Esztergom és Vidéke, 1892

1892-06-29 / 53.szám

Polgárság és katonaság. . Esztergom, juu, 28. Grivicsics Dániel ujonau kinevezett dandárparancsuok s őt éven át, a 26. gyalogezred parancsnokának távozása alkalmából az esztergomi irányadó polgárság fényesen sikerült bucsúestét rendezett a Magyar Király vendéglőben. A város színeivel díszített uj nyári teremben közel száz előkelő esztergomi polgár jelent meg. Az ünnepelt férfiú mellett ült a törvényhatóság képviselője Kruplanlez Kálmán kir. tan. alispán, Feiehtinger Sándor dr. kir. tan. a város képviselője, Grörz cs. és kir. kamarás, az uj ezredparancsnok, Frey országgyűlési képviselő, Ott yoltak még Niedermaun Pál kir. tan., Villányi igazgató több főgymnaziumi tanárral, Földváry István dr. főügyész, Niedermaun József főjegyző, Magos járás biró, Al torjai százados, Bellovits zeneigazgató, Kaan iparbauki igazgató, Rudolf a kereskedelmi társulat képviselője, Dóezy Ferencz az iparosok képviselője stb. Bokross Károly vendéglős nemcsak kiállítás, kiszolgálás, de tartalom tekintetében is fővárosi színvonalon állott. A bucsúbankett menüje ez volt: tok remoulard mártással, vesepecsenye körözve, liba salátával, cseresnyés lepény, gyümölcs sajttal. Ugy az ételek, miut az italok osztatlan elismerésben részesültek. Az első felköszöntőt Kruplanicz Kálmán kir. tan. alispán mondotta ékes magyar szóval ő Felségére a királyra s az uralkodóházra. A vendégség fölemelkedve hallgatta és éljenezte az első köszöntést. Következett azután Fechtinger Sándor kir. tan. a polgárság érzelmeinek tolmácsolására felkért szónok következő beszéde : Engedje meg a tisztelt ünneplő közönség, hogy a nap hősét, a dandárnok, Lovag Grivicsics Dániel Urat, a Csász. és Királyi hadsereg nyelvén üdvözölhessem : Hochverehrte Herren! Wenn allgemeine Völksliebe, und ungetheilte Hochachtung, der Maasstab für die morálische Grösse eines Staatmannes sind, so kann sich diese kön. Freistadt Gran, und ihre Bürgerschaft rühmen, eiueu solchen Kdlen, in der Person des Hocbgeboreu Herrn Ritter Dániel von Grivicsics Brigadier verehren zu können. Die sorgsamste Obhut,für unsere Beschützung, das leutselige Betragen gegen jedermann, selbst den geringsten ihrer Bürger und Einwohner ; die freundschaftliche Theilnahme, für unsere gemenschaftlichen Angelegenheiten, jaselbst Freudenfesten, habén in aller Bürger Herzen, jene ehrfurchtsvollen, und dankbaren Gesinnungen erreget, von denen wir heute hier, einen geringen Beveis zu gebén, und ein Andenken zu stiften wünschen. Führwahr, die innigsten Gefühle der Vererhrung, und die aufrichtige Sympathie auf eine würdige undfeierliche Weise darzubringen, im Nahmen der Bürger dieser Stadt, vereschaft mir das Vergnügen, und die IChre zu sprechen. Ewig theuer, sei Ihr Andenken ! bei uns Herr Brigadier; unauslöschlich sei ihr Name in nserem Herzen eingregraben. Gott der Allmáchtige erhalte und schütze Sie, in ungetrübtem Wohlsein. Verleihe Innen ein langes Lében, Gesundheit, Kraft, und Stárke, damit Sie mit freudigem Muth, und Znversieht ihrem hohen Berufe sich noch viele Jahre widmen — und im Fal le der nnausweichbaren Nothwendigkeit im Falle des Krteges — was — Gott vérhűtőn möííe — tapfer Ihr Gut und Lábén, für Kaiser, König, und Vaterland gebén können. Ich erhebe mein Glas auf Ihr Wohlsein