Esztergom és Vidéke, 1892

1892-05-05 / 37.szám

s melyben nem ^gy selmeczi iparost nyilvánítottak már régi megrendülői előtt holttá. Már-már adoma gyűjteményt lehetne azokból a furcsaságokból összeállitani, a mik a sebneezi pipák kai és selmecz­bányai készítőkkel egyes kiállítások al­kalmával történlek, vagy pedig midőn megrendelőik előtt uján latokkal maguk­ról éleijolt adtak. Még őket vádollak nem egy izbeu szélhámosoknak s nem a névbitorlókat. Bizony ideje volna már, ha a sel­meczbányai pipakészitők az általunk fentebb ajánlott módot megragadnák ! Színházi szemle. I. Madarász. Hétfőn érkeztek meg Makóók Nagy­Kőrösről, kedden délután tartották a próbát és esie már ki bírlak állítni az első lűzpróbát. Ilyen rohamos gyorsasággal kény­telenek vidéki színészeink dolgozni. Makó Lajos a legjobb törekvésű szín­igazgatók közé tartozik, a ki ambiczió­val és in teli igen cziával vezeti társulatát. Zeller jó német opereltejét, — a Madarászt, választotta operettje bemu­tatására és az újdonság előadása (már a mi színpadunkon) szerencsésen sikerült. H. Csillag A m á 1 i a a társulat primadonnája Postás Mi lkában mutatko­zott be. Pezsgő operettevér lüktet já­tékában és üde dallamosság cseng ki énekéből. Már eddig is elég jó isko­lája van s biztossága szokatlan a mi kis színpadunkon. Csillag Amália rö­vid idő múlva az esztergomi közönség kedvencze lesz. J u h á s z a czimszerepben érczes baritonját mutatta be, azt a rokon­szenves orgánumot, mely főkép nép­színművekben kedveltette meg őt ná­lunk. Neki is kijutott az első tapsok­ból : az elismerésből. P o u r m a Henrietté* fojede­lemnŐben természetes előkelőségével és csinos hangjával keltett feltűnést, Bodroghyné mulatságos figurát mutatott be Adedaidban s mint jó ko­mi ka csak föl újította régi jó hírnevét. An d o r fi az udvarmesterben nem volt ugyan egyenletes, de egyes jele­netekben nem mindennapi komikumot és burleszket produkált. Az első jóizü kaczajokat ő fakasztotta s ezek majd jobb kritikusok az első tapsoknál, Hun ffy Szaniszló grófban mutat­kozott be. Tökéletes tenorista világ­csodája napjainkban. Hunffy túlerőlteti orgánumát, a mi a kis arénában rend­kívül bántó. Különben valamennyi elő­dénél különb színész és énekes, a ki néhány óv óta nálunk megfordult. S z i k I a y a süket profeszorban egészséges tehetséget mutatott be, de annyi túlzással, hogy szinte sajnáltuk a kárbaveszett egészen jóizű részleteket. F e n y é r i a rövidlátó profeszorban sokszor megnevettette a közönséget. Meg kell dicsérnünk az összevágó előadást és a karokat. Jobb kórusokat sem hallottunk Kreesányi óta. A katonazenekar kiválogatott tizen­hat embere egészeu elfogadhatóan szol­gáltatta a kíséretet s nem csekély szor­galomról és jó igyekezetről tett bizony­ságot. A karmester ügyesen vezette a színpadot ós zenekart. Makó takaros színpadot állilott ki egészen uj díszletekkel, a mi szintén megjegyzésreméltó. Az aréna a bemutató estén szép kö­zönséggel telt meg, de a hűvös időjá­rás olyan hűvös hangulatot teremteti, melyet csak nagy nehezen birt a derék társulat eloszlatni. Nagy várakozással nézünk a drámai bemutató est elé, melynek sikere Pén­teken válik el Thermidorbau. HÍREK. — Herczegprimásunk gégehurutja daczára még e héten Budapestre utazik. — Püspöki konferenczia lesz ti­zedikén Budapesten a herczegprimás elnöklete alatt. A püspökök első sorban is a koronázás jubileumát fog­ják tárgyalni, hogy a megállapodásokat azután az ország összes híveivel tudas­sák, de az elkeresztelés kérdéséről is tauácskoznak. — Sz. István keresztelőjének emlékünnepe. Az esztergomi főkáptalau vasárnap ülte meg szt. István keresz­telőjének s a főszékesegyház védőszent­jének ünnepét. Vaszary Kolos herczeg­primás