezhetnek, kitün­tetvén az okokat, melynél fogva a díjra számíthatnak. 4. A díjszabásra érdemeseket ajánlhatják továbbá ai egyesület elnöksége, titkársága, választ­mányi tagjai, az egyesület bár­mely tagja, meg az egyházi, iskolai ós politikai hatóságok. 5. A pályázó le­veleket és Írott ajánlatokat 1893-ik évi februárion 15-ig az egyesület el­nökségéhez czimezve (Budapest, VIIL Eszterházy-u. 5.) kell beküldeni. 6. A dijakat és díszokleveleket a kikül­dött biráló-bizoitság jelentése alapján a választmány ítéli meg s határozatát az 1893. tisztújító közgyűlés elé ter­jeszti. II. Az országos közegészségi egyesület 1892. június 13-án tartott közgyűlésén a következő pályakérdés!, tüzie ki: Irja le a pályázó a gyermek­egészségügyi viszonyokat valamely tör­vényhatóság (város vagy megye) terü­letén. Nevezetesen vázolja a.atatistikai adatokkal a gyermekhalandóságot, közölje a törvényhatóság intézkedéseit és intézményeit a gyermekhalandóság csökkentésére, valamint ugyanez irány­ban netán működő társadalmi intézmé­nyeket. Törekedjék az intézkedések és intézményeknek hatását a gyermekegész­ségügy re megvalósítani. Végre fejtse ki tauulmányai ós megfigyelései alap­jáu a szükséges állami és társadalmi intézkedéseket a gyermek-egészségügy javítására. A tisztán irott ós iapszá­mozott pályamunkát 1893. decz. 31-ig kell a közegészségügyi egyesület fcii­kári hivatalába (Eszterházy-u. 5. sz.) beküldeni. A pályadijat a választmány jelentése alapján a legközelebbi köz­gyűlés adja ki. A dij 100 frt. ezen­kívül a szerző — ha a müvet az egye­sület kiadja — szokásos r irói diját megkapja. A jutalmazott pályamű az egyesület tulajdona. — Kossuth-ünneplése. A budapesti ka* tholíkus-kör a napokban estéJyt tartott, melynek legkiemelkedőbb mozzanata volt a kőr alelnökének, Pintér Kálmán kegyes­rendi szerzeti tagnak bazaüas beszéde, melylyel Kossuth Lajost ünnepelte. A ka­tholikus kör tagjai T- úgymond a töhbi között — nem csak katholikusok, ham>m hazafiak is, vallásuk fogalmától, elválaszt­hatlan a hazafiság fogalma, Kessuth Lajos lehet lutheránus, de az ő neve egy eszme, melyért minden magyar ember lelkesedik.* — Az uj katonák már a napokban vo­nulnak be a kaszárnyába, a hol azután kezdetét veszi a legmozgalmasabb világ a «bundások» kidreszirozása. A fölpántliká­zott ujonezok már utcza-szerte daloljak a keserű nótákat s ugyancsak folyik a bú­csúzás a szabad legény-élettől. De folyik egyszersmind a garázdálkodás is s a «csá­szár kenyerére* jutott katona-sorsosok nem egy helyütt már eddig is olyan zene-bo­nákat rendeztek, a minek a hűvösön le.vz a folytatása. — Nyilvános köszönet. A mélt. és főt. esztergomi fókáptalannak, továbbá fot. And­rejkovics J. garam sz. benedeki esperes plébános, főt. Báthy Gy. nómethi plébános, valamint Bustyák J. kovácsi, Andrejka J. némethi és Matusik P. csáradi tanitó urak­nak ; a jegyzői országos árvaház javára tett szíves adakozásukért. Hiszen ez csak köl­csön ; mert, ha az igen tisztelt tanítói kar saját javára eszközlend pénzgyüjtést, majd én is teljes készséggel viszonzandom, szó­val és tettel, a jegyzői kar iránt jelenleg tanúsított szívességeket. Garam Sz. Bene­dek, 1892. szept. 14. Thuránszky N. — A vidéki színészet érdekében. Az orsv magyar szinószegyesület és nyugdijintézet központi igazgató tanácsa a belügyminis/,-­terhez fordult, hogy a vidéki színészet anyagi segélyezése ügyében a törvényhatóságokhuz, intézett körlevelét pártfogolja. A belügyin., nevében Szalavszky államtitkár körrendelet­tét bocsátott ki a törvényhatóságokhoz, mely­ben ^méltányolva a színészetnek átalábai,, különösen a vidéki színészetnek a nemzetit kultúra körül szerzett érdemeit s figyelem­mel azokra a nehéz anyagi viszonyokra, m.­ly ékkel a vidéki színészet «még öz ido sze­rint is megküzdeni kénytelen* a központi igazgatótanács említett kérelmét s körleve­lét a törvényhatóságok figyelmébe ajánlja.*

Next

/
Oldalképek
Tartalom