und bringe Ihnen Herr Brigadier ein dreifaches Hoch ! Éljen a dandárnok ! Az óljenzósekkel fogadott felköszöntő után az ünnepelt féfiu emelkedett föl s német szóval bár, de kiváló szónoki eWf'w köszönte meg az esztergomi polgárság lelkes óváczióját. Nehéz szivvel válik meg szeretett családjától, az ezredtől, mely neki öröme és büszkesége volt. Mindig örömmel fog — úgymond — visszagondolni Esztergomra, hol a polgárság és katonaság között való jó viszony fen tartása példásan sikerült. Köszöni a polgárság barátságát s élteti Esztergom lekes közönségét. Frey Ferencz magyar szóval Görzöt, az uj ezredparancsnokot éltette s felhívta őt «engedje fejlődni a hazafias érzelmeket.* Görz ezredes német szóval köszönte meg a polgárság kitüntetését s ígérte, hogy ünnepelt előde nyomdokain iparkodik haladui. Marosi József az apák nevében üdvözölte Grivicsicset, a ki mindig humánusan bánt Esztergom városa hndfiaival. Dóczy Ferencz az est fényes sikerére emelt poharat 8 lelkesen éltette a hatóságok és intézetek előkelő képviselőit. Kaan János német szónoklatban éltette egész magyar lelkesedéssel a távozó dandárparanesnokot. Földváry István emelkedett honi hangokon adott kifejezést fenkölt érzelmeinek a búcsú óráiban. Villányi Szaniszló fŐgymnasiumi igazgató a hazafias benczések nyelvén és szónoklatával üdvözölte Grivicsics Dánielt előmetele alkalmából. Görz ezredpsrancsnok lelkes szavakkal jelentette ki, hogy már harminczhét év óta szolgál mint katona, de mint magyar állampolgár élteti a magyar nemzetet s a magyar érzelmű Esztergomot. A katonazenekar ritkán adott remekbe annyi szép darabot, mint ez este. De kapott is érte sok elismerést tapsokban és élj énekben, különösen a pompás czigánybanda. A bucsueste valóban ünnepe volt a polgárság és katonaság között való jó viszony nyilvános manifeszfálásának. HÍREK. — Herczegprimásunk a hét végén minden valószínűség szerint visszatér a fővárosból székvárosába, hogy a július másodikán végbemenő növendékpapok koukurzusán elnököljön. A jelentkezések július elsején lesznek a szemináriumban. — Vaszary Kolos herczegpimás gyengélkedése egyáltalán neui ád aggodalomra okot s tisztán annak tudható be, hogy az utóbbi napok Esztergomban és Pozsonyban kimerítették. A főpap az eddigi megállapodások szerint e héten egy-két napra Esztergomba utazik, hogy a szemináriumba való felvételnél jelen legyen. A főrendiházban, a vallás- és közoktatásügyi tárczánál, a július 5-iki ülésen szólal fel, az elkeresztelósekre vonatkozólag.A herczeg-i primás a következő napon elutazik a fővárosból s megkezdi nyaralását, ugy hogy csak Szent-István napra jő ismét vissza. — A herczegprimás elmaradása Nagyváradról. A Budapesti Hirlap, minden valószínűség szerint valamelyik okoskodó fővárosi kőnyomatos után azt jelentette, hogy herczegprimásunk azért uem mehetett Nagyváradra, mert Schlauch püspök még mindig nem tisztelgett nála. Erre a jelentésre irja Kohl Medárd dr. a herczegprimás titkára : Tekintetes szerkesztő ur ! A nagyváradi levelező a Budapesti Hirlap 177. számában megjelent közleményének : — A herczegprimás elmaradása Nagyváradról minden állítása téves. — A herczegprimás, ki tudvalevőleg éjjel nem igen szokott utazni, épp azért jött Pozsonyból Budapestre csütörtökön éjjel, hogy pénteken itt dolgait elvégezve, szombaton Nagyváradra indulhasson. Elhatározott szándókát Nagyváradra menni — egy héttel előbb jelentette be Schlauch pöspök ő excellencziájának. I Nem tekintve, hogy a felhozott motívum, ha igaz volua is, nagyon kicsinyes és főpaphoz uem illő, ez már csak azért sem lehetett elmaradásának oka, mert a két főpap többször meglátogatta egymást. A herczegprimás elmaradásának egyedüli oka a szombaton ismét jelentékenyobb fokban fellépett torokbíija.