ekkor óhajtott először pontifi­kálni a föszékesegyházhan, de rekedt­sége miatt nem tehette. A nagy misét Palásthy Pál püspök s az ünnepi szt. beszédet Prnhászka O'lolár, szeminá­riumi tanár mondotta. Sz. Adalbert vért ami püspök ereklyéit sokan meg­szemlélték. A főkáptalau összes tagjii hétfőn ünnepi konzisztórinmba gyüle­keztek össze. Majer István püspök el­nökölt, mint nagyprépost. A kouzisztó­rium a különféle alapítványok kezelőit választotta meg s gazdasági ügyekben in­tézkedett. A beteg Krotky József ka­nonokon s aMarienbadba utazott Knauz Nándor püspökön kivül a főszékesegy­ház összes kanonokjai jelen voltak a konzisztóriumban, melynek befejezése után Majer István püspöknél ünnepi lakomára gyülekeztek össze.A főkáptalau leje meghívta ősi szokás szerint a her­czegprimást is, de Vaszary Kolos gyön­gélkedóse miatt nem jelenhetett meg a diszes teslüleiben. — Ajándék a pápa számára A nyolczvau esztendős Majer István püs­pök most készíti XIII. Leo pápa szá­mára a hatodik ezer mükeresztet. A művészi érzékű főpap biztos kézzel metszi ki a papirosból a kereszt motí­vumát rendkívül változatos alakokban. Az eddigi mükereszlekből Németország­ban már sokat elefántcsontba faragtak s többeket párisi illusztrált lapok ismer­tettek. A püspök mükereszljeiről, mint unikumokról Lietzenmayer Sándor is nagy elismeréssel nyilatkozott. — A pápaés az antiszemitizmus. A Pesti Hírlap közli tegnapi számában : Beavatott vatikáni körökben beszélik, hogy egy igen magas állású magyar egyházfejedelem, ki nemrég Rómsíban időzött, a pápa előtt s ki őt kihallgatáson fogadta, azt az óhajtását fejezte ki, hogy legmagasabb egyházi helyről egy ha­talmi szó mondassék ki az antiszemitizmus ellen, miután az antiszemiták üzelmei nemcsak a keresztény morált renditik meg alapjában, hanem a népet is iszonyú lelki elvadulásnak teszik ki. A pápa ezt az óhajtást magában véve érthető­nek találta és azt mondta, hogy gyak­ran megkisérlették, hogy a fajgyületet mintegy egyházi kenettel lássák el, azonban a szentszék az ilyen föltevést mindig leghatározotabban visszautasí­totta ós sohasem titkolta, hogy ez a gálád mozgalom nem számithat a papság rokonszenvére; mindazonáltal nagy inegtisztelós volna az antiszemitákra nézve, ha ezt az irányt veszedelmes volta miatt maga a pápa kárhoztatná el ; ennyira még nem fejlődött a dolog ; ellenben a püspökök feladata volna, hogy eme szocziális pestis terjedését minden hatalmukban álló eszközzel megakadályozzák és különösen arra ügyeljenek, hogy a papnöveldék tőle megkíméltessenek, nehogy vad szenve­délyek gyűl helyévé váljanak. Ez a vá­lasz hir szerint nem elégítette ki az emiitett egyházfejedelemet. (A távirat osztrák-magyar egyházfejedelemről szól ugyan, de miután először ilyen egyház­fejedelemnek em léteznek és miután másodszor minden valószínűség szerint Vaszary Kolos magyar herezgpri másról van szó, az inkorrekt «oszlrák-magyar» kifejezést «magyar nak»-nak helyette­sitettük. — A szerk.) — A legkiválóbb helyről vett informáczió szerint kije­lentjük, hogy a szóban forgó ügy gyei herczegprimásunk nevét kapcsolatba hozni nem lehet. — Hadi Szemle. Holzpach komá­romi tábornok ezredünk szemléjére vá­rosunkban tartózkodik. A tábornok ked­den nagy kísérettel megjelent a szín­ház megnyitó előadásán. — A tavaszi előléptetések ezre­dünknél a következők : első osztfilyu kapitány lett Sorsics ; másod osziályú kapitáuynyá léptették elő Nóvák főhad­nagyot ; főhadnagyok leltek : Alezi, Rhodosi ós Szamos ; haduagygyá lett Waldkireh I iszi helyett es. — Jegyzők egyesülete. A nem ré­gibon megalakul!, jtígy/iö-egynsülot. el­nökül Ridly Istvánt, alelnökül Herte­lendy Gyulát, főjegyzőül Lévay Sán­dort és jegyzőül Mihályfi Ágostont