—Tisztelettel felkérem azokat a lapokat, melyek netán a fentebbi valótlan közleményt átveszik, e nyilatkozatomat is közölni szíveskedjenek. Budapest, 1892. június 27-éu. Kohl Medárd dr. titkár. — A primás fürdője. A primási palolábau eddig nem volt fürdő. A herczegprimás kívánságára Lóskay Jeromos főkormányzó most Prokopp János primási mérnök ügyes tervei szerint a gépgyár mellett fakadó dúsgazdag forrásból ivóvíznek és fürdőnek valót szállít alagcsövekeu a palotába. A dúsgazdag forrás már a törökvilágban híres fürdőhely volt. Most is használja a közönség, habár kezdetleges kényelme miatt csak elvétve. A régi törökfürdő vizéből fogják tehát a primási uj fürdőt berendezni, mely a palotából eddig csakugyan érzékenyen hiányzott. — Bérmálás. Palásthy Pál püspök, a herczegprimás segédpüspöke vasárnap adta föl a bérmálás szentségét ezerháromszáz hívőnek a főszókesegyházban. A három esztendő óta összegyülemlett bérmáltakhoz remek egyházi beszédet intézett. Festői csoportot nyújtottak a koszorús, fehérruhás leánykák. A bérmálás délig tartott s a fárasztó szertartás a püspököt legkevésbé sem merítette ki. — Kitüntetett magyar tudás. Feiehtinger Elek fiumei pénzügyi tanácsos, mint a párisi összehasonlító jogtudományi társaság tagja, a társaság husz éves fennállása emlékére a következő vitakérdésből : Milyen jogkörük van a felsőházaknak pénzügyi kérdésekben, az Ausztriára és Magyarországra eső fejezetet kapta kidolgozásra. A magyar tudós alaposan megtelelt föladatának s dolgozata a közgyűlés muukálataiuak kiadásában már meg is jeteut. — Tanulmányút. Bezerédi Gyula, a jeles fiatal szobrász, két hónapra terjedő tanulmányútra indult Franciaországba. Főczéljául a franczia képfaragó művészet legújabb termékeinek a tauulmáuyozását tűzte ki, melyre bő alkalmat nyújt neki a párisi Sálon. — Grivicsics Dániel tiszteletére az ezred tisztikara a Fürdő nagy termék ben fényes díszebédet rendezett. Görz ezredparancsnok búcsúztatta a dandár parancsnokot ezredétől, mire Grivicsics megindult haugon üdvözölte tisztikarát s jó emlékükbe ajánlotta magát. — Antalffy ezredes hétfőn hagyta el Esztergomot. Egyelőre Komáromba s onnan szülővárosába, Kassára utazott, a hol nyugalomba vonul. A hajóállomáshoz igen sokan siettek ki a derék és népszerű ezredes üdvözlésére. A hölgyek kendőiket lobogtatták, az urak lelkesen éljeneztek, midőn a derék ezredes hajóra szállott. Kint voltak Grivicsics és Görz parancsnokokon kívül a tisztikar összes tagjai. — Szt. László napján a főgymnasuimi ifjúság a tauári karral ünuepi misét hallgatott a szt. ferenczesek templomában, hol azonkívül is nagy közönség előtt Villányi Szaniszló fŐgymnasiumi igazgató poutifikált. — Mérges rovarcsípés miatt betegedett meg súlyosan Haagh Rezső, a dunagőzbajótársaság esztergomi főnöke, kinél már a fővárosból is előkelő orvosok jártak s kinek baján a