vá­lasztotta. t — Áthelyezés. A nagy kaszárnya felépítéséig ezredünk egy zászló alja az őszszel Győrbe megy s ott marad, | mig az elhelyezés viszonyai jobbakká nem válnak. — A középiskolai tanulók úszása és fürdése. A közoktatásügyi miniszter fel­hívta a tankerületi főigazgatókat s tanári karokat arra a fontos szerepre, amelyet a testi nevelés körében a fürdés és úszás el­foglal. Régi tapasztalatok bizonyítják, hogy alig van egy ága is a testi gondozásnál*, amelyet az ifjúsággal annyira meg lehetne kedveltetni, mint éppen ezt, s daczára en­nek, a miniszter több oldalból arról érte­sült, hogy még oly helyeken is hiányza- j nak az uszodák, hol a természetes feltét­telek mind megvannak és csupán esik kis utánjárásba kerülne a rendes fürdést és úszást lehetővé tenni. A miniszter annak az óhajának adott kifejezést, hogy az igaz­gatók járjanak közbe s eszközöljék ki, a fürdést s úszást illetőleg, a lehető legna­gyobb kedvezményeket, ha peig a város­ban uszoda nem volna, a helyi hatóságo­kat igyekezzenek uszodák létesítésére birni A miniszter végül felszólítja az igazgató­kat, hogy e tekintetben tett intézkedései­ket vele e hó végéig tudassák. — A megyei közgyűlésről valaki a Bu­dapesti Hírlap keddi számába a következő, erősen kiszínezett értesítést küldte be : Esztergom vármegye legutóbbi közgyűlésén feltűnő dolog történt: kijelentette, hogy helyteleníti a tisztikar eljárását s a hiva­talos indítványt egyhangúlag leszavazta. Az eset ez : Palkovics Károly, a vármegye termének egyik legrégibb alakja, hajlott korára való hivatkozással, lemondott a bi­zottsági tagságról. A hivatalos indítvány erre az volt, hogy a vármegye a lemon­dást elfogadva, szavazzon elismerést és kö­szönetet Palkovicsnak eddigi működéseért és rendelje el az uj bizottsági tag válasz­tását. Ily dolog napirenden van minden vármeg} ében és senkisem szól hozzá. Ha­nem itt máskép történt. Mindenki tudta, hogy a lemondás valódi okát nem a haj­lott korban kelt keresni, hiszPalkovics'három hónappal ezelőtt mint a nemzeti pártnak elnöke még ifjú erővel küzdött pártja győ­zelmeért. A lemondás valódi oka tudomás szerint az, hogy midőn a herczegprimás néhány nappal a képviselőválasztás után székhelyére érkezett, a vármegyétől tisz­telgő küldöttségből következetesen kihagy­tak minden ellenzéki érzelmű tagot, leg­első sorban a győztes ellenzék vezérét Pal­kovics Károlyt, a ki a vármegyének egyik legrégibb táblabírája, a ki 1848-bau kor­mánybiztos volt, azután pedig rabságot vi­selt hazájáért, később Esztergomvármegyé­nek alispánja lett, majd Esztergom váro­sának polgármestere, a vármegyének pedig továbbra is a legtevékenyebb bizottsági tagja maradt. A küldöttséget persze, mely­ből a többi között a vármegyének ily ér­demes férfia is hiányzott, nem a vármegye küldötte a herczegprimás elé, hanem a helybeli kormánypárt s e pártnak nagy oka volt arra, hogy ellenzéki, különösen Palkovics ne legyen a tisztelgő küldött­ségben. A képviselőválasztások alkalmával ugyanis a korteseszközök között nagy sze­repet játszott az eilenzék befeketitése. Ép­pen a herczegprimás előtt ócsároltak min­d en valamirevaló ellenzéki választót, pap és világi egyaránt, mintha áz ellenzék nem a kormány, mint inkább a primás ellen foglalna állást. Hogy azonban az mennyire nem volt igaz, azt azóta a herczegprimás eléggé tapasztalta s ki is jelentette, hogy a sötét felhő, mely a «szeretet tiszta egén közte és a város közt képződött, idejöve­telével egyszerre szétfoszlott.