legkínosabb operáeziók alig enyhítenek. A. mérges rovar lábát csípte meg s a vérmérgezés rohamosan terjed tovább. tan, Németországban, vagy nálunk a főrendiházban. A képviselőség nem hivatal, a mely viselőjét ellátja, hanem méltóság. És maradjon a jövőre is méltóság. XI i Duna. Esztergom, JUH, 28. örömmel teszünk jelentést a törvényhatóság egy igen nagy fontosságú kezdeményezéséről, mely ugy a nagy Duna áthidalására, mint a kis Duna kotrására vonatkozik. A derék kezdeményezést Kruplanicz Kálmán kir. tan. alispán a következő körlevélben jelenti. 4 herezegségének a bíboros prímásnak a vármegyei küldöttség fogadtatása alkalmával adott kegyes Ígérete és dr. Wekerle Sándor ideiglenesen a kereskedelemügyi lárezát vezezető pénzügyi •miniszter urnák pár nap előtt a képviselőházban tett azon nyilatkozata, hogy JSsztergoui a legközelebb egy állandó hidat nyereud, többünkben azon eszmét ébresztó fel, váljon ezen hid építésével nem-e lehetne egyúttal a kis Duna kikotortatását is eszközlésbe Tenni ? mi által Esztergom városa és annak környéke nemcsak közegészségi szempontból igen sokat nyerne, de a kis Duna ága alkalmas kikötővé válván, .ugy a sz. kir. város, valamint a szomszédos városoknak is szép jövedelmet biztositaatua. A czél elérése nem lehetetlen, mert bárhol is épüljön Esztergom partjain ezen uj híd, óriási mennyiségű földre lesz szükség a két part esetleg a hídhoz vezető ut létesítéséhez, ezt az anyagot pedig legolcsóbban ós legkönnyebben a kis Duna medréből lehetne nyerni. Egyéni nézetünk szerint tehát mindenek előtt a magas kormányt, a jneij ezen hid építését terveli e/en körülményre figyelmessé kellene tenni M egyúttal arra is kérni, hogy a hídépítés kórdósévei együtt a Duna kikötorás kérdését is tanulmányoztatui kegyeskedjék, Tiszteletteljesen felkérem ennélfogva A ezimet miszerint ezen kérdésnek megbeszélésére f. évi jnl, 3-án d, e. 10 órakor a megyeháza nagy tanácstermében tartandó tanáeskozmáuybau részt fenni szíveskedjék.I Esztergom, 1892. évi jun. 27-ón, KRUPLANICZ kir, tanácsos, alispán. csak utolsó sóhaja volt. Felnyitotta még egyszer haldokló szemeit, tekintete a kis szőke Jenőkét kereste . , . Láttam ezt a tekintetet, értem, értem már, mi volt oly talányszerü ezen a nézésen. Azóta álmaim közt meg-megjelen egy csodálatosan szép nő, látom a kötelet magas árborezokon feszítve, a kőtél elszakad, a n© alázuhan, a zenekarból feljajdul a szakadozott disszonaiiczia és a kötél előbb felcsavarodik, aztán atácsap közénk, mint óriási ostor, melyet a sors keze csavart meg felettünk. J. LAJOS. — Ohnet György legújabb regénye a Budapesti Hírlapban. Ohuet György, a Magyarországon is annyira népszerű és kedvelt franczia regényíró legújabb müve : Nimród és Társai a B. H.-ban fog megjelenni és pedig már július elsején kezdődik. A B. H. nem kímélte a költséget, hogy megszerezhesse olvasói számára ezt a jeles művet, mely méltán sorakozik a világhírű szerző többi munkái mellé, minők az Utolsó szerelem, a Gyűlölség adója, Lise Fleurom ós az Akarat, melyekei annak idején mind a B. H. közölt. Nimród és Társai hatalmas drámaiságu, szenzáczióFan érdekes regény, melynek mesteri kézzel bonyolított meséje, megragadó eleveuségü alakjai ellenállhatlanul vonzxák az.olvasót. A franczia eredeti egy smi'ü joleuik meg magyar fordítással.