* De a kor­mánypárt ennek eilenére is tovább foly­tatta az aknamunkát, az önérzetében sér­tett nemzeti párt elnöke azért mondott le a megyebizottsági tagságról. A mai köz­gyűlés azonban alaposan kiábrándította azokat, a kik a dolgot ide juttatták. Maty­tyasóvszky Kálmán megyebizottsági tag a bizottsági gyűlésen Palkovics Károly érde­meit ecsetelve, keményen kikelt a vár­megye tisztikarának méltatlan eljárása el­len s éles szavakkal ítélvén el a pártos­kodást, a hivatalos inditványnyal szemben azt az ellenmditványt tette, hogy a vár­megye Palkovics Kárólv lemondását ne fogadja el. Kruplanicz alispán és Andrássy főjegyző megkisérlették a kitörő éljenzés­sel fogadott indítvány hatását gyöngíteni, de a közgyűlés egyhangnlag fogadta el az elieninditványt és elhatározta, hogy felkéri Palkovicsot lemondása visszavételére.* — A közlemény túlzásait nem czáfoljuk. Csak arra figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy a tudósítás sok helyütt egészen a valótlan­ságig tendenciózus. A Budapesti Hírlap alkalmi tudósítója semmi esetre sem tett jó szolgálatot a képviselőválasztások óta lassan-lassan meghonosodó társadalmi bé­kességnek a viszály szellee szükségtelen fölidézése által. — Gyászhír. Máar Lajos szivszélhüdés­ben meghalt. Az intelligens tehetségű fér­fiú az esztergomi főegyházmegye áldozó­papja volt, a ki Batthyányi grófnál Po­zsonyban működött. Gyászjelentése a kö­vetkező : Máar Berta mélyen megtört szív­vel ielenti feledhetetlen s hűn szeretett egyetlen testvérbátyja főt. Máar Lajosnak f. hó 2-án regg. 9 órakor élte 54-ik évé­ben hosszas szenvedés és a halotti szentsé­gek ájtatos felvétele után szívszélhűdés kö­vetkeztében törtónt elhunytát. A drága ha­lott hűlt teteme f. hó 4-én d. u. 4 órakor fog vízivárosi lakásáról a szentgyörgy mezői sírkertben örök nyugalomra elhelyeztetni. A gyászmise az elhunyt lelke üdvéért f„ hó 4-én reggeli 9 órakor fog a vízivárosi plébáiiia-templomaan a Mindenhatónak be­mutattatní. Esztergom, 1892. máj. 3-áp> Áldás és béke porát felett ! A megboldo­gultat átalános részvét kisérte sírjába. Ra­vatalát Kovács Albert temető vállalata ál­lította. — Makó Lajos színigazgató tartalékos­honvédtiszti egyenruhájában bemutatkozott a primási udvarban, az alispánnál,, a pol­gármesternél, a komáromi tábornoknál s"^az ezredesnél. A tábornok melegen gratulált az első előadás sikeréhez.. — „Marczi bácsi" meghalt Az öreg Baig Márk halt meg Grai am-Kövesdén. Temetésére az egész község megjelent, hogy háláját lerója, mert az öreg Marczi bácsi nem egyszer fizette ki a magáéból a meg­szorult község adóját. Weisz rabbi igen szép magyar beszéddel búcsúztatta el ha­lottat. Gyászjelentése a következő : Megszo­morodott szívvel tudatjuk az összes rokon­ságnak és ismerősöknek a legjobb atya, legszeretőbb nagyatya, dédapa és kedves rokonnak Baig Márk f. h. 2-án esti 8 óra­kor végelgyengülés következtében, élete87-ik vében történt lesújtó gyászos elhunytát. A megboldogultnak temetése a garam-kovesdi izr. sírkertben f. hó 4-én d. e. 9 órakor lesz. Garam-Kövesd, 1892. máj.. 3-án. Béke hamvaira! Vigasz a lesújtott gyászolókra! Baig Czeczilia, özv. Engel Adolfné, 'Baig Dávid, Baig Babetta férj. Teller Bernátné, Baig Regina férj. dr. Klein Simon né, Baig Nándor, Baig Károly gyermekei. Baig Ig­náez, Kohn Mária testvérei, Baig Heller Júlia sógornője. Steiner István, Teller Bernát, dr. Klein Simon ezrerorvos vejei. Kohn Linda, Reichenfeld Hermin, Brün­nauer Eszti menyei. 20 unoka és 17 déd­unoka. — Közoktatásunk állapotáról. Érdekesen és nagy gonddal van szer­kesztve az a jelentós, melyet a képviselő­ház közoktatási bitottsága a képvi­selőházhoz benyújtott és mely a köz­oktatási budget tárgyalásánál napirendre tűzetik. Az ország képviselői az arány­lag rövid jelentésből is hü tükrét lát­hatják az ország közoktatásának jelen állapotában s fogalmat szerezhetnek ar­ról a lankadatlan tevékenységről, me-

Next

/
Oldalképek